Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-11 / 86. szám
IMI április 11, vasárnap 5. oldal ' Korszerűsödik a szövetkezeti mozgalom Beszélgetés dr. Molnár Frigyessel Szoros kapcsolatok fűzik a megyéhez dr. Molnár Frigyest, a SZÖVOSZ elnökét. Huszonegy évvel ezelőtt került Kecskemétre, mint vezető pártmunkás, több mint tíz évig volt a megyei pártbizottság első titkára. Időközben végbement a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A megye sajátosságait figyelembe véve, többfajta típusú közös gazdaság alakult. Ez a differenciálás, amelyet a megye vezetői a termelési tájkörzetek fejlesztésénél mindig messzemenően alkalmaztak, sokat segített az általános előrehaladásban. A második ötéves terv időszakában nagyszabású szőlő- és gyümölcstelepítés történt a megyében, és ez a homokhasznosítás általános programja keretében zajlott le. Molnár elvtársnak is kezdeményező szerepe volt benne. Jelenlegi beosztásában, mint a SZÖVOSZ elnöke, a szövetkezeti mozgalom fejlesztésén, korszerűsítésén munkálkodik. Ismerve eddigi munkásságát, képességeit, a kecskeméti 3. sz. választókörzetben egyhangúlag újból országgyűlési képviselőnek jelölték. A napokban felkerestük munkahelyén és több, megyénket érintő kérdésben kértünk tájékoztatást. Véleménye szerint az ország mezőgazdaságában, így Bács-Kiskun megyében is, az utóbbi években milyen főbb fejlődési tendenciák tapaszt álhatók. Mint országgyűlési képviselő és mint korábban a megye politikai vezetője, személyes munkája során is érzékelte a kedvező változásokat. — Bács-Kiskun megye mezőgazdasága a szocialista átszervezést követő évektől, az egész országban lezajló folyamatokhoz hasonlóan, egyenletes fejlődést mutat. Ezt felelősséggel kijelenthetem, mert — a legnagyobb örömömre — több mint egy évtizedet dolgozhattam politikai vezetőként a megyében. Módomban van tehát összehasonlítással élni, ismertem a „régit”, és jól ismertem, illetve ismerem a kibontakozott „újat” is. E pozitív tendencián az sem változtat, hogy az elmúlt évben a mezőgazdaság egyik legnehezebb esztendejét élte át az árvíz és a belvizek okozta károk miatt. Megerősödtek mind a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a szakszövetkezetek, mind pedig az állami gazdaságok. Ezért zárta sikerrel a megye mező- gazdasága a harmadik ötéves tervciklust, és ennek során: a mezőgazdaság bruttó termelési értéke az előző tervidőszak eredményeihez képest 117 százalékra, a kenyérgabona-termelés — amely számunkra annyira fontos — 123, a takarmánytermelés 120,4 százalékra emelkedett Ugyancsak figyelemre méltó a kertészeti termelés fejlődése. A szőlőtermelés ugyanis 113,4, a legfontosabb gyümölcsfélék termelése 172,6 százalékra növekedett. Á kertészeti üzemágak közül számottevő a zöldségtermelés fejlődése is, hiszen a fűszer- paprika- 176,2, a zöldpaprika- 197,9, a vöröshagymatermelés pedig 277 százalékra emelkedett a második ötéves tervhez viszonyítva. Az előrehaladásnak ezek a jellemző adatai nem egyszerűen szürke számok! A mezőgazdaság felvázolt fejlődése eredményezte azt, hogy lényegesen javult az egész ország lakosságának élelmiszer- ellátása. Egyidejűleg jelentősen növelhettük a mező- gazdasági exportot is, amelynek egész népgazdaságunk továbbfejlődése szempontjából közismerten nagy a jelentősége. A mezőgazdaság tehát az elmúlt években a felzárkózott fejlett szocialista gazdaságunkhoz, és mind hatékonyabban elégíti ki korszerű életünk ‘ igényeit. Mindez nem kis érdeklődést vált ki külföldön is. A legfontosabbnak azt tartom, hogy ez a fejlődés nem a véletlen műve, hanem az emberek sokaságának munkája, erőfeszítése van benne. A megye, a szövetkezetek és állami gazdaságok vezetői, a párt és a kormányzat agrárpolitikájának megfelelően, tudományos alapossággal kidolgozták, és munkálják ma is a mezőgazdaság tudatos továbbfejlesztésének koncepcióit, ezek helyi megvalósításának fő tennivalóit. Ilyen értelemben is a megye jó hagyományokkal rendelkezik. Ezek hasznosulnak napjainkban, amikor a szövetkezetek először dolgoznak ki hosszabb távú fejlesztési terveket. A szövetkezetek minden biAndrijan Nyikolajev szovjet űrhajós fogadásán Kecskemété« zonnyal jól hasznosítják e tervekben azokat a lehetőségeket, amelyeket a negyedik ötéves tervre vonatkozó tervtörvényünk biztosít számukra, valamint a helyi adottságaikból, lehetőségeikből, a gazdag tapasztalatokból feltárható további tartalékokat. Ezek tudatában bizonyos vagyok abban, hogy újabb kiemelkedő eredmények születnek a mezőgazdaság intenzív fejlesztésében és az itt dolgozók gondolkodásmódjában és életformájában. Molnár elvtárs sokat munkálkodott a szövetkezeti mozgalom fejlesztésén. Egyrészt, mint a Bács-Kiskun megyei pártbizottság volt első titkára, másrészt most, mint a SZÖVOSZ elnöke, konkrét javaslatokkal segítette a mozgalom korszerűsítését. Szeretnénk, ha erről kaphatnánk bővebb tájékoztatót. Az előzőekben felvázolt impozáns fejlődés kétségkívül szoros összefüggésben tek mellett, egymás után jönnek létre az új típusú lakásépítő szövetkezetek is. Ezekre nagy szükség van, hiszen a negyedik ötéves tervben nem kevesebb, mint 400 ezer új lakás felépítését határozta el államunk. A szövetkezeti mozgalom korszerűsödése szoros ösz- szefüggésben van az egész népgazdaság magasabb színvonalon való továbbfejlődésével. A gazdaságirányítási rendszer reformja lehetőségeket teremtett a szövetkezeti mozgalom újabb fellendüléséhez. Lehetővé vált, hogy a szövetkezetek méginkább kifejlesszék önálló vállalati jellegű gazdálkodásukat, mégpedig a szövetkezeti ön- kormányzat és demokrácia tökéletesítése, a tagság és a vezetőség széles körű, aktív közreműködése útján. A reform, s az ennek nyomán felhalmozódott pozitív tapasztalatok tették szükségessé szövetkezetpolitikánk továbbfejlesztését a mai igényeknek megfelelően. Ez a nagy munka az utóbbi három évben valósult meg a párt vezető tesKecskemét-Mükeríváros épülő szövetkezeti lakásai van az egész magyar szövetkezeti mozgalom korszerűsödésével. Pártunk és kormányzatunk mindenkor nagy figyelmet tanúsított a szövetkezeti mozgalom iránt, tekintetbe véve annak gazdasági, társadalmi, politikai jelentőségét. És ez így helyénvaló! Hiszen Magyarországon minden negyedik ember szövetkezeti tag, a különböző szövetkezetek nemzeti jövedelmünknek nem kevesebb, mint 20 százalékát adják. Ezért a szövetkezetek édes gyermekei szocialista rendszerünknek. A szövetkezés megfelel szocialista elveinknek, és amint a tények mutatják, napjainkban megújuló társadalmi igény jelentkezik a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésére. Ezt tanúsítja, hogy — a már klasz- szikusnak mondható szövetkezeti formák mellett — a szövetkezés újabb ágai is kialakulóban vannak. A többi között: országosan 30 munkás fogyasztási szövetkezet jött létre az elmúlt évben; a korábban alakult lakásfenntartó szövetkezetületeinek irányításával. A politikai döntések szellemében születtek meg a kormány új határozatai, rendelkezései a fogyasztási és a kisipari szövetkezetek korszerűsítésére. A mezőgazdasági szövetkezeti törvényhez, s a földtörvényhez hasonlóan előkészületek történtek az egységes szövetkezeti törvény megalkotására, valamint a fogyasztási és kisipari szövetkezetek működésének jogi szabályozására. Amikor tehát a szövetkezeti mozgalom korszerűsítéséről beszélünk, akkor az élet és a fejlődés által felvetett újkeletű, sokrétű probléma további helyes megválaszolására, a feladatok céltudatos megvalósítására gondolunk az előrehaladás meggyorsítása érdekében. Ami ezzel kapcsolatosan személyemet illeti, meggyőződéssel vallom a szövetkezetpolitika korszerűsítésének szükségességét és egyben helyességét, annál is inkább, mert e szövetkezetpolitika máris megoldást hozott számos koKádár János elvtárs társaságában a megyeszékhelyen rábbi problémára. Az elért eredmények nyomán pedig bizonyos vagyok benne, hogy ez a törekvés elősegíti szövetkezeti mozgalmunk szocialista továbbfejlődését, egész népgazdaságunk, a szövetkezetek több milliós tagsága javára. Ezért szívem szerint, képességeimhez mérten segítem elő megvalósítását. I A SZÖVOSZ elnökéként számos kezdeményezéssel segítette a megye tanyavilágának az ÁFÉSZ-ek útján történő jobb áruellátását. Ezenkívül a szövetkezeteket ösztönözte a megye húsellátását javító társulások létrehozására. Figyelemre méltó a lakásépítéssel I kapcsolatos megyei kezdeményezés. Hogyan ítéli meg az eddigi eredményeket? Az előbbiekben említett sokrétű folyamat a fogyasztási szövetkezetek területén is sikeresen megy végbe és a fogyasztási szövetkezeti mozgalom fellendülését is eredményezte. Az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek, az ÁFÉSZ-ek, a lakóterületek több mint 90 százalékán tevékenykednek. Nagyrészt munkájuktól függ tehát a szövetkezeti tagság és az ott élő lakosság kereskedelmi, vendéglátói és egyéb ellátottságának a színvonala. A tanyai területeken működő ÁFÉSZ-eknek alapvető feladata, hogy a tanyai lakosság jobb áruellátását megoldják. Az ÁFÉSZ-ek ezért sokrétű tevékenységet folytatnak, hogy mielőbb megszűnjenek az úgynevezett „fehér foltok”. Kormányzatunk ehhez is megfelelő segítséget nyújt. A Bács-Kiskun megyei ÁFÉSZ-ek, élve a legkülönbözőbb helyi lehetőségekkel, e téren kiemelkedő és országosan is figyelemre méltó munkát végeznek. Tevékenységük sajátos vonása, hogy a kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységen túl, általános jelleggel foglalkoznak mindazzal, ami segítséget nyújt a tagságnak a termelő munkában és az értékesítés gondjainak leküzdésében, a szolgáltató ágazatok erőteljesebb fejlesztésében. Országosan nem kevesebb, mint 1700 különböző társulás működik ÁFÉSZ- irányítás alatt. Az elmúlt évben három megyében kísérleti jelleggel sertéstenyésztő társulásokat is hoztak létre, a helyi húsellátás javítására. Számos Bács megyei ÁFÉSZ kapcsolódott be ebbe az akcióba. A társulások iránt nagy az érdeklődés a lakosság körében. Ennek eredményeképpen fellendült a sertéstenyésztés, nőtt a lakosság jövedelme. Az itt készült húsáruk nemcsak a helyi ellátást szolgálták, hanem a kiváló termékeikből jutott bőven a városoknak is. A megye kezdeményező volt a lakásépítésben. Számos lakásépítő akció innen indult és vált országos jellegűvé. Tíz évvel ezelőtt Baján született a KISZ-la- kásépítő akció, hasonlót kezdeményezett a Hazafias Népfront is. Ilyennek minősíthetők a megye más városaiban meghirdetett tanácsi lakásépítési akciók. Sikeres lépések történtek a cigánycsaládok lakáshelyzetének a rendezésére. Napjainkban különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk a kecskeméti „félkészlakás” akciónak, amelynek keretében üzemi munkások és< fiatalok lényegesen kedvezőbb feltételekkel — támaszkodva a szövetkezés előnyeire — juthatnak mielőbb lakáshoz. Ezeket a Bács megyei kezdeményezéseket igen nagyra értékeli az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége is. Az itt született értékes tapasztalatokat országosan elterjesztjük. Mindez öregbíti a Bács-Kiskun megyei szövetkezők jó hírnevét szerte az országban. I Mint képviselőjelölt, megválasztása esetén milyen tennivalókat tart a legfontosabbnak? Ez a kérdés a legnehezebb, de talán egyben a legkönnyebben megválaszolható is. Amennyiben választóim méltónak találnak a bizalomra, és ismételten képviselővé választanak, én egy tennivalót tartok a legfontosabbnak. Mégpedig azt, hogy mint képviselő is segítsem a Magyar Szocialista Munkáspárt jól bevált politikájának még sikeresebb megvalósulását. Mert e politika valóságos népfront-politika és egyaránt szolgálja a munkások, a parasztság, az értelmiség, a dolgozó kisemberek széles körének az egyéni és a társadalmi boldogulását. Mint szövetkezeti vezetőnek, meggyőződésem, hogy ez a politika további eredményeket szül mindennapi életünkben, ha mindannyian összefogunk és még több hozzáértéssel, leleményességgel. szorgalommal munkálkodunk mind tökéletesebb megvalósításán. * Köszönjük az interjút, és kívánunk további sikereket Molnár elvtárs közéleti tevékenységéhez, jó egészséget a kitűzött feladatok elvégzéséhez. Kereskedő Sándor
