Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-21 / 118. szám

L oldal 1971. május 21, péntek Mezőgazdasági könyvespolc MAGKÁRTEVÖK ÉS BETEGSÉGEK Egészséges vetőmag nél­kül nincs jó termés. A nagy hozamok eléréséhez feltét­lenül szükséges a kóroko­zók és kártevők terjedésé­nek meggátlása. De ez a védekezés csak akkor lehet hatásos, ha a növényvéde­lem szakemberei fel is tud­ják ismerni a betegségeket. Radulescu és Negru, a két román szerző műve, ame­lyet magyar nyelven a Me­zőgazdasági Kiadó jelente­tett meg, leírja a különbö­ző növények fertőzöttségé- nek megállapítására vonat­kozó eljárásokat és megis­merteti a kártevőket. A könyv hasznos lehet a tu­dományos kutatásoknál is. Hatékonyabb munkavédelem a mezőgazdaságban de több a kiesett munkanap A Szakszervezetek Me- Idén, ugyanebben az idő­gyei Tanácsa munkavédel­mi bizottságánál — Szé­kely Árpád munkavédelmi felügyelővel néztük át azt a statisztikát, amely alap­ján fogalmat alkothatunk a mezőgazdasági termelő- és szakszövetkezetekben bekö­vetkezett balesetek számá­nak alakulásáról — 1970. és 1971. első negyedévének összehasonlításában. Az összefoglaló adatok: Tavaly 605 baleset tör­tént az első negyedévben, s közülük 7 halálos volt. 12 225 munkanap esett ki. A tavaszi csúcsszezon A MEZŐTERMÉK kis­kunfélegyházi kirendeltsé­gén is érezteti hatását a tavasz. A telep kapuján 'egymás után gördülnek be a ládákkal megrakott gép­ezer csomót vettünk át, il­letve továbbítottunk. A reteknél már jóval na­gyobbak a számok. Alig néhány hét alatt 5 millió csomót hoztak a termelők. Gépkocsira rakják a karalábéval telt ládákat, s ezek a hűtővagonokban rövid időn belül eljutnak a külföl­di megrendelőhöz., kocsik és vontatók, s ha­marosan üresen, vagy más teherrel megrakodva tá­voznak. — Mostanában már rit­kán akad egy-egy szusz- szanásnji időnk, — mond­ja elégedetten Laczkó Gyula a kirendeltség veze­tője, aki éppen csólyospá- losról érkezett, de már a vasútnál várják. — Az idei szezon az üvegházi papri­kával kezdődött március elején, ebből 53 ezret küld­tünk a fővárosba és ad­tunk helyi fogyasztásra. Zöldhagymából viszonylag kevés volt, mindössze 6 Élenjárnak a helybeli ter­melőszövetkezetek közül a Móra, Bem és a Petőfi, mert az 5 millióból hármat ezek a gazdaságok termel­tek. Igen keresett a ma­gyar retek az NDK-ban és NSZK-ban, valamint Cseh­szlovákiában. Eddig már több mint másfél milliót küldtünk részükre. Április végén újabb sztár jelent meg telepün­kön, megkezdődött a kara­lábé szállítása. Másfél mil­lióból eddig 1 milliót szál­lítottunk az előbb említett államokba, az átvevők leg­nagyobb elismerése mellett. O. L. szakban 571 baleset fordult elő —, s ami különösen biztató, csak I végződött halállal. A kiesett munka­napok száma viszont 13 309-re emelkedett. A balesetek számának alakulásában, a halálesetek jelentős csökkenésében, a javulás tendenciája nyil­vánvaló. Fel kell azonban figyelni arra, hogy a kieső munkanapok balesetenkénti átlaga 20,2-ről 23,3-ra nőtt, mert ez a balesetek súlyos­bodására utal. Részletezve a balesetek okait, feltétlenül érdemes —• ugyancsak a két első negyedév számainak össze­vetéséből — olyan követ­keztetéseket levonni, ame­lyek részint a munkavédel­mi tevékenység hatékony­ságának emelkedését is mutatják, részint a még mindig nehéz területeket jelzik, ahol alig változott, vagy éppen romlott a hely­zet. Tehát: elől az 1970-es, utóbb az 1971-es első ne­gyedévi adatok. Erőgép: 39 (1 halálos) — 20; munkagép 37—60; anyagmozgatás: 9—6; fizi­kai ártalom: 16—20; tár­gyak esése: 29—43; szemé­lyek esése: 94—96; rako­dás: 87—69: kézi szerszám: 54—47; állatokkal kapcsola­tos: 97—93; kényszerpályán (csille, trágvakihúzó stb.): 4—1; fogatolt jármű: 52 (2 halálos) — 24; egyéb jár­mű: 13 (2 halálos)—15; üveg, robbanás: 3—7; áram­ütés: 1 (halálos)—1 (halá­los); egyéb: 80 (1 halálos)— 59. Látható, hogy a 14 plusz egyéb kategórián belül, amelyek a munka helyére, eszközére, jellegére egy­aránt rávilágítanak, melyek azok a területek, ahol a legtöbb veszély leselkedik a mezőgazdasági nagyüze­mek tagjaira, dolgozóira. Akik az egyre jobban gé­pesített hagyományos (— növénytermelés, állatte­nyésztés —) mezőgazdasági munkákban éppúgy tevé­kenykednek, mint a mel­léküzemágak, segédüzemek műhelyeiben. örvendetes — és a me­gyei (volt járási), városi ta­nácsszervek, az SZMT mun­kavédelmi bizottsága, a tsz-munkavédelmi albizott­Egy kifejezés metamorfózisa A nyelv állandóan át­alakul, egyes szavak az ál­taluk jelölt fogalmakkal el­tűnnek, közben új fogal­mak és velük új szavak születnek. Sokszor teremt szókapcsolatot, ha két már meglevő fogalom összevo­násával alkotnak egy har­madikat. Így keletkezett például a munkaidő-csök­kentés, vagy az általam ki­szemelt kifejezés; a ren­deltetésszerű használat Az utóbbi forrásvidékét a technikai eredmények gya­korlati — elsősorban fo­gyasztói — alkalmazásánál kell keresni. A mindennapi ember fii­ból, fémből készült eszkö­zeit felváltották a mű­anyagok, a háztartásokban megjelentek, a gépek és tartozékaiak a használati utasítások. Ezekről is kis cédulákról tudhatta meg a vevő, hogy például milyen vízben moshatja a pulóve­rét, általában mit tehet mit nem az úti holmival. Az utasítás adott egyben védelmet a gyártónak a szabályok megszegéséből származó reklamációk el­len. Aki nem tartja be a leírtakat, az vessen magá­ra. Erre szól a rendeltetés- szerű használat. A szavak, kifejezések nem csupán keletkeznek és kivesznek, funkciójuk, je­lentésük is változik. A marha például valamikor kincsre, vagyonra vonatko­zott, ma már csak szarvas- marhára gondolunk hallat- tán. Mostanában fentebb boncolgatott kifejezés is ilyen — tegyük hozzá nem kívánatos — átváltozáson megy keresztül. Egyre gyakrabban vágják például a levált talpú cipővel rek­lamálók fejéhez: nem ren­deltetésszerűen használták, azért ment tönkre. De más cikkekről is kiderítik e bű­vös kifejezéssel, hogy nem az oktondi, nem tud vele bánni. Eltűnődtem ezen az ér­velésen. Vajon mire hasz­nálhatja a vásárló —, hogy a példánál maradjunk — a cipőt? Lombfűrésznek, me­rőkanálnak? Valószínűbb­nek tartom, hogy a lábára húzza és jár benne. Hol van hát a hiba, mitől megy tönkre? Rosszul húzza fel, nem jól lépked? Nem hin­ném. Vagy az lenne a baj, hogy egyáltalán használja? De hiszen ezért van, ez a rendeltetése, aminek meg kell felelnie. Idáig jutva az okos­kodásban gyanússá vált előttem az érvelés. Gyanús­sá, mert a kifejezés — ilyen esetekben használva — nem a gyártó jóhírét védi a jogtalan reklamációkkal szemben, hanem a silány minőséget, a kényelmessé­get takargatja. Az efféle „nyelvészkedés” pedig nem más, mint a vásárlói érde­ság, a KÖJÁL, a rendőrsé­gi, bírósági szervek jó együttműködését, a baleset- védelem növekvő szaksze­rűségét, a megelőzés és szá­monkérés sikerességét bizo­nyítja a balesetek számá­nak csökkenése az erőgé­peknél, anyagmozgatásnál, rakodásnál, fogatolt jármű­veknél. Sokat jelent pél­dául, hogy következetesek a fogatosok munkavédelmi vizsgáztatásában, hiszen az ő felelősségük nemcsak a fogat „mozgatására” terjed ki, hanem a rakodás szak- szerűségére is. Az ered­mény világosan megmutat­kozik. Sajnos, stagnálás tapasz­talható — helyesebben ma­radt a balesetek nagy szá­ma — az állatgondozásnál, személyek esésénél, s emel­kedés van a tárgyak esésé­ből, fizikai ártalomból, és a munkagépek helytelen kezeléséből adódó balesetek számában. Minthogy ez utóbbi nem csupán mező- gazdasági, hanem ipari gé­pekre is vonatkozik, össze­függésben van a mezőgaz­dasági téeszek, szakszövet­kezetek melléküzemági te­vékenységének kiterjedésé­vel. Itt tudniillik sok kí­vánnivaló van a munkavé­delmi előírások betartása körül. Jó ez az áttekintés a má­sodik negyedév munkavé­delmi feladatai szempont­jából is. Felhívja a szövet­kezeti vezetők, munkavé­delmi megbízottak figyel­mét sok olyan összefüggés­re, amelyek érvényesek a növényvédelmi munkákra éppúgy, mint a talajműve­lésre, a takarmánybetaka­rítás kezdetére és az ara­tásra való felkészülésre. Tudjuk például, hogy na­gyon fontos .teendők várnak a növényvédőszerek hasz­nálatával, alkalmazásával kapcsolatban a nagyüzemek vezetőire azokon a terüle­teken, ahol százalékos mű­velésre adják ki a földeket. Helyes, ha szervezett nö­vényvédő brigád végzi a munkát ilyen helyeken, de az is célravezető, ha a ta­gokat személyenként látják el szaktájékoztatással, írás­ban, hogyan, milyen sze­rekkel, gépekkel, módsze­rekkel intézzék a növény- védelmet. A talajmunkák­nál, aratásnál külön hang­súlyt ad a munkavédelem­nek, hogy az erőgépeknek mintegy fele olyan állapot­ban van már, amely javít- hatóságukat is erősen meg­nehezíti. Tóth István Magunk előtt NINCS bonyolultabb föl- építésű, s a kölcsönhatások sokféle fajtája nyomán változó szervezet, mint egy-egy emberi közösség. Egyén és kollektíva kötő­désének, ahogy ütközésé­nek is, ezernyi formája lé­tezik. A változatos formák egyik új, s kétségtelenül fontos alakzata a szocialis­ta brigád, az az önkéntes társulás, amelynek tagjait termelői és erkölcsi felada­tok éppen úgy összekötik, mint a szó igaz értelmé­ben vett ismeretség, sőt, barátság. Az országban ma már több, mint hatvanezer olyan közösség van, amely birtokosa a rangot jelentő címnek, s negyvenezer kö­rül jár azoknak a kollektí­váknak a száma, amelyek tagjai a szocialista brigád címet első ízben szeretnék elnyerni. Hátalmas sereg, még akkor is, ha — reáli­san — számolunk azzal, hogy sokféle különbség van brigád és brigád között, s brigádon belül, az embe­rek között is. Mert éppen a finom differenciáltság az, amire a közös jellemzők támaszkodnak. Más és más a mérce egy tervezőmérnö­kökből álló, egy bolt dol­gozóiból alakult, a karban­tartó műhely szakmunkásai által létrehozott brigád esetén, s jó, hogy más. Nem uniformis brigádtagnak lenni; van, ahol már acél­ként edzhetik a közössé­get, van, ahol még csak vasként kovácsolják. A KÖZELMÚLTBAN le­zajlott, munkasikereket köszöntő ünnepségeken, a párt kongresszusi zászla­ját, oklevelét, a Miniszter- tanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, a Kiváló vállalat cím, a Szocialista munka vállalata cím el­nyerését ünneplő összejö­veteleken mindenütt el­hangzott és teljes joggal: az eredmények legfőbb forrása a kollektíva közös munkája volt, s ezen belül is a szocialista brigádok áldozatos tevékenysége. A múlt esztendő valóban próbája volt a közösségek erejének. A harmadik öt­éves terv teljesítése, az ár­vízkárok ellensúlyozása a nemzeti jövedelem egy százalékos többletével, a mezőgazdaságban a rend­kívül mostoha időjárássá! való küzdelem egyént és kollektívát egyaránt vizs­gáztatott. A vizsga sike­rült, s ebben döntő része van azoknak az emberek­nek, akik az önként vállalt többért dolgozva, egyre jobban érzik, fölismerik az enyém és a mienk, a ne­kem és a nekünk közötti szoros összefüggéseket. Ezerféle példa van arra, mi mindenre képesek ezek az új fajta, egyén és közös­ség eddig nem ismert Har­monikus kapcsolatát for­máló kollektívák. Szocia­lista brigádok százai töltöt­ték szabadságuk egy ré­szét vagy teljes egészét az árvíz sújtotta területek helyreállításán, ök voltak azok, akik élenjártak a ju­bileumi, majd a kongresz- szusi versenyben. Az év elején vállaltakat év köz­ben — a nemzeti jövede­lem növekedésének egy százalékos túlteljesítése ér­dekében — megtoldottak. S e nagy ügyek közepette kirándultak, színházba mentek, író—olvasó talál­kozón vettek részt, segítet­tek felépíteni egy sokgyer­mekes család házát, isko­lába jártak, rendszeres lá­togatói voltak a politikai oktatásnak... MIÉRT csinálják? Alig­ha azért, mert elnyerhet­nek egy oklevelet, bronz-, ezüst- vagy aranyfokozatú jelvényt. Aligha azért, mert tevékenységük fejé­ben bőven ömlik a pénz­mag zsebükbe, hisz, sok helyen még a teljesen megérdemelt anyagiakat is patikamérlegen kidekázva adják nekik. Hát akkor? Talán az a magyarázat, amit az egyik gyárban je­gyeztem föl, s így hang­zott: magunk előtt aka­runk többek lenni. Magunk előtt Sok benne az igazság, hiszen a nemes emberi hiúság fontos haj­tóerő. Többet tudni, érteni a világ és környezetünk dol­gaiból, segíteni ott, ahol módunk van rá, adni, ha erőnk van hozzá — egyre több emberben megfogal­mazódó igény, akarat. Még­is, tartozik ehhez még va­lami. Az, hogy e közössé­gek tagjai nemcsak tuda­tuk magasabb fokára ju­tottak el, hanem e tudat kisugárzásaként tapasztal­hatják környezetük változá­sát, tevékenységük hatását azokra, akik először csúfol­ták őket, azután figyelget- ték munkájukat, irigyelni kezdték összetartozásukat, s végül azzal álltak elő: bevennétek a brigádba? Az emberformálás folyamata hosszú, bonyolult, áttételes. MAGUK ELŐTT akar­nak többek lenni, de mert egymilliónál is többen van­nak már, velük és általuk leszünk valamennyien töb­bek munkában, társadalmi tevékenységben, közösségi életben, emberi tartásban, azaz egyszerre gazdagodva egyéniségünkben, s a tár­sadalom tagjaként. Mert az acélt is, a vasat is, egyazon ércből olvasztják. M. O. gyobb megdöbbeni- — Parancsol még sére. valamit? — Nekem ne le- A pénztár előtt gyen több az áru még mindig re- egy dekával sem — ménykedett, hogy készült felordítani, talán bele tud köt- Megértette? ni a középkorú uí a rossz, hanem a vevő'kék megsértése. P. M. Veszekedni jó Délután csúnyán előzte őt. összezördült a fele- — Mit parancsol? ségével. Még arra — Húsz deka pré­sem jutott idő, hogy seit marhanyelvet húsz deka marha- pénztárosnőbe, és alaposan kiveszeked- morogta a fogai nyelvre van beállít- levezetheti a felesé­jék magukat, mert között. Alig várta, va a gyomrom, egy- ge részéről ért az asszony sírva el- hogy dühtől cékla- dekás túlterhelés bosszúságot, rohant dolgozni. Az- pirosán odaszólhas- már komplikációt A pénztárosnőnek nap ugyanis délutá- son: — Most mi a okozna. Mi a fész- aznap talán már ő ni műszakja volt. ménkűnek ad a vé- kés fenének mér volt a tízezredik Érthető, ha a férfi géből? Hülyének nekem többet?! ügyfele, de kedve- meglehetösen fel- néz engem, aki Maga unszimpati- sen, barátságos mó­dúit idegállapotban mindent elfogad?! kus alak! Nem va- sollyal vette át a lépett be az üzlet- Nem lopom én a gyök hajlandó eny- pénzt, és kétszer be. pénzt! Tessék érte nyit elvinni, vegye meg is köszönte Rosszkedvében rendes, normális tudomásul! — or- Keserű szájízzel szeretett volna oda- marhanyelvet adni, dította volna boldo- tomboló haraggal szólni a fehér köpe- a közepéből! gan, dühtől tajté- lépett ki az utcára, nyes eladónak, hogy Az eladó azonban kozva. De a marha- Elhatározta, hogy miért másokat szol- a legszebbik mar- nyelv pontosan ebbe az üzletbe gál ki, mikor ő sok- hanyelvből szeletelt húsz dekára sike- sem jön többé csa- kal később jött, és haiszálnyira a rült és az eladó ládi botrány után. mint' a többiek. Az közepéből. S mind- kedves mosollyal Galambos eladó azonban meg- ezt a férfi legna- szólt; Szilveszter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom