Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-09 / 57. szám

2. oldal 1971. március 9. kedd Mi van az olajfák alatt? Mi van most tulajdon­képpen az olajfák alatt? Béke biztosan nem. Fegy­verszünet sem, hiszen va­sárnap este lejárt. A fegy­verek azonban nem szólal­tak meg, bár a frontvonal, a Szuezi-csatorna mentén mindkét oldalon maximá­lis riadókészültségbe he­lyezték a csapatokat és biztosak lehetünk abban is, hogy mind az arab fő­városokban, mind Tel- Avivban minden lehető­ségre felkészültek. Hogyan lehetne megfo­galmazni ezt a mostani, vasárnap estétől létező ál­lapotot? Ebben a jogász­nyelv siet a segítségünkre, A török sem mítoszék ítélete ANKARA A török semmítőszék hét­főn hatálytalanította a trabzoni bíróságnak azt az ítéletét, amely „politikai cselekménynek” minősítette egy szovjet utasszállító gép eltérítését a törökországi Trabzonba, tavaly október­ben. Emlékezetes, hogy a gép­rablók — a büntetett elő­életű Pranasz Brazinszkasz és fia, Algedasz Brazinsz­kasz — megölték a légikis­asszonyt és súlyosan meg­sebesítették az egyik piló­tát. Az AFP francia hírügy­nökség ezek után lehetsé­gesnek tartja, hogy a török kormány végülis eleget tesz a hivatalos szovjet kérések­nek és kiadja a két gépel­térítőt. (AFP, MTI) Szükségállapot Ceylonban COLOMBO (MTI) Bandaranaike ceyloni miniszterelnök-asszony va­sárnap bejelentette, hogy az ország fegyveres erői felszólítást kaptak, tartsák fenn a közrendet Ceylon­ban. A miniszterelnök közölte a parlamenttel, hogy szük­ségállapotot rendelt el, mi­vel az utóbbi időben több erőszakos incidens zavar­ta meg a közrendet. A szükségállapot tartamára a hadsereget, a tengerésze­tet és a légierőt rendőri feladatokkal és hatáskör­rel ruházták fel. A hadse­reg a jövőben letartóztat­hat, őrizetbe vehet bárkit, aki veszélyezteti a közbiz­tonságot. Bandaranaike és balol­dali egységfront kormá­nyának tagjai az utóbbi időben többször is beszél­tek arról a veszélyről, amelyet a Dzsanatha Vi- mukthi Peramuna nevű maoista „felszabadítási front” jelent a közbizton­ságra. A rendőrség szerint az említett szélsőbaloldali szervezet fegyveres felke­lésre készül. A szervezet néhány tagját letartóztat­ták, lakásukon házilag ké­szített bombákat és fegy­vereket találtak. A rendőrség úgy tudja, hogy a szervezet rendőrőr­sök és fegyverraktárak megtámadását tervezte, így akart további fegyve­rekhez jutni. (Reuter) a nemzetközi jog. Tudjuk azt, hogy például egy or­szág többféle módon is­merhet el egy másikat. A teljes értékű, de jure, vagyis jogilag is maradék­talan elismerésnél alacso- nyabbrendűnek számít az úgynevezett de facto elis­merés, ami mintegy re­gisztrálása valami létező­nek, semmi több. Nos, ez­zel a két kifejezéssel már kezdhetünk valamit: a Kö­zel-Keleten az eddigi de jure tűzszünetet felváltot­ta egy de facto tűzszünet. Ismerjük a közel-keleti konfliktus történetét. Tud­juk, milyen törékeny volt még a jogilag megalapo­zott fegyvernyugvás is, és sajnos, nem lehet vitás, hogy ez a mostani még sokkal törékenyebb. Ki a felelős ezért? Egy­értelműen Washington, amely rendre elzárkózott TEL-AVIV, KAIRO (MTI) Vasárnap este, magyar idő szerint 23 órakor lejárt a két ízben meghosszabbí­tott közel-keleti tűzszü- neti megállapodás érvé­nyessége. A Szuezi-csator­na partján riadókészült­ségbe helyezték az izraeli hadsereg egységeit. Tel- Aviv teljes hírzárlatot ren­delt el a csatorna térségé­re; a hírzárlat az izraeli és a külföldi újságírókra egyaránt vonatkozik. Hír- ügynökségi jelentések sze­rint a Szuezi-csatorna tér­ségében nyugalom van, mindkét oldalon hallgat­nak a fegyverek. Hétfő reg­gelig semmiféle incidensről nem érkezett jelentés. Anvar Szadat, az Egye­sült Arab Köztársaság el­nöke vasárnap este rádió- és televízióbeszédet inté­zett az ország népéhez. Hangsúlyozta a helyzet sú­lyosságát, amelyben ve­szély fenyegeti az EAK területi integritását „Ha­zánk ellen kihívást intéz­tek — jelentette ki Sza­dat. — Izrael elutasította az ENSZ 1967. novemberé­ben hozott határozatát, és ezzel teljes mértékben le­leplezte expanzionista tö­rekvéseit.” Az elmúlt 30 nap folya­mán hazánk széles körű diplomáciai hadjáratot folytatott a közel-keleti vál­ság rendezése céljából — folytatta. — Hozzájárul­tunk az ideiglenes tűzszü­nethez, majd a tűzszünet háromhónapos meghosszab­bításához és végül kezde­ANKARA (MTI) Bebörtönözték vasárnap azt a 24 ankarai diákot, akik ellen pénteken a kö­zép-keleti műszaki egyetem megostromlását követően indítottak eljárást. A vizs­gálóbíró letartóztatási pa­rancsot adott ki ugyanak­kor 11 másik diák ellen is. A vád mindannyiuk el­len az, hogy fegyveres el­lenállást tanúsítottak a köz­hatalom képviselőivel szem­ben (a négy elrabolt amerikai katona után ku­a többi három nagyhata­lom közös kezdeményezé­seitől. Gondoljuk csak vé­gig: a tűzszünet eredeti alapja az amerikai külügy­miniszter által beterjesz­tett úgynevezett: Rogers- terv. Ennek az a lényege, hogy ha a fegyverek el­hallgatnának, jobban mű­ködhetne a diplomácia gé­pezete és több lehetőség volna valami végleges, vagy legalábbis tartósabb rendezésre. Pontosan ilyen alapon fogadta el Kairó a Rogers- tervet és a mintegy vele járó tűzszünetet. Kizárólag és egyedül azért, hogy le­hetővé tegye a Jarring- misszió sikerét Egyiptom, amelynek nagy területein idegen megszállók állomá­soznak, nem tehetett töb­bet — nem fogadhatott el egy meghatározatlan tűz­ményeztük azt a felhívást, hogy a szemben álló felek még egy hónapig tartóz­kodjanak a harc felújításá­tól. De mindez nem segí­tette elő, hogy az ENSZ- főtitkár megbízottja, Gun- nar Jarring haladást ér­hessen él a Biztonsági Ta­nács 1967. november 22-én hozott határozatának telje­sítésében. Szadat elnök a további­akban megjegyezte, hogy az a kihívás, amelyet Izrael a megszállt arab területekről való kivonulás visszautasí­tásával az EAK ellen inté­zett, nemcsak az EAK el­len, hanem az egész béke­szerető emberiség ellen is irányul. Noha a válság még nem oldódott meg, az elmúlt hónap nem volt hiábavaló — jelentette ki Anvar Sza­dat. — Izrael erősen el­szigetelődött a nemzetközi szintéren. Az EAK elnöke mélysé­ges háláját fejezte ki a Szovjetuniónak szüntelen, sokoldalú támogatásáért. „Ma már semmiféle tűz- szüneti megállapodás nem kötelez bennünket — mu­tatott rá Szadat elnök —, de az EAK a jövőben is a közel-keleti válság politikai rendezésére tesz majd erő­feszítéseket.” Az egyiptomi elnök be­szédével csaknem egyidő- ben kezdődött meg Jeru­zsálemben Abba Eban iz­raeli külügyminiszter saj­tóértekezlete. A külügymi­niszter kérdésekre válaszol­va kijelentette, hogy Izra­el kölcsönösségi alapon to­tató rendőrséget és katona­ságot ugyanis pisztolylövé­sek és dinamitrudak fogad­ták pénteken a műszaki egyetemen, ahová a rend­őrök valóságos ostrom árán tudtak csak behatolni). A négy amerikai egyéb­ként még hétfő reggelre sem került elő. Teljes erő­vel folyik a kutatás a tö­rök főváros egész terüle­tén, miután az emberrab­lók fő fészkének tartott kö­zép-keleti műszaki egyete­met a rendőrség már át­fésülte. szünetet, hiszen ezzel köz­vetve belenyugodott volna a megszállás állandósítá­sába. Tel A vivőn lett volna a lépés sora, de Meir kabi­netje egyszerűen nem lé­pett, a birtokon belül le­vők életveszélyes passzivi­tásával. Akkor miért mondtuk, hogy mindezért az USA felelős? Mert, Washington nem győzte hangsúlyozni, hogy „nem akar nyomást gyakorolni” Izraelre, arra az országra, amelynek politikáját ép­pen az amerikai katonai és politikai védőpajzs teszi lehetővé. A történelem sok példát ismer arra — gon­doljunk csak a nyugati magatartásra a spanyol polgárháború idején — amikor a „be nem avatko­zás” felér a legdurvább beavatkozássaL vábbra is betartja a tűz­szünet rendelkezéseit „és nem nyúl fegyverhez addig, amíg a másik fél nem kényszeríti rá”. Eban, an­nak a kormánynak a kép­viselője, amely eddig kö­vetkezetesen megtorpedóz­ta Gunnar Jarring közvetí­tési kísérleteit, ezúttal szemforgatóan ki j elentette: „Az a fél, amelyik felújítja a fegyveres akciókat, egy­ben kifejezésre juttatja azt is, hogy nem kívánja Gun­nar Jarring diplomáciai missziójának folytatását”. A kairói A1 Ahram hét­fői számában beszámol ar­ról, hogy Anvar Szadat egyiptomi elnök március 1-én Moszkvában járt, ahol két ízben, összesen mint­egy kilenc órán keresztül tárgyalt a szovjet vezetők­kel, Grecsko marsall szov­jet honvédelmi miniszter­rel, valamint Brezsnyewel, Kosziginnal és Podgomij- jal. Az egyiptomi elnök feb­ruár 27-én fogadta el a szovjet vezetőknek Vinog­radov kairói nagykövet közvetítésével átadott meg­hívását. (AFP, AP, Reuter, UPI) Köves Tibor, az MTI tu­dósítója jelenti: Megkezdődött a „Népek békeszerződésének” töme­ges ratifikálása az Egye­sült Államokban. Az ösz- szes Indokínában levő amerikai csapatok feltétel nélküli sürgős kivonását, a vietnami kérdés békés politikai rendezését célzó békeszerződés feltételeit tavaly decemberben dolgoz­ták ki Hanoiban amerikai és dél-vietnami diákszer­vezetek képviselőinek, va­lamint a VDK diákszerve­zeteinek és egyetemi taná­rainak részvételével. Amerikai háborúellenes szervezetek a közelmúlt­ban bejelentették: a tava­szi-nyári hónapokban tö­megmozgalmat indítanak „a népek békeszerződésé­nek” amerikai ratifikálásá­ra, hogy ily módon kény­szerítsék az amerikai kor­mányt indokínai politiká­jának megváltoztatására. Az országos békealáírás­Kohl—Bahr-találkoző Dr. Michael Kohl, az NDK minisztertanácsának államtitkára és Egon Bahr, az NSZK kancellári hiva­talának államtitkára 1971. március 8-án a két küldött­ség tagjainak részvételével — találkozott. Az NDK mi­nisztertanácsának épületé­ben megtartott találkozó tíz órakor kezdődött és 15.30 órakor ért véget. Mint közölték, a küldöttségek következő találkozóját már­cius 17-én Bonnban tart­ják. Nyugalom Kelet-Pakisztánban Mudzsubur Rahman sejk, az Avami Liga elnöke Dac- cában felszólalt egy tömeg­gyűlésen és bejelentette: részt vesz a nemzetgyűlés március 25-i ülésén, ameny- nyiben kielégítik követelé­sét a katonai intézkedések felfüggesztéséről, s átadják a hatalmat a nép válasz­tott képviselőinek. Az AFP azt jelenti, hogy egész Kelet-Pakisztánban normalizálódott a helyzet Mudzsubur Rahman vasár­napi beszéde után. Allende beszéde Salvador Allende chilei köztársasági elnök vasár­nap kijelentette: kormánya minden tőle telhetőt meg­tesz annak érdekében, hogy felszámolja a nagybirtok­A szavazás eredménye­képpen hétfőn mintegy 220 ezer brit postás áll is­mét munkába és kezdi meg a 47 napos sztrájk alatt felhalmozódott 11 millió hazai és 60 millió külföldi levél és csomag kihordását. Jackson, a postások szakszervezetének vezetője közölte, hogy a szombat-vasárnapi szava­zás során a sztrájkolok 14:1 arányban döntöttek a munkafelvétel mellett. En­nek ellenére még legalább két hétre van szükség ah­hoz, hogy a postai szolgál­tatásokat teljes egészük­ben helyreállítsák. Nagy- Britannia 1750 postahiva­tala közül hétfőn még mintegy 1000 zárva marad, mert a sztrájk miatt az alkalmazottak még nem fejezték be átállásukat az gyűjtési mozgalom nyitá­nyaként a vasárnapi New York Times-ban — egész oldalas fizetett hirdetés formájában — felhívás je­lent meg, amely a többi között hangoztatja: „A kormány nem törek­szik békére. Nixon elnök, elődeihez hasonlóan, csak beszél a békéről, de foly­tatja háborús politikáját. A legutóbbi Gallup-közvé- lemény-kutatás adatai sze­rint az amerikaiak 73 szá­zaléka azt kívánja, hogy az Egyesült Államok 1971. végére kivonuljon Viet­namból. A „népek béke- szerződése” útján ez meg­valósulhat. A szerződés feltételei realisztikusak, becsületesek és elfogadha­tók. Ratifikálását érdemes megfontolás tárgyává ten­ni.” A felhívást közéleti sze­mélyiségek, püspökök, jo­gászok, Nobel-díjasok és művészek írták alá. HANOI (MTI) Amerikai rendszert. Ezzel összefügg gésben emlékeztetett arra, hogy a Népi Egységkor­mány a legközelebbi jövő­ben végre kívánja hajtani 1000 nagybirtok kisajátítá­sát. Ugyanakkor Allende erélyesen bírálta az önké­nyes birtokfoglalásokat, mert — mint mondotta — ezek akadályozzák a mező- gazdasági munka normális menetét és a legfontosabb élelmiszerek termelésének csökkenéséhez vezethetnek. Jane Fonda Angela Davisnél Jane Fonda amerikai szí­nésznő vasárnap megláto­gatta a bebörtönzött Ange­la Davis amerikai polgár­jogi harcost. A színésznő kijelentette, hogy május­ban Washingtonban és San Franciscóban tömegtünte­tést kíván szervezni a pol­gárjogok korlátozása elle­ni tiltakozás jegyében. Rabszolgák a főváros közelében A thaiföldi rendőrség ro­hammal elfoglalt egy gaz­daságot Bangkok közelében és 35 fiatalembert szabadí­tott ki. akik azt állították, hogy gazdáik rabszolgaként dolgoztatták őket. Elmon­dották, hogy korbáccsal kényszerítették őket a munkára és évek óta nem kaptak egyetlen fillér fize­tést sem. Népek békeszerződése Országos mozgalom az Egyesült Államokban WASHINGTON 1000 posta még zárva felderítőgépek MTI) új tizedes pénzrendszerre és még csak most fogják átvenni az új pénzeket és bélyegeket. (Reuter, UPI) Csou En-laj a VDK-ban Csou En-laj. kínai kor­mányfő az elmúlt napok­ban hivatalos látogatást tett a Vietnami Demokrati­kus Köztársaságban, — közölte hétfőn délután a kínai külügyminisztérium sajtóosztálya a Pekingben akkreditált külföldi tudó­sítókkal. A kínai államta­nács elnöke 1969 szeptem­bere, Ho Si Minh halála óta először járt a VDK-ban. 1971 februárjában 2150 esetben sértették meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság légiterét. Az amerikai légierő 149 ízben bombázta Nghe-An és Quang-Binh tartomány la­kott területeit — közli a Vietnamban elkövetett amerikai háborús bűntet­tek kivizsgálására alakult bizottság. A B—52-es stratégiai bombázók tízszer támad­ták a demokratikus Viet­nam déli tartományait és februárban összesen 3570 tonna bombaterhet szórtak e területekre. Quang-Binh és Ham-Nam tartomány térségében, a VDK partjai közelében az amerikai 7. flotta 14—17 hadihajója cirkál. Ezenkí­vül Ha-Tinh tartomány partmenti területein négy amerikai hadihajó tartóz­kodik, fedélzetükön heli­kopterekkel és 1500 tenge­részgyalogossal. (TASZSZ, Tűzszünet után Hallgatnak a fegyverek Még nem került meg a négy katona

Next

/
Oldalképek
Tartalom