Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-03 / 79. szám
«. oldal 1971. április 3, szombat Csökkentik a különbségeket Egy jelentésből, amelyet a Városföldi Állami Gazdaság igazgatója, Csík Antal írt alá: „Összes területünk 12 600 hold. A megyei átlagnál rosszabb természeti és köz- gazdasági adottságok között gazdálkodunk. A terület nagy része homokos vályogtalaj, sekély termőréteggel, 1 százalék alatti humusztartalommal, más része kvarcos futóhomok és szikes vályog. A gazdaság összes aranykorona értéke, 1 katasztrális holdra vetítve tíz alatt van. Az ország egyik legmelegebb részén fekszik a gazdaság amiből következik, hogy a forró napok száma magas, de ugyancsak az átlagnál több a fagyos nap is. Az évi csapadék 500 milliméter átlag alatt van. Nagyobb része nem a te- nyészidőszakban hullik le. Az öntözött terület mindössze 100 hold.” Eredmények Jelenleg az állattartás, a szántóföldi növénytermesztés és a kertészet körülbelül azonos termelési értéket képvisel. Tavaly búzából csaknem 18 mázsa, kukoricából, májusi morzsoltban számítva, több mint 30 mázsa hol- dankénti termést értek el. Nagy erőfeszítésekbe került ilyen hozamok elérése. Jók az eredmények a kertészetben és az állat- tenyésztésben is. A kedvezőtlen időjárás ellenére jobban zárták az esztendőt tavaly mint 1969-ben. Huszonegymillió- százharmincezer forint nyereséget értek el, amely két- évtizedes fennállásuk óta a legjobb eredmény. A kibontakozást a gazdasági reform által teremtett nagyobb önállóság tette lehetővé. Feltárhatták a gazdálkodás számos tartalékát, felszabadultak egy sor kötöttség alól amelyek akadályozták a további fejlődést. Munkaidő — Feladatunk a termelés korszerűsítése, az agrotechnika fejlesztése, a gépesítés fokozása — hangoztatja Csík Antal igazgató. — 1969-ben rá tudtunk térni a nyolcórás munkaidőre, majd a műhelyekben dolgozóknál a heti 44 órára. A fenti intézkedés megalapozottságát igazolja, hogy jó szervezéssel, egyes munkák gépesítésével elértük, hogy csökkentett munkaidő alatt is veszteség nélkül takarítottuk be valamennyi terményt. A munkaidő csökkentését hem kísérte a dolgozók keresetcsökkenése. A párthatározat szellemében jártunk el, amikor a műit év végén megtárgyaltuk hogyan javíthatnánk nődolgozóink helyzetén. Gazdaságunkban eddig sem volt különösebb gond, hiszen a nők megtalálhatók a gazdaság vezetésében mindenütt. A bérszabályzat szerint a munkát fizetik nem pedi_g azt, hogy ki végezte — nő vagy férfi. A megbeszélés óta a bugaci üzemegységben mikrobusz szállítja a gyermekeket az óvodába. Ezzel nagy gondot vettünk le az asszonyok válláról. Központi üzemegységünkben pedig növeltük az óvodai férőhelyek számát. A nagycsaládosok helyzetét is áttekintettük és a múlt évi részesedési alapból 100 ezer forintot adunk megsegítésükre. Együttműködés Káposztás Gyula igazgatóhelyettes a társgazdaságokkal kialakult egvüttmfl- ködés eredményeiről, valamint a további elképzelésekről tájékoztat. — A további előrelépéshez össze kellett fognunk a környező gazdaságokkal. Háromszázhuszonkét hold szőlőterületünk termés- mennyisége saját feldolgozó és bortároló létesítését nem teszi indokolttá. Ezért a Szikrai Állami Gazdasággal már tavaly egyszerű gazdasági együttműködés keretében megállapodtunk száz vagon szőlő feldolgozásában és az ebből nyert bor tárolására. A kapcsolatot öt évre meghosz- szabbítottuk. Évente 130 vagon szőlő feldolgozását és a bor közös értékesítését szervezzük meg. Ugyanakkor betakarítási és növényvédelmi technológiánkat egyeztetjük, összehangoljuk. A rendelkezésünkre álló gépeket közösen használjuk. Tavaly novemberben megállapodást kötöttünk két szomszédos termelő- szövetkezettel. Közösen építünk csaknem 160 millió forintos költséggel egy sertéstelepet, amely évente negyvenezer hízót bocsát majd ki. A költségeknek több mint felét a mi gazdaságunk vállalta, kisebb részt pedig a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin—Rákóczi és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Az idén üzembe helyezzük új terményszárító berendezéseinket. A városföldi Dózsa és a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezettel megállapodást kötöttünk 1975- ig kukorica és lucerna szárítására. Ezenkívül számos gazdasággal teremtettek együttműködést a városföldiek. Ennek is köszönhető, hogy a nehéz körülmények ellenére a homoki gazdaságok között az egyik legjobbnak értékelik az üzemet. Az összefogással ugyanis csökkentik, kiegyenlítik a kedvezőtlen adottságok miatt jelentkező különbségeket K. S. A legifjabb szakmunkás Néhány nappal ezelőtt nemcsak a Petőfi Népe, hanem az országos lapok is lyezést harmadéves kiskunmajsai fodrásztanuló hatodik heért el, Kapus Felvételünkön Buda István munkaügyi miniszterhelyettes gratulál Szabó Mihálynak, mellettük Szász Sándor szakoktató, Szloboda Gáspár a versenybizottság elnöke és Hajdú Ottó, a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának főelőadója. hírt adtak arról, hogy befejeződtek a forradalmi ifjúsági. napok keretében rendezett szakma kiváló tanulója versenyek. A híradások szűkszavúan emlékeztek arról, hogy a lakatosok közül az első helyezést Szabó Mihály, a Kiskunfélegyházi 608. számú Ipa- ritanuló Intézet tanulója nyerte... — Nagyon örülünk Szabó Misi eredményének — mondja Serege Gábor igazgató. — Három éve a legjobb tanulóink közé tartozik, s tudtuk, hogy nem csalódunk benne. Az idei verseny már októberben kezdődött, 1200 növendékünk részére januárban tartottuk a selejtezőket, majd februárban 109-en vettek részt a következő versenyszakaszon. A legjobb 12 pályaművet a zsűri felküldte a márciusi döntőre. Így azután a szaktárgyi vetélkedőkön hárman irodalomból, hárman történelemből, egy tanuló matematikából, egy szakrajzból, egy pedig fizikából küzdött az országos helyezésekért Rádóczi Aranlca 28. A recepció pultjára százlírás érmét vetett és a kikészített újságkötegből leemelte a délutáni lap egyik számát. Intett a boynak. Vacsorát és kávét rendelt — Minél előbb hozza, a 107-esbe — mondta és a haliból gyalog indult felfelé a lépcsőn. A fordulóból, újságja mögül visszaleselkedett a recepció kalitjában tevékenykedő hotelierre, nem követi-e az a tekintetével. A portás azonban ügyet sem vetett rá. „Romlanak az idegeim’’ — állapította meg bosszúsan. S ez nem is olyan nagy csoda. Három nappal Di Pisa lelö- vése után, ma délután az Arkangyal utcában az Éden bár előtt már a tizenhatodik áldozatot láthatta. Óvatosan nyitotta ki szobájának ajtaját, majd hirtelen mozdulattal kitárta. „Buona sera” — köszönt hangosan, mintha csak a folyosón üdvözölt volna valakit. Ezután felkattintotta a villanyt és zakója zsebében megmarkolta csőre töltött kicsiny, hatlövetű pisztolyát. Az ablak felől nem fenyegethette veszély. Erkély nem volt, és áttetsző csipkefüggöny lógott az üveg előtt. Amíg a szekrényajtót előretartott fegyverrel feltépte és a fürdőszobában körülnézett a folyosói ajtót félig nyitva tartotta. Csak miután alaposan meggyőződött, hogy a szobában rajta kívül más nem tartózkodik, zárta be az ajtót. A kulcsot biztonságból belülről a zárban hagyta. „Képzelődöm” — dünnyögte és az egyik fotelbe ros- kadt. Szórakozottan lapozgatott az újságban, s egy- szercsak váratlanul megakadt szeme az egyik nagybetűs címen: „Vakmerő gengsztertámadás... A támadók húzták a „rövidebbet”. A cikk a palermói rendőrfőnök nyilatkozatát közölte annak kapcsán, hogy a kora délutáni órákban Pietro Torreta, a Barbera épú tési vállalat cégvezetőjének magánlakásába fegyveresen behatolt Rizzo Rinni és testvére, az alvilágban Toto néven ismert Salvatore és megtámadták a házigazdát. A megtámadott Torreta azonban az egyik banditát lelőtte, a másikat pedig súlyosan megsebesítette. A sebesült Toto volt, aki kiugrott a villa félemeleti ablakából és a ház előtt várakozó autóig vánszorgott. A sport Giuliettát vezető harmadik cinkostárs Totót egy magánszanatóriumba szállította, amely feltehetően a maffia érdekeltségébe tartozik, mert mire a rendőrség Totot itt megtalálta és kihallgathatta volna, a sebesült műtét közben — meghalt. Torreta elmenekült hazulról, s a rendőrség keresi ... A lap ezután milánói tudósítója jelentésére hivatkozva közli, hogy Torreta főnökét az ifjabb Barbera fivérét, Angelót, ma délben, miközben gépkocsijába szállt, ugyancsak megtámadták. Géppisztolyból lőttek rá és négy golyó súlyosan megsebesítette. Az egyik támadót, á 28 éves Antonio Ligglo milánói taxisofőrt, aki a támadásnál maga is megsérült, a rendőrség elfogta ... Társa szökésben van. A nyomozás folyik. • Berti felszisszent. A telefon megcsörrent. Remegő kézzel nyúlt az asztalkán előtte csilingelő készülék felé. Mozdulata félúton tétován elakadt. Nem! Megviselt idegeinek ez már túl sok volt a jóból. Don Paoli- no képét látta maga előtt. Azt az ideges összerezzenést, ahogyan Bánta három nappal ezelőtt, egy este, a telefon csengésére reagált. „Külföldre utazom. Ne is keressen” — hallotta zsibongó agyában Palermo egyik legelőkelőbb családja fejének, Paolo Bontanak kísértethangját. A megszokás azonban erősebb volt. A telefonban van valami türelmetlen, kényszerítő erő. A távolság és az ismeretlen fel nem derített mágiája az, ami képes félbeszakítani két ember legmeghittebb személyes beszélgetését is. A telefon csengésének a legnehezebb ellenállni. — Pronto — emelte füléhez Berti a kagylót. „Don dottore” — suttogta egy izgatott férfihang — „segíteni kell. Most érkeztem Milánóból... A repülőtéren vagyok. Azt hiszem, gyanús alakok követnék.” (Folytatjuk.) György harmadéves lakatos pedig második lett szakrajzból. Pócsai Antalné, Kiss KatalinTakács Ferenc tanárok és a szakoktatók sokat segítettek a felkészülésükben ... A szakma kiváló tanulója verseny legkiválóbbja már nem tanuló, egyike az ország legfiatalabb szakmunkásainak. — Nem nagyon izgultam a versenyen — emlékezik vissza — amint megkaptam egy kérdést, gyorsan koncentráltam, igyekeztem a legrövidebb idő alatt választ adni. Sikerült. Természetesen ez nem utolsósorban annak köszönhető, hogy alapos volt a felkészülés. Nagyon sokat köszönhetek Szász Sándor szakoktatómnak, de segített a bátyám is, aki hat évvel ezelőtt az országos versenyen a hetedik helyezést érte ei ... Terveim? Még mint az egykori ipari tanulónak járó szabadságot sem akarom igénybe venni, szeretnék munkába állni amint lehet. Hogy hol? Természetesen ott, ahol az iparitanulóévek alatt a gyakorlatot szereztem, a Vegyipari Gépgyárban. Remélem, befogadnak, mint szakmunkást is.. O. L. Kiállítás Tiszákécsken Vendégkönyvben lapozgatva Tiszakécskén, a művelődési központ dolgozói eléggé sűrűn vállalják egy-egy kiállítás megrendezésének gondjait, fáradalmait. ilyen sikere egy kiállításnak sem volt azonban, mint a mostani képzőművészeti tárlatnak. Az elmúlt hét utolsó, napjaiban jártunk a modern művelődési házban és örömmel tapasztaltuk, hogy Bozsó János festményei, Pálfy Gusztáv szobrai itt is sok nézőt vonzanak. A bejáratnál elhelyezett vendégkönyv tanúsága szerint kétezernél több tiszakécskei tekintette meg alig két hét alatt a szép képeket, szobrokat. Mert a látogatók többsége elégedetten távozik, mint ezt a bejegyzések is bizonyítják. Jójárt Emma tanulónak Pálfy Gusztáv III. Richard című alkotása tetszett a legjobban. Zombori Éva így vélekedett: „Mi tanyai kollégiumos gyermekek annak örülünk, hogy a művész bácsi sok gyönyörű tanyai képet festett." Németh L. gyári munkás szerint: „Elgondolkoztatok a szobrok.’’ „Bozsó Jánosban nemcsak, rokonszenves embert, hanem tehetséges festőművészt ismerhettük meg. Képei őszinteségükkel, a hangulat tökéletes kifejezésével hatnak. Pálfy Gusztáv kisplasztikái könnyedségükkel is képesek megfogalmazni a többnyire súlyos mondanivalót.” (Kristóf Márta könyvtáros). Két pedagógus ezt a mondatot írta be: „A festő le- tagadhatatlanul alföldi." Az -egyik diáklány pontosan megfogalmazta Pálfy Mars című plasztikájának mondanivalóját, tehát megértette a modem kife jezési formákat művészt. Bízhatunk hát abban, hogy ennek a szép kiállításnak az emlékét nemcsak a vendégkönyv őrzi. A mostani látogatók remélhetőleg máskor is be-betérnek a művelődési házba, amikor rajzokat, szobrokat mutatnak be az intézmény kezdeményező szellemű munkatársai. Nyilván akadnak majd olyanok is, akik előbb-utóbb leakasztják szobájuk faláról az őzikés, cicás giccset és lakásukat, munkahelyüket ízléses alkotásokkal díszítik. És az ilyen alkalom biztatás a művészeknek is: tapasztalják, látják, figyelnek rájuk, elgondolkoznak műveiken. A tiszakéesikeiek a kitűnő kezdeményezésért , és az igényes megvalósításért egyaránt dicséretet érdemelnek. H. N. Válaszol az illetékes 1971. február 26-án közöltük „Didergő lakók” címmel Andrássy Béla kecskeméti olvasónk arról szóló panaszát, hogy lakásában (Kecskemét, Lenin- város, Fürst S. utca 2. III. e.) elégtelen a fűtés. A panaszra Csibrány Pál, a kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat igazgatója küldött választ. Mint írja, Andrássyék lakásán termográf mérőműszert helyeztek el, hogy a bejelentés jogosságát ellenőrizzék. Amikor februárban az Ingatlankezelő Vállalat ellenőrzést végző egyik dolgozója felkereste a panaszost, az eredetileg falra helyezett műszert a nyitott erkélyajtónál találta. A termográf rajzolta diagram plusz 22 Celsius- fokról átmenet nélkül plusz 14 Celsius-fokra zu- hunat, majd percek alatt 5 Celsius-fokos különbséggel fel-le játszó vonal rajzolódott ki. Ez azt jelenti, hogy bár a műszerért felelősséget vállaltak, azt i/1 állandóan mozgatták, és a Kedvelő ! ia^s különböző pontjain helyezték el. Ilyen körülmények között a műszer természetesen nem az egyenletes 21—22 Celsius- fokos hőmérsékletet regisztrálta, hanem azt, amelyet az adott helyen érzékelt. A ház többi lakójától a fűtés elégtelenségét kifogásoló panasz nem érkezett.
