Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-30 / 101. szám

4. oldal 1971. április 30, péntek )• -■«»■»- - - ■*_*>-- ■»-.«■-■ ■-.«• »-»• Ha kedd van, akkor ez Belgium Körutat tenni Európa nagyhírű városaiban, két héten át élvezni az utazási iroda szolgáltatásait, anél­kül, hogy a legszebb látni­valók megszerzéséért akár csak az ujjúkat is meg kel­lene mozdítanunk — mind­ez egy életre szóló élményt jelenthet az utazás részt­bek az óhazába látogató amerikaiak, akik a dollár és a honi technikai civili­záció szemüvegén át, nagy­képű fölénnyel méregetik Európa ódon városait, régi­ségeit. Ezt az általános jelensé­get parodizálja sikerrel a film rendezője. Története a Néhány résztvevő a 225. számú csoportból. vevői számára. — Aki azonban kísérője, megalko­tója ennek a programnak, — Charlie, az idegenvezető számára, nem egyéb fá­radtságos és ismétlődő ru­tinmunkánál. Erre az el­lentmondásra „hangszerel­te” szellemess filmjét Mel Stuart amerikai rendező, aki neves színészeket kért fel fordulatos és helyenként találó „poénokkal megtűz­delt” alkotásában való köz­reműködésre. Vittorio De Sica, Anita Ekberg, John Cassavetes és mások villa­násnyi epizódszerepei, na meg a nem minden kriti­kai szándék nélkül megírt forgatókönyv párbeszédei találóan mutatják be a társasutazások nem éppen eszményi körülményeit. A turista napjaink vi­lágjelensége. és az összes ország utazó állampolgárai közül talán a legjeUemzőb­Tudományos alapossággal Nyikolaj Pavlovics Alek- szandrov professzor, a Szovjet Tudományos Aka­démia alelnöke, az össz- oroszországi Agrárgazdasá­gi Kutató Intézetek igazga­tója, alig egy hónappal ez­előtt járt a mélykúti Béke Termelőszövetkezetben. A gazdaság megtekintése után így nyilatkozott: — örülök, hogy eljöttem ide, mert sok olyan kezde­ményezéssel találkoztam, amelyet mi is tudunk hasz­nosítani. A korszerű, sza­kosított sertéstelep külö­nösen tetszett, mert nálunk még nincs ilyen. A látot­tak alapján igen hasznos­nak tartom a magyar és a szovjet mezőgazdasági szak­emberek tapasztalatcseré­jének további bővítését. A professzor a Magyar Agrárgazdasági Kutató In­tézet meghívására tartóz­kodott hazánkban. A ma­gyar és a szovjet intézetek között tárgyalások folynak a szakemberek rendszeres cseréjére. Ennek előkészí­tését szolgálta ez a láto­gatás. A reform hatása 225. sorszámú, világkörüli társasutazás résztvevőinek csoportjáról szól, melyet tipikus amerikai kispolgá­rok alkotnak feleségestül, gyermekestül. A kamera végigkíséri autóbuszukat Nyugat-Európa legszebb tá­jain és városain át, és be­mutatja, hogy ennek a tu- ristáskodásnalk nem célja a kapcsolatteremtés a föld­rész múltjával, jelenével. Erre lehetőséget sem kínál a szervező utazási iroda, de a résztvevőknek sincs igényük többre a csillogó, de sekélyes élmények, ké­peslapok, csecsebecsék és elemelhető emléktárgyak összegyűjtésénél. Mindezt elnéző gúnnyal és a szóra­koztatás szándékait sehol sem sértve, szellemes jele­netek során meséli él a Ha kedd van, akkor ez Bel­gium című színes, amerikai film. Pavlovits Miklós A mélykúti Béke Terme­lőszövetkezeten kívül 3 öolyi Állami Gazdaságot látogatta meg a szovjet ,/enüég. Hangoztatta, hogy a termelőszövetkezetek gaz­dasági fejlődése az utóbbi evekben meggyorsult. __ Ez, véleménye szerint, elsősor­ban az 1968-ban bevezetett gazdasági reformnak kö­szönhető. A professzor ép­pen a reform hatását igye­kezett tanulmányozni olyan szempontból, hogy mennyiben lehetne hasz­nosítani a tapasztaltakat a szovjet mezőgazdaságban. Dudás Antallal, a Béke Termelőszövetkezet elnöké­vel is arról beszélgettünk, hogy a reform milyen vál­tozásokat hozott a szövet­kezeti gazdálkodásban. — Az a sok kötöttség. haladást, fokozatosan fel­oldódott és ma már meg­vannak a lehetőségeink a kezdeményezésre, a gazdál­kodás tartalékainak széle­sebb körű feltárására. Ta­lán így lehetne sommázni a mi vezetőségünk véle­ményét is. Azon az állás­ponton vagyunk, hogy ma már az előrehaladás nél­külözhetetlen feltétele, hogy szinte tudományos alapossággal szervezzük meg a gazdálkodást.. Sok segítséget kapunk az Ag­rárgazdasági Kutató Inté­zettől, amely már évek óta figyelemmel kíséri és elem­zi munkánkat. Figyelmez­tetnek a gondokra és ja­vaslatokat kapunk az inté­zet szakembereitől, ennek alapján számos új módszert amely nehezítette az előre- vezettünk már be. Olcsóbban, korszerűbben Mi magunk is keressük az újat, a korszerűt. Két év óta tartó kísérleteink alapján meggyorsítottuk és jóval olcsóbbá tettük a szarvasmarha-hizlalást. Ab- rakos etetéssel az eddigi 20 hónap helyett 13—15 hónap alatt elértük az 550 kilogrammos súlyt. A hiz- lalási idő jelentős lerövidí­tésével több mázsával csökkent a létfenntartó ta­karmányszükséglet is egy- egy jószágnál. Ezzel egy- időben bevezetjük a kötet­len tartási módszert. Ily módon az eddigi 25 helyett, akár 100 hízómarhát is gondozhat egy tagunk. A legnagyobb megtakarítás ezenkívül, hogy szükségte­lenné vált két százas istál­ló megépítése, amely 5 mil­lió forintos beruházást tett feleslegessé. A hizlalási receptek is tudományos alapossággal készülnek. A termelőszö­vetkezet a Hódmezővásár­helyi Felsőfokú Állatte­nyésztési Technikummal áll kapcsolatban. A technikum szakemberei készítik el a korszerű recepteket, ame­lyek alapján a gazdaság saját keverőüzemében ál­lítják elő a szükséges ta­karmányt. Üjabb lépés — A professzorral tör­tént beszélgetés során szó esett a középtávú tervezés bevezetéséről. Szerintem az előrelátóbb, szervezettebb gazdálkodást, a céltudato­sabb fejlesztést segíti elő. hogy ebben a félévben ei keli készülnie minden me­zőgazdasági nagyüzem negyedik ötéves tervének. Ezen munkálkodunk jelen­leg mi is. A már említett szarvasmarha-tenyésztésen kívül, a másik fontos állat- tenyésztési ágazat a sertés- tenyésztés. Nálunk épült fel először az országban, ma­gyar tervek alapján, egy zárt rendszerű szakosított telep. Júniusban már érté­kesítjük az első csoportot: 300 hízót. Ez a telep, amely 7 ezer hízott sertést bocsát ki évente, mintegy 20 mil­lió forint termelési értéket produkál. Számításaink szerint itt is lehet csökkenteni a költ­ségeket. Ha ugyanis a te­henészetünkből származó fölözött tejjel etetjük a malacokat, körülbelül fele­annyi a kiadásunk, mint a tejpor etetésénél. A következő években a növénytermesztés aláren­delt szerepet tölt be. A ke­nyérgabonán és a takar­mánynövényeken kívül olyan kultúrákat termesz­tenek csak, amelyek tel­jesen gépesíthetők. A középtávú tervek ké­szítése újabb lépés a me­zőgazdasági nagyüzemek fejlesztésében. A mélykúti Béke Termelőszövetkezet esetében a fejlődés egyik, fontos mutatója, hogy míg 1970-ben 63 millió forint termelési értéket állított elő a gazdaság, addig 1975- ben — változatlan árakon számolva — 90 milliót szándékozik. K. S. Dénárok - Is Kecskeméti éremgyűjtők A városi művelődési köz­pont Kiuoszooajaban kaptak otthont a Kecskeméten né­hány esztendeje megalakult éremgyujtő szakkor lelkes tagjai. Minden hónap első vasarnapjan összegyűlnek rendszeresen, hogy gyűjte­ményüket csere, vétel ut­ján gyarapítsák. Kevesen vannak, de an­nál nagyobb lelkesedéssel keresik, kutatják a régi pénzeket. Tudományuk az éremtan, a történelem se­gédtudománya. Az asztalokon ki-ki meg­találhatja az érdeklődési körének megfelelő érme­ket, plaketteket, kitünteté­seket. Többen papírlap vé­konyságú római ezüstpén­zeket vizsgálnak, mások a középkorból származó vere­teket csodálnak. — Kik hódolnak ennek a szenvedélynek? — kér­dezősködöm. A gyűjtők kö­zött tanulókat és nyugdíjas pedagógusokat, tsz-tagokat és banktisztviselőket egy­aránt találni. Jó néhányan papírpénzek­re „utaznak”. Büszkén mu­togatják kincseiket: a Kos­suth Lajos aláírásával el­látott Kossuth-bankókat, az 1919-es Tanácsköztársaság, úgynevezett fehérpénzét és az ebből az idóöol szárma­zó kecskeméti kétkoronást, rajta a város címeréből jói ismert kecskével. Ezen a város vezetőinek aláírása is látható. Megtudhatjuk eb­ből, hogy a városi hivatal- vezető Sándor (István), a kormányzótanácsi biztos Sinkó (Ervin), a főszám­vevő Tormássy István, a pénzügyi megbízott pedig Hajma (István) volt. Odébb egy minikiállítás kelt izgalmat. Szebbnél szebb magyar és külföldi jubileumi érmek sokaságát csoportosította valaki és különböző mértani alakú ovális, négyszögű, nyolcszö­gű, hullámos szélű, gyűrű­alakú pénzeket. Két lelkes gyűjtő — Le­ányfalusi Károly és Nagy Ádám — most dolgozik a magyar pénzek katalógu­sának összeállításán, s ép­pen azon keseregnek, hogy néhány fontos adatot ne­hezen tudnak beszerezni. Kellemes, hasznos idő­töltés, hobby, már-már tu­domány tehát az éremgyűj­tés. —si Toliüzem a megyeszékhelyen Kecskemétre költözött Budapestről a Baromfiipari Országos Vállalat tollüze- me. A „hírős város” baromfifeldolgozó gyárának területén clhelyezkedő üzem­ben felszerelték a mosóberendezéseket, amelyek naponta két műszakban 900 kilogramm tollat tisztítanak meg. A kapacitás teljesebb kihasználása érdeké­ben egyébként amerikai bérmunkát is végeznek itt: összesen 250 tonnányi alapanyagot tisztítanak meg és osztályoznak a szerződés értelmében. Képünkön az egyik nagy teljesítményű mosógép látható. Pásztor Zoltán felvétele Úttörőpark készül Csikérián Százhuszonöt úttörő és kisdobos tartozik a csike- riai 2364-es Gárdonyi Gé­za Úttörőcsapat kötelékébe. A pajtások Inasi Andrásne csapatvezető irányításává! most gyűjtik össze a 25 éve működő úttörőcsapat krónikáját A munkával jól haladnak. Az elmúlt évek eseményeit régi dokumen­tumokból, fényképekből és a hajdani úttörőik elbeszé­léseiből rekonstruálják. A munkában különösen élen jár a 7-kés Bibity Teri és a 8-kos Balázs-Piri Erzsi. A csikériai úttörők sze­retnek táborozni: az elmúlt években a Tiszántúllal is­merkedtek, szinte minden nagyvárosban megnézték a műemlékeket, felkeresték a múzeumokat. Tavaly a Duna-kanyarbam Visegrá- don sátortáboroztak. Az idén Fehér-tóra indulnak, negyvenen pedig a Baranya megyei sikondai úttörőtá­borba készülnek. A pajtások jól szerepel­tek a tavaszi kulturális se­regszemlén, a szavalok kö­zül Szita Ági és Veverka Margitka különösen szépen szerepelt. A járási tanul­mányi versenyen Juhász Klári biológiából jeleske­dett. Az idén nagy öröm érte a pajtásokat: a községi ta­nács vb közel 1 holdas te­rületet jelölt ki a község belterületéin részükre, hogy azon úttörőparkot építhes­senek. A leendő parkot már körülültették nyárfa­csemetékkel. A további ter­vekben talajegyengetésre kerül sor, hogy a sportpá­lyák építését is megkezd­hessék. Azután KRESZ-pá- lyát alakítanak ki, hogy kerékpáron gyakorolhassák a helyes közlekedést. A telken levő mélyedést pe­dig úgy alakítják ki, hogy abban halastavuk lehessen. Jut azonban hely játszó­térnek is, sőt később egy betonozott részt készítenek, hogy az iskolai ünnepélyek helyét biztosítsák. A pajtások néhány hete május 1-re készülnek, né­pi tánccal, szavalatokkal, énekszámokkal kívánják az ünnepi műsort gazdagítani. Lelkesen, jól tanulnak, dolgoznak a csikériai út­törők. Ennek jutalmául kapták a parkot, mely ke­zük nyomán válhat igazi úttörőlétasítménnyé, párját ritkítva megyénkben. S. K. Új táborok épülnek Az úttörőszervezet idei jubileumi évében a szoká­sosnál jóval korábban kez­dődtek meg több mint 4400 úttörőcsapat nyári tá­borozásának előkészületei. A nyári vakáció idején elő­reláthatólag mintegy 150 000 pajtás nyaral majd kiépített táborokban. Za­vartalan pihenésük érdeké­ben az építőipar dolgozói máris munkához láttak. Az idén több megye úttörői gazdagodnak új, több száz gyermeket befogadó mo­dern, tetszetős táborokkal. A Bonyhádi Járási Tanács négymillió forintos ajándé­kát, az új bélatelepi tá­bort például júniusban ve­szik _ birtokukba a helybeli pajtások. A balatonberényi parton ugyancsak június­ban avatják a Zala megyei Tanács 25 millió forintos hozzájárulásával felépített úttörő-paradicsomot

Next

/
Oldalképek
Tartalom