Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-07 / 82. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! XXVI. évi. 82. szám 1971. április 7, SZERDA Ára: 90 fillér Alekszej Koszigin előadói beszéde a Szovjetunió új ötéves tervének irányelveiről MOSZKVA (MTI) Kedden délelőtt folytatta munkáját az SZKP XXIV. kongresszusa. Az ülés napi­rendjén a kilencedik ötéves terv irányelveinek előter­jesztése szerepelt. Az erről szóló előadói beszédet Alek­szej Koszigin miniszterel­nök tartotta. A beszámolót a 3. oldalon ismertetjük. A kilencedik ötéves terv irányelveinek tervezetét körülbelül másfél hónappal ezelőtt, február közepén hozták nyilvánosságra. A kongresszusi felszólalók el­mondották, hogy a terve­zethez több százezer hozzá­szólás, észrevétel, módosító indítvány érkezett és ezek figyelembevételével mun­kálták ki az irányelveket abban a formában, ahogyan a kongresszusi delegátusok elé kerülnek. A tervezet alapján érde­mes néhány alapvető szám­adatot kiemelni; 1971 és 1975 között 37—40 száza­lékkal fog növekedni az or­szág nemzeti jövedelme, és 30 százalékkal a dolgozók reáljövedelme. Az ipari ter­melés növekedését a ter­vezet 42—46 százalékban,, a mezőgazdaság termelés­emelkedését pedig 20—22 százalékban szabja meg. A tervezet végérvénye­sen megfogalmazza azt a gondolatot, hogy a Szovjet­unió belép a komputer-kor­ba: az elektronikus számí­tástechnikát széles körűen bekapcsolja a tervezési és irányítási tevékenységbe. A tervezet figyelemre méltó változtatást hoz az ipar „A ’ és .3” szektorá­nak vonatkozásában. A ki­lencedik lesz az első olyan ötéves terv. amelyben a közfogyasztási cikkek ter­melése növekedésének üte­me meghaladja a termelő- eszközök gyártásának nö­vekedési tempóját. Ez jóté­konyan fog kihatni a kis­kereskedelmi áruforgalom­ra, a dolgozók anyagi jó­létének növekedésére. A tervezetnek megfele­lően a következő fél évti­zedben az olajbányászatban és az acélolvasztásban a Szovjetunió szorosan fel­zárkózik az Egyesült Álla­mok mellé, és várható, hogy hamarosan ezeken a terü­leteken is túlszárnyalja Amerikát — mint ez a vas­érc, a cement és más ter­mékek vonatkozásában már megtörtént. Magától értetődően a Koszigin-beszámoló fölötti vitában valamelyest módo­sulhatnak a tervezet szám­adatai. Mindamellett bizo­nyosra vehető, hogy a terv fő célkitűzései és arányai, amelyeket az ország közvé­leménye teljesen megala­pozottnak, reálisnak tart, a tervezetnek megfelelően nyerik el végső megfogal­mazásukat. A délutáni ülésen kez­detét vette az irányelvek fölötti vita. A felszólalók egyöntetűen támogatták az- irányelveket, hangoztatták, hogy a benne foglaltak el­érésének reális alapja van. Elsőnek Vlagyimir Scser- bickij, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának elnök­ké szólalt fel, majd Jevge- nyij Lebegyev, a lenin- grádi Kirov gyár csiszoló- munkása, Alekszej Sibajev, a szaratovi területi párt- bizottság első titkára, Kurt Bachmann, a Német Kom­munista Párt elnöke, Jorge del Prado, a Perui KP fő­titkára, Dolores Ibárruri, a Spanyol KP einölte, Knud Jespersen, a Dán KP elnö­ke. Muhammed Badzsbudzs a Szíriái Baath Párt veze­tőségének tagja és Diane Lansana, a Guineái De­mokrata Párt politikai bi­zottságának tagja. Magyar és olasz pártvezetők találkozója A Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXIV. kong­resszusán részt vevő ma­gyar és olasz pártküldött­ség találkozott és szívélyes, cserét folytatott a két test­vérpárt kapcsolatairól, kül­politikai kérdésekről, vala­mint a nemzetközi kommu­nista mozgalom időszerű elvtársi szellemben eszme- i problémáiról. Csatlakozások a diósgyőriek felhívásához A Diósgyőri Lenin Ko­hászati Művek dolgozói áp­rilis 2-án ünnepi gyűlésen megalakították a Magyar— Szovjet Baráti Társaság el­ső tagcsoportját. A diós­győriek felhívásához azóta több üzem és intézmény csatlakozott. Az MSZBT Országos El­nökségének írott levelük­ben a társaság tagcsoport­jává nyilvánításukat kér­ték a Székesfehérvári Könnyűfémmű, a Ganz Vil­lamossági Művek, a KPM, MÁV vezérigazgatóságának dolgozói, a ceglédi Ma­gyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet tagjai, a nyíregyházi tanárképző főiskola, és a Monori Jó­zsef Attila Gimnázium és Szakközépiskola tanárai és hallgatói, valamint a Ko­hó- és- Gépipari Miniszté­rium MSZBT csoportjának tagjai. (MTI) Szerdán délelőtt a kong­resszus folytatja munká­ját. 1 sütő- és szolgáltatóipar fejlesztése a megyei tanács vb napirendjén A megyei tanács végre­hajtó bizottsága tegnap ülést tartott amelyen elő­ször a tanácsi vállalatok el­múlt évi gazdálkodását ér­Vadkerti alkatrészek Bács-Kískunban számos üzem kooperál országos nagyvállalatokkal, s így a megyében készülő termé­kek beépülnek a hazánkat reprezentáló gyártmányok­ba is. A listán olyan, viszonylag kis, évi 17 millió forintos termelési értéket előállító szövetkezet is sze­repel, mint például a Soltvadkerti Vegyesipari Ktsz. Felvételünk a forgácsolórészlegben készült, ahol Dávid István éppen a hűtőpultok alkatrészeit esztergályozza. A készterméket a MIRKÖZ Diesel- és Hűtőtechnikai Ktsz szereli össze, majd külföldre szállítja. Foto; Tóth Sándor tékelte. Az előterjesztett jelentés szerint a jelenlegi gazdaságirányítási rendszer három esztendeje alatt al­kotó módon bontakozott ki a vállalatok önállósága, s termelésüket is egyre sike­resebben igazították a pia­ci szükségletekhez. A vál­lalatok az elmúlt évben 13,7 százalékkal állítottak elő több termelési értéket,i ugyanakkor átlagkészletük mindössze 6,1 százalékkal növekedett. A készletgaz­dálkodás a kereskedelmi vállalatoknál is jól alakult. Raktárkészleteik 1,3 száza­lékos emelkedése mellett 14,6 százalékkal növelték forgalmukat. Nagy gondot fordítottak a vállalatok termelőeszkö­zeik korszerűsítésére, s az elmúlt két évben 22,7 szá­zalékkal növelték állóesz­köz-állományuk értékét. Létszámuk tavaly 5,2 szá­zalékkal gyarapodott, s jelenleg a tanácsi iparban és kereskedelemben fog­lalkoztatottak száma el­éri a 19 600-at. A termelés növelésének több mint kétharmad ré­szét a termelékenység eme­lésével érték el. A megye tanácsi vállala­tainak termelési értéke ta­valy 44,8 százalékkal ha­ladta meg az 1967. évit. Termékeik értékesítéséből származó bevételeik két év alatt 23 százalékkal növe­kedtek. Nyereségük emel­kedése jórészt a megfontol­tabb vállalati gazdálkodás eredménye. Mindez termé­szetesen növelte a tanács költségvetési bevételeit is. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a szak­ik z élelmiszer­gazdaságfej­lesztésének egyik fontos feltétele az összefogás, az anyagi erők egyesítése, amely lehetővé teszi a nagyobb beruhá­zások megvalósítását. Hazánkban az utóbbi három esztendőben létrejött tár­sulások száma meghaladja a háromszá­zat. A kooperáció révén létrehozott ter­melési érték pedig 1968-tól 1970-ig más­fél milliárd forintról csaknem négy és fél milliárdra nőtt. Megyénkben a legjelentősebb együtt­működés a most épülő szakosított sertés­telepeknél valósult meg. A Városföldi Állami Gazdaság két kiskunfélegyházi termelőszövetkezettel fogott össze, egy csaknem 150 milliós kombinát építésére. A hartai Lenin, a Béke és a solti Kos­suth Termelőszövetkezet pedig 70 millió forint beruházással é^-íti az új szakosí­tott telepet. Még több hasonló kombinát is épül, így egy-két éven belül a jelenleginél sokkal több hízósertést adnak a mező- gazdasági nagyüzemek. Ezért is történ­tek meg az előkészületek a bácskai vágó­híd létesítésére, amely a körzet állami gazdaságainak és termelőszövetkezetei­nek közös vállalkozása lesz. agyszabású szövetkezeti vállalko­zás a MÉK-szervezetből alakult új közös vállalat, amelynek a megyében 127 szövetkezet a tagja. Említésre méltó kezdeményezés a Kecskeméten székelő Közép-magyarországi Pinc.egazdaság, a Csongrád megyei Szövetkezetek Zöldség­es Gyümölcsértékesítő Közös Vállalata és Közös utakon N a balotaszállási Aranyhomok Ter­melőszövetkezet kö­zös vállalkozásának megállapodása, amely ezer hold termésé­nek feldolgozását és értékesítését hatá­rozza meg. Már az idén ötmillió forint nyereséggel számolnak. Gyorsan fejlődik a lajosmizsei Nép­front Termelőszövetkezet, a Kossuth Szakszövetkezet és a budapesti Vörös Október Termelőszövetkezet vállalkozása. Az Agrotáp néven alig több mint egy­éves múltra visszatekintő közös vállal­kozás tavaly a tervezett hatmillió fo­rinttal szemben tízmilliós termelési érté­ket állított elő. Érdemes róla megje­gyezni, hogy nemcsak táptakarmány­gyártással, hanem különféle szolgáltatá­sokkal is segíti a társgazdaságokat. A különböző típusú, egyszerűbb és fejlettebb együttműködési formák elősegítik a termelési és értékesítési fel­adatok összhangjának megteremtését. Az elmúlt évben megjelent rendelet meg­adta a lehetőséget a termelőszövetkeze­teknek az állami vállalatokkal való együttműködésre is. Megyénkben különö­sen fontos lenne, hogy zöldség-gyümölcs feldolgozásra és értékesítésre, tejtermé­kek készítésére, egyszerű felszerelést igénylő élelmicikkek előállítására még több közös vállalkozás szülessen. . Ezzel is elősegítenénk a jobb áruellátást, a termékek kedvezőbb értékesítését, nem utolsósorban pedig a mezőgazdaságban dolgozók állandó foglalkoztatását, jöve­delmének emelését. k. a osztályok a pénzügyi osz­tály, valamint a vállalatok a vb-határozatait jól hajtot­ták végre. Ennek nyomán megfelelő eredmények szü­lettek a vállalati gazdálko­dásban. A vita résztvevői ugyanakkor kifogásolták, hogy egyes vállalatok a la­kossági és közületi szolgál­tatási tevékenységüket csökkentették, s inkább készárutermelésüket növel­ték. A vb felhívta a szak­osztályokat; határozzák meg a felügyeletük alá tar­tozó vállalatok további fej­lesztésének irányát, s töre­kedjenek arra, hogy mi­előbb a korszerű közép- nagyságú üzemek színvona­lára emelkedjenek. Csakis így tudnak színvonalasabb szolgáltatásokat nyújtani és a fejlett nagyüzemek kooperációs partnereivé válni. Ezután a vb a tanácsi kereskedelem eredményeit és feladatait vitatta meg, majd az ipar, a szolgálta­tások és a sütőipar fejlesz­téséről tárgyalt. Megálla­pította, hogy a kormány ál­tal 1968 óta nyújtott 32 millió forintos iparfejlesz­tési alapot vállalati, saját és egyéb forrásból 194,3 millió forinttal toldották meg. Ily módon 226,3 mil­lió forintot fordítottak be­ruházásokra. Az elkövetkező öt évben 70 millió forintot nyújt hasonló célokra a kor­mány, amelyből 5 millió forintot Kiskunhalas, 65 millió forintot Kiskun­félegyháza iparának fej­lesztésére használhatnak fel. A sütőipar fejlesztésére a harmadik ötéves tervben 19,5 millió forintot irányoz­tak elő. A beruházások megvalósítása azonban át­húzódott a negyedik ötéves terv időszakára. 1975-ig újabb 90 millió forintot for­dítanak a megye sütőipará­nak fejlesztésére, hogy na­pi 120 tonna pékáruval nö­velhesse kapacitását. A megye szolgáltatóipa­ra 62 millió forint köz­ponti támogatást kap, amelyből négy kiemelt szol­gáltatást a — textiltisztítást, a gépkocsi-, az elektro­akusztikai berendezések ja­vítását és a lakóház-kar­bantartást — kell fejlesz­teni. A vb az iparfejlesztési és iparkitelepítési alapok haté­kony felhasználásának meg­szervezéséért elismerését fejezte ki a szakosztályok­nak. Jóváhagyta a sütőipar és a szolgáltatóipar fejlesz­tési alapjának felosztását, majd a kedvezőtlen adott­ságú tsz-ek és szakszövet­kezetek támogatásáról tár­gyalt N. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom