Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-20 / 67. szám

Világ proletárfai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT B Á C S-K I S K U N M E G Y E I BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Fokozódó a jelölő gyűléseken A befejeződéshez kőze­tednek a megyében az or­szággyűlési képviselőjelö­lő-gyűlések. A március 15- én Kiskunhalason megtar­tott első ilyen esemény óta a megye 20 országgyűlési választó kerülete közül teg­nap estig bezárólag 19-ben határoztak jelöltjük szemé­lyéről a választók. Ketten együsemből Tegnap délután Kiskun­félegyházán, az Alföldi Ci­pőgyár Kiskunsági Gyár­egységének nagycsarnoká­ban mintegy ezer válasz­tópolgár gyűlt össze, hogy megyénk 8-as számú or­szággyűlési választókerüle­tében képviselőt jelöljenek. A gyűlés elnökségében helyet foglalt dr. Greiner József, a megyei pártbi- Bottság titkára, Terhe De­zső, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára, Szta- nojev András, a városi pártbizottság első titkára és Görög István, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak titkára. Bevezetőként Kiss Bálint, a gyáregység igazgatója, a gyűlés leveze­tő elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Dobos Ferenc, a városi ta- hács vb-elnöke ismertette a választópolgárok előtt a harmadik ötéves terv or­szágos és a várost érintő eredményeit, valamint a negyedik ötéves terv kis­kunfélegyházi célkitűzéseit. A városi tanács vb-elnö­ke beszéde végén javasla­tot tett arra, hogy a 8-as számú országgyűlési vá­lasztókerület jelöltjeiként Nagy Ferencné 23 éves fia­talasszonyt, a gyáregység KISZ-szervezetének csúcs­titkárát és Pólyák Etelka 29 éves művezetőt vegyék fel a listára. A hozzászólások során még három személyt, kö­zöttük " Fekete Pálnét, az az eddigi képviselőt is ja­vaslatba hozták, A szavazás során azonban csak Nagy Ferencné és Pólyák Etel­ka nyerte el a szavazatok­nak a jelöléshez szükséges arányát. Hat község jelöltje A helyi úttörőzenekar indulókkal, mozgalmi da­lokkal, a művelődési köz­pont ízlésesen feldíszített teremmel várta péntek dél­után Tiszakécskén a jelölő gyűlés résztvevőit. Sánta Károlyné, a községi tanács vb titkára, a gyűlés elnöke köszöntötte a megjelent 420 választópolgárt, a vendége- I másik jelölő gyűlésére teg­ket, köztük Szabó Lajost, az MSZMP megyei bizott­sága oktatási igazgatósá­gának vezetőjét, Horváth Ignácot, a járási pártbi­zottság első titkárát, a me­gyei pártbizottság tagjait. Miskó István, a tiszakécs- kei tanács elnöke sok adat­tal bizonyította, hogy mi­lyen sokat fejlődött az or­szág, a megye és a 7-es számú országgyűlési vá­lasztókörzethez tartozó hat község — Tiszaújfalu, Ti- szakécske, Lászlófalva, La­kitelek, Alpár, Nyárlőrinc — az elmúlt esztendőkben. Tiszakécskén — például — ötven százalékkal növeke­dett az iparban foglalkoz­tatottak száma, és ennek köszönhető, hogy szinte megszűnt az elvándorlás. Abból az elvből kiindulva, hogy az itteni lakosság ér­dekéit olyan ember tudja a legjobban képviselni, aki ennek a tájnak a szülötte, Angyal János iskolaigazga­tó, községi népfront elnök jelölésének elfogadását ajánlotta. A paraszti szár­mazású tanár közéleti ér­demeit, munkásságát Máté Ignácné, a Hazafias Nép­front járási titkára útiéitat­tá. A felszólalását követő szavazáson a jelölt mellett foglalt állást a megjelen­tek több mint kétharmada. Hajóson Raffai Sarolta, Solton Oláh Pál mellett döntöttek A kalocsai járás tíz köz­ségét (Drágszél, Dusnok, Dunapataj, Fájsz, Hajós, Homokmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő és Szakmár) magába foglaló 17. sz. or­szággyűlési választókerület lakossága két gyűlésen ha­tározott jelöltje személyé­ről. Az elsőnek csütörtö­kön este a hajósi művelő­dési ház volt a színhelye, ahol több mint négyszázan vettek részt. Mozgalmas és fontolgató tanácskozás után végül is Raffai Sarolta író' nő jelölése mellett határo' zott a gyűlés. Ugyancsak két helyen ha­tározott képviselőjelöltje személyéről a kalocsai já­rásból Apostagot, Dunaegy- házát, Dunatetétlent, Duna- vecsét, Hartát, Soltét, Tasst, Szalkszentmártont és Üj- soltot magába foglaló 18. sz. választókerület lakos­sága. A csütörtök esti Sol­ton tartott jelölő gyűlés az eddigi képviselőt, idős Oláh Pált jelölte ismét. A 17. sz. választókerület nap este Dunapatajon, a 18-as kerületben pedig Hantán került sor. E két választókerületi jelölés együttes eredményére la­punk holnapi számában visszatérünk. Szanki bányamérnök Kiskunmajsán A 9. sz választókerület­hez tartozó Csólyospálos, Kömpöc, Jászszeritlászló és Szánk községek választó- polgárai a gyűlés házigaz­dáival együtt népesítették be csütörtökön este a kis- kunmajsai művelődési ház nagytermét. A mintegy négyszáz részvevőt, közöt­tük dr. Laczkó Tibort, a megyei pártbizotság tagját, Ispánovics Mártont, a járá­si pártbizottság első titká­rát, Varga Antal, a kiskun- majsai községi pártbizott­ság titkára köszöntötte. A Hazafias Népfront képviseletében Terhe Sán­dor iskolaigazgató ismer­tette a választási felhívás­ban körvonalazott progra­mot. Méltatta a járás, il­letve a választókerület öt községének az utóbbi évek­ben elért fejlődését. Majd az országos kőolaj- és föld- gázprogramba szervesen kapcsolódó szanki olaj me­ző jelentőségéről szólva, külön is hangsúlyozta azo­kat a nagyszerű lehetősé­geket, amelyekkel a szén- hidrogének hasznosítása kecsegtet.. Nem véletlen, hogy ál­talános helyeslést váltott ki, hogy amikor a gyűlés szónoka a Hazafias Nép­front nevében Fáik Miklós bányamérnököt, a szanki olajipar műszaki vezetőjét ajánlotta képviselőjelölt­nek A javaslat helyességét valamennyi felszólaló meg­erősítette. A gyűlés részt­vevői támogatásukról bizto­sították Fáik Miklóst, akit egyhangú szavazással a je­löltlistára vettek. Értekezletet tartottak Budapesten a Varsói Szerződés vezérkari főnökei Az egyesített fegyveres erők főparancsnoksága tervének megfelelően 1971. március 15—19 között Budapesten, a Varsói Szerződés tagállamai had­seregeinek vezérkari fő­nökei értekezletet tartot­tak. Az értekezletet Stc- menko hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsfőnöke vezette. Az értekezleten az egye­sített fegyveres erők harc­készültsége további növe­lésével kapcsolatos kérdé­seket tárgyalták meg. A résztvevők megtekintették a magyar néphadsereg csapatainak és törzseinek gyakorlatait, valamint foglalkozásait. (MTI) XXVI. évf. 67. szám 1971. március 20, SZOMBAT Ára: 90 fillér I Charley nénje (5. oldal) RADIÓ­és TV- melléklet Alii. ötéves terv eredményei A Központi Statisztikai Hivatal kiadta a jelentését a társadalmi és a gazdasági élet fejlődéséről, a nép- gazdasági terv teljesítéséről. a III. ötéves terv idősza­kában. Szöveg a 3—1. oldalon. Negyvenhárommillió forint nyereség részesedést fizetnek a tanácsi vállalatok Ezekben a napokban or­szágszerte nagy érdeklődés­sel várják a dolgozók a je­lentést vállalatuk gazdálko­dásának elmúlt évi eredmé" nyeiről, s arról, hogy ennek alapján mennyi nyereség­részesedésre számíthatnak. A Szakszervezetek Bács- Kiskun megyei Tanácsának közgazdasági bizottságától nyert értesülésünk szerint a tanácsi vállalatok mér­leg szerinti nyeresége 1969-hez viszonyítva ta­valy 66 millió forinttal növekedett. Miután a bérszínvonal növelése a felosztható ré­szesedési alap összegét sok helyen jelentősen módosít­ja, nem árt összehasonlítást tenni az 1969. évi R-alap- képzéssel és felhasználás­sal. A tavalyelőtti gazdál­kodásuk alapján — a bér­színvonal-növekedést is fi­gyelembe véve — a megye tanácsi vállalatai 44,5 mil­lió forint részesedési alap­pal rendelkeztek. Ebből A kecskeméti városi pártbizottság ülése TETŐ ALATT Solton tető alá került a pártház új szárnya. Itt lesz egy 150 személyes terem, a KISZ, nőbizottság és az MHSZ is kap helyet az épületben. A Solti Vegyes j Ktsz dolgozói igyekeznek az épületet december 31.-e helyett augusztus 20-ra átadni. I. ■í-i­évközbén felhasználtak '3,7 ! millió forintot bérek emelé- i sére. A megmaradt 40,8 millió forintból 32 millió forintot osztottak fel nye­reségrészesedés címén, a többit évközi anyagi ösz­tönzésre, lakásépítkezések támogatására, segélyezésre, étkeztetési hozzájárulásra, szociális, kulturális alapra, tartalékalap képzésére stb.- re fordították. A tavalyi gazdálkodás eredményei alapján — az 1969. évinél több — vagyis 58.5 millió (bérszínvonal­növelés nélkül számítva 43,8 millió) forint .részese­dési alapot képeztek a ta­nácsi vállalatok. Ez any- nyit jelent — az 1968. évi bázis bérszintet alapul vé­ve —, hogy három év alatt, 1970. de­cember 31-ig 14,6 millió forintot fordítottak bérek emelésére, ezen belül ta­valy több mint 10 milliót. Az év végi nyereségré­szesedés összege annak el­lenére tehát, hogy a válla­latoknál a bérszínvonal­növekedés ilyen nagy mér­tékű volt, előreláthatóan eléri — esetenként egyes vállalatoknál meghaladja — az elmúlt évit, amikoris 32 millió forintot osztottak szét. ■ ,.,*f-G 'A '.4T . i” é -.t í.' t ■ r / XJ Tegnap ülést tartott az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottsága. A napirend el­ső részében Keile Géza, a városi tanács vb-elnöke tá­jékoztatást adott a megye- székhely negyedik ötéves tervidőszakára vonatkozó fejlesztési tervéről. A to­vábbiakban a pártbizottság személyi kérdéseket tár­gyalt és megválasztotta el­ső titkárának Szabó Lajos elvtársat. A harmincöt tanácsi vál­lalat gazdálkodási ered­ményei között azonban igen nagyok a különbsé­gek. Lesznek, amelyek többet osztanak, s van olyan, ame­lyik egyáltalán nem tud fi­zetni. A legtöbb nyereségrésze­sedést osztja többek között a Kalocsa és Vidéke Sütő­ipari Vállalat, á Búcs-Kis- kun megyei Építési és Sze­relőipari Vállalat, a Kis- kunmajsai Drótfonatgyártó Vállalat, az Észak-Bács megyei Vízmű Vállalat, a Bács-Kiskun megyei Ter­vező Vállalat, a Bács-Kis- kun megyei Nyomda Vál­lalat. A tavalyival körülbe­lül azonos szinten oszt a Dunavecsei Vegyesipari Vállalat, a Kalocsai Gumi­feldolgozó és Műanyagipari Vállalat. Az elmúlt évinél kevesebbet kapnak a dol­gozók a Kalocsai Fém- és Villamosipari, a Bács-Kis- kun megyei Tőzegkitermelő és Talajerőgazdálkodási Vállalatnál. Az azonban, hogy az év végi nyereségrészesedés ke­vesebb, nem mindenütt je­lenti a dolgozók évi jöve­delmének csökkenését. Több helyen — mint pél­dául a Tőzegkitermelő Vál­lalatnál — ugyanis jelen­tős összegeket használtak fel év közben bérfejlesz­tésre, ami a részesedési alapot terheli. Ez az összeg — mint már említettük — megyei szinten 1970-ben több mint 10 millió forint volt. A részesedési alap fel­osztása a vállalatok belső ügye. A gazdasági vezetők a szakszervezeti bizottsá­gokkal közösen döntenek az érvényben levő kollek­tív szerződések alapján ar­ról, hogy mennyit osztanak ki, és milyen összegeket fordítanak évközi anyagi ösztönzésre, meghatározott rendeltetésű pénzbeni jut­tatásra (lakásalap), vala­mint szociális és kulturális célokra, üzemi étkeztetés­re, segélyezésre és tartalék- alapra. N. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom