Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-04 / 103. szám
1971. május 4, kedd 5. oldal Néhány fontos változás A hatályba lépett új tanácstörvényről Az április 25-én megtartott általános választások napján hatályba lépett az országgyűlés ez évi február 10-i ülése által elfogadott törvény a tanácsokról. Az utóbbi pár évben, minthogy társadalmunk általános fejlődése igényelte, számos olyan intézkedés történt — például az egységes községi szakigazgatási szervezet létrehozása, bizonyos hatáskörök átruházása, a nagyközségek megalakítása. Ezek voltak az előhírnökei az új tanácstörvény megalkotásának. Annak a törvénynek, amely létrejöttük óta a legnagyobb változást hozta a tanácsok életében. Önigazgatás A tanácsok korábban hangsúlyozott államhatalmi és tömegszervezeti jellegével szemben az új törvény kimondja: A tanácsok a szocialista államnak a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervei. E hármas meghatározásból érdemes kiemelni az önkormányzatot. Mi is tartozik zbbe a fogalomkörbe? Mindenekelőtt az, hogy megnőtt a tanácsok önállósága, s ezzel együtt a felelősségük is. Az új törvény értelmében a helyi tanácsok mint népképviseleti szervek önállóan döntenek a lakosság életkörülményeit befolyásoló város-, illetve községpolitikai kérdésekben, a szolgáltatási, egészségügyi, szociális és kulturális igények mind jobb kielégítéséről és ehhez rendelkeznek a szükséges eszközökkel is. Az eddigieknél szélesebb körű jogot kaptak a tanácsok ahhoz például, hogy a területük szükségletei szerint termelő, szolgáltató, tét, elősegítik a korszerű igazgatási követelmények megvalósulását. Igazgatásihatósági tevékenységükkel tehát a központi állami akarat érvény re jutásának elősegítői. Megyénkben Baján, Kalocsán, Kecskeméten, Kiskőrösön és Kiskunhalason jött létre járási hivatal, élükön — a megyei tanács által történő kinevezésükig — megbízott elnökökkel. Itt jegyezzük meg, hogy a járási hivatalok elnökei és elnökhelyettesei választhatók, de tisztségük betöltéséhez nem szükséges, hogy tanácstagok legyenek. Baján a járási hivatal megbízott elnöke Bogár János, Kalocsán Pétiké János, Kecskeméten Bene András, Kiskőrösön Csizmadia Ti bor, Kiskunhalason pedig Búza Dezső. Tanácselnök, vb-titkár A tanácsi tisztségviselőkről szólva az új törvény kimondja: „A helyi tanácselnök és tanácselnök-helyettes választására a Hazafias Népfront helyi bizottsága tesz javaslatot, de joga van erre bármelyik tanácstagnak is”. Ebből is kitűnik, hogy új értelmet kapott a tanácsi tisztség- viselők funkciója. Az elnök — aki eddig a végrehajtó bizottság elnöke volt — az új törvény értelmében az egész tanácsnak elnöke. Biztosítja a tanács munkájában az állami feladatok végrehajtását a lakosság érdekében, általános felügyeletet gyakorol a szakigazgatási szervek felett és képviseli a tanácsot, valamint a végrehajtó bizottságot más szervek előtt. A végrehajtó bizottság titkári tisztét idáig csak választott személy tölthette 1 Arányos hangrendszerünk ellátó vállalatokat, vagy ^ Az üj törvény szerint éppen oktatási intézményeket hozzanak létre. Járási hivatalok Lényeges változás az új törvény értelmében az is, hogy — főként a szocializmus alapjainak lerakása időszakában jelentős szerepet betöltött — megszűnt járási tanácsok, illetve végrehajtó bizottságaik helyét a megyei tanács vb járási hivatalai foglalják el. Ez a változás szervesen összefügg a helyi tanácsok megerősödésével, s azzal az elemi igénnyel, hogy a feladatokat ott végezzék el, ahol azok felmerülnek, s ahol éppen ezért a leginkább sürgető is lehet a megoldásuk. A járási tanácsok és végrehajtó bizottságok formális működését mellőzve, a megyei tanács szakigazgatási szerveivel egyenrangú járási hivatalok látják el — minden ágazatot érintően — a helyi tanácsok hatósági felügyelenem szükséges, hogy választott tanácstag legyen. A végrehajtó bizottsági titkár szakigazgatási szempontból lényegében az első számú szakember a helyi tanácsnál. Ö gondoskodik arról, hogy a tanácsi szervek a jogszabályoknak megfelelően lássák el feladataikat; jogszabálysértés megszüntetéséről és orvoslásáról intézkedik, illetve intézkedést kezdeményez. Felügyeletet gyakorol tehát az egész szakigazgatási szerv hatósági tevékenysége felett P. I. Amint tudjuik, 40 betűnk, de csailí 39 hangunk van (a köznyelvben az ly és j betű ejtése azonos). Nyelvünkben 100 hangra 41 magánhangzó és 59 mássalhangzó jut. A mássalhangzók közül két százalékkal több a zöngés, mint a zöngétlen. Beszédünk tehát nem hat keménynek. A folyékony mássalhangzók (1, r, n) is hozzájárulnak beszédünk lágyabb színezetéhez. A hangsúlyos és hangsúlytalan helyzetben egyaránt megőrizzük a magánhangzók hangszínét. A magán- és mássalhangzóknak pedig szómegkülönböztető jellege van. Nyelvünk nem szereti a mássalhangzók torlódását, de azért akad kettőnél több is egymás mellett (partra, tartsd). Kettős hangtorlódás viszont bőven van. Mindezen tulajdonságok miatt nyelvünk mind a három versrendszer ritmikájára kiválóan alkalmas. A nemzeti hangsúlyos verselés mellett a klasszikus-időmértékes verselés ugyanolyan művészien cseng, mint a görög és a latin nyelven. Művészi tökéletességgel használták költőink a rímes- időmértékes verselést is. Az ősi szóalkotásból eredő sajátság, hogy az eredeti egyszerű magyar szavakban vagy csak magas, vagy csak mély hangok vannak, tehát sajátos belső feszültség tartja egységben magánhangzóinkat (cipő, kerék; hattyú, fogoly). Ez a magánhangzó- harmónia nem minden finnugor nyelvben van meg, nyelvünknek pedig egyik legsajátosabb jellemzője és szépsége (a lapp, zűrjén, votják, osztják nyelvekben teljesen hiányzik). Jövevényszavainkban jól megfigyelhető, hogy ez szókészletünk kialakulásának jelentős irányító tényezője. így lett a német Herzog hangrendi kiegyenlítődéssel herceg, a szláv nosilo pedig nyo- szolya. A Halotti Beszédben még idegen eredetét mutogató miioszt így vált később malaszttú. Ezt látjuk elhomályosult összetételeinkben is. A jó emberből jámbor, az id napból (jelentése szent nap) ünnep lett. Ezekben a második tag hangrendje alakult az elsőhöz. Ezt a erősíti a toldalékok illeszkedése is. Amint tudjuk, néhány egyalakú toldalékot kivéve a legtöbb két alakú, így a toldalékos szavak jelentős része megtartja mély vagy magas hangrendűségét. A háromalakú toldalékok még finomabb illeszkedést tesznek lehetővé. A harmóniának a szókincs gazdagodásában is nagy szerepe van. így megtaláljuk a magas hangrendű mekeg, ketyeg, sistereg, csomoszol, tompa mellett a mély hangrendű makog, sustorog, gyömöszöl, tömpe szavakat is. A szláv britva kettős alakban került át hozzánk (beret va, borotva). A mellérendelésben színező szerepet kapott (hepehupa, dínom- dánom, izeg-mozog). Régen gyakrabb volt ez a szóalkotás (celecula). A nyelvjárások is bőven felhasználják (herdeburdi, dere- darál). Ez az ősi örökség már jelentősen megkopott a vegyes hangrendű szavak keletkezésével. Példa le gyen erre a szláv eredetű pletyka és szomszéd, a laton eredetű liliom és kréta. Ezt a vegyes hangrendűsé- get ma már szabályosnak kell vennünk, és mint nyelvi tényként el kell fogadnunk, annál is inkább, mert az idegen szavak (politika, szocializmus) és a mozaikszók (MOGÜRT, KÖJÁL) állandóan koptatják ősi hangrendszerünket. Kiss István (Tóth Sándor felvétele) Halasi bábosok A róka: ravasz, sunyi, tolvaj, hazug... rossz. Piroska: szép, okos, kedves, őszinte... jó. A legkisebb királyfi: erős, bátor, ügyes, furfangos ... jó. A gyermek ítélőképességének kialakítása, igazságérzetének felébresztése az érzelem világába könnyen illeszkedő egyszerű jelképek segítségével történik. Ilyen a mese, a bábjáték, az ének. Jelentőségük a nevelésben óriási. Mégha tározója a leendő ember értékeinek. □ n □ □ Felelősséget érzek, miután papírra vettem a fenti mondatokat — talán a jelentőségük súlya miatt — és örömet, hogy az óvodai nevelésben Kiskunhalason egy fehér folttal kevesebb lett. Száraz Józsefné fiatal óvónő, az újjászervezett hangharmóniát kiskunhalasi bábszakkör Vasárnap a lakótelepen Új ifjúsági klub Üj ifjúsági klub alakult Kecskeméten. A városi művelődési központ a Rákóczi úti épületében levő helyiségét csaknem ötvenezer forintból berendezte modern bútorokkal, társasjátékokkal, zenegéppel, televízióval stb. A klub május elsejétől naponta délután 4 és este 8 óra uözött fogadja és sze- retet.el várja azokat a fiatalokat, akik szabad idejüket kellemes körr.x e . - ■ ->ei és hasznosan kívánják eltölteni. Munkám szobámhoz köt, az ablakhoz húzódva dolgozom, hogy minél többet szippantsak a finom tavaszi levegőből. A zajokra, zörejekre, lármákra ki-ki- tekintek. Taps, gyerekek éljeneznek. A szöszke Panni hú- zódszkodik ügyesen az alkalmi nyújtón. Sikere van. Örömét nyilván meg akarja osztani apjával. Néhány lépéssel odébb vikszolja kocsiját. A gyerek belekiáltja ebbe az áradó áprilisi vasárnapba örömét. — Apu nézz ide! A jó harmincas papa most a kocsi túlsó oldalára kerül, onnan gyönyörködik munkájában, ügyet se vet a gyerek produkciójára. Fél óra sem telik el, az ipa türelmetlen elutasítása hangzik a második emelet magasába: — Mondtam már, hagyjál nyugodtan. Lenézek. Panni éppen ekkor teszi a helyére a törlőrongyot. Nincs szükség segítő kezére, a papát idegesíti társasága, minden gondolatát az autó tölti ki. így megy ez fél délelőtt. Változik a kép, nyikorgás, magas íejhangok, jön, itt a szódás. Kötelességsze- rűen elkiáltja magát mindegyik lépcsőház előtt. Észreveszi a játszadozó gyerekeket. Idős bácsi, nagy ormótlan gumicsizmákkal. Panni és barátnői sántaiskoláznak. Nézi őket. Majd maga is beáll, imitálja az ugrásokat. A végén mindig elhibázza. A gyerekek kacagnak. Mennyi szeretet, hála rejtőzhet a nevetésben. Az öreg elkéri az unatkozó pöttyös labdát. Földobja, elkapja, a gyerekekhez passzolja. Maga is élvezi a játékot. A Wartburgját pucováló papa is odanéz egy másodpercre. Magához inti gyerekét. A kislány szomorúan ösz- szeszedi cókmókját, fölballag a lépcsőn. A szódás bácsi is elkomolyodik, ránéz Panni apjára és visszaballag kocsijához. Az autós mintha mi sem történt volna, tisztogatja kocsiját. Mert ugyebár drága jószág, törődni kell vele, egy apró alkatrész elhanyagolása katasztrófát okozhat. Pannika sajnos, ezt még nem érti. Egész héten várta ezt a napot, amikor itthon lesz az apu, akit ez a csúnya masina elcsábított tőle. H. N. vezetője, öt kérdezem: — Hogy kezdték el ismét a bábozást? — Az úttörőház alkalmat adott arra, hogy ismét megalakuljon a szakkör. A Szűcs József Általános Iskola hatodik osztályos tanulói közül kilencen éreztek kedvet a munkához. Először megtanítottam őket a bábmozgatásra, majd betanultunk két kisebb darabot. Az egyik a Kiscipó, a másik a Mese a papírkosárban. Ezeket rövidesen bemutattuk, nagy sikerrel a helyi óvodákban és Budapesten, a Bábstúdióban. — Hogy lehet a gyerekek közül kiválasztani, kik alkalmasak a bábmozgatásra? — Szerintem mindegyiket meg lehet tanítani. Természetesen az egyik gyereknek nagyobb, a másiknak kisebb a kézügyessége. — Mennyi idő szükséges egy kisebb darab betanításához? — Sok, nagyon sok. Mi hetente kétszer próbálunk. Az alapozás nagyon sok időt vesz igénybe, de utána már gyorsabb a munka. — Mik a tervei az indulás után? — Az úttörő-seregszemlén szeretnénk részt venni. Azért kezdtem hatodikos gyerekekkel foglalkozni, hogy legalább két évig velük dolgozhassak. Ügy érzem, sikerül majd több színvonalas darabot bemutatni, esetleg országos versenyeken is részt venni. — A bábozás pedagógiai előnyei...? — Azoknak is öröm, akik csinálják, azoknak is, akik nézik. Az előadóknak javul a beszédtechnikájuk, mozgásuk, kézügyességük. Akik nézik, azoknak pedig a mondanivaló, a darab cselekménye formálja kis lelkűket, tanítja, szórakoztatja őket. — Említette, hogy Budapesten jártak a stúdióban? — A Fővárosi Művelődési Ház bábstúdiójába főleg szakkörvezetők járnak, de majdnem mindenki elviszi csoportját is, mert segítséget'nyújtanak egy-egy darab rendezéséhez. Kovács Gyula, a Bábszínház főrendezője sok hasznos „fogásra” tanított meg bennünket. Mondanom sem kell, hogy a gyerekek nagyon élvezték az ilyen tanulást és még nagyobb kedvet kaptak a bábozáshoz. — Ahol gyerekek élnek mindenütt igény a bábozás — mondom. — Igen — folytatja Száraz Józsefné — itt Halason is szép hagyományai voltak, de az úttörőház átalakítása, költözése idején felbomlott a csoport. Most szeretnénk folytatni a munkát és olyan eredménnyel dolgozni, mint régen. A kecskeméti óvónők példájára mi is megalakítottuk a felnőtt bábcsoportot. Később szeretnénk létrehozni Halason egy gyermekszínházat. Csató Károly
