Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-31 / 76. szám

1. oldal IS71. március an, arcra» Az uszódiak örömére is Ha az olvasó tréíás ked­vében van, azt is „kiláthat­ja” ebből a képből, hogy fönt a parton két markos fiatalember tartja könnye­dén, egyszerű szerszámai­val ezt a ménkű vastag csö­vet mindaddig, amíg a har­madik férfi nem végez oda­lent a hegesztéssel. A való­ság: az árok alján Heltai Lajos, az illesztés utolsó centimétereit hegeszti, mi­alatt a magasban Ternai György és Grécs János he­lyes fekvésbe állítja be a csövet. Nevezetes csőszakasz ez itt Úszód alatt. Mielőtt a foto készült, Ruman Vin­ce vb-elnökkel beszélget­tünk a Kalocsa—Dunapa- taj között épülő regionális vízműrendszerről, amely­hez az uszódi vízhálózat is csatlakozik. Ennek a rendszernek pár méteres darabja, ez a kövér nyo­mócsőszelet. Az 1700 lelket számláló községben 1968 óta mind követelőzőbben jelentkező téma a vízellátás. Nem in­dokolatlanul tartották szá­mon a megye legvízhiányo- sabb községei közt Uszó- dot. ' Ruman Vince asztalán fő helyet foglal el a vízveze­tékkel kapcsolatos, hatal­mas iratcsomó. A legfris­sebb akták már a követke­zőkkel foglalkoznak: 1. Jö­vő hónap közepén megala­kul a víztársulat, a kerü­letek delegátusaiból. Hu­szonnégy ember bonyolítja majd a vízellátással össze­függő ügyeket, ők fognak össze mindent. 2. Május­ban megkezdődik a mun­ka — az anyag 70 szá­zaléka együtt van már — és 1972 őszére folyik a víz. Minden utcaelágazásnál 2 vízszerző csap lesz. A 13,5 kilométer hosszú vezeték az egész községet behálózza. Az összes költség ponto­san: 5 millió 295 ezer 558 forint. Ehhez jelentékeny mértékben hozzájárul a la­kosság is. Szaporodnak a jegyzőkönyvek az anyagi kötelezettségvállalásról; 400 család 3000—3000 forintot ad pénzben a költségekhez (5 év alatt törleszti le), így tehát egymillió 200 ezer forint lesz a lakossági há­nyad, amelyet még 600 ezer forint értékű társadalmi munkával fejelnek meg a derék uszódiak. Mindez azonban csak most, a regionális vízmű­rendszer létesítésével vál­hatott aktuálissá. Riportutunk végcéljában, Kalocsán találkoztunk har­madszor az új vízműrend­szer megépítésével járó elő­A kollektív szerziisen túl II törzsgárűatagok anyagi és erkölcsi megbe­csülésének módozatait a kollektív szerződésben sza­bályozzák a vállalatok. Az elismerés anyagi formái: pénz, kitüntetés és egyéb jutalmak mellett lényeges, hogy a régi, gazdag tapasz­talatokkal rendelkező dol­gozók mennyire vehetnek részt az üzem arculatának formálásában, mennyit nyom a latba szavuk a vállalat sorsát és saját munkájukat érintő kérdé­sekben. Baján a Ganz Villamos- sági Művek gyáregységé­ben éppen a kollektív szer­ződésben nem rögzíthető elemnek nyitnak az eddigi­nél tágabb teret, egy kez­deményezéssel. Az igazgató így foglalta össze ennek lé­nyegét: — Szeretnénk támasz­kodni az emberek alkotó­kedvére és éreztetni velük, szándékunkat. Hz iizentásn három bi­zottságot hoznak létre a törzsgárda tagjaiból külön­böző feladatokkal. Az első az üzem távlati terveihez, a második az éves fejlesz­tési elképzelésekhez, a har­madik a mindennapos, fel­adatokhoz gyűjt ötleteket, javaslótokat. A tennivalók bizonyos mértékig megha­tározzák az egyes bizottsá­gok összetételét. A távlati terveket kialakítóban a mérnökök, a napi teendők­kel foglalkozóban pedig a szakmunkások lesznek több­ségben. A „több szem többet lát” elv nem érvényesülne, ha csupán a három bizottság mintegy hatvan tagjára szűkülne a kör. Ezért a bi­zottságok beszámolnak munkájukról a többi dol­gozóknak és bevonják őket a feladatok megoldásába. A három terület — a táv­lati és éves tervezés, vala­mint a napi tennivalók — összekapcsolódásának meg­felelően dolgozzák ki a há­rom csoport együttműködé­sét. n szellemi energiák kiaknázása különösen je­lentős olyan üzemben, ahol egyedi gyártás folyik. Ilyen a Ganz bajai gyáregysége is. A sokféle termék mel­lett — amelyek száma az idén tovább bővült — a termelékenység emelése nem könnyű feladat. A kez­deményezőkészség kihasz­nálása, a figyelembe vett vélemény által keltett fe­lelősségérzet azonban nem csupán a gazdasági haszon­ban kamatozhat, éreztetheti jótékony hatását az üzemi atmoszférában is, ami ugyancsak a termelés ele­me. Természetesen minden keret — ez a kezdeménye­zés is — annyit ér, ameny- nyire tartalommal megtöl­tik a gyakorlatban. P. M. nyökkel. A városi tanács vb-titkári szobájában, dr. Nyámádi József — a kö­zeljövő új eredményei kö­zött — a regionális víz­műről úgy beszélt, hogy az, a Dunára telepítve végér­vényesen megoldja Kalo­csa jó ivóvízellátását, sőt vizet ad az iparnak is. —th —n KÖVETENDŐ PÉLDA Segítség a dolgozó asszonyoknak A Mezőtermék (MÉK) kecskeméti kirendeltségé­nél a szezonban több mint nyolcszáz nő dolgozik. A kirendeltséghez tartozó üz­letek ellátása megköveteli, hogy az itt dolgozók korán — nyáron 4—5 órakor — kezdjenek munkához, hi­szen a többi háziasszony, ha este nem ér rá, reggel próbálja megvásárolni a szükséges zöldséget, gyü­mölcsöt, no meg a háztar­tásban nélkülözhetetlen egyéb cikkeket. A Mező­termék kecskeméti kiren­deltségénél alkalmazásban álló asszonyok azonban csak munkájuk végeztével, délután vagy este indul­hattak bevásárolni, de ilyenkor már nem kapnak megfelelő minőségű árut, s legtöbbször a család más tagjainak kell a kenyeret is beszerezni. Emiatt — érthető módon — sokszor kértek a munkások enge­délyt arra, hogy bevásárlá­saikat elintézhessék. Ezt a munkafegyelem érdekében természetesen nem engedé­lyezték, ám gondot jelen­tett az itt dolgozók szá­mára a reggeli beszerzése is. A kirendeltség vezetősé­ge, a szakszervezeti bizott­ság a nők megbecsülése, otthoni munkájuk meg­könnyítése, s a törzsgárda megtartása érdekében el­határozta, változtat ezen a tarthatatlan állapoton. A kirendeltség területén egy használaton kívüli raktár házilagos átalakításával, zöldség- gyümölcs- és ve­gyesboltot hoznak létre. Ettől az üzlettől kettős cél megoldását várják. A ko­rán munkába álló, főleg fi­zikai dolgozók reggeli ét­keztetésének, valamint az előrendeléses bevásárlás­nak megvalósítását. A bolt­helyiségben egy, a vállalat területéről megközelíthető büfét építettek, amely nemcsak meleg tejjel, kakóval, kávéval, de tölte­lékáruval, húsféleségekkel is ellátja a munkásokat. A bolt másik „részlege” az utca felől közelíthető meg, ahol a dolgozók munka­kezdés előtt, előre elkészí­tett nyomtatványra felírják mire van szükségük, a ren­delést a bolt kiszolgálói teljesítik. A zöldség- és gyümölcsboltot április 3-án nyitják meg. A beruházás mindössze 150 ezer forint, amelybe már benne van a presszó­gép, hűtőpult, s a külön­böző áruk tárolására szol­gáló polc költsége is. E két feladat mellett a bolt egy harmadikat is ellát. A kör­nyék lakói is itt szerezhe­tik be zöldség- és gyü­mölcs-, valamint egyéb élelmiszer-szükségleteiket. Egyébként a Mezőtermék kecskeméti kirendeltségé­nek vezetősége ezen túl­menően, tovább javítja a dolgozók szociális ellátott­ságát. Ebben az évben megterveztetik azt a 300 munkást kiszolgáló kony­ha-, étkezde- és öltözőépü­letet, amelyet 1972-ben ad­nak át rendeltetésének. A Mezőtermék kecske­méti kirendeltségének pél­dája — hiszen a helyi adottságokat jól kihasznál­va készítették el ezt a lé­tesítményt — úgy véljük, főleg olyan vállalatoknál és üzemeknél, ahol a körül­mények, lehetőségek adot­tak, s túlnyomó részt nők, asszonyok dolgoznak. G. G. Folytatódnak az ásatások Madaras határában A szép tavaszi idő ki­csalta a régészeket. A ba­jai múzeum tudományos munkatársa, Kőhegyi Mi­hály régész-feltáró és le­letmentő expedíciója hét­főn sátrat vert Madaras határában, Európa legna­gyobb roxolán sírmezőjén. A megyei tanács százezer forint anyagi támogatású­Választók az iskolapadban K iskunfélegyháza, jár­ványkórházi általá­nos iskola. Délután 6 óra. Az érkezők már régen ki­nőttek a diákkorból, ko­moly, meglett emberek ad­ják egymásnak a kilincset, akik között első látásra is feltűnően sok az 50—60 év körüli nő és férfi. Ez a ta­lálkozó még csak nem is valamiféle esti tagozat, vagy tanfolyam keretében jött létre. Akik megjelen­tek, azok az iskolai anyag­tól eltérőt tanultak. Olyan „tantárggyal” ismerkedtek, ami a legfontosabbak kö­zé tartozik, évszázadokon át mégis hiányzott az éle­tünkből. Ennek a félegyhá­zi kerületnek a lakói új faj­ta demokráciát jöttek el tanulni a 44. sz. körzet je­lölő gyűlésére, az egyik osztályterembe. Á z elnökség a tanári asztal mögött kifli­alakban felsorakoztatott székeken ül. Szembe velük a Vörös Hadsereg út, a Há- mán Kató és a B. Szabó utca, valamint a Körösi- telep lakói helyezkednek el. A gyűlés a módosított választási törvény és az új jelölési rendszer ismerteté­sével kezdődik el, majd be­számoló következik a vá­ros és a kerület fejlődé­séről. A hallgatók között többen vannak, akik talán épp a fiaik, lánvaik, vagy esetleg az unokáik helyén ülnek most. Fegyelmezett diákok módján, elkomo­lyodva figyelnek. Szikáran, vagy hajlott háttal ülnek. Van. aki ünnepélyesen ki­öltözött az alkalomra, má­soknak nem maradt ?de­hát az üzemből jövet. Még mindig érkeznek a terem­be, félszeg kopogtatás után egy asszony lép be, úgy néz a katedra mögöttiekre, mintha elkésett tanuló len­ne, majd hátrasiet helyet keres magának, elsimítja a kötényét is, hogy a továb­biakban semmi se zavar­ja. A visszafogott élénkség akkor szabadul fel a pad­sorok között, amikor a népfront városi bizottságá­nak képviselője bemutatja a jelöltet, Molnár Imrénét, aki a Vegyipari Gépgyár­ban dolgozik, a második helyezést elért Lenin szo­cialista brigád tagja. A legtöbben ismerik, itt la­kik a B. Szabó utcában. Valaki mégis rákérdez a lakóhelyére, mert mint mondja — a tanácstag ak­kor tudja igazán képvisel­ni a kerületbeliek érdekeit, ha közöttük él. Némi elő­zetes, a szomszédokkal folytatott konzultáció után, a Vörös Csillag Tsz segéd­munkása, Cserkó István szólal fel. Erre az időre a füle mögé illeszti a doboz­ból épp kivett cigarettá­ját és rögtön a lényegre tér: — Hát én Molnárnéra szavazok, ismerem, jó vé­leménnyel vagyok róla. Ezzel mindenki egyet is ért. Miután a bizalom kérdé­se eldőlt, tovább sorjáznak a vélemények. — Rosszak az utak s. te­lepen ... — Gondolok egy üz’«ü- házra, hogy ne kelljen kel jük átcserélni a munkaru- , kilométert gyalogolni. — A presszó helyett le­gyen bolt. — Az is kell... M olnár Imréné jegyzi a felvetéseket. A járdaépítésre, vízvezeték lefektetésére, társadalmi munkát szervez majd, an­nak a figyelembevételé­vel, hogy sok nyugdíjas él a környéken. Nagyobb, de lényegében a szocialista brigádjához hasonló közös­séget kíván formálni ebből a kerületből is, amelynek úgy kérhet támogatást a tanácstól, hogy ők is meg­teszik, ami rajtuk múlik. Halász Ferenc val folytatják a szarmaták harmadik népcsoportja, a roxolánok hatalmas temet­kezési helyének „vallatá­sát”. Tavaly ősszel a 497. sír feltárásával hagyták abba a munkát. Eddig összesen mintegy ötvenezer négyzet- méter területen gyűjtötték . össze a felszínre került roxolán emlékeket. Az idén további 10 ezer négyzet- méter területet szabdalnak át kutatóárkokkal, keresik a sírmező szélét, mert még mindig nem tudják ponto­san elhatárolni a végelát­hatatlannak tűnő temetőt. Az évek alatt felhalmo­zódott rengeteg lelet legér-, tékesebbjeit egyidejűleg nagyszabású állandó kiál­lításra készítik elő a mú­zeumban. Már több mint 400 sír anyagát restaurál­ták, illetve tartósították. A roxolánok sokféle haszná­lati és harci eszköze kerül majd közönség elé. Külön érdekesek a gyöngyök, amelyekből eddig 6 kilö- nyit szedtek össze a női sí­rokból, s bár nem számol­ták meg pontosan; több tízezer darabra becsülik a különféle színű és nagysá­gú borostyán-, kréta- és üveggyöngyöket. A Megyei Kórház, Kecskemét, Izsáki u. 5. eladásra kínálja az alant felsoroltakat: 1. 2 db. 180x3000 cm-es, 10 att, hydrophor- tartály. 2. 4 db. Gz. ECA IV. tip., 1964 gyártási évi, PKR (Lodz) 17 ikertagú, 50 m2 ff. gőzkazán. 3. 2 db. Gz. ECA IV. tip., 1964 gyártási évi, PKR (Lodz) 17 ikertagú melegvízfűtésre. 4. 1 db. Egyvízterű bojlerkazán 500 1-es, 6 att 5. 2 db. MARABU II. v., 6,5 m2 ff., öntöttvas tagos, 13 elemes melegvízkazár A fentiek használható állapotban vannak. Érdeklődni: Szabó László energetikus. Telefon: 13-650, 118-as mellék. 497

Next

/
Oldalképek
Tartalom