Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-20 / 117. szám
Az építkezés iparosításának egyik legfontosabb feltétele az elöregyár- tás, tehát az utólagosan összeszerelhető, pontosan illeszthető elemek előállítása. A házgyárak magas fokú készültséggel termelik sorozatban az épület egyes részeit, esetleg már térelem formájában. A modern térelemes rendszernél a ház teljesen készre gyártott, doboz jellegű elemekből készül. Képünk egy házgyári csarnokot mutat be. Mintha előrevetülne a nép- gazdasági beruházással létrejövő kecskeméti házgyár majdani munkája. A makett Kecskemét építészeti-közlekedési rendezése után ábrázolja a városközpontot. A formálódó centrumból elkészült az A-jelű lakóépület, amely nívódíjat- hozott a Budapesti LAKÓTÉR V-nek és a kivitelező Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnak is. Jelenleg, alapozzák a hasonlóan korszerűnek ígérkező szomszédos szalagházat, s az utolsó szintet is felhúzták a kőművesek a megyei párt- és tanácsszékházra, amely az Alföld legmagasabb épülete lesz.' A szóbanforgó létesítmények a makett jobb oldalán helyezked- ' nek el. Épül Kecskeméten a párt- és tanácsszékház, mint a kialakuló új városközpont reprezentatív középülete. A létesítmények tömbjei toronyszerűén magasodnak a környezetünk fölé. A kivitelezés teljesen hagyományos módszerekkel történik, a centrum összhangjába való beilleszkedés jelenti az újat. ÉRKÉZ I A K ZSIGULI A hét végén érkeznek hazunkba az első Zsiguli-szállít- mányok, talán az Is, amelyik épp a totó készítésének idejében hagyta el a Volgái Autó gyár szerelőszalagját. Jobb oldali képűnk pedig a Bakony Fém- és Elektromos Készülék Művek VÁZ gyáregységének munkáját szemlélteti, ahol gyújtáselosztót, kormány zárás gyújtáskapcsolót, ablaktörlő- berendezést és kéthangú kürtöt gyártunk az új autók számára. A XX. SZAZAD TALÄN LEGIZGALMASABB ÉS KÖVETKEZMÉNYEIBEN EGYIK LEGJELENTŐSEBB KÉRDÉSE AZ URBANIZÁCIÓS FOLYAMAT VIZSGÁLATA. A SZÁZAD ELEJÉN A FÖLD LAKÓINAK 20 SZÁZALÉKA, AZAZ MINDEN ÖTÖDIK EMBER VOLT VÁROSLAKÓ. AZ ENSZ ELŐZETES SZÁMÍTÁSAI SZERINT AZ EZREDFORDULÓRA A VÁROSLAKOK SZÁMA MEGKÖZELÍTI A 3,5 MILLIÁR- DOT, ÍGY MINDEN MÁSODIK EMBER ÉL MAJD VÁROSBAN. AZ URBANIZÁCIÓ KÉRDÉSE NAGYON IDŐSZERŰ HAZÁNKBAN IS. MA FEJEZŐDIK BE PÉLDÁUL ECfY KÉTNAPOS KONFERENCIA AZ ALFÖLDI VÁROSREKONSTRUKCIOK TÉMÁJÁBÓL SZEGEDEN. fcJECHNSKAi jj pDOMÁNYl 1971. május 20. Kecskemét felsőfokú központ Formálódik a „hírős város” centruma Országunkban e folyamat az utóbbi 10 évben gyorsult meg. Üj városok születtek, az épületek ezreit bontották le, hogy helyettük a XX. század emberének igényét kielégítő modem településeket építsünk. A tudományos és technikai haladás, felgyorsult fejlődési ütem másfajta követelményeket, igényeket támaszt a várossal és annak központjával szemben. A régebbi települések már nem képesek eleget tenni azoknak a funkcióknak, amelyeket várnánk tőlük. A városlakók gyarapodása és a fokozott bevándorlás sürgeti a lakásépítés ütemének gyorsítását, a korszerű közlekedés, a közmű, köz- intézmény, kommunális és kulturális ellátás megteremtését. Megváltoznak az igények a városszerkezet legfontosabb elemével, a városközponttal szemben is. Ez adja meg a városi ellátás legmagasabb színvonalát, ennek milyensége vonzza, vagy taszítja az embereket. Labasse professzort idézve: „A központ marad a város szimbolikus, játékos és effektiv funkcióinak letéteményese. Rendeltetése felkelteni az odatartozás érzését, ami a közösségi és cívis szellem alapja.” A városközpont olyan terület, ahol a városi élet elemei koncentráltan jelentkeznek. Együtt található itt a lakóhely a kereskedelmi, közintézményi, a vállalati, a hivatali és kulturális központokkal. Bács-Kiskun megye- székhelye, Kecskemét az 1960-as évek elején érkezett el fejlődésének arra a fokára, amikor elkez- dődhetet egy hosszú és fáradságos, de egyben felM emelő munka első szakasza, a központ rekonstrukciója. Hazánk kialakult— természetföldrajzi alapokon nyugvó — területi munkamegosztása az Alföldet és a Duna—Tisza közét mezőgazdasági területté tette. Ez a jelleg határozta meg az itt dolgozók képzettségét, jövedelmi szintjét, á települések nagyságát, szerkezetét és fejlődését, a lakások minőségét, méretét. Ilyen okokból Kecskemét lakóházaink nagy része vert és vályogfalazatú volt, ez determinálta a település belső szerkezetét (piac, állattenyésztés stb.) és funkciójában szegényes városközpontját is. Szét kell azonban választanunk a városmagot és a városközpontot. Az I950-es évek végéig Kecskemét esetében a kettő egybeesett. Azonos volt a történelmi városmaggal, a templom uralkodó épülete körül kialakult térrendszerrel, a mai Szabadság és Kossuth térrel. Ezen a területen kellett tehát lejátszódnia a központi funkciók kielégítésének, aminek a század- fordulóig a városmag eleget tudott tenni. ÁRTALMAK NÉLKÜL Időközben azonban Kecskemét kinőtte ezt a magot, és szükségessé vált — mind műszaki, mind pedig funkcionális szempontból — a bővítés és a részbeni felfrissítés, a növekvő igényekhez való alkalmazkodás. A munka kétségkívül könnyebb, mintha egy nagyipari, túlzsúfolt városközpontot kellene átépíteni. Viszont nehezebb is, mert mindent elölről kellett kezdeni: porig ledönteni a bővülő város- központ területén levő épületeket, elhelyezni azok lakóit, a közműveket stb. A figyelem két területre összpontosult. Egyrészt. a történelmi városmag északi, keleti és déli részén a rekonstrukciók — a jellegzetesség megtartása érdekében — egyedi, a környezethez illeszkedő építmények megvalósítását jelentik. E magra tapadva funkcionálisan, egyre bővült a központ: a Széchenyi tér, az Arany János, Luther, Móricz Zsigmond, a Nagykőrösi, a Rákóczi, a Villám István utca torkolat, a Komszomol, Beloiannisz, Katona József és Lestár • tér területein. A fogósabb feladatot ugyanakkor a Kada Elek utca irányában bővülő új városközponti rész kialakítása adja fel. Olyan városközpontot kell létrehozni — a belátható jövő igényeire tekintettel — hogy ez a terület mentes legyen a fokozottan jelentkező nagyvárosi ártalmaktól. A munka-, lakóhelyi, szórakozási, kereskedelmi zsúfoltságot a másodlagos központok segítségével sikerült elkerülni. (Széchenyi- Lenin- és Műkertváros). A tevékenység tehát csak az egész város komplex fejlesztésének és vonzás- körzetének figyelembevételével folytatható. London kihaló város- központja mutatja, hogy lakások nélkül nem képzelhető el a városközpont. Nem szabad pusztán kereskedelmi és intézményi centrummá építeni, mert akkor a városrész élete nyitvatartási és munkaórákra kor’átozódik. Az urbanisztikai kutatások legújabb eredményei szerint a központnak mintegy egyharmadát lakóházaknak célszerű elfoglalni, amelyek az eleven hátteret alkotják. Ezt indokolja a lakásprobléma megoldása is. LAKÓ- ÉS KÖZÉPÜLETEK A már megépült szalagházat 1973-ban követi az újabb, 288 lakásos B épület, s ezzel lezárul a központi mag északnyugati lakóterülete. A déli oldalon mintegy 10 év távlatban a Petőfi Sándor utcától az Árpád körútig középmagas beépítésű, zöldterülettel övezett lakóházak épülnek, körülbelül 800 lakással. Az előkészítés a szanálásokkal az idén kezdődött meg.* A városközpont déli oldala ad majd helyet az A és B épület üzletei mellett a kereskedelmi és szolgáltató hálózat egységeinek — több mint 10 ezer négyzetméter alapterületen. Helyet kapnak az új városközpontban a reprezentatív gazdasági és közintézmények is. Ilyen az épülő, 14 emeletes pártós tanácsszékház. Ehhez kapcsolódik a (100 személyes, 7600 négyzetméter alapterületű kultúrotthon, amely színház-, mozi- és klubtermeivel a legmagasabb kulturális igényeket is kielégíti A cléli oldalon szakszervezeti székház épül fe'. Néhóny intézmény, mint az OTP, vagy a bank — erősítve a régi városközpont súlyát és szerepét — továbbra is a történelmi városmag területén helyezkedik el. Leitner László
