Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-02 / 51. szám
I oldal 1971. március 2, kedd Miből lett Jubileumi a tízmilliós nyereség Tizenegy év munkája összekovácsolta tagságunkat, átformálta életmódjukat, megváltoztatta szemléletüket — így kezdte a vezetőség beszámolóját a mélykúti Béke Termelő- szövetkezet zárszámadási közgyűlésén Dudás Antal elnök. A közgyűlés hangulata igazolta ezeket a megállapításokat. A hozzászólók nagy felelősséggel elemezték az elmúlt esztendő gazdálkodását. Minden szavukból a közös gyarapításának szándéka tükröződött. Az elmúlt esztendő eredményei mellett a hibákat is megemlítették és nemcsak a vezetőség, ha- nerrf saját felelősségüket is hangoztatták. Intézkedések Tavaly sok kárt okozott a rendkívüli időjárás, a belvíz. Mindezek ellenére a szántóföldi növénytermesztés és a kertészet hozamának értéke és az árbevétel elérte a tervezettet. A veszteségek pótlására már évközben tettek intézkedéseket. — A szántóföldi növény- termesztésben a tervezettnél kisebb hozam ellen- súlyozására tavaszi árpát vetettünk, amely a szemszorulás ellenére 13,5 mázsa termést adott 220 hold átlagában. Csaknem 1 millió forint tiszta bevételre tettünk szert ebből a gabonaféléből. A tömegtakarmány memy- nyiségének növelésére 400 holdon másod, illetve tarlóvetésben termeltünk siló- kukoricát és napraforgót. A csapadékos idő kedvezett. Némely tábláról 150 mázsát meghaladó hozamot takarítottunk be. Soha még ennyi takarmányunk nem volt. A kertészeti veszteségek kiegyenlítésére 35 holdon másodvetésként karfiolt termeltünk, sikerrel. Az árbevétel meghaladta az egymillió forintot. Ez pótolta a paradicsom és a szőlő veszteségeit — tájékoztat az elnök. A termelőszövetkezet szakemberei nagy gondot fordítanak a hozamok növelésére. A műtrágya-felhasználást például az utóbbi öt év alátt több mint kétszeresére emelték. A talaj táperejének fenntartása, illetve fokozása ad feleletet arra, hogyan lehetett az időjárás káros tényezőit ellensúlyozni. Búzából például csaknem 21 mázsa átlagtermést értek el 780 holdon. Ennek köszönhetően 250 hold vetés kiszántása ellenére, a tervezett árbevételt túlteljesítették. Korszerűen Az előző évi eredményeket részletezve, különösen figyelemre méltó, hogy csaknem 10 millió forint nyereséggel zárták a mérleget A termelési érték több mint kétszeresére emelkedett az utóbbi hat év alatt. A tiszta vagyon 1965-ben 15 millió forint volt, tavaly már meghaladta az 53 millió forintot. Az átlagos teljesítményű dolgozóra jutó kereset évente fokozatosan emelkedett. 1966- ban 21 ezer forint körül volt, tavaly elérte a 26 ezer 400 forintot. 1969-hez képest nem sokat emelkedett a nehéz év miatt. Tavaly a 10 órás munkanapra jutó kereset 100 forint körül mozgott. — A mi viszonyaink között parancsoló szükségszerűség az állatállomány szakszerű fejlesztése, természetesen az adottságoknak és az üzemi méreteknek megfelelően — magyarázza Dudás Antal, miközben a számokat tanulmányozza. — Gazdaságunk termőterülete jelenleg eltarthat mintegy kétezer szarvasmarhát, 7—8 ezer sertést Az abraktakarmány- termesztés színvonalának fenntartásával, lehetőségek szerinti növelésével évente ezer marhát és nyolcezer sertést tudunk hizlalni. Szükségszerű Beszélgetésünk zárszámadás után történik. Levonva a tanulságokat a tavalyi gazdálkodásból előretekintenek a vezetők. — A nagyüzemi állattenyésztés és -tartás feltételeit igyekeztünk megteremteni. Befejeztük az évi 7 ezer hízott sertést kibocsátó, szakosított telepünk építését, amely 52 millió forintba került. Korszerűsítettük a szarvasmarhatelepet is. Tehénistállóinkba bevezettük a vizet és a villanyt. A fejés géppel történik. A korszerűsítés tovább folytatódik, modern etetőrendszereket is beépítünk. Az állatállományt úgy növeljük, ahogy a lehetőségeink engedik — miként az előbb utaltam rá. Véleményem szerint ez az üzemág, amely leginkább megérdemli a fejlesztést. Az utóbbi öt év alatt ennek köszönhetjük, hogy a termelőszövetkezet egységnyi területre vonatkoztatott termelési értéke számottevően emelkedett. Nézetazonosság A zárszámadási közgyűlésen kitűnt, hogy a gazdasági eredményeket jól segítette a politikai munka. Az elmúlt esztendőt nem tudták volna ilyen sikerrel zárni, ha a párt- és a gazdaságvezetés nincs összhangban. Hodoniczki Ferenc, a pártalapszervezet titkára a zárszámadási közgyűlésen felszólalásában az előrehaladás fontos feltételeként hangoztatta a nézetazonosságot. — Az egymás iránti tisztelet és megbecsülés fokozza a munkakedvet és egyúttal a termelést is. Ilyen közszellem kialakításában nagy szerepük van a párttagoknak — állítja a pártalapszervezet titkára. A munkakedvvel, szorgalommal nincsen baj a mélykúti Béke Termelőszövetkezetben. A zárszámadási közgyűlésen több felszólaló úgy határozta meg, hogy ha továbbra is ilyen összhang lesz a tagság és a vezetőség között, a következő mérleg legalább ugyansny- nyi nyereséget mutat majd. K. S. Mi történt a NE GONDOLJA az olvasó, hogy az alábbiakban egy nagy ügy részleteivel ismerkedhet meg. Ma már ez nem „nagy ügy”, de annak idején, a felszabadulást kővető néhány esztendőben veszélyes bűncselekménynek számított, s amint látni fogjuk, súlyos börtönbüntetés járt érte. Ügynevezett közellátási bűntettről szól az az akta, amelyet a megyei bíróság irattárának egyik polcáról leemeltünk. Hogy miért éppen ezt? Magyarázat helyett hadd emlékeztessük az idősebb és a középkorú embereket arra, hogy 1945 —1955 Között bizony meglehetősen szegényebb volt a népgazdaság, az ország, mint most. Éppen ez a körülmény indokolta a ke- nyérjegyet egy rövid időmalomban ? re, s tette indokolttá azt is, hogy a törvény fokozottabban fenyegesse és büntesse azokat, akik kijátszva a kötelező szabályokat, kihasználva mások szorult helyzetét, visszaéléseket követtek el. Egy ilyen, a közellátás érdekeit veszélyeztető bűn- cselekmény történt megyénk déli részének egyik kis községében, a malomban, pontosabban a malom igazgatója és néhány társa, ismerőse „jóvoltából”. ÜSSÜK FEL az iratokat, s nézzük meg, hogy mi történt a malomban 1950 és 1952 között? Nem sokkal a malom államosítása után új igazgató került e fontos gazdasági egység élére. Alig telt el néhány hét, magához hivatta azt az asszonyt, aki a lakosság őrlésre behozott gabonáját mérte. — Figyeljen rám Klss- né! Amit most mondok senkinek se árulja el. Mindketten jól járunk és a malom is hasznát látja belőle. Maga ugyebár szeretne jobban élni, kevés a keresete? Na kedvesem, azt akarom magának mondani, hogy a mázsálásnál mérjen kevesebbet a tényleges súlynál. Például a zsákot is mérje bele. így aztán jelentős többletre teszünk szert rövid idő alatt, amit vagy elosztunk, vagy eladunk és a pénzt felezni fogjuk. — S maga Kissné mit válaszolt erre a javaslatra? — kérdezte két év múiva a büntetőbíró a megszeppent asszonytól, aki most már mint vádlott állt a bíróság előtt. — Én ugye azt csináltam, amit az igazgató mondott. Nem akartam ellentmondani, mert nem sokkal azelőtt kerültem a malomba, korábban ne n dolgoztam, szükségem volt a pénzre. építőtáborozásra készülnek i Tíz évvel ezelőtt Bács- Kiskun mgyében elsőként a Bácsalmási Állami Gazdaságban létesítettek nyári önkéntes ifjúsági építőtábort. Azóta minden évben, a háromhónapos vakáció alatt kéthetenként váltva egymást, több ezer diák segít a mezőgazdaságnak. Bács megyében az önkéntes ifjúsági építőtábor egy- évtizedes múltja, illetve mezőgazdaságot segítő, egyre színvonalasabb tevékenykedése széles körű társadalmi elismerést vívott ki. A tíz év alatt szerzett tapasztalatok bizonyították: az építőtáborok kettős célt szolgálnak. A nevelőhatás mellett a középiskolások segítése népgazdasági fontosságú mozgalommá vált. A nyári önkéntes táborokban tíz év alatt a diákok annyi munkaórát dolgoztak a megyében, amelynek összege közel 2500 mezőgazdasági munkás egy évi munkaidejének felel meg. Nyáron a középiskolás tanulók már a tizedik alkalommal vesznek részt a táborozáson. A KTS^-alan- szervezetek akcióprogramjainak megfelelően az egy- évtizedes jubileumra, illetve a nyári táborozásokra az előkészületek már ezekben a napokban elkezdődtek. Mint a korábbiakban, az idén is 12 ezer fiatal segít majd a mezőgazdaságnak. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága az eddigiekhez hasonlóan az állami gazdaságokban ismét 15 építőtábort szervez. A Bács megyei középiskolás lányok Villányba és Mátételkére. a fiúk pedig Törökszentmlk- lósra mehetnek dolgozni. A Szikrai Állami Gazdaság ifjúsági táborába hetven külföldi fiatalt várnak. A táborozások előkészítésére nagyobb gondot kell fordítani. Eddig ugyanis nem volt megfelelő az ifjúság mozgósítása. A járási és a városi bizottságok, s az iskolák KlSZ-alapszer- vezeteinek vezetői az agi- tációs és propagandatevékenységet olykor elhanyagolták. Sok helyütt viszont a középiskolák igazgatói nem ismerik eléggé a mozgalom felbecsülhetetlen politikai és népgazdasági jelentőségét, s ezért a táborozásokban rejlő nevelési lehetőségeket nem tudják megfelelően kihasználni. A mozgósításban végzett kiváló munkájukért példaképül kell megemlíteni a Bácsalmási Hunyadi János Gimnázium, a Kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium és a Kecskeméti Katona József Gimnázium tanárait, KISZ-vezetőit. Az állami gazdaságok egyre több szórakozási és művelődési lehetőséget teremtenek, a sátortáborok helyett kényelmes, modern szobák várják a dolgozó fiatalokat. Minden táborban van televízió, filmvetítő, és nem hiányoznak a sportoláshoz szükséges felszerelések sem. Dl. Bozső Ferenc Befejeződött az egyetemisták népművelési gyakorlata Február 15-től megyénk kilenc helységében háromtagú diákcsoportokat láttak vendégül, akik tíz napot töltöttek el a helyi kulturális élet tanulmányozásával. A huszonhét egyetemi és főiskolai hallgató különféle hivatást választott; orvosok, jogászok, tanárok, gyógyszerészek és mezőgazdasági szakemberek válnak belőlük tanulmányaik befejezése után. Többségük vidéken kíván majd elhelyezkedni és ezért a Népművelési Intézet és a KISZ Központi Bizottsága által szervezett, önkéntes, népművelési gyakorlatnak elnevezett tíznapos látogatásuk jó alkalmat kínált a számukra, hogy jövendő környezetük életkörülményeivel, a rájuk váró lehetőségekkel és kívánalmakkal megismerkedhessek. A szegedi felsőoktatási intézmények és a hódmezővásárhelyi Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum hallgatói közül kilencvenen jelentkeztek a három szomszédos megye — Békés, Csongrád és Bács-Kiskun — életének, lakóinak, szokásainak megismerésére, és vállalták a rövid környezettanulmány örömét és fáradalmait. Az egyetemistákat a legtöbb helyen a népművelési vezető szakemberek várták, ők gondoskodtak szálláshelyükről, étkeztetésükről, és színes, tartalmas programot dolgoztak ki a vendégek számára. A gyakorlat ideje alatt ki-ki a maga szakterületének és érdeklődésének megfelelő üzemeket és intézményeket kereste fel, de tájékozódásuk kiterjedt az ifjúság különféle rétegeinek vizsgálatára, valamint igyekeztek fogalmat alkotni a városok és községek általános közművelődési helyézetéröl és problémáiról. A vendéglátók, vezetők és munkások egyaránt — nagy örömmel fogadták a látogatókat a munkahelyeken, de nem egy esetben otthon, a családi körben is elbeszélgettek velük. A hallgatók — a Népművelési Intézettől kiadásaik fedezésére kapott ötszáz forint viszonzásául — rövid jelentésben összegezik élményeiket és tapasztalataikat. A beszámoló másod- példányát a megyei tanácsok művelődési osztályai is megkapják, és itt „nem hivatalos”, de hasznos és értékes információs anyagként kezelik. Végezetül pedig a gyakorlaton részt vett mind a kilencven főiskolai és egyetemi diák. az érintett három megye, és az országos népművelési szakemberek jelenlétében tanácskozáson vitatják meg Szegeden az általánosítható tapasztalatokat. P. M. — Arra nem gondolt, hogy amire az igazgató kérte, az bűncselekmény, hogy ilyet nem szabad tenni? — Gondoltam erre, sőt mondtam is az igazgatónak, de azt válaszolta; legyek nyugodt, ő felel mindenért. A bíró megkérdezte a vádlottak padján ülő igazgatótól: mi az észrevétele az elhangzottakkal kapcsolatban? — Tisztelt bíróság! — kezdte magabiztos hangon a vádlott. — Én semmiféle ajánlatot vagy utasítást nem adtam Kissnének arra, hogy a mérlegelésnél hamisan járjon el. Ezt csak ő állítja feltételezésem szerint azért, hogy önmagát mentse! HOGY MENNYIRE tudta a hamis mérlegelést az igazgató, azt bizonyította a malom többi dolgozója, akiket tanúként hallgattak ki. Jegyzőkönyvbe vették annak a fuvarosnak a Vallomását is, aki több alkalommal szállított a malomból lisztet, korpát, s egyebeket különböző családokhoz, akik köztudottan jó viszonyban voltak az igazgatóval. Az igazgató azonban más szabálytalanságot is követett el. Többek között azt, hogy amikor 1952 júliusában kormányrendelet megtiltotta a malomnak, hogy bizonyos ideig — két hétig — őrlést végezzenek — ő erre fittyet hányva, folytatta a szabadőrlést. Természetesen azoknak, akik a beszolgáltatás elől elvont „többlettel” rendelkeztek. A KÖZELLÁTÁSI bűntett nyomozásakor nagyarányú leltárt tartottak a községi malomban. A kimutatásokban feltüntetett mennyiség mellett 31 mázsa búzát, 23 mázsa kukoricát, 12 mázsa árpát és 162 mázsa lisztet találtak, mint többletet. Arról nem is beszélve, hogy sok olyan lisztet és egyebet adott ki az igazgató, amit nem vezettek át a könyveken, mert — amint s, tárgyaláson védekezett a vádlott — a könyvelőnek nagyon sok dolga volt, s kis tételekkel nem bíbelődtek. Hangsúlyoznunk kell, hogy az elmondottakat akkor követte el egy malomigazgató, amikor sokaknak aiig jutott egy-egy ünnepi kalácsra való liszt, amikor még a kukoricának, mint élelmiszernek is borsos ára volt. Ha így nézzük — márpedig így kell néznünk — akkor megértjük, hogy 162 mázsa liszt igen tetemes meny- nyiség, a többiről nem is beszélve. A BÍRÓSÁG bűnösnek találta Cs. M. vádlottat, az N. községi államosított malom volt igazgatóját a közellátás érdekeit veszélyeztető bűntettben, továbbá a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett sikkasztásban és három rendbeli magánokirat hamisításban, s összbünte- tésképpen négyévi szabadságvesztésre ítéli, ötévi időtartamra eltiltja egyes jogainak gyakorlásától. Az előzetes letartóztatásban töltött időt a büntetésbe beszámítani rendeli . . . Dr. Gál Sándor
