Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-10 / 58. szám

a megyében Világ proletárjai, egyesüljetek i A SZOVOSZ kétnapos sajtótájékoztatója [ A MAGVA# SZOCt Al i 3JA -f ^UNKASPA’Rrr BA'CS-klSKUN MFC YEl BI20TTÍA'OA'vAtr FAPJ. A. 1 XXVI. évf. 58. szám Ara 90 fillér 1 1971, március 10, szerda J m. SZÖVOSZ megyei napi­lapok főszerkesztőinek rész­vételével Kecskeméten, il­letve a megyében, kétna- pcj sajtótájékoztatót tart. M_, az első nap programja ke. etében Kecskeméten a MÉSZÖV-székházban elő­Ezer vágóra gyümölcs Jubilálnak a Bács-Kiskun megyei ss ikszövetkesetek Tízéves a Bács-Kiskun gyei szakszövetkezeti moz­galom. Ez a társulási forma többnyire a Duna—Tisza közére jellemző, s az itte­ni speciális termelési kö­rülményekből adódott. A tízéves mérleg szám­adatai is igazolják a ko­rábbi vállalkozás eredmé­nyességét. A megye 19 szakszövetkezete — ame­lyek főleg Kiskőrös, Kecel és Soltvadkert környékén működnek — 426 millió fo­rint értékű közös vagyon­nal rendelkezik. A közös alapot az áruértékesítés után járó nagyüzemi fel­ár, s a tagok részjegye ké­pezi. Az utóbbi években kialakított üzemek bevé­tele azonban teljes egészé­ben a közös vagyont gya­rapítja. A tagok, a tizen­nyolcezer kiskertes gazda, évenkénti áruértékesítése 370 millió forint, ezzel szemben a közös területről is már 130 millió forint értékű termék kerül a fo­gyasztókhoz. A cél: a nagyüzemesítés, a gépesít­hető, összefüggő ültetvé­nyek kialakítása. Az utóbbi években átlagosan mint­egy 70 millió forintot köl­töttek a gazdaságok kor­szerűsítésére, pincék, palac­kozók, hűtőházak építé­sére. Továbbra is a hagyo­mányos kertészeti kultúrát fejlesztik. Évenként ezer vagon gyümölcsöt értékesí­tenek zömében még a szór­ványkertekből, de folyama­tosan fordulnak termőre a már kialakított közös zárt ültetvények is. A megyében elsőnek a keceli Kinizsi Szakszövet­kezet készített fejlesztési tervet szőlőseinek, gyü­mölcsöseinek rekonstruk­ciójára. Tervszerű telepí­téssel — a kisültetvények folyamatos felszámolásával — minden évben 100—150 ELRENDELTÉK AZ ELSÖTÉTÍTÉST Az EflK diplomáciája folytatja a harcot KAIRÖ Az A1 Ahram keddi szá­mában beszámol arról, hogy „maximális készültségbe” helyezték a Szuezi-csatorna mentén állomásozó egyip­tomi egységeket és a pol­gári védelem szervei is in­tézkedéseket tettek egy esetleges izraeli támadás elhárítására. A lap úgy tudja, hogy a hétfői nap folyamán az izraeli had­vezetés nagyarányú meg­erősítést küldött a csator­na közelébe. Az ENSZ közel-keleti megfigyelő erőinek vezető­je hétfőn látogatást tett a csatorna vonalában elhe­lyezkedő hét megfigyelői poszton. A tűzszüneti meg­állapodás érvényességének lejárta óta az egyetlen em­lítésre méltó incidens hét­főn este történt: megszó­laltak az egyiptomi légvé­delmi szirénák, amikor há­rom izraeli vadászgép az egyiptomi katonai állások Hegyközségből kertváros (4. oldal) Nyugalom a sodrásban (5. oldal) masjESSR (7. oldal) fölé repült. Az izraeli gé­pek azonban hamarosan visszafordultak, így harci cselekményre nem került sor. Ettől eltekintve kedd reggelig nyugalom honolt a csatorna térségében, bát a helyzet meglehetősen fe­szült. Izraeli források sze­rint ugyancsak hétfőn este, a Jordán folyó völgyében fekvő gerillatámaszpontok­ról aknavetőkkel lőtték az izraeli katonai települése­ket. Anvar Szadat egyiptomi elnök röviddel a közel-ke­leti tűzszüneti megállapo­dás lejárta előtt több íz­ben üzenetet váltott Nixon elnökkel — írja az A1 Ahram. Az amerikai elnök leg­utolsó üzenete pénteken érkezett, és feltehetően az akkortájt Kairóban tartóz­kodó David Rockefeller, a Chase Manhattan Bank el­nöke nyújtotta át. Az A1 Ahram nem szá­mol be Nixon üzeneteinek részleteiről. Kairóban azon­ban úgy tudják, hogy az amerikai elnök a tűzszü­net érvényességének újabb meghosszabbítását kérte. Mahmud Riad külügymi­niszter hétfőn felvette a kapcsolatot az EAK ENSZ- missziójának és az egyipto­mi külképviseletnek a ve­zetőivel és utasította őket, hogy működési területü­kön ismertessék az EAK- nak a közel-keleti konflik-. tusban elfoglalt álláspont­ját a tűzszünet további meghosszabbításának el­utasításával kapcsolatban. (AFP, AP, Reuter). holddal bővíti nagyüzemi szőlősét, gyümölcsösét. Kü­lön repülőtere lesz nö­vényvédelmi szolgálatokra.. Az alapszabály szerint a nyereséget — amely tavaly 20 millió forint volt — a termelés továbbfejlesztésé­re fordítják, egyrészét pe­dig a részjegyek arányá­ban, illetve az áruértéke­sítés mennyiségének ará­nyában osztják szét a ta­gok között. Természetesen a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekhez hasonlóan a szakszövetkezetek is ké­peznek szociális és kultu­rális alapot, amely az idén félmillió forinttal gyarap­szik. Új autószerviz Nemrég még teljesen sík felszín volt a me­gyeszékhelyen a Szege­di út mentén az a te­rület, ahol az Autófenntar­tó Ipari Tröszt szerviz épí­tésébe fogott. A kivitelezők elsőnek a transzformátor­állomást adták át üzemké­pesen. Majd — mint ké­pünkön is látható — a na­pokban elkezdték a mű­helycsarnok szerkezeti ki­alakítását. A beruházást szolgáltatási alapjából tá­mogatja a megyei tanács végrehajtó bizottsága is. Az AFIT országos háló­zatának második legna­gyobb szervizállomását hoz­za létre Kecskeméten. (Pásztor Zoltán felvétele.) Munka a holtszezonban A dunavecsei keltetőben most is dolgoznak — a telep vezetői ugyanis —- hogy a dolgozóknak a holt­szezonban is tudjanak munkát adni — szerződést kö­töttek a Budapesti Autófém Ktsz-szel. A kooperáció keretében a dunavecsei asszonyok villanyvasalókat és kávéfőzőket szerelnek össze. A keltetési holtszezonban három, öttagú brigád végzi ezt a munkát. Képünkön a bulgáriai megrendelésre kerülő vasalókat szerelik az asszonyok, naponta 140 darabot. (Tóth Sándor felvétele.) szőr dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke ad szá­mot a fogyasztási szövetke­zeti mozgalom aktuális kérdéseiről, ezt követően Brachna János, a MÉSZÖV elnöke tájékoztatja a fő- szerkesztőket a megye szö­vetkezeteinek munkájáról. A szerdai napon még sor kerül a kecskeméti új szö­vetkezeti áruház, a kísérleti lakótelep és az ágasegyházi falusi bolt megtekintésére. Csütörtökön a főszer­kesztők tanulmányozzák a kiskőrösi szövetkezeti üzlet- hálózatot, látogatást tesz­nek a soltvadkerti takarék­szövetkezetnél és a soltvad- kex'ti ÁFÉSZ húsüzemében. A zárómegbeszélésre hol­nap a kora délutáni órák­ban kerül sor. * 1 Vöröshagyma-termesztési tanácskozás Kecskeméten A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. mezőgazda- sági és élelmezésügyi- osz­tálya, valamint a MAE megyei szervezete kedden délelőtt tanácskozásra hív­ta össze a vöröshagyma­termesztéssel foglalkozó kutatókat, a termelő és fel­dolgozó üzemek vezetőit, és a felvásárlást végző SZÖ- VÉRT, illetve a Konzerv­ipari Tröszt szakembereit. A vöröshagyma iránti igény a nemzetközi piacon megnőtt, ugyanakkor a ha­zai termésmennyiségek csökkentek. A kedvelt és elismert makói hagyma termesztési körzetének pe- ronoszporával való feiiő- zöttsége olyan mérvű, hogy a más tájakon való terme­lésre egyre nagyobb szük­ség lesz. Bács megye né­hány éve már jelentős mennyiséggel járul hozzá az országos összterméshez. A talaj- és éghajlati adott­ságok kedvezőek, a ter­mesztési kedv is megvan, a további fejlesztési elkép­zelések valóra váltásához azonban feltétlenül meg kell oldani az egyre gyak­rabban felvetődő fajta-, ter­mesztési-technológiai, érté­kesítési problémákat. Dr. Mészöly Gyula aka­démikus, a Zöldségtermesz­tési Kutató Intézet igazga­tója köszöntötte a több mint száz résztvevőt, töb­bek között dr. Maár And­rást, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetőjét, dr. Borka Miklóst, a Ker­tészeti Kutató Intézet osz­tályvezetőjét, dr. Szalay Ferencet, a Dél-alföldi Me­zőgazdasági Kísérleti Inté­zet főmunkatársát, dr. Fi- liusz István kandidátust, a Kecskeméti Felsőfokú Ker­tészeti Technikum igazga­tóját, Hunyadi Ákost, a SZÖVÉRT munkatársát és Torna Lászlót, a Konzerv- inari Tröszt osztályvezető­jét. Pfenning Gyula megyei főkertész. A vöröshagyma­termesztés helyzete és probi imái Bács megyében című előadásában hangsú­lyozta. hogy a termésátla­gok és a termőterületek növelése érdekében meg j kell oldani a gépesítést, ezenkívül biztosítani a ta­laj megfelelő tápanyagellá­tását, gyommentesítését és a hagyma növényvédelmét. Mivel az eddigi kísérle­tek, tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a hagyomá­nyos, dughagymás termesz­tési módnál jövedelmezőbb és biztonságosabb a mag­ról való termesztés, arra kell törekedni, hogy ez utóbbi területét nagymér­tékben növeljék. Tiborcz György, a MÉM Zöldség-, Gyümölcs- és Borgazdasági Osztályának helyettes vezetője országos adatokat ismertetett. A hagyma vetésterülete ezer holddal csökkent, a 132 ezer tonnányi termés pedig a tervezettnek csupán 85 százaléka. Az összterületen belül háromszorosára — 2500 holdra — nőtt a mag­ról való termesztési terü­let, ami ez évben várha­tóan megkétszereződik. A jelenség azért is örvende­tes. mivel az önköltség az 1 éves — magról való — termeléssel jelentősen csök­kenthető. Alapvető felté­tel viszont az öntözés, a gyommentes talaj és a megfelelő gépesítés. Hangsúlyozta, hogy az 1971-ben meginduló 10 éves vöröshagyma-termesztési program feladatainak nagy részét az elkövetkező két évben meg kell oldani, a termőterületeket mintegy kétszeresére növelni, a kí­sérleti munkát meggyorsí­tani és a kutatásokat mind­addig folytatni, amíg a leg­gazdaságosabban termeszt­hető fajtákat meg nem ta­lálják. Az előadásokat hozzászó­lások követték. A tanács­kozás dr. Mészöly Gyula összefoglalójával zárult. D. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom