Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-20 / 92. szám

1971. április 20, kedd S. oldal József Ítíilára emlékeztek Szabadszálláson Szabadszálláson, ahol Jó­zsef Attila édesanyja Pő- cze Borbála élt, s rokonsága még most is megtalálható, egyre mélyülő hagyomá­nyai vannak a nagy prole­tár költőre való emléke­zésnek. A költészet napját — József Attila születés­napját — minden évben megünneplik. A megyei könyvbarátbizottsággal és a megyei könyvtárral kar­öltve, a helyi tanács és különösen a József Attila Tsz pártfogolja ezt a ne­mes ügyet, s így az idén is jó gazdája volt az ünnep­ségnek. A tanácsháza dísztermét zsúfolásig megtöltő figyel- ,mes hallgatóság előtt, me­lyet Bedő Ferenc vb-elnök üdvözölt, F. Tóth Pál, a Petőfi Népe főszerkesztő­helyettese tartott a költé­szet napját méltató beszé­det, majd az alkotó- és elő­adóművészek következtek. Fodor András költő József Attila szabadszállási emlé­keinek verseiben menyilvá- nuló hatását elemezte, Goór Imre és Buda Fe­renc saját költeményeikből adtak elő. Nagy sikere volt Jancsó Adrienne érdemes művész és Major Pál szín­Tíz hold tüTpán Kiskunfélegyháza határá­ban, a Vörös Október Tsz területén tíz holdon feslik a tulipán bimbója. A dísznö­vényből 56 fajtát termesz­tenek mintegy 25 féle szín­ben. A dupla szirmútól a teljes virágúakig, a rövid- szárúaktól a hosszúra nyúlt törzsűekig minden változat megtalálható. Most a koraiak virítanak, s két hétig díszíti majd a határt a tulipánoskert. A tulipán­hagyma-termesztés jól jö­vedelmez a közös gazdaság­nak. Az idén is mintegy 1,2 múúő forint bevétellel számolnak. I i művész szavalatainak. Sze­retettel ünnepelte a közön­ség József Etelkát, a költő nővérét, aki szintén meg­jelent és felszólalt az ün­nepségem. Nem mindennapi ese­ménnyel zárták a szabad­szállásiak ezt a napot A József Attila Tsz udvarán — a szövetkezet fennállá­sának 10. évfordulóját meg­ünnepelve — felavatták a névadó költő szobrát, me­lyet Páli Lajos készített. A szobrot Szabó József tsz- elnök vette át a tagság ne­vében. (T—1.) Déligyüm öles minden mennyiségben Vasárnap is nagy volt az áruforgalom a gyékényesi határállomáson. A nö­vényvédelmi szolgálat gyé­kényesi kirendeltsége — mintegy száz vagon In­diából, USA-ból és más tengerentúli országból ér­kezett árut: dohányt, gya­potot, citromot, narancsot, takarmányfehérje kiegé­szítő anyagot, földidióda- rát vizsgált meg. Ebben az esztendőben a gyékényesi határállomáson át eddig több mint 4600 vagon 24 féle növényi termék érke­zett hazánkba a tengeren­túli országokból. Ünnepi megemlékezés a koncentrációs táborok felszabadulásáról A Magyar Partizán Szö­vetség és a Nácizmus Ül­dözöttéinek Bizottsága — a koncentrációs táborok fel- szabadulásának 26. évfor­dulója alkalmából — va­sárnap délután emlékün­nepséget rendezett a Vasas Szakszervezet székházának dísztermében. Részt vett az ünnepségen Úszta Gyula, a partizán szövetség főtitká­ra, dr. Seifert Géza, a Ma­gyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke, Sző- nyi János, a Nácizmus Ül­dözöttéi Bizottságának tit­kára. Az eseményre egybe­gyűlteket Verő Gábor, a NÜB vezetőségének tagja, a Művelődésügyi Minisz­térium főosztályvezető-he­lyettese üdvözölte, majd a részvevők egyperces néma felállással adóztak a kon­centrációs táborokban meg­gyilkolt mártírok és a fel­szabadító harcokban elesett hősök emlékének. Ezt követően Rostás Ist­ván, a partizán szövetség országos bizottságának tag­ja, a Magyar Vöröskereszt főtitkára mondott beszé­dei. Méltatta a szovjet had­seregnek a fasizmus felett aratott győzelemben betöl­tött kiemelkedő szerepét. Az emlékünnepség má­sodik részében neves fő­városi művészek adtak mű­sort. (MTI) Hogy kevesebb legyen a panasz Kezelési utasítást adnak a mű!) or ruhákhoz A műbőr felső ruházati cikkek — kabátok, zakók, kosztümök, szoknyák — vá­lasztékának és forgalmá­nak növelésével egyidőben nő a vásárlói reklamációk száma is. A kifogások, a reklamációk felülvizsgálata során a KERMI megállapí­totta, hogy a jogos pana­szokra legtöbbször a vá­sárlók kellő tájékoztatásá­nak hiánya ad okot. A termelők, — import esetén pedig a belföldi megren­delők — ugyanis általában elmulasztják a szükséges tájékoztatást. A kiskeres­kedelem is ritkán hívja fel a vásárló figyelmét, hogy a divatos műbőr ruházati cik­kek gondosabb kezelést igényelnek és rövidebb élettartamúak, mint a ter­mészetes bőrből készült hasonló cikkek. A vásár­lók érdekeinek védelme, a tájékoztatás hiányából adó­dó reklamációk elkerülése érdekében belföldön a ha­gyományos pvc-műbőrökön kívül műirha-, művelúr-, a műantilopanyagok, a poliu- retán filmrétegű lakkszerű műbőrök, illetve az ezekből készült termékek is csak megfelelő eligazítással, keze­lési, használati tájékoztatás­sal együtt hozhatók forga­lomba. Az importcikkeket is — júliustól a kiskeres­kedelem csak használati, kezelési utasítással hozhat­ja forgalomba. Áz embert leghívebben tettei jellemzik Hálátlan és gyanús dolog mentegetőzéssel kez­deni egy ember bemutatá­sát. Most mégsem tehetek mást... Mi újat lehet mondanl-ími egy olyan me­sem fér össze az életében- szoborrá-dicsőülés. Legjobb, ha hagyom be­szélni azokról a gondokról, teendőkről, amelyek éppen jelenleg foglalkoztatják. És amelyek egyben kapcsolód­gyeszerte ismert, ízig-vé- rig közéleti emberről — és most első ízben képvise­lőjelöltről —, mint amilyen dr. Gajdócsi István? Mél­tassam, hogy személyében milyen nagyszerű tanács­elnöke van Baja városá­nak? Ez, mint tény túlon­túl közismert. És még arra sem vállal­kozhat ez az írás, hogy a „riportalanyt” közelebb hozza az olvasókhoz — a választókhoz! Ugyanis 6 maga már „elvégezte” ezt a közeledést, s tette ezt korántsem manapság! S ez így pontatlan is... Valójában egy percre sem távolodott el. Eszményítsem, mint a „népben, nemzetben gon­dolkodó”, a közös előreha­ladásért töprengő és cse­lekvő ember típusát? Erre rászolgálna, ám igényt alig­ha tartana rá; dinamikus egyéniségével, önmagát folyton megújítani tudó szellemiségével különben Új szovjet űrállomás Föld körüli pályán a Szaljut MOSZKVA A Szovjetunióban hétfőn Föld körüli pályára felbo­csátották a „Szaljut” tudo­mányos űrállomást. Az űrállomás felbocsátá­sának célja a konstrukciós elemek és a tudományos berendezések további töké­letesítése, tudományos ku­tatások és kísérletek elvég­zése a világűrben. Az űrállomást az előze­tes számításokhoz igen kö­zelálló pályára vezérelték. Az űrállomás fedélzeti berendezései és rendszerei, a tudományos felszerelé­sek normálisan működnek. A földi koordinációs szá­mító. központ folyamatosan végzi az űrállomásról ér­kező információ feldolgozá­sát. (MTI) Figyelem! Április 21—22-én a ba;ai könyvesboltban na«y antikvár könyvvásárt tartunk Régi könyvek nagy választékban. Felesleges könyveit magas áron megvásároljuk a vásár ideje alatt. Értesítse az eseményről ismerőseit is. A vásárt a bolt nyitvatartÉaa szerint lehet felkeresni. 578 Váci Kisliiinliahson A kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium a for­radalmi ifjúsági napok al­kalmából középiskolás sza­valóversenyt rendezett Vá­ci Mihály emlékére. A vá­rosi és az iskolai KISZ- bi zottság vállalta a ren­dező szerepét és a győzte­seknek jutalmakat tűztek ki. Az első díj 600, a má­sodik 400, a harmadik 200 forintos könyvvásárlási utalvány volt. A szombati vetélkedőn megjelent Váci Pál festő­művész és Bodor Tibor színművész. Az emlékver­senyen a megye minden középiskolája képviseltette magát egv-egy szavalóval. Kiemelkedő eredményt ért el: Móré Éva, Baja (Bányai Júlia Szakközépiskola). Kis­hegyi Viktória, Basa (Fran­kel Leó Gimnázium), Kiss Árpád, Kecskemét (Piaris­ta Gimnázium) és Fazekas Klára, Kecskemét (Katona József Gimnázium). (S. Gy.) nák a bajaiak sorsához, jövőjéhez. Milyenek a lehetősé­gei Bajának, a megye „má­sodik centrumának” ? Itt nem is annyira a fejlesz­tési program érdekes, ha nem az, ahogyan dr. Gaj dócsi István érzékeli az összefüggéseket, exponálja a feladatokat. — Mintha máig sem fog­tuk volna fel annak jelen­tőségét, hogy Baja nem­csak járási székhely, de a bácskai termelési körzet központja is. Az a tartha­tatlan helyzet, hogy a vá rosnak máig sincs számot­tevő élelmiszeripara, im­már a körzet mezőgazdasá­gi fejlődésére is fékezőleg hat. És történelmi pél­dákat említ. A XVIII. szá­zad elején a bajai Miklós- napi vásáron 5000 sertést adtak el. Ezt korabeli ada­tok tanúsítják. S azt is, hogy a XVIII. század vé­gén a városnak legalább 200 malma volt. Itt a nagy víziút, a Du­na. Megközelítőleg sincs kihasználva. Nemzetközi forgalmú kikötőre volna szükség. De már születőben a fel­dolgozó ipar: agráripari húskombinát létesül, a fo­lyam partján gabonatáro­lót építenek. Intenzív fejlődési sza­kasz ... Már ennek is mu­tatkoznak a jelei: beruhá­zási alapjukat az üzemek kétharmad részben költik gépekre, s csak egyharmad részben épületekre. — Jó, jó — vetem köz­be —, de mindez milyen hatással lesz a város kom­munális fejlődésére? — Eddig, úgy ahogy, kö­vette az ipar fejlesztését. Fáziskéséssel, szervezetle­nül, tehát nem kielégítően. Szinkronba kell hozni... De ehhez a vállalatok tá­mogatása kell. Ez évben viszonylag gyors javulást sikerült elérni. A 46 vál­lalat részéről 36 milliós tá­mogatás jött össze. Ebből megoldható a napközi ott­honok 350 személyes bő­vítése, a szennyvízelveze­tés és a klubszerű műve­lődési otthonok kialakítása. At új művelődési kombi­nát létrehozásához is öt­milliót adtak az üzemek, majdnem annyit, mint amennyit a megye. De tá­mogatást nyújt a KISZ Központi Bizottsága, a MOKÉP és a szakszerveze­tek is. — Igen, de másfelől a lakossági igényekkel is szükséges az összhang... — Ügy van. Hogyan is számíthatnánk másképp a bajaiak támogatására? A fiatalok évek óta szorgal­mazzák, hogy a Petőfi- sziget egyetlen nagy ifjú­sági park legyen ... Rend­ben van, de dolgozzatok ér­te ti is — ezt mondtam nekik. S ebben meg is ál­lapodtunk. Dr. Gajdócsit Baja­szentistvánon jelölték, ő maga is ott lakik, onnan származik, szűkebb hazája tehát ez a peremváros. Ar­ra kérem beszéljen erről. — Látszatra a környezet falusias. Az ott élő „ősla­kosok” ma is úgy mond­ják: megyek be Bajára. Esténként a házak előtt végigsöprögetik az utcát. Az úttestet is, nemcsak a járdát! De a házak kom­fortja már jórészt városias. A bajaszentistváni vízhá­lózat majdnem olyan hosz- szú, mint a város többi kerületéé együttvéve. A házak elejét most parko­sítják, társadalmi munkái val. De még rengeteg jár­dát is kell építeni. Régi kívánság, hogy az ottani iskolának legyen egy tor­naterme. A közeljövőben ez is meglesz végre... Arról beszél, hogy a lakosság számára minden aprócska fejlődés épp oly fontos, mint az egész vá­ros életére kiható távlati, nagy célok. Egyiket sem szabad a másik rovására előtérbe helyezni. A kis kí­vánságok teljesítése nem kerül sokba, s már csak azért is teljesíteni kell, hogy az emberek a pers­pektivikus feladatokat is a sajátjuknak érezzék. A város vezetőjének jö­vőbe forduló tekintete előtt már kirajzolódni látszik egy modem, lüktető életű, a kellemes földrajzi adott­ságokat jól hasznosító ba­jai arculat. S mindebbe beleérti a szellemi élet megpezsdülését is. Van er­re lehetőség? — Ez nemcsak lehetőség, hanem követelmény is. Az intenzív fejlesztés nem nél­külözheti a tudományt. A Budapesti Műszaki Egye­tem itteni vízügyi tagoza­tán az ország legjobb hid­rológiai szakemberei oktat­nak. Rendelkezünk széles látókörű, kiváló képességű mezőgazdasági szakembe­rekkel. És sorolhatnám to­vább ... De ez a szellemi kapacitás, a városfejlődés szempontjából, mindeddig jórészt parlagon hevert... Korábban még azt a fóru­mot sem sikerült kialakí­tani, ahol az itt élő értel­miségiekkel termékeny esz­mecserére nyílt volna mód. Ügy hiszem, manapság a klubszerű találkozás a leg­alkalmasabb forma, szám­űzve minden munkahelyi hierarchiát. Az embert, általában, a gondolatai és a tettei jel­lemzik a leghívebben. Az alkotó embert — a tetté vált gondolatok. Ilyen ér­telemben dr. Gajdócsi Ist­ván alkotó ember. S ha a közösségi magaslatról szem­léljük, akkor a legneme­sebb értelemben az. Hatvani Dániel

Next

/
Oldalképek
Tartalom