Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-27 / 123. szám

1971. májas 27. csütörtök S. oldal A nácizmus magyarorszá kártalanílisáril zitteinek A Magyar Közlöny leg­utóbbi számában rendelet jelent meg a nácizmus ma­gyarországi üldözöttéinek kártalanításával kapcsolat­ban. A kártalanításra az NSZK pénzügyminisztériu­mával kötött megállapodás­ról és a kártalanítás lebo­nyolításáról nyilatkozott az MTI munkatársának Gáti Ödön, a nácizmus magyar- országi üldözöttéi országos érdekvédelmi szervezeté­nek (NÜB) elnöke. — Szervezetünk 1957 óta több alkalommal felszólí­totta a nácizmus volt ma­gyarországi üldözöttéit kár­igényük bejelentésére. Az első ilyen felhívás 1957 augusztusában történt egy általános jellegű kárigény bejelentésére, amit az OTP- fiókokban árusított kérdő­íven kellett megtenni. 1965 szeptemberében tettünk köz­zé újabb felhívást. Ebben közöltük, hogy lehetőség nyílik a kárigények pótlóla­gos bejelentésére azok szá­mára, akik a második vi­lágháború idején az or­szágon kívül teljesítettek munkaszolgálatot, továbbá, akiket az auschwitzi, a mauthauseni koncentrációs táborba deportáltak. Ez Utóbbi jelentkezési lehető­ség 1966 májusáig tartott. A hozzánk érkezett igény- bejelentéseket továbbítot­tuk és képviseltük az NSZK hatóságai előtt. Az 1971. ja­nuár 22-én megkötött glo­bális megállapodás is az említett igénybejelentések alapján történt. Azokat, akik a fent megjelölt időpontok­ban nem tettek bejelentést, nem állt módunkban kép­viselni az NSZK kártalaní­tási hatóságai előtt, s így a januári megállapodás rájuk nem vonatkozik. — Az NSZK pénzügymi­nisztériumával létrejött, százmillió márkáról szóló megállapodás kizárólag az üldöztetés idején a nácik által elvett értéktárgyakra vonatkozik és nem érinti más nyugatnémet kártala­nítási törvények alapján — például a szabadságkorlá­tozás, egészségromlás, ül­döztetés, vagy eltartók el­vesztése miatt — érvénye­síthető kártalanítási igé­nyeket. — A megállapodás értel­mében a 100 millió nyu­gatnémet márkáról az, NSZK pénzügyminisztériuma 3 milliót visszatart azok szá­mára. akik kárigényüket ugyan szervezetünk útján hejelentették, azonban ál­landó lakhelyük 1P71. ja­nuár 1-én Magyarországon kívül volt. Az NSZK pénz­ügyminisztériuma a kárta­lanítási összeget három egyenlő részletben utalja át: 1972-ben, 1973-ban és 1974-ben. Szervezetünk el­nöksége ezért úgy döntött, hogy először azoknak a sa­ját jogukon igénylő, élő sze­mélyeknek a kártalanítását rendezi, akiket valamelyik német koncentrációs tá­borba, vagy munkaszolgá­latosként külföldre hurcol­tak. Ezen belül megkülön­böztetett figyelmet fordí­tunk az idős, súlyosan be­teg emberek igényeinek ki­elégítésére. — A kártalanítással kap­csolatban a jogi képvisele­tet, tanácsadást stb. kizá­rólag szervezetünk látja el. Ezzel az a célunk, hogy az érdekelteket mindennemű költségtől mentesítsük. Vi­tás ügyekben csak szemé­lyeden, vagy a szervezet mellett létesített tanácsadó iroda (Budapest, V., Bátho­ry u. 22.) útján lehet eljár­ni. Az iroda július 15-től működik, s munkadíjat köz­reműködéséért nem számít fel. — Kártalanításban része­sülnek azok a volt üldözött magyar állampolgárok, vagy örököseik, akiktől a hit­leri megszállás idején a né­met biztonsági szervek és segítőik értékeiket, szemé­lyes használati tárgyaikat: 1. akár deportálás, külföldi munkaszolgálat, illetve le­tartóztatás során; 2. vagy ingóságaikat a la­kóhelyükön elvették; feltéve, hogy az ezzel kap­csolatos igényt a közzétett határidőn belül Magyaror­szágon bejelentették és az igényjogosult 1971. január 1-én Magyarországon lakott. — Az esetben, ha a be­jelentést követően a beje­lentő meghalt, örököse te­kintendő igényjogosultnak, feltéve, hogy az örökös 1971. január 1-én Magyarorszá­gon lakott. — Ma már a ténylegesen elszenvedett kár értéke pon­tosan nem állapítható meg. Így — figyelembe véve a szociális és humánus szem­pontokat — a rendezés nem a bejelentők által feltünte­tett értékek alapján törté­nik meg, hanem átalány- összeget fogunk fizetni. — Előzetes számításaink szerint az 1. kategóriába tartozó igények esetén a ! kártalanítási összeg körül­belül 12 000 Ft. Akik nem saját jogon, hanem elhalt hozzátartozóik után kapják a kártalanítási összeget, azoknak az 1. kategóriába soroltak részére megállapí­tott összeg mintegy 50 szá­zalékát fizetjük. A 2. kate­góriába tartozó igények ese­tében a kártalanítási összeg mintegy 3000—4000 forint lesz. — Az igénybejelentések feldolgozása már folyamat­ban van, és ha annak során bármilyen kiegészítő adat­ra, vagy okmányra szüksé­günk lenne, az érdekelteket hivatalból megkeressük. A feldolgozás befejezése, ille­tőleg az átutalt összegek megérkezése után az igény- jogosultak folyamatosan kapnak értesítést arról, hogy hol és mikor vehetik fel a részükre megállapított ösz- szeget. — Ezúton is kérjük az igénybejelentőket, hogy a zavartalan feldolgozás ér­dekében legyenek türelem­mel. Csak abban az eset­ben kérünk külön értesí­tést, ha a kárigény bejelen­tése óta lakcímváltozás tör­tént. — Egyidejűleg szeretnénk mindenkit megnyugtatni, hogy a kárigényekre vonat­kozó nyilvántartás hiányta­lan, naprakész állapotban van, ami biztosíték arra, hogy minden jogosult meg­kapja az őt megillető kár­talanítási összeget. (MTI) az erdészetien s a papíriparitól Bács-Kiskun megye össz­területének 12.6 százalékán — 110 ezer 443 hektáron — van erdő. A negyedik öt­éves terv végére további 10 ezer 300 hektáron alakíta­nak ki lomberdő- és cellu- lóznyár-ültetvényeket. Az erdőtelepítés egyik feltéte­le, hogy megfelelő számú szakember álljon a nagy­üzemek rendelkezésére. Megyénk szempontjából sem közömbös tehát, ho­gyan alakul az erdész szak­emberek képzése. Az MTESZ Erdészeti Egyesületének meghívására dr. Gaál Já­nos, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem rektora is­mertette az intézmény mun­káját, törekvéseit. A Kis­kunsági Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság kecskeméti központjában szerdán dél­előtt megtartott előadásá­ban foglalkozott a termelő gazdaságok és az iskola élő kapcsolatának előnyeivel. Elmondta, hogy az egyetem nem elégszik meg az okta­tási reform bevezetésével, továbbra is fejleszteni, kor­szerűsíteni kívánja a kép­zést. így biztosítani tudják, hogy az egyetemen végzett szakemberek a gyakorlat­ban is megállják helyüket. A több mint 160 éves egyetem — amely az or­szágban egyedül végzi az erdő- és faipari mérnökök képzését — évente ötven okleveles szakembert ad az országnak. Ez a létszám a tapasztalatok szerint kevés, az elmúlt évben ennek hét­szeresére jelentették be igé­nyüket a különböző intéz­mények és gazdaságok. Az intézmény által elké­szített 30 éves tudományos prognózisban figyelembe vették a jelenlegi szukem­ber-ellátottságot. valamint a fagazdálkodás várható alakulását. A század végé­re Magyarország gömbfa- szükséglete 11 millió köb­méter lesz, ennek fedezésé­re 10 millió köbméter fát kell kitermelni. A fának több mint 50 százalékát a papíripar használja fel. Mi­vel a papíripari mérnökök képzése hazánkban még megoldatlan, szükségessé válik egy ezzel foglalkozó tanszék létesítése. Megítélésük szerint a fa­gazdálkodás csak abban az esetben lesz eredményes, ha sikerül kialakítani a szakemberláncot. Ez annyit jelent, hogy üzemmérnökö­ket is kell képezniük a ter­vező, szervező okleveles mérnökök mellett. Az előadást követően dr. Tompa Károly egyetemi do­cens diavetítéses előadással mutatta be az NSZK-ban, Svájcban és Franciaország­ban látott erdészeti neme­sítés! kísérleteket. D. É. Rendeletek az építésügyi bérintézkedésekről — Fejlesztik a munkaügyi szabályzókat Az építő- és építőanyag­ipari ágazat munkaügyi szabályozóinak fejlesztése­ként három rendelet jelent meg a Magyar Közlöny iegutóbbi számában. Az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter és a munka­ügyi miniszter más érde­kelt miniszterekkel, s az országos hatáskörű szerve­zetekkel egyetértésben ren­deletet adott ki az építő­ipari dolgozók idénypótlé­kának alapbéresítéséről, a téli munkaszünetről és an­nak díjazásáról, valamint az építőipari dolgozók kü- lönélési pótlékáról. Az új rendelkezés ki­mondja, hogy az időjárás miatti munkaidő-kiesés dí­jazását is magában foglaló 15 százalékos idénypótlé­kot 1971. július 1-i ha­tállyal alapbéresíteni kell. Ez az intézkedés nemcsak az állami építőiparra, ha­nem minden olyan terület­re, vállalatra és egyéb szervezetre vonatkozik, ahol eddig jogszabályok alapján idénypótlékot fizettek. így az építőmunkások teljesít­ménybérének az összes ke­reseten belüli aránya a korábbi 77-ről 85 százalék­ra emelkedik. Az egysége­sen 15 százalékkal növek­vő alapórabérek és szemé­lyi órabérek tehát jobban kifejezésre juttatják az épí­tőipari munka tényleges körülményeit, javítják a szakképzettségnek megfe­lelő alapbérarányokat, s ugyanakkor a teljesítmé­nyek fokozására, hatéko­nyabb munkára ösztönöz­nek. Az új intézkedés sze­rint sem átlagosan, sem személy szerint kereset- csökkenés nem következ­het be. mert nemcsak a teljesítménybéreket, hanem minden korábban pótlékra jogosult és az intézkedés végrehajtásakor a vállalat állományában levő munkás személyi órabérét egységesen 15 százalékkal kell felemel­ni. Az idénypótlék alapbére­sítéséről az új tarifarend­szernek megfelelő besoro­lással egy időben, írásban értesítik a dolgozókat. A téli munkaszünetről és annak díjazásáról szóló új rendelet is fontos prob lémákat old meg. Az új intézkedés szerint a válla­latok kötelesek fagyszüne- ti díjat fizetni. A szakkép­zettségi fokozattól függően a téli munkaszünet ide­jén a szakmunkásoknak hat. a betanított munká­soknak öt és a segéd­munkásoknak négy forint fagyszüneti díjat kell fi­zetni az érvényes munkaidőbe­osztás szerinti munkaórák­írócsoport alakult Kecskeméten Tegnap Kecskeméten megalakult a Magyar írók Szövetségének Duna—Tisza közá csoportja. A Forrás szerkesztőségében tartott alakuló ülésen megjelent Dobozi Imre, a Magyar írók Országos Szövetségének- fő­titkára, Fábián Zoltán, a szövetség titkára, Madarász László, a megyei tanács el­nökhelyettese, Dudás Ben­jamin, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője és az írószövetség dél-dunántúli csoportjának képviseleté­ben a Jelenkor irodalmi folyóirat három szerkesztő­je. Először Varga Mihály, a Forrás főszerkesztője mél­tatta az esemény jelentő­ségét, miajd Dobozi Imre főtitkár szólt az itteni írók szerepéről az ország és a Homokhátság szellemi éle­tében. A megalakult írócsoport titkára Hatvani Dániel köl­tő. Tagjai: Kunszabó Fe­renc író, Zám Tibor író, Buda Ferenc költő, és Raf- íai Sarolta írónő. ra. A vállalatok a része­sedési alapból még kiegé­szíthetik ezeket a fagyszü­neti díjakat. A kiegé­szítés feltételeit és módját a kollektív szerződésben kell meghatározni. Ebben előírhatja azt is a válla­lat, hogy a dolgozó a téli munkaszünetet követően is köteles egy meghatározott ideig a vállalatnál maradni, s ha ennek nem tesz ele­get, akkor a fagyszüneti díjkiegészítést vagy annak egy részét vissza kell fi­zetnie. Az építőipari ágazatban december 15. és március 15. között, a tégla- és cserép­ipari vállalatok munkásál­lományú dolgozóinak ese­tében pedig november 1. és március 15-e között le­het fagyszünetet tartani. A rendelet mellékletében ismertetett értesítő lappal küldhető el a dolgozó a fagyszünetre, amelynek ide­jén ez az értesítés — mun­kakönyv nélkül is — ideig-- lenes munkavállalásra jo­gosít. Ez a rendelet július 1-én lép hatályba, de nem érinti a költségvetési üze­mek által téli munkaszü­netre küldött dolgozók ré­szére fizethető díjazást. Az építőipari dolgozók különélési pótlékáról meg­jelent rendelet növeli a vállalatok hatáskörét a dif­ferenciált pótlék megálla­pításában és segíti a mun­kaerő-gazdálkodást. Külön­élési pótlék annak a dolgo­zónak jár, aki a menetrend szerinti közforgalmú köz­lekedési eszközzel, vagy a munkáltató által szervezett csoportos szállítással na­ponta nem tud bejárni munkahelyére, vagy bejá­rás esetén naponta leg­alább 14 órát kénytelen tá­vol tölteni állandó lakhe­lyétől. Az új intézkedés szerint április 1-ig vissza­menőleges hatállyal állami építőipari vállalatoknál a különélési pótlék na­pi összege családfenntar­tó részére 15—20, nem családfenntartónál 10—15 forint. A rendeletben meghatáro­zott egyéb építőipari szer­veknél a családfenntartók egységesen 6 forintot, s ha üzemi étkeztetésre nincs lehetőségük, 10 forintot kapnak. A rendelet új intézkedé­se, hogy pótlékcsökkentés­sel sújtja a munkafegyelem ellen vétőket és a „vándor­madarakat”. Eszerint egy évig csak az alsó határ sze­rinti pótlékra jogosult az, aki gyakran változtatott munkahelyet vagy előző munkaviszonyát jogszabály- ellenesen szüntette meg. Igazolatlan mulasztás ese­tén pedig minden igazolat­lan napért hatnapi külön­élési pótlékot kell megvon­ni. A pótlék elszámolásának egyszerűsítése érdekében — gyakori átirányítás, foly­tonos vagy idénymunka esetében — a kollektív szerződés havonta fizetendő pótlékátalány alkalmazását írhatja elő. Az építésügyi ágazat munka- és bérügyi szabá­lyozóinak fejlesztésére rö­videsen újabb rendelkezé­sek jelennek meg az ipari nagyberuházások kivitele­zésének ösztönzéséről, az új tarifarendszernek meg­felelő személyi besorolá­sokról és a teljesítménybé­rezésről, s más munkaügyi intézkedésekről. Ezek a ko­rábban kiadott bérszabá­lyozási rendelettel együtt az építő- és építőanyag­ipari dolgozókat hatéko­nyabb munkára, az építési kapacitás növelésére ösz­tönzik, s ezen keresztül le­hetővé teszik, hogy az ed­diginél gyorsabb ütemben emelkedjen személyi jöve­delmük is. (MTI) A békehónap alkalmából ifjúsági nagygyűlés Szabadszálláson „Fel, fel ti rabjai a föld. nek ...” Az Internacionálé szövegének első mondata talán mottója is lehetett volna az amerikai agresz- szió ellen tiltakozó közel négyszáz fiatal találkozó­jának, amelyet a békehó­nap alkalmából tegnap délután a szabadszállási filmszínházban rendeztek. A vietnami himnusz el­hangzása után Komáromi Attila, a KISZ megyi bi­zottságának titkára köszön­tötte a szolidaritási ifjú­sági nagygyűlés résztve­vőit, közöttük négy vietna­mi vendéget. A megnyitó után Bari­jai Attila, a KISZ Kecske­méti Járási Bizottságának titkára ismertette a járás­beli KISZ-esek szolidaritá­si akcióit: a Vádoljuk az imperializmust mozgalmat, a Kerékpárt Vietnamnak, a tranzisztoros rádió és ta. karóküldeményeket. A KISZ-esek nemzeti szí­nű zászlót, jelvényeket és képeket ajándékoztak a vi­etnami vendégeknek, majd megnézték a Vietnam ame­rikai szemmel című filmet. A nagygyűlés alkalmá­ból a filmszínház előcsar­nokában megnyitották a Vádoljuk az imperializ­must című dokumentum- ki állítást T. L. Megkezdődött az 5. haematológiai kongresszus Szerdán a Magyar Tudo­mányos Akadémia díszter­mében megnyitották az Akadémia és a Magyiar Haematológiai Társaság ál­tal rendezett 5. haematoló- giad kongresszust. A nagy­számú magyar résztvevő- kön kívül a haematológia, vagyis a vér tudományá­nak sok nemzetközileg el­ismert külföldi kiválósága is jelen van a háromnapos tanácskozáson, amelyen a vérrel kapcsolatos tudomá­nyos kutatások legkülönbö­zőbb ágainak problémáit, többek között a leukémia, a véralvadás, az immuno­lógiai és szervátültetési kérdések, a vérsejtképzés és a sugárártalmak, vala­mint a transzfúzió problé­mait vitatják meg. ^ ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom