Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-10 / 58. szám

4. oldal 1971, március 10. szerda Heg] községből kertváros Hetényegyházi változások A homokdombok közé te­lepült kis falut, amelyet a honfoglaló Árpád unokája, Taksony ajándékozott He- tény kun vezérnek, Batu kán hordái a földdel tet­ték egyenlővé. „A történelmi okmányo­kat teljes mértékben iga­zolták az ősi Hetényegyhá- za templomának a múlt században még meglevő romjai... A templom ol­dalfalából is jó darabok álltak még az 1848-as sza­badságharc utáni idők­ben .,Az 50-es évek má­sodik felében megjelent helytörténeti füzet e sza­vakkal eleveníti meg a fa­lu régmúltját. Mert He- tényegyházának múltja nincs, csak rég- és közel­múltja. Megeredt a szőlővessző, gyökeret vert a barackfa — a községi újjászületésnek ezek voltak az előhírnökei. A pusztákkal gazdag Kecs­kemét hegyközsége lett, te­nyérnyi oázis a homokon. Idestova két évtizede, hogy Hetényegyháza újból elnyerte az önálló községi rangot. De ez már a kö­zelmúlt ... Villany a tanyákra Az első, ami meglep, a község — Kecskemét tő- szomszédságában! — nem osztozik az elnéptelenedés­nek indult falvak sorsában. A lélekszám az 1960-as népszámláláskor 3765, ta­valy pedig 3728 volt. Magyarázatért Bárkai Istvánná tanácselnökhöz fordulok. — Hadd kezdjem ott, hogy a külterületen lakók aránya 1960-ban 72, 1970- ben 62 százalékos volt. Tíz év alatt tízszázalékos csök­kenés. S történt mindez annak a hatására, hogy az utóbbi nyolc évben olyan iramot vett a fejlődés, ami­lyenre azelőtt álmunkban sem mertünk gondolni. És most felsorolás követ­kezik: 1964-ben posta, 1966-ban egészségház épült rendelővel, orvosi lakással, aztán 25 gyermek részére óvoda, felújították és be­rendezték a művelődési há­zat, kizárólag önkéntes hozzájárulással és társa­dalmi munkával gázlera- katot létesítettek, tavaly pedig megépült a törpe víz­mű, s az idén elkészülő há­lózatra a belterület mind­egyik háza rákapcsolható lesz. — Jó, jó — vethetni köz­be —, de mindezek ellené­re a község nagyobbrészt még mindig tanyai telepü­lés. így volna? A „minősí­tés” ellen nemcsak a ve­zetők — a tanácselnökasz- szony. Bíró István párttit­kár, Martonosi József nép­frontbizottsági elnök, Bim­bó László népfronttitkár, Setét Mátyásné nőbizottsá­gi elnök — tiltakoznak, ha­nem a tanyán élők is. S az érv, amit felhoz­nak, mellettük szól. Mi­után két évvel ezelőtt a belterület villamosítása be­fejeződött, a villannyal „megindultak” a tanyavi­lágba. S rövid két év alatt több mint 120 család kap­csolódott ró a hálózatra, — a „kint” élők megközelítő­leg egyötöde. A költségek felét ők maguk viselték —, készpénzben és társadalmi munkában. A tanyai villamosítás — a sűrűbben lakott részeken — az idén, legkésőbb jövő­re befejeződik. Ez további 30 tanyát érint. És a töb­biek? A község vezetői bíz­nak a rohamosan csinoso­dó faluközpont vonzó hatá­sában ... Út és utazók A városközelség jó köz­lekedést és jó utat is je­lent. Az utóbbival egyelőre még nem lehet dicsekedni. Ám az útépítő gépek a februári tavaszban már megjelentek a község szé­lén; az ócska makadám he­lyén kétsávos pálya készül. Abban, hogy idáig eljutot­tak, a községi vezetők nem csekély közbenjárásának is része van. De a részük nemcsak ennyi... A belte­rületi több mint egykilo- méteres meghosszabbítás községi pénzből épül. Létszükségletről van sző. A falu vasút mellett van, de vonatra már nem na­gyon ülnek a hetényiek. Lassúnak tartják. S busz­járat csaknem minden órá­ban van Kecskemétre. Nem számítva a vállalatok mun­kásbuszait. A községi vezetőknek eszükbe sem jut sopánkod­ni amiatt, hogy Kecske­métre 372-en ingáznak na­ponta. Természetesnek tart­ják, számolnak a realitás­sal. Azzal is, hogy a be­járók zöme ipari szakmá­val rendelkezik. De ered­ményként könyvelik el, hogy ennél már nagyobb is volt az ingázók száma. A csökkenés akkor állt be, amikor a kecskeméti UNI- VER ÁFÉSZ tető alá hoz­ta a jelenleg már csaknem száz személyt foglalkoztató kis konzervgyárát, s az egyik fővárosi ktsz itteni kalapkészítő üzemében is csaknem 60-an dolgoznak. De kilátás van további fog­lalkoztatásra is; a helyi Egyetértés Szakszövetkezet vasipari kooperációra ké­szülődik. Bor és barack Mindez korántsem jár együtt a szőlősparcellák el­néptelenedésével, Más kér­dés az, hogy a tagsági te­rület az utóbbi öt évben mintegy 800 holddal csök­kent — a jelenlegi terület másfél ezer holdra tehető. Az elöregedett, rosszul ter­mő, tehát gazdaságtalan tő­kéket kiszántották. Ami viszont megmaradt, foko­zott gonddal ápolják. Erre utal az a tény, hogy 1969- ben például a hetényi sző­lősgazdák 130 vagon szer­ves tárgyát hoztak be a községbe. Újabban táblás rekonstrukciót terveznek, s ez a közösben eltelepített 80 hold szőlő és 110 hold gyümölcsös mellett a ha­gyományos kertkultúra je­lentős megújulásaként ér­tékelhető. A szarkási kadarka vál­tozatlanul megtartotta jó hírnevét, úgyszintén a kaj­szibarack is, amelynek 90— 92 százaléka évről évre ex­portra megy. A termékek felvásárlásának jóvoltából a szakszövetkezeti tagság évente 8—10 millió forintos jövedelemre tesz szert, s a kiegyensúlyozott életnívó­nak, az évi 30—40 új csa­ládi ház megépülésének kétségkívül ez az alapja. Annak is, hogy a község évente 10—15 ideköltöző családot fogad be — Bor­sodból, Budapestről, Fél­egyházáról, s a Tiszántúl­ról. Ennek is része van ab­ban, hogy a lakosság az el­múlt évtized során gyakor­latilag nem csökkent. Több éves kísérletezés után a közösben sikerült meghonosítani a jövedel­met hozó állattenyésztő üzemágat: tenyészlibatar- tással, továbbá sertés- és szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoznak. Ezzel együtt a tagsági sertéstartás fel­lendítésén fáradoznak, leg­utóbb evégett 4 vagon ku­koricát kölcsönöztek a ta­goknak. Spontán önkormányzat Az 1975-ig szóló, fejlesz­tési terv szabályszerű kis kertvárost ígér. Pár éven belül a víz és a villany mór nem lesz téma, s ké­sőbb remélhetőleg a jár- dásítás sem. Az UNIVER- rel közösen modern ABC- kisáruház épül. Iskola tor­nateremmel. tflzoltószertár, higanygőz-világítás, parko­sítás. Az igények az eddi­ginél is rohamosabb tem­pót diktálnak. A külterü­leten élők például már buszkörjáratot követelnek. Ehhez azonban nincs kö- vesút... Nemcsak követelnek — adnak is. — Ami itt épült, s az­után fog épülni, kollektív munka eredménye. A villa­mosítást sem én szervez­tem, hanem a tanácstagok, öntevékenyen. S ez a közért való buzgólkodás szétsugárzik az egész la­kosságra. Adatot mondjak? A társadalmi munka érté­ke 1989-ben egymillió 200 ezer, tavaly csaknem más­fél millió forint volt. Ezt mondja a tanácsel­nökasszony, s közben gon­dok felhőzik homlokát: mi lesz ezzel a spontán önkor­mányzattal, ha időnek előtte megszűnik az önálló tanácsi jogkör? Vagy talán a városnak is módjában állna felkarolni a hetényi kezdeményezéseket? Ez bi­zonytalan. A mostani és az öt évre belátható fejlődési ütem viszont — bizonyos­ság. ... „Feltámadáshoz” a falu jó nyolcszáz éven át gyűjtötte az erőt. S min­den jel szerint életképes­nek bizonyul. A kopott já- tékdoboz-tanácsháza sem cáfolat, noha lassanként ez lesz a falu legszegényesebb épülete. Igaz is, újabbal, korszerűbbel és nagyobbal kellene felváltani... Hatvani Dániel £ héten megkez az új lakbérek közlését Az ez év július 1-én ha­tályba lépő, új lakásügyi jogszabályok értelmében a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalatnál is javában foly­nak az új lakbérek közlé­sével kapcsolatos munkála­tok. A komfortnélküli, il­letve azon lakások bérlői­nek, melyeknek nem vál­tozik a bére, még e héten megkezdik az erről szóló értesítések postázását. Ezt követően — várha­tóan március 18-a után — megkezdődik és legkésőbb május 31-ig befejeződik a különböző komfortkategó­riákba tartozó lakásbérle­mények új bérének köz­lése is. Ja, vagy úgy.. Ha megmagyarázzák, mindjárt más Tanácsi önállóság Megyei népfrontbizottsá­gi ülés. Elhangzott a III. ötéves terv megyei ered­ményeit, illetve a következő tervidőszak legfontosabb célkitűzéseit ismertető elő­adás. Ehhez szólnak most hozzá a résztvevők. Kér­déseket is tesznek fel. Egyik nagyközségünk képviselője azt is beleszö­vi felszólalásába, hogy na­gyon szűkében vannak ál­talános iskolai tantermek­nek. — Jó volna, ha megyei elvtársak, a tanács — ilyen értelemben jobban megért­ve, átérezve nehéz helyze­tüket — megfelelő anyagi támogatást nyújtana az is­kolaépítkezéshez. Ök a köz­ségben, a maguk részéről mindent megtennének a .minél gyorsabb változás szolgálatában. Vállal j ák, hogy társadalmi munkával is derekasan hozzájárulnak a költségek csökkentéséhez. Mikor válaszadásra kerül sor, dr. Kőrös Gáspár — erre a kérésre reflektálva — barátságosan megmagya­rázza a népfrontbizottsági tagnak, aki tiszteletre méltó kötelességérzettel használ­ta ki ezt az alkalmat is, hogy községe javát szol­gálja: — Afelől a helyi tanács döntött, hogy a rendelke­zésére álló fejlesztési alap­ból mire, mennyit fordít. A célcsoportos beruházások kivételével, a megyei tanács nem szól bele, hogyan gaz­dálkodjon a községi tanács. Az elvtársák tudják job­ban, mennyit lehet tervez­ni iskolaépítésre, az-e a legégetőbb, vagy van még halaszthatatlanabb feladat, ami miatt erre nem jut annyi... Ez is a tanácsi önállósággal függ össze. Elmegyek. Nem megyek Baján, a józsefvárosi lakótelep építkezésén va­gyunk. A ködös, párás, szo­morkás idő ellenére is de­rűs hangulatot áraszt itt ez a nyüzsgés, a tempós munka változatossága. Már­cius 2-án adták ót a X. számút, 53 lakásával. A IX- esben karácsony óta, a VI- osban idén januártól lak­nak. A VII. sz. is készen van, műszaki átadása meg­történt, csak a hiányok pótlása folyik. Egy hét múl­va ez is beköltözhető. Sum­ma summárom — ebben az évben elkészül a lakóte­lep. Garancia? Weiner Jó­zsef, a kicsattanóan egész­séges, jó kedélyű fiatal mű­vezető itt az új, VII. épü­letre mutat. — Ennek az átadási ha­tárideje június 30. lett volna. Eddig, is minden épületet a vállalt idő előtt vagy a vállalásunkhoz hí­ven készítettünk el. 357 család, boldog hon­foglaló néz majd .el innen a Sugovica irányába, ami­kor már eltűnnek a daruk, dörmögő járművek, s a mai gödrök, föld- és építőanyag­kupacok helyén a park fű­ve zöldell... 1969 márciusában vo­nultunk 'fel. Elkezdődött a III/4. sz. építésvezetőség története. Mert története, kerek, egész kis történelme van egy ilyen méretű épít­kezésnek is az Állami Épí­tőipari Vállalat életében, i Mostanra alakul határo­zott formát öltve az itteni törzsgárda is. Olyanokból, mint a Pacskó Mihály blokkszerelőbrigád, vagy a fegyelmet nem kevés küz­delem árán, önmaga meg­teremtő Kővári László ku­bikosbrigád. Hogy nem voltak prob­lémák? Mint máshol, itt is. Mentek is el emberek. A jómúltkorában az egyik szakmunkás megállította a művezetőt. — Weiner elvtárs, én el­húzok innét — Hova, Józsi bácsi? — Hát a téeszbe... Itt 12 forint az órabérem, ott 14 lesz. — Olyan biztos az, hogy itt kevesebbet kap, mint a téeszben? — Nem mondom? Két forinttal magasabban ad­nak. — No, üljön cSak le egy kicsit erre a blokkra, Jó­zsi bácsi. Persze, ha nem restell egy kis időt szán­ni — számolásra. Nézzük csak, a dekádlapját, fize­tési papírját. Leültek. Sorra vettek mindent. Tény, hogy az órabér 12 forint Ehhez jön azonban 15%, aztán napi 20 Ft-os különélési pótlék, kedvezményes ét­kezés, munkaruha, szállás, és ide is jármű viszi Józsi bácsit. Megkapja mindezt a téeszben? Nem. Adjuk csak össze... Mégegyszer végigmennek minden téte­len, Józsi bácsi tárgyilagos: sumákolás nincs. Kijön, hogy végeredményben 22.70 Ft-os órabére van az álla­mi építőipari vállalatnál. Józsi bácsi dönt. — Tudja mit, Weiner elv- társ. Nem megyek én in­nen sehova. Tóth István Uj szolgáltatásokat igényel a lakosság Az ÁFÉSZ-küldöttgyűlések tapasztalatai Halasi fiatalok vetélkedője Szocialista munkaver­senyt hirdet a KISZ Kis­kunhalasi Járási Bizottsága a Kiskunmajsai Gépjavító Állomás fiataljainak kez­deményezésére, a KISZ VIII. kongresszusának tisz­Befejeződtek a fogyasz­tási szövetkezetek küldött- gyűlései. A tapasztalatokat most összegezik a MÉSZÖV elnöki titkárságán. Bedő Tibor titkárhelyettest kér­tük meg arra, ismertesse, hogy milyen kérdések me­rültek fel az értekezlete- j ken. — A küldöttgyűléseken több mint három és fél ez­ren képviselték a fogyasz­tási szövetkezetek tagságát, Háromszáz felszólalás hang­zott el, amelyek általában a kereskedelem, a hálózat- áruellátás gondjaival teletére. A nemes vetélkedő március 1-től november j fejlesztés, az 7-ig tart és a decemberi! eredményeivel, Kisz-bt».*« « “it sen ismertetik ciz eredme- , előző küld^tt^r­elvétve merült fel. Ezek közé tartozik a háztáji áru­termelés támogatása mező­gazdasági kisgépekkel, kü­lönféle tápanyagok beszer­zésével, forgalmazásával, a kiskertek ellátása vetőmag­gal és növényvédőszerrel, s szóba került a sertéste­nyésztő és hizlaló társulá­sok fejlesztése is. A mai követelményeknek megfelelő szolgáltatásokat Igényel az ÁFÉSZ-tagság a háztáji árutermelésben épügy, mint a kereskede­lemben és a kulturáltabb 'életforma kialakításában A hozzászólók elisme­réssel beszéltek a fo­gyasztási szöveteiteknek az elméit ötéves tervben nyékét. 1 tekezletek alkalmával csak 1 elért fejlődéséről, amikor a kiskereskedelem és a vendéglátás forgalma 57 százalékkal emelkedett és tavaly elérte a 3 milliárd forintot. Hasonló mérték­ben gyarapodott a szövet­kezetek állóeszközeinek ér­téke. Az árukészlet növe­kedése a 25 százalékot is meghaladta. Mindezt a fo­gyasztási szövetkezetek tag­sága a szebb, korszerűbb üzletekben, a nagyobb áru- választékban. a színvona­lasabb kiszolgálásban ta pusztaija. A tapasztalatokat a szö­vetség választott testületéi és a megyei kíildöttgvűlé' elé azokat a felvetéseket oedig. amelvek országom jellegű intézkedést kíván­nak, a fogyasztási szövet­kezeti mozgalom legfőbb érdekképviselete, a kong­resszus elé terjesztik, amely, mint ismeretes, ez év őszén lesz. A megyei szövetség már eddig is különböző szol­gáltatásokat nyújtott tag­szövetkezeteinek. A kül­döttgyűléseken elhangzott javaslatok alapján az egye­di célvizsgálattól a gazdál­kodás átfogó ellenőrzéséig terjedő elemzésekre kerül majd sor. A tagszövetkeze­tek szívesen veszik és igénylik a MÉSZÖV segít­ségét az önkormányzati munkához, a társadalmi és mozgalmi tennivalók jobb ellátásához is. — hangoz­tatta végezetül Bedő Tibor. N. É.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom