Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-18 / 115. szám
l oldal 1971. május 18. kedd A csend völgyében Csend és békesség völgye, idilli május, domboldalakra kapaszkodó erdők, virágzó gyümölcsösök mértani rendje — a „hegyláncolattá” torlódó homokbuckák világtól elzárt öblében búvik meg Érsekhalom, Hajós és Nemesnádudvar között. Szemet gyönyörködtető környezet. A 120—130 házból álló kis település Hajós külterületi központja, lakóinak hovatartozását illetően a Hosszúhegyi Állami Gazdaság kolóniája. S amellett szabályszerű falucska, középen útkereszteződéssel, idelátni a közeli temetőre; az apró kápolna előtt fekete gyülekezet, eggyel megint csökkent a lélekszám ... Sétálok a főutca orgonabokrai tövében. Mennyi látványos kontraszt! A hajdani uradalmi majorra három hosszú ház emlékeztet, tetejükön antennaerdő, odébb az 50-es években épült egyszoba konyhás típusházak sora, s aztán az újabbak, a pár éve épült rangosabbak, drága, hivalkodó vaskerítéssel, leeresztett redőnyökkel. Az egyik hosszú ház lakásajtói közvetlenül az utcára nyílnak, az épület előtt a csonkolt akácfa és a trafóoszlop között kifeszített kötélen száradó fehérneműket himbál a szél. Az út másik oldalán hatalmas, templomban végződő magtár. Ez is az érseki uradalom maradványa. Nyugdíj és tehén Néni meszeli az egykori cselédház göcsörtös hátulját. Búcsú lesz az egyik közeli vasárnapon. Addigra mindennek ragyogni kell. A bácsi — Romsics Gergely — bekísér a lakásba, Csempézett konyha, az absztrakmintás falból egy darabkát elfed a háziáldás. A szoba mennyezetéről ódivatú petróleumlámpa csüng alá, de belsejében villanykörte világít. — Béres voltam az uradalomban — mondja. — Négy ökröt hajtottam. Aztán, negyvenötben földet kaptam, ötvenkettőben leadtam az állami gazdaságnak és én is ott vállaltam munkát. Sértéspésztor voltam. Pár éve innen mentem nyugdíjba, kapok havonta 747 forintot. De a még negyvenötben vásárolt rozzant szekerétől máig sem tudott megválni. A kövesutat keresztező utca torkolatánál alakította ki kis gazdasági udvarát, itt épített kalyibát és karámot a két tehénkének, amelyek tejhozama jól kiegészíti a csekély nyugdíjat, kisborjú bámul ki az ól ajtaján, várandós a másik tehén is, szénaboglya, csutkakúp a közelben; Romsics bácsi a tanácstól bérel 1200 négyszögölnyi földet. Itt terem meg a takarmány, azonkívül megkaszálja az árokpartot is, s ha valamit haza kell szállítani, takarmányt, ezt-azt, a szekér elé befogja a két tehenet. Rajta kívül már senki nem tart tehenet Érsekhalmán. Sertésekkel foglalkoznak inkább, de azzal is sok baj van, mert nincs hová kihajtani. Terület még csak akadna, de nincs víz. Ügy értve, hogy nincs kút. Baromfi is van minden udvaron, de ezek tartása is veszedelemmel jár: gyakori hívatlan vendég ugyanis a róka, a közeli erdőkből fényes nappal is bemerészkedik. Kiszikkadt víztorony Hidroglóbusz fényesedik a magasban. De a sarki közkifolyó karját hiába nyomkodom, nem csurran meg a víz. — Alig egy évig adta a vizet — mutat a toronyra Tóth Mihály alkalmi kísérőm, egyébként a gazdaság palackozójának dolgozója, aki épp betegszabadságon van. Az üzemben üvegszilánkba lépett, s te- Itanuszmérgezést kapott. — Kimerült a kút, nem fúrtak le elég mélyre. Magasan vagyunk, ezért nem köny- nyű hozzájutni a vízhez. Száradt itt már ki huszonöt- méteres kút is. Nemsokára kimélyítik a vízmű kútját, a fúrófejet 150 méter mélyre eresztik le. Kik építkeznek itt — A fiatalok — hangzik a válasz. — A szőlőben, de még inkább a borkombinátban, a műhelyben és a gépeken dolgozók. Lakik már itt két technikus is. És hallom azt is, hogy Hajósról akarnak kiköltözni né- hányan. A telek nem drága, 15—20 forint négyszögöle. Fuvareszközöket az építkezéshez kedvezményesen ad a gazdaság. A dűlőútról tucatnyi kerékpáros asszony, lány hajt be a faluba. Valamennyien kék köpenyben vannak. Vége a délelőtti műszaknak a palackozóban. Orvos nincs; a fekvő betegeket a gazdaság járművei szállítják be a rendelőbe, vagy a kórházba. De az ilyen kényszerű kimozduláshoz is jó alkalmatosságot nyújtanak a személy- gépkocsik, amivel már 25 érsekhalmi család rendelkezik. A motorkerékpárt nem családonként, hanem családtagonként keli számítani. Néhány frissen érkezett moped-változat hever most is a falu egyetlen vegyesboltja előtt, — már csaknem valamennyi gazdára talált. Egyszer vetít hetente a mozi, de az időpontot minden esetben a tv-műsorhoz kell igazítani. így sem nagy a látogatottság. Mert a valamennyire is igényesebbek „átugranak” Nemesnádudvarra, ahol már szélesvásznú filmet nézhetnek. Újabban kezd divatos lenni a színházbajá- rás, sőt néhány kocsitulajdonos már külföldön is megfordult. Változások, nemzedékek Az iskolaépület végében alakították ki az ifjúsági klubot. A korábbi — a mostaninál nagyobb — klubhelyiségben rendezték be az óvodát. Erre itt égetően szükség van. Az idejáró kicsik száma felül van a negyvenen, noha az engedélyezett létszám csak 30 volna. Változik az egykori msjor, s nem csupán külsőségeiben. Érdeklődöm az itt lakók vallásos érdeklődéséről. Deli Ferenc iskolaigazgató tájékoztatása meglep. — Hittanra beíratas a felső tagozatban 6—7 éve nincs. Az alsó tagosaiban is csak 21 százalékos. De volt már tíz körüli is. A búcsú puszta népünnepély» alkalom a rokonság találkozására. Mi a magyarázat? A vallásos érdeklődés csökkent voltának okai — első hallásra hihetetlennek tűnik — az uradalmi időkben gyökereznek. Az volt ugyanis a szokás, hogy vasárnaponként a béresgazda a templomajtóban jegyezte, ki jelent mag, s aki elmaradozott, annak egyhamar útilapút kötöttek a talpára. A múltnak ez a kegyetlen élménye még ma is erősebben hat, mint az ateista propaganda. Ami tartalmat ad az érsekhalmiak életének, az nemzedékenként változik. A nyugdíjasok, vagy ahhoz közelállók megőrizték a hajdani szegénység diktálta puritán normákat, élet- felfogást. A középnemzedék összetétele a legváltozatosabb. Nagyobb részük, ifjonti fejjel kiszabadulván a cselédsors szorításából, a szerzés felé fordult, igyekezett szakmunkássá képezni magát, s ez a réteg nevezheti ma jómódúnak magát Érsekhalmán. Kisebb részük azonban nem tudott lépést tartani, ilyen vagy olyan okok miatt, s. néhányan közülük az alkohol felé fordultak. Az egyetlen italbolt havi forgalma 30 ezer forint, de — nem megbízható források szerint — a szőlőtermesztésben dolgozók részére az állami gazdaság „természetbeni” prémiumot is juttat, bor formájában. S végül itt vannak a fiatalok, akiknek életformáját már a korszerű munkakörülmények és követelmények formálták — s formálják jelenleg is —, akik valamennyien tagjai a szocialista brigádoknak, kulturális és közéleti érdeklődésük eleven, sokoldalú. Gyarapítják tudásukat A falak még állnak Pályafutását az iskola- igazgató itt kezdte, 17 évvel ezelőtt. Vajdasági születésű. Többször hívták már, városba is — nem ment. Hatodmagával végzi a nevelői munkát. — Ök jelentik az érsekhalmi értelmiség „derékhadát”. Valamennyien itt élnek, ketten közülük helybeli származásúak. — Itt nem elég csak pedagógusnak lenni — mondja. — Részt veszek az ifjúsági mozgalomban, irányítom a klubéletet, járdaépítést, parkosítást szervezek. A három tanteremben összevont osztályok vannak. Egyéni véleményem az, hogy ha jól csináljuk, a hátrány előnnyé változhat; a gyerekek könnyebben hozzászoknak az önálló munkához, gondolkodáshoz. Van bizonyító adat is; az egyik hetedikes a járási tanulmányi versenyen irodalomból első, számtanból a második helyre került. A megyei versenyen az ötödik helyen végzett irodalomból. A végzettek 70—90 %-a tovább tanul. Ha több a fiú, akkor az arány is növekvőben. A fiúk eeyhar- mada megy középiskolába, a többi konzerv- és hűtőipari, borászati, építőipari szakmát tanul. Mert ezekkel jól meg lehet élni Érsekhalmán — beláthatatlan ideig. De ezzel együtt jelentkezik egy másik, folyamat is: az iskolának most 97 tanulója van, — nyolc évvel ezelőtt még 163 volt. Akkoriban nem volt ritkaság a 4—6 gyermekes család, újabban a háromgyermekes is ritkaság. Mi lehet a jövő? Semmiképpen sem a település elsatnyulása, pusztulása. A jelek ellenkező tendenciát mutatnak. Tavaly mái emeletes társasházak építése is szóba került, de a gondolat nem talált ro- konszenvre. Itt, a békesség völgyében a „minden házhoz külön kert” szokásának hódolnak még egy ideig. S szóba került már a hosszú házak lebontása is. Minek csúfolkodjék itt a múlt? — Ezt személy szerint ellenzem — mondja Deli Ferenc —, amikor az országban lakásínség van. A falak szárazak, tartósak is. A lakásokban padló van, négy-öt évig még nem volna szabad hozzájuk nyúlni. A múltra már csak ezek a házak emlékeztetnek. Szívós, masszív falaikkal. Hatvani Dániel A korszerű termelési módszerek, az egyre gyorsuló technikai fejlődés az ismeretek állandó bővítését sürgeti. A növekvő követelmények figyelembevételével készült el a mezőgazdasági szövetkezetek vezetői részére szervezendő továbbképzési formák negyedik ötéves terve, amelyet a megyei tanács végrehajtó bizottsága nemrég fogadott el. Az erre vonatkozó javaslatokat a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály készítette. Tudvalevő, hogy az irányító és a vezető szakemberek továbbképzésének legfőbb szerve a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Mérnöktovábbképző Intézete. Az elképzelések szerint évente mintegy 800 termelőszövetkezeti és szakszövetkezeti vezető venne részt a tanulásban. Figyelembe véve az Üzemek számát évenként és szövetkezetenként 3—4 vezetőt vonnának be a tanfolyamokra. A terv szerint valamennyi irányító szakember négy-ötévénként részt venne továbbképzésen. Az általános ismereteket nyújtó konzultációs tanfolyamokon túl megszervezik a speciális tudást kívánó termelési ágazatok vezetői részére az új technológiai éljárások elsajátítását is. Szakembereink csak így tudnak lépést tartani a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szinte valamennyi területére jellemző nagymértékű fejlődéssel. A tervezett tanfolyamokon módjuk lesz elsajátítani a tudomány gyors fejlődése következtében szükségessé váló praktikus ismereteket. Jelenleg is folyik továbbképzés. Ezeket a tanácsokkal közösen a szak- szövetkezetek területi szövetségei szervezik. A télen, a helyi lehetőségeket kihasználva, egy-két hetes tanfolyamokon bővítették ismereteiket a szakemberek. , Ilyen továbbképzőkön több mint ötszázan vettek részt. A szövetkezeti bizottságok elnökei és tagjai részére három-négy napos tanfolyamokat szerveztek. Ezeken több mint háromszáz hallgató volt. Hat-hét előadásból álló foglalkozásokat is tartottak. Ilyenek voltak például : a termelőszövetkezeti vezetők fóruma, falusi téli esték tanfolyama. Ezeken a gazdálkodás, valamint a szövetkezetek közvetlen gondjaival, tennivalóival foglalkoztak. A mérnöktovábbképző intézet által szervezett előadásokon eddig is részt vettek a megye szövetkezeti vezetői. Sajnos, a létszám elég mérsékelt volt. A hároméves szakmérnöki tanfolyamon tizenket- ten, a kétéves közgazdasági továbbképzőn harmincegyen, az öthónapos növényvédő iskolán huszonkettőn, az elnöki továbbképzőn hatvanan vettek részt. A szövetkezeti vezetők továbbképzésének megszervezése összehangoltságot kíván. A közös gazdaságok időben döntsék el, milyen továbbtanulási formában vesznek részt vezetőik. Helyes, ha felveszik a kapcsolatot a mérnökto-' vábbképző intézettel. A szervezésben eddig is sok segítséget adtak a szövetkezetek területi szövetségei. A továbbiakban még- inkább szükséges közreműködésük. A vidéki tanintézetek közül a megye két szakközépiskolája, a kiskunhalasi és a bajai kap megbízást arra, hogy a tanfolyamokból néhány at megszervezzen. K. S. Papírfaültetvény Cellulóznyárral ültetik be Jakabszálláson a Helvéciái Állami Gazdaság kerületének mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeit. A jakabszállási határban az idén ötven hektár, a következő években pedig százötven hektár gyenge minőségű talajt hasznosítanak papírfa- ültetvénnyel. Képünkön traktorral hajtott talajfúrókkal „ássák” a gödröket. (Tásstor Zoltán felvétele.) . Szeged készül az ünnepi hetekre Több mint száz rendez- i Már az elmúlt évben is vénnyel fogadja júliusban szűknek bizonyult a belvá- és augusztusban vendégeit rosi vásárterület, mert a Tisza-parti város. Ezek nemcsak Szeged, illetve közül a Dóm téri szabad- Dél-Magyarország ipari téri játékok mellett kiemelkedik a július 16—25 között megrendezésre kerülő 26. Szegedi Ipari Vásár, amely a korábbiaknál nagyobb területen fogadja a kiállító vállalatokat, s a látogató közönséget. termékbemutatójára került sor. Az idén már az ország 16 megyéjéből több mint száz vállalat jelentette be részvételét. Az is hagyományossá vált, hogy a szegedi vásáron bemutatják termékeiket a jugoszláv vállalatok. köztük a határmenti árucserét bonyolító magyar és jugoszláv külkereskedelmi szervek. A közelmúlt hetekben a Gazdasági Bizottság határozatban szabályozta a vidéki vásárok rendezésének körülményeit. Eszerint a közszükségleti cikkek és a határmenti árucsere vására lesz a szegedi. Ezután kétévenként rendezik meg a szegedi vásárt új környezetben és nagyobb területen, mint azelőtt. A város egyik legnagyobb terét, a Marx telet és a felsőfokú vasút- forgalmi technikum épületeit bocsátotta a vásár rendelkezésére. Az idén több ideiglenes pavilont készítenek, hogy kielégíthessék a vállalatok igényeit, de már készülnek a tanulmánytervek az új, végleges kiállítási csarnokok építéséra
