Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-09 / 84. szám
1071. április 9, péntek 3. oldal Képzőművészek tanácskozása Kecskeméten A Minisztertanács ülése Tegnap délelőtt tanácskozásra gyűltek össze a megyénkben élő képzőművészek Kecskeméten, az Országos Nevelőintézet dísztermében. A találkozón részt vett Tóth Miklós, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának munkatársa, Luzsica Lajos, Munkácsy- díjas festőművész, a Magyar Képzőművészek Szövetségének titkára, valamint a megyei pártbizottság és a megyei tanács illetékes osztályainak képviselői. Tóth Miklós vitáindító előadásában a magyar képzőművészeti élet időszerű kérdéseiről beszélt. Elemezte a nyugat-európai pop- és különböző avantgárd i • •• rr • jovoje Hazánk több mint 236 ezer hektár szőlőterületének 60 százaléka homokos talajon van. Bács-Kiskun megyében 100 ezer mező- gazdasági főfoglalkozású családnak legfőbb kereseti forrása a szőlőtermesztés. Művelőinek tehát nemcsak bort, hanem kenyeret, megélhetést is ad. Ezért volt olyan jelentősége annak a tanácskozásnak, amelyet csütörtökön a homoki szőlőtermesztés helyzetének megvitatására © megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Magyar Agrár- tudományi Egyesület, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezetek területi szövetsége Kiskőrösre hívott Össze. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot dr. Tompa Béla, a zöldség-, gyümölcs- és borgazdasági osztály vezetője, és Mészáros István, a szervezési osztály vezetője képviselte. Dr. Csizmadia Tibornak, a járási tanács vb-elnöké- nek megnyitó szavai után Pfenning Gyula, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főkertésze ismertette azokat az ei-edményeket, amelyeket Bács-Kiskun megye a második ötéves tervben kezdődött szőlőtelepíáramlatok hatását, megjelenési formáit képzőművészeti életünkben. Elmondotta, hogy erőteljesen fejlődik szocialista képzőművészetünk és sikeresen tölti be hivatását a tömegek körében. Ezután kritikai életünkről szólt, arról, hogy meg kell változtatni az olyan szemléletet, ami abszolutizál egyes irányzatokat, majd a zsűrizés és kiállításpolitikánk felelősségéről beszélt. Említést tett a középiskolai vizuális oktatás hiányosságairól, nehézségeiről. Létre kell hozni a közönség és a művészet viszonyának új, korszerű formáit — ezzel kapcsolatban megemlítette —, hogy ez a további fejlődés alapja is, mivel az elmúlt ban elért. A rekonstrukció folytán a megye szőlőültetvényeinek hozama 1 millió mázsával emelkedett. Dr. Tompa Béla a homoki szőlőtermesztés felújításának tennivalóit ismertette. Elmondotta többek között, hogy az utóbbi 10 évben átlagosan 11,7 mázsa és 27,1 mázsa között váltakozott egy hold szőlőültetvény termése. Ez az ingadozás összesen az évi 5 millió mázsát is elérte egy év alatt, s ez rendkívül nagy nehézségeket támasztott a feldolgozó és bortároló üzemekkel szemben. Bebizonyosodott, hogy a korszerűen művelt szőlőknél, ahol a gépesítés is kielégítő, a termésátlagok ingadozása kedvezőtlen időjárás mellett is csekély. Az előadó ezután a homoki szőlők rekonstrukciójának sok irányú tennivalóit ismertette. Az értekezlet vitájában felszólalt többek között Boza József, a kiskőrösi járási pártbizottság titkára, Tóth Sándor, a Kiskőrösi Állami Gazdaság igazgatója, Kői Béla, a szakszövetkezetek területi szövetségének titkára, Vincze József országgyűlési képviselőjelölt, a soltvadkerti Jóreménység Szakszövetkeöt évben a képzőművészeti kiállítások száma megkétszereződött. Az előadást követő vitán Diószegi Balázs és Goór Imre festőművészek sürgették a Magyar Képzőművészek Szövetsége Bács-Kiskun megyei csoportjának létrehozását, Palkó József megyei titkár javasolta: az épülő új lakótelepeken létesítsenek műtermes lakásokat és telepítsenek le megyénkben tehetséges, fiatal művészeket, mert az urbanizáció évekre biztosítana számukra munkalehetőséget. A résztvevők ezután az 1971. évi téli tárlat és az 1972. júniusi budapesti megyei tárlat előkészületeiről tárgyaltak. Cs. K. zet elnöke, Jenei Mihály, a fülöpszállási Vörös Csillag Tsz főkönyvelője. A tanácskozás időpontjában rendezték meg Kiskőrösön a községi pártszervezet székházában a járási borversenyt, amelyen a homokon gazdálkodó termelő- és szakszövetkezetek, állami gazdaságok mutatták be boraikat. K. A. A Minisztertanács tegnapi ülésén a külügyminiszter beszámolt Ivan Ba- sev bolgár külügyminiszter március 22. és 26. között Magyarországon tett hivatalos látogatásáról és a vele folytatott tárgyalásokról. A Minisztertanács megelégedéssel állapította meg, hogy a látogatás és a tárgyalások jelentősen hozzájárultak a két nép hagyományos, testvéri barátságának további elmélyítéséhez. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését a KGST-or- szágokkal folytatott 1971— 1975. évi kétoldalú tervegyeztetés eredményeiről, tapasztalatairól és a további feladatokról. A beszámoló megállapítja: a tervegyeztetés keretében 1975- re, 1970-hez képest mintegy 50 százalékos forgalomnövekedés várható. A Szovjetunió kiemelkedő szerepet tölt be mind az alapvető nyersanyagokkal és energiahordozókkal való ellátottságunk, mind exporttermékeink értékesítése szempontjából. A gépipari exportszállítások egyeztetése — összhangban központi programjainkkal — kedvezően befolyásolja fejlesztési elképzeléseinket. A gépkivitelen belül növekszik az autóbuszok, a műszerek és a számítástechnikai eszközök részaránya. Komplett berendezésekből az 1971— 1975. évekre másfélszer több importot egyeztettünk, mint az előző ötéves tervben. Mezőgazdasági, élelmi- szeripari és könnyűipari termékeink exportlehetőségei • kedvezően bővülnek. Az alapanyagok területén több terméknél sikerült kölcsönös érdekekre alapozott elgondolásokat megvalósítani, egyes anyagoknál öt évnél hosszabb időszakra biztosítani beszerzéseinket. A tervegyeztetés során néhány hosszabb távú tartós termelési együttműködés alakult ki, s előrehaladás történt a gyártásszakosítás területén is. A nehézipari miniszter jelentést tett a március 26. és április 2. között folytatott iraki tárgyalásairól. A magyar és az iraki delegá- cói — mindkét fél közös érdekeinek megfelelően — megbeszéléseket folytatott a két ország közötti olajipari együttműködés kiszélesítéséről. A kormány a .jelentést tudomásul vette. A külügyminiszter és az Országos Atomenergia Bizottság elnökének közös előterjesztése alapján a kormány megvitatta a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, úgynevezett atomsoromoó-szerződés végrehaitásával kapcsolatos teendőket. A Miniszter- tanács a jelentést tudomásul vette, s az Országos Atomenergia Bizottság elnökét megbízta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel kötendő biztosítéki (ellenőrzési) egyezmény létrehozására irányuló tárgyalások folytatásával és a hazai feladatok koordinálásával. A közlekedés- és postaügyi miniszter arról számolt be, hogy az „Életbiztonság a tengeren” elnevezésű nemzetközi egyezményből — amelyhez hazánk is csatlakozott — milyen feladatok ellátása hárul a kormányra. A Minisztertanács megbízta a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy a belföldi — és a külügyminiszterrel egyetértésben — külföldi intézmények, szervezetek és személyek részére meghatalmazást adjon műszaki és üzembiztonsági vizsgálat, valamint ellenőrzés gyakorlására, továbbá e körben bizonyítványok kiadására. A belügyminiszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott az államtitok és a szolgálati titok védelmének újabb szabályozására. A rendelet az államtitkok körének korszerűsített meghatározását adja, egységesen rendezi az államtitok, illetve a szolgálati titok védelmének elveit, összefoglalja, módosítja és kiegészíti az erre vonatkozó korábbi kormányrendelkezéseket. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke közös javaslatot terjesztett elő a tanácsok információs rendszerének továbbfejlesztéséről. Az új tanácstörvény, valamint a területi tervezés és tervek rendszerére vonatkozó korábbi kormányhatározat végrehajtása szükségessé teszi, hogy a tanácsok feladataik ellátásához megfelelő információkkal rendelkezzenek. Ennek érdekében a kormány határozatot hozott, mely részletesen megszabja az információszolgáltatás rendjét, s az egyeztetett adatok alapján lehetőséget nyújt arra, hogy a tanácsok a tények ismeretében hozzanak döntéseket, dolgozzák ki fejlesztési, területrendezési terveiket. A Minisztertanács ezután I egyéb ügyeket tárgyalt. Csipkeházi lakótelep Kiskunhalas messze földön híres csipkéjéről, és a leheletfinom kézimunkák műhelyéről, a csipkeházról, A jövőben újabb értékkel gazdagodik a város, aminek a látványosságra éhes turistáknál is jobban örülnek a helybeliek. A jelenlegi ötéves tervben lakónegyed épül fel, amely helyéről a Csipkeházi Lakótelep nevet kapta. A makett jól érzékelteti, hogy a tervező zárt lakónegyed létrehozására törekedett, ugyanakkor igazódott az adottságokhoz. Például ahhoz, hogy a lakótelep tengelyében főútvonal halad át, amely mellett — a zajszint csökkentése érdekében — nem zárt, hanem az útra merőleges, szabadon álló szárnyak épülnek. Az alapozás az idén megkezdődik, s A tervidőszak végére több mint négyszáz család Jut itt OTP- és szövetkezeti lakáshoz. Tóth Sándor felvétele. A homoki szőlőtermesztés tési program végrehajtásálovábbi 129 000 hektárral szélesedett. Ezekben az években határozottan fejlődött Krím mezőgazdasága is, megerősödött a kolhozok és szov- hozok anyagi-technikai bázisa. A bruttó termelés évi átlaga 632,3 millió rubelra — 57,7 százalékkal — emelkedett. A munka termelékenysége 42 százalékkal nőtt. A gabona, zöldség, gyümölcs, szőlő, hús, tej, tojás és más mezőgazdasági termékek felvásárlásának tervfeladatait határidő előtt teljesítették. Ott maradt a vándorzászló A szemes termények évi átlagos termése 37 százalékkal nőtt, a terméshozam hektáronként 23,9 métermázsa volt — az előző 5 éves tervbeni 16 mázsával szemben. 1970-ben hektáronként 34 mázsa gabonát, illetve 55,4 mázsa rizst takarítottak be. A párt és a kormány 1970. december 14-én a területet a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel tüntette ki a gazdasági és kulturális építőmunka, s az ötéves terv sikereinek elismeréseképpen. Krím megkapta az UKP Központi Bizottsága és a köztársaság minisztertanácsa Vörös Vándorzászlaját is a gabonafélék magas termésátlagáért, s az össztermés növekedéséért. Az állati termékek előállításáért és az államnak eladott mennyiség emeléséért járó Vörös Vándorzászlót 1970-ben véglegesen megszerezték. Emelkedik az életszínvonal Az 1971—75-ös esztendők- mékek érteke 1975-ben 45 ben Krím ipara nagy fej- százalékkal haladja meg a lődés elé néz. Az összter- tavalyit. Az idén az ipar termelési értéke már eléri a 2,5 millárd rubelt. 1971—75 között több mint 4 milliárd köbméternyi gázt termelnek ki, majdnem kétszer annyit, mint az elmúlt ötéves időszakban. A terv előirányozza a sztrel- kovszki lelőhely bekapcsolását is. Jelentősen fokozódik az ipar, építőipar, mezőgazdaság, közlekedés és távközlés energiaellátása. Az új ötéves tervben korszerűsödnék azok az ipari ágazatok, amelyek a lakosság igényeit, illetve a pihenni, gyógyulni érkezők szükségleteit elégítik ki, s amelyek a mezőgazdaság fejlődését szolgálják. Az élelmiszeripar termelése 1975-re több mint 30 százalékkal ugrik előre. Ezen belül a konzervgyár- tás a tavalvinak másfélszeresére emelkedik, a hús- és húsipari készítmények 21.6 százalékkal, a tejtermékek 15 százalékkal haladják meg a2 1970-es mennyiséget. A változás a minőség javulásával és a leginkább keresett cikkek előállításának növelésével jár együtt. További fejlődés vár a vegyiparra. Üj üzemek lépnek be. amelyek megháromszorozzák a termelést. A tervek szerint már az idén teljes kapacitással megkezdi működését Szim- feropolban a nagy paneleket előállító házgyár első részlege. Belép a termelésbe a háztartási vegyianyag- gyár mellett egy-egy vegyesipari üzem. Alupká- ban. Szakiban és Pla- nyerszkben; kórházakat adnak .át Szimferopolban, Szevasztopolban, valamint Armjanszkban. Tovább fejlődik a közlekedés és szállítás valameny- nyi ágazata. A vasúti szállítás fejlesztése például az áteresztőképesség és fuvarmennyiség növelésére irányul. A jövőben is jelentős helyet foglalnak el a területen a nagy népgazdasági beruházások, amelyek elsősorban a nyersanyag-készletek. természeti kincsek minél teljesebb kihasználását, a dolgozók anyagi jólétének javítását mozdítják elő. A IX. ötéves terv idején 100 ezer család számára építenek új lakásokat. Az életkörülmények javulását iskolák, bölcsődék, óvodák, kórházak létesítése kíséri. A kolhozok és szovhozok dolgozóira ugyancsak nagy feladatok hárulnak, mint például a gabonafélék terméshozamának hektáronkénti 4—5 mázsás emelése, évente másfél millió tonna gabona produkálása, az öntözött területeken 55—60 mázsányi rizs termesztése hektáronként, átlagosan 50—60 mázsa szemeskukorica betakarítása. Ugyanakkor 1975-re üvegházakban és fólia alatt már 63 ezer tonna primőrzöldséget is termesztenek. A mező- gazdasági üzemeknek elsősorban a magas kalóriájú élelmiszerek előállítására kell összpontosítani az erejüket. A szovjet nép életszínvonalának alakulásában, mint ismeretes, jelentős szerepet játszik a lakosság pénzbevétele, amelynek 30 százalékos növekedését jrja elő a jelenlegi ötéves terv. Ez az összeg több mint kétmilliárd rubelt tesz ki a Krímben. A munkások és alkalmazottak havi átlag- keresetét 1975-re 135 rubelben állapítja meg a terv. A kolhozokban a havi átlagkereset nagyobb mértékben — a közösségben végzett munka szerint — 30—35 százalékkal emelkedik. A lakosság pénzbevételeinek és a közszükségleti cikkek termelésének fokozódásával összefüggésben 1975- re az állami és szövetkezeti kereskedelem áruforgalmát 1 milliárd 771 millió rubelre tervezik, ami 506 millió rubellal meghaladja az 1970-es esztendő értékét. Növekedni fog a mezőgazdasági termények helyi piaci áron történő értékesítése is. S nem utolsósorban fontos szerepet kap a lakossági szolgáltatások fejlesztése. Bársony Ferenc fordítása
