Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-22 / 94. szám
Merevszárnyú repülőgépet porozásra a világon először 1918-ban Angliában alkalmaztak, 1922 óta a Szovjetunió mezőgazdasága is rendszeresen felhasználja ezt a nagy teljesítményű légi eszközt. Hazánkban 1953 óta vetik be a kártevők elleni harcban. Bács-Kiskun megyében először 1983- ban, a jánoshalmi szórvány és köztes gyümölcsösökben végeztek permetezést repülőgéppel a cseresznyelégy ellen. A Bajai Állami GasdaságMegéri a repülőgép Agrotechnika a levegőből ban 1987 óta alkalmasnak rendszeresen repülőgépet Az itt szerzett tapasztalatok adják ennék a dolgozatnak a vázát. Az adatgyűjtést és feldolgozást a Kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum géptan tanszéke végezte. Látszólag tőbhlstkeliség A bajai gazdaság az elképzelések szerint 1975- ig „árutermelő Ipari, mezőgazdasági vállalattá’’ fejlődik. A tavalyi 385 millió forintos hazamérték 674 millióra emelkedik. A műtrágya-felhasználás 69 sz-íTOléfclral növekszik. A vetésszerkezet racio- naliaáiódik: a jelenlegi 29 féle növény termesztése 1980-ban hétre csökken a 20 618 kh szántón. A tervek megvalósításához magasszintű gépe- sítés szükséges. A gépparkot olyan mértékben fejlesztik, hogy minden kerületben időoptimum on belül elvégezhessék a munkákat. Ez különösen a növényvédelemnél fontos feltétel. A szakemberek a kis teljesítményű földi növényvédelmi és műtrágyaszóró gépeket a Repülőgépes Növényvédő Állomástól bérelt Z— 37 típusú repülőgéppel helyettesítik. 1969-ben kataszteri holdas díjtarifa szerint fizették a lég eszköz teljesítményét. Tavaly bevezették a légiórás díjtarifát (3300 forint). A szerződés értelmében a gazdaság 340 légiórára ad elfoglaltságot a repülőnek, amikor elsősorban permetezést, fejtrágyázást ég porozást végeznek. A repülőgép műveleti költségei magasabbak, mint a földi gépeké. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy miért alkalmazzák a légi járműveket a viszonylagos drágaságuk ellenére is? A magasabb ráfordítások egy bizonyos határon belül nem zárják ki a gazdaságosságot. mert az elbíráláskor azt is figyelembe kell venni, hogy az egyes géptípusok segítségével mennyi munkaidőt, munkaerőt és beruházást sikerül megtakarítani. Elsősorban a nagy területi teljesítmény miatt használják fel a repülőgépeket. Naponta 12—14 földi permetező, vagy 14 —18 porozó, illetve 8—9 műtrágyaszóró gép munkáját helyettesítik. Tehát jelentős munkagép-beruházási költségé, mentesítik a gazdaságot. Igen jelentős a munka- erő-megUtltaríiAs is. Egy repülőgépes „bevetésre” aík&lroas napon paemete- aésbor tiaackettő-ti zenhá- rom, műtiágyassérá^sar pedig tize*«&égy-ti3*n&t ember szabadul fel. Ez a tény igen nagy jelesvtőeé- gű, mivei a gazdaság szinte állandóan munkaFelszállás előtt. fizikai állapotától függetlenül bármikor végrehajtható a kívánt munka. A repülőgép magasabb műveleti költségének egyoldalú megítélése nem lenne helyes, ami az alábbiakból is kitűnik. A táblázat feltünteti a műveié tankén ti költségtöbbletet, a növény megnevezése alatti oszlopokban a (Pásztor Zoltán felvétele) felső számok az átlagtermést — (kg/kh) — az alsó számok pedig a többletráfordítás kiegyenlíté- sébez szükséges termés- mennyiséget mutatják. A légi eszköz alkalmazása különösen akkor kamatozik, ha csak így maradhatunk belül a permetezési és porozáai fordulókon. erőhíánnynl küszködik. Munkaművelet KöltségBúra Árpa KukoA gabonaféléi gyomirmegnevezése többlet be/kli rica tó és rovarirtó permeteszánna Ttflzh zéseinél elmarad a tapoFej trágyázás 1 25,80 1500 1500 3000 sás! kár, amely 1—8 szá8 7 4 zalékig terjedhet. Permetezés 1 14,80 1500 1500 3000 Kizárólag repülőgéppel 4,5 4 2,2 válik lehetővé a kukoriPorozás 1 21,60 1500 1500 3000 camoly elleni védekezés, 6,5 5,5 3,3 amelynek a kártétele holdanként két-három máKevés van zsa termésveseteséget okozhat. A repülőgép gazeteságorásnál és permetezésnél Nem utolsó szempont az sem, hogy minden növény bármilyen fejlettségi állapotban lombtrágyázható. A gazdaságban a búza karbemidos lomb- trágyázáséra alkalmazzák a gépet, amelynek hatására 0,5—2 mázsával emelkedett a holdankénti terméseredmény. A siló- kukorica sllózás előtti karbamidos dúsítására ugyancsak sikerrel alkalmazták a Z— 37—es típusú repülőgépet. Lucerna, repce és kukorica defoliálása után a betakarítás gyorsabb lasz, a szemveszteség minimálisra csökken, tekintettel arra, hogy a kezelés hatására a növény lombozata lepereg, s így nem okozhat eltömődést a betakarító gépben. A talaj satob kihasználása szempontjából célszerű, ha a gazdaságok konténeres rakodógépet alkalmaznak, mert így a megtöltés csak 20—25 másodpercet vesz Igénybe. MűtrágyaszórepGlőtértől mért távolság lehetőleg ne haladja meg a három kilométert Helyileg kell eldönteni, mi a jövedelmező. Íme, egy modell a számításra. *h. “ (2 T,*,- f- I*,. ) + ( H-t„)- ( H- tstttDd.) + { f-1™) tj,, ■= a ráfordított légi idő (sec/hektár) Ta, = a táblatávolság kilométerben f *= a felszállások száma tkm ■= egy kilométer megtételéhez szükséges idő (secundum) K H ■= a húzások száma ti, «= egy húzás megtételének ideje tsiand *= egy standardforduló ideje tman ~ manőverezési idő Jelenleg kevesebb a szükségesnél a merevszárnyú gépek száma. A Repülőgépes Növényvédő Állomás a fokozódó Igények hatására 1975-ig a mostaniaknak háromszor rosára, 150 gépre gyarapítja az állományát. Faragó Károly— Regcczy Tamás A miniatürizálás jóvoltából a tudomány és a technika számtalan területén dolgozó szakemberek egyre kisebb méretű műszerekkel, érzékelő berendezésekkel dolgozhatnak. A 10 filléres nagyságú felületen ma már egész készüléket el lehet helyezni. Jobb oldali képünk a szovjetunió- beli csebokszári villamos mérőműszerek gyárában készült, amely a vitás 45 országába szállít mérőberendezéseket, 11 milliméter átmérőjű pa- nelmüszercktől a bonyolult elektronikus készülékekig. Japánban előállították a tenyérben elférő, eddigi legkisebb, négysávos kazettás magnetofont. Hossza mindössze 14,3, szélessége 5,8, vastagsága pedig csupán 2,2 centiméter, mintegy hetven percnyi anyag készíthető ve- S le kazettaszalagra. Ugyancsak mikronnyi pontosság szükséges a BRG kecskeméti magneto- fongy árában folyó munkához, ahol nemrég hozzáláttak egy nyugatnémet licenc alapján a kombinált magnófejek sorozattermeléséhez. (Foto: Pásztor Zoltán, MTI Külföldi Képszolgálat) ECHJN1KA UD0MÄN 1971. április 22. MINIATUR VÁLTOZATÓ
