Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-23 / 95. szám
Össznépi párbeszéd ff ónapok óta az or- ■*-* szagban is, a megyében is olyan folyamatnak vagyunk tanúi és részesei, amelyet nagyjából így összegezhetünk: nemcsak gazdasági fejlődésünk, hanem közéleti demokratizmusunk is magasabb szintre érkezett. A jelenség természetesen nem előzmények nélküli. Már a gazdaságirányítás reformja is olyan érdekviszonyokat hozott mozgásba, amelyek mentén a korábbihoz képest megnőtt a beleszólásnak nemcsak a lehetősége, hanem az igénye is. A közös előrehaladás ügye a mindennapok részévé vált, A gondolkodó és a vitatkozó kedvet tovább növelte a múlt év végén lezajlott tizedik pártkongresszus, ahol is a kommunisták nem elégedtek meg az elért eredmények regisztrálásával, de a jelen és a jövő teendőire irányították a figyelmet, bátran szembesítve az elvekkel a még korántsem teljes fényben tündöklő társadalmi és gazdasági valóságunkat. J ólesően kell megállapítanunk, hogy ez a kibontakozás nem maradt meg a kampánysze- rüség szintjén, nem egyszeri alkalomra szorítkozott, de szinte zökkenő nélkül tevődött át a már hónapok óta tartó választási előkészületekre. A közügyek iránti érdeklődésnek itt már jó eligazítást nyújtó számszerű mutatói is vannak. A jelölő gyűléseknek a megyében mintegy 140 ezer résztvevője volt. A választóknak jóval több, mint az egyharmada. Még izgalmasabb az az adat, miszerint 15 200 felszólalás hangzott el. Egy felszólalóra nyugodtan számíthatunk átlag három felvetést, kérést, javaslatot, s ez a közel ötvenezer „téma" azt is jelenti, hogy környezetük alakulását az emberek nem nézik közömbösen, ■ érdektelenül, vagy éppenséggel becsukott szemmel. S hogy a gyűlések hatalmas fórumán is nyilvánosságra kerültek, ez a tény egyben minőséget is kölcsönzött a találkozóknak. Ezek az összejövetelek nem az öncél, a kötelező rituálé jegyében születtek, de emberi-társadalmi tartalmak hordozóivá váltak. Közhelyként hangzik talán, de a megállapítás még soha annyira nem volt jogosult, mint most: az össznépi párbeszéd azért alakulhatott ki, mert ma már a gyakorlat szférájában is komolyan vesszük azt az elvet, hogy az előrehaladás módjairól azok hivatottak dönteni, akik naponkénti fáradozással veszik ki részüket társadalmunk építéséből. JfJyy véljük, a jövőre nézve jogos a bizakodás: a vasárnapi választás nem vet véget az össztársadalmi dialógusnak, annál is inkább nem, mert — a megválasztandók munkáját tekintve — éppenséggel nem befejezésről, hanem kezdetről van szó. S munkájuk csak úgy lehet sikeres, ha nem mondanak le a választói igényekkel való naponkénti találkozásról. Egyre inkább olyan társadalomban akarunk élni, amely tiszteletben tartja az érdekek demokratikus össz- játékát. Mert a gondolat, a szó és a tett egysége is csak így válhat valósággá. H. D. Világ proletárjai, egyesüljetek! ;a magyar SZCplALISTA -munkáspárt bács "kiskun megyei bizottságának napilapja XXVI. évf. 95. szám Arat 90 fillér 1971. április 23, péntek Előkészületek a kékemozgalom nagy tavaszi seregszemléjére Még ez évben megkezdődik a kecskeméti házgyár építése Május 9-től június 9-ig — az immár több mint tízesztendős szép hagyomány folytatásaként — ismét megszervezzük a békehónapot. Az országban mindenütt és minden társadalmi réteg részvételével rendezvények során demonstráljuk: amikor a fasizmus feletti győzelem napjára emlékezünk, kifejezzük töretlen elhatározásunkat a béke megőrzésére, a népek közötti barátság további erősítésére, a felszabadító mozgalmak támogatására, a fajgyűlölet elleni küzdelemre. Nagygyűléseken, szűkebb körű megbeszéléseken, baráti találkozókon, kiállításokon, tudományos konferenciákon, munkahelyi rendezvényeken előadások hangzanak el a győzelem napjáról, hazánk külpolitikájáról, s az Időszerű nemzetközi kérdésekről. A hosszú és színes program nyitányaként, az előadók felkészítésére tártottak tegnap délelőtt békeaktíva- ülést a megyei népfront- székházban. Farkas József megyei népfronttitkár köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Dobos Lászlót és Kélesi Antalnét, megyénk képviselőit az Országos Béke tanács tagjai sorában. Ezután Cyapai Dénes újságíró, az Esti Hírlap külpolitikai szerkesztője tartott elemző áttekintést a világpolitikai helyzet legfontosabb kérdéseiről. A békehónap eseményeiről szólva elmondotta, hogy május 7-én — az országos események bevezetőjeként — országos békekonferenciát tartanak Budapesten, amelyen kijelölik a Békevilágtanács ülésén részt vevő magyar küldöttség tagjait. 8-án és 9-én a „népek tavaszát” hozó győzelem napjára emlékeznek országszerte. Május 13-a és 16-a között zajlik hazánk fővárosában a békehónap legrangosabb eseménye, a Békevilágtanács közgyűlése. Romes Csandra, a BVT Le- nin-békedíjas főtitkára vélekedett úgy a napokban, hogy a budapesti találkozó új szakaszt nyit meg a bé- kemozgialom történetében. Napjaink sorsdöntő kérdései — Vietnam, a Közel- Kelet, az európai biztonság, a nemzeti felszabadító mozgalmak, a fajgyűlölet elleni küzdelem és több más téma kerül a BVT fórumára. A Béke-világta- nács közgyűlésével párhuzamosan nagy demonstrációk lesznek azokban a napokban, mint — indokínai nap, fiatalok találkozója, fáklyás felvonulás, európai nap. A televízió Fórum műsorában a nemzetközi kérdések neves szakértői, újságírók tájékoztatnak, felelnek — a népek sorsát érintő témák vitájában. Május 16-án az Elnöki Tanács ad fogadást a külföldi delegátusok tiszteletére. Mint Farkas József, a népfront megyei titkára jelezte zárszavában, megyénkben 9-én, Soltvadiker- ten egész napos rendezvénnyel kezdődik a békehónap. Következő napon Kiskunfélegyházái* lesz nagygyűlés. Számos más, későbbi esemény közűi kiemelkedik a hagyományos lidicei emlékünnepség — Kalocsán. Megkülönböztetett jelentőségű lesz az idei évforduló azért is, mert Kalocsán adnak találkozót egymásnak azok a küldöttek, akik a BVT májusi közgyűlésén a fasizmus áldozatául esett mártírhelységeket képviselik. T. I. Tegnap, a délelőtti órákban Kecskemétre látogatott dr. Szabó János, az építési- és városfejlesztési miniszter első helyettese. Kíséretében volt a minisztérium több vezető munkatársa: Bársony János, a közgazdasági főosztály vezetője, dr. László Tivadar, a lakáskommunális, Farkas Ödön, a műszaki fejlesztési, Megyeri Gyula, a válJó talaj előkészítés — jó termés Ezt vallják a császártöltés! Felszabadulás Termelőszövetkezetben U. A kukorica vetése előtt gyürüshengerckkel puhítják, egyengetik a magágyat — ____________________________/ A MUNKÁSOK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE A HAZADÓRÖL SZÓLÓ RENDELET MÓDOSÍTÁSA A VANDORZASZLÖK ÉS KITÜNTETÉSEK ODAÍTÉLÉSE a Minisztertanács ülésén A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter beszámolt az április 14-én és 15-én Olaszországban tett hivatalos látogatásáról. A tárgyalások napirendjén az európai biztonság és az európai biztonsági értekezlet kérdése mellett helyet kapott a két ország közötti kapcsolatok, a gazdasági együttműködés fejlesztésének problémája is. A külügyminiszter beszámolt VI. Pál pápánál magánjellegű kihallgatás . keretében történt látogatásáról és megbeszéléseiről is. A kormány a jelentéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A munkaügyi miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács megvitatta a munkások szakmai továbbképzésének. helyzetét. Elismerve a vállalatok és az irányító szervek ez irányú hasznos tevékenységét szükségesnek tartja a mű- szaki:technikai fejlődés igényeit jobban kielégítő szakmai továbbképzés hatékonyabb rendszerének kialakítását. / A kormány határozata rögzíti a munkások, elsősorban a szakmunkások továbbképzésének új irányelveit. az állam, az irányító szervek, a vállalatok és a különböző intézmények szerepét. A tov í bbképzés alapvetően vállalati feladat, amelynek megvalósítását a i állam szervező, irányító tevékenységgel, anyagi eszközökkel és az erre alkalmas intézményeinek közreműködésével segíti. A Minisztertanács felkéri a szakszervezeteket és a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, hogy nyújtsanak segítséget a határozat végrehajtásához. A munkaügyi miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács megvitatta a vállalatok és a szövetkezetek szerepét a szakmunkásképzés fejlesztésében és költségvis-'ésébe'i. Megállapította, hogy indokolatlan különbségek és aránytalanságok állnak fenn a szakmunkásképzés költségviselésében. a különböző szektorba tartozó vállalatok, valamint az állam és a vállalatok között. A kormány határozata egységes elvet és gjakorla- tot állapít meg a tanulók juttatásaival és a gyakorlati oktatásukkal kapcsolatos költségek megosztására, valamint a vállalatoknál folyó gyakorlati oktatás feltételeinek korszerűsítését irányozza elő. Ennek érdekében előírja „szakmunkásképzési alap” létesítését. Minden vállalatnak — függetlenül attól, hogy a szakmunkásképzésben részt vesz-e vagy sem — az éves bérköltségének meghatározott százalékában szakmunkásképzési hozzájárulást kell fizetnie. Ez az ösz- szeg azon \ általatok között kerül elosztásra, amelyek ténylegesen végzik a tanulóképzést. (Folytatás a 3. oldalonJ lalatfelügyeleti főosztály helyettes vezetője és dr. Elekes Andrásné, a terület- rendezési főosztály főmérnöke. A vendégeket a megyei tanácson Erdőst József vb- elnök és Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára fogadta. Jelen volt a megbeszélésen dr. Matos László, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Dörner Henrik, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója és Sándor Béla, a megyei tanács építési osztályának vezetője. A tárgyalás során Szabó János miniszterhelyettes bejelentette, hogy a kecskeméti házgyár telepítése, illetve megépítése ügyében döntést hozott a Gazdasági Bizottság. Az építés még ebben az évben kezdetét veszi, s 1973 második felében az üzempróba is megkezdődik. Az ötéves terv során mintegy 3 ezer házgyári lakás' megépítésére lehet számítani. A házgyár kapacitása egyébként evente 2200 lakás, melynek kétharmada Bács-Kiskun megyében, egyharmada pedig a megyén kívül kerül megépítésre. A házgyár tehát területi igényt elégít ki. A megbeszélés kapcsán egyeztették a megye építési kapacitásának igényeit, illetve a fejlesztés módozatait. A fejlesztéshez a minisztérium is támogatást nyújt és természetesen a megye, s a vállalatok saját alapjaiból is hozzájárulnak. A fejlesztés — a pártértekezlet célkitűzéseinek njegfelelően — mintegy 60 százalékos, tehát az országos átlagot is meghaladja. A minisztériumi vezetők és megyénk vezetői egyeztették a lakásépítési célkitűzéseket, különösen a közmüvesítési problémákat, s az országos koncepció alapján sor Ketült a te- lepülésnálózat fejlesztési ieiadatok megbeszélésére is. Á délutáni órákban a vendégen: látogatást tettek a városi tanácsnál, ahol Heile Géza, a vb elnöke ismertette Kecskemét fejlesztési programját. Ezt követően megtekintették a megyeszékhely fontosabb létesítményeit, a Széche- .nyivárost, az épülő párt- és tanácsi székhazat, valamint az országosan is elismerést keltett íéikészház- építkezóst. A minisztériumi vezetők a késő délutáni órákban visszautaztak Bu- öapestret S. B.
