Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-31 / 76. szám
1. oldal IS71. március an, arcra» Az uszódiak örömére is Ha az olvasó tréíás kedvében van, azt is „kiláthatja” ebből a képből, hogy fönt a parton két markos fiatalember tartja könnyedén, egyszerű szerszámaival ezt a ménkű vastag csövet mindaddig, amíg a harmadik férfi nem végez odalent a hegesztéssel. A valóság: az árok alján Heltai Lajos, az illesztés utolsó centimétereit hegeszti, mialatt a magasban Ternai György és Grécs János helyes fekvésbe állítja be a csövet. Nevezetes csőszakasz ez itt Úszód alatt. Mielőtt a foto készült, Ruman Vince vb-elnökkel beszélgettünk a Kalocsa—Dunapa- taj között épülő regionális vízműrendszerről, amelyhez az uszódi vízhálózat is csatlakozik. Ennek a rendszernek pár méteres darabja, ez a kövér nyomócsőszelet. Az 1700 lelket számláló községben 1968 óta mind követelőzőbben jelentkező téma a vízellátás. Nem indokolatlanul tartották számon a megye legvízhiányo- sabb községei közt Uszó- dot. ' Ruman Vince asztalán fő helyet foglal el a vízvezetékkel kapcsolatos, hatalmas iratcsomó. A legfrissebb akták már a következőkkel foglalkoznak: 1. Jövő hónap közepén megalakul a víztársulat, a kerületek delegátusaiból. Huszonnégy ember bonyolítja majd a vízellátással összefüggő ügyeket, ők fognak össze mindent. 2. Májusban megkezdődik a munka — az anyag 70 százaléka együtt van már — és 1972 őszére folyik a víz. Minden utcaelágazásnál 2 vízszerző csap lesz. A 13,5 kilométer hosszú vezeték az egész községet behálózza. Az összes költség pontosan: 5 millió 295 ezer 558 forint. Ehhez jelentékeny mértékben hozzájárul a lakosság is. Szaporodnak a jegyzőkönyvek az anyagi kötelezettségvállalásról; 400 család 3000—3000 forintot ad pénzben a költségekhez (5 év alatt törleszti le), így tehát egymillió 200 ezer forint lesz a lakossági hányad, amelyet még 600 ezer forint értékű társadalmi munkával fejelnek meg a derék uszódiak. Mindez azonban csak most, a regionális vízműrendszer létesítésével válhatott aktuálissá. Riportutunk végcéljában, Kalocsán találkoztunk harmadszor az új vízműrendszer megépítésével járó előA kollektív szerziisen túl II törzsgárűatagok anyagi és erkölcsi megbecsülésének módozatait a kollektív szerződésben szabályozzák a vállalatok. Az elismerés anyagi formái: pénz, kitüntetés és egyéb jutalmak mellett lényeges, hogy a régi, gazdag tapasztalatokkal rendelkező dolgozók mennyire vehetnek részt az üzem arculatának formálásában, mennyit nyom a latba szavuk a vállalat sorsát és saját munkájukat érintő kérdésekben. Baján a Ganz Villamos- sági Művek gyáregységében éppen a kollektív szerződésben nem rögzíthető elemnek nyitnak az eddiginél tágabb teret, egy kezdeményezéssel. Az igazgató így foglalta össze ennek lényegét: — Szeretnénk támaszkodni az emberek alkotókedvére és éreztetni velük, szándékunkat. Hz iizentásn három bizottságot hoznak létre a törzsgárda tagjaiból különböző feladatokkal. Az első az üzem távlati terveihez, a második az éves fejlesztési elképzelésekhez, a harmadik a mindennapos, feladatokhoz gyűjt ötleteket, javaslótokat. A tennivalók bizonyos mértékig meghatározzák az egyes bizottságok összetételét. A távlati terveket kialakítóban a mérnökök, a napi teendőkkel foglalkozóban pedig a szakmunkások lesznek többségben. A „több szem többet lát” elv nem érvényesülne, ha csupán a három bizottság mintegy hatvan tagjára szűkülne a kör. Ezért a bizottságok beszámolnak munkájukról a többi dolgozóknak és bevonják őket a feladatok megoldásába. A három terület — a távlati és éves tervezés, valamint a napi tennivalók — összekapcsolódásának megfelelően dolgozzák ki a három csoport együttműködését. n szellemi energiák kiaknázása különösen jelentős olyan üzemben, ahol egyedi gyártás folyik. Ilyen a Ganz bajai gyáregysége is. A sokféle termék mellett — amelyek száma az idén tovább bővült — a termelékenység emelése nem könnyű feladat. A kezdeményezőkészség kihasználása, a figyelembe vett vélemény által keltett felelősségérzet azonban nem csupán a gazdasági haszonban kamatozhat, éreztetheti jótékony hatását az üzemi atmoszférában is, ami ugyancsak a termelés eleme. Természetesen minden keret — ez a kezdeményezés is — annyit ér, ameny- nyire tartalommal megtöltik a gyakorlatban. P. M. nyökkel. A városi tanács vb-titkári szobájában, dr. Nyámádi József — a közeljövő új eredményei között — a regionális vízműről úgy beszélt, hogy az, a Dunára telepítve végérvényesen megoldja Kalocsa jó ivóvízellátását, sőt vizet ad az iparnak is. —th —n KÖVETENDŐ PÉLDA Segítség a dolgozó asszonyoknak A Mezőtermék (MÉK) kecskeméti kirendeltségénél a szezonban több mint nyolcszáz nő dolgozik. A kirendeltséghez tartozó üzletek ellátása megköveteli, hogy az itt dolgozók korán — nyáron 4—5 órakor — kezdjenek munkához, hiszen a többi háziasszony, ha este nem ér rá, reggel próbálja megvásárolni a szükséges zöldséget, gyümölcsöt, no meg a háztartásban nélkülözhetetlen egyéb cikkeket. A Mezőtermék kecskeméti kirendeltségénél alkalmazásban álló asszonyok azonban csak munkájuk végeztével, délután vagy este indulhattak bevásárolni, de ilyenkor már nem kapnak megfelelő minőségű árut, s legtöbbször a család más tagjainak kell a kenyeret is beszerezni. Emiatt — érthető módon — sokszor kértek a munkások engedélyt arra, hogy bevásárlásaikat elintézhessék. Ezt a munkafegyelem érdekében természetesen nem engedélyezték, ám gondot jelentett az itt dolgozók számára a reggeli beszerzése is. A kirendeltség vezetősége, a szakszervezeti bizottság a nők megbecsülése, otthoni munkájuk megkönnyítése, s a törzsgárda megtartása érdekében elhatározta, változtat ezen a tarthatatlan állapoton. A kirendeltség területén egy használaton kívüli raktár házilagos átalakításával, zöldség- gyümölcs- és vegyesboltot hoznak létre. Ettől az üzlettől kettős cél megoldását várják. A korán munkába álló, főleg fizikai dolgozók reggeli étkeztetésének, valamint az előrendeléses bevásárlásnak megvalósítását. A bolthelyiségben egy, a vállalat területéről megközelíthető büfét építettek, amely nemcsak meleg tejjel, kakóval, kávéval, de töltelékáruval, húsféleségekkel is ellátja a munkásokat. A bolt másik „részlege” az utca felől közelíthető meg, ahol a dolgozók munkakezdés előtt, előre elkészített nyomtatványra felírják mire van szükségük, a rendelést a bolt kiszolgálói teljesítik. A zöldség- és gyümölcsboltot április 3-án nyitják meg. A beruházás mindössze 150 ezer forint, amelybe már benne van a presszógép, hűtőpult, s a különböző áruk tárolására szolgáló polc költsége is. E két feladat mellett a bolt egy harmadikat is ellát. A környék lakói is itt szerezhetik be zöldség- és gyümölcs-, valamint egyéb élelmiszer-szükségleteiket. Egyébként a Mezőtermék kecskeméti kirendeltségének vezetősége ezen túlmenően, tovább javítja a dolgozók szociális ellátottságát. Ebben az évben megterveztetik azt a 300 munkást kiszolgáló konyha-, étkezde- és öltözőépületet, amelyet 1972-ben adnak át rendeltetésének. A Mezőtermék kecskeméti kirendeltségének példája — hiszen a helyi adottságokat jól kihasználva készítették el ezt a létesítményt — úgy véljük, főleg olyan vállalatoknál és üzemeknél, ahol a körülmények, lehetőségek adottak, s túlnyomó részt nők, asszonyok dolgoznak. G. G. Folytatódnak az ásatások Madaras határában A szép tavaszi idő kicsalta a régészeket. A bajai múzeum tudományos munkatársa, Kőhegyi Mihály régész-feltáró és leletmentő expedíciója hétfőn sátrat vert Madaras határában, Európa legnagyobb roxolán sírmezőjén. A megyei tanács százezer forint anyagi támogatásúVálasztók az iskolapadban K iskunfélegyháza, járványkórházi általános iskola. Délután 6 óra. Az érkezők már régen kinőttek a diákkorból, komoly, meglett emberek adják egymásnak a kilincset, akik között első látásra is feltűnően sok az 50—60 év körüli nő és férfi. Ez a találkozó még csak nem is valamiféle esti tagozat, vagy tanfolyam keretében jött létre. Akik megjelentek, azok az iskolai anyagtól eltérőt tanultak. Olyan „tantárggyal” ismerkedtek, ami a legfontosabbak közé tartozik, évszázadokon át mégis hiányzott az életünkből. Ennek a félegyházi kerületnek a lakói új fajta demokráciát jöttek el tanulni a 44. sz. körzet jelölő gyűlésére, az egyik osztályterembe. Á z elnökség a tanári asztal mögött kiflialakban felsorakoztatott székeken ül. Szembe velük a Vörös Hadsereg út, a Há- mán Kató és a B. Szabó utca, valamint a Körösi- telep lakói helyezkednek el. A gyűlés a módosított választási törvény és az új jelölési rendszer ismertetésével kezdődik el, majd beszámoló következik a város és a kerület fejlődéséről. A hallgatók között többen vannak, akik talán épp a fiaik, lánvaik, vagy esetleg az unokáik helyén ülnek most. Fegyelmezett diákok módján, elkomolyodva figyelnek. Szikáran, vagy hajlott háttal ülnek. Van. aki ünnepélyesen kiöltözött az alkalomra, másoknak nem maradt ?dehát az üzemből jövet. Még mindig érkeznek a terembe, félszeg kopogtatás után egy asszony lép be, úgy néz a katedra mögöttiekre, mintha elkésett tanuló lenne, majd hátrasiet helyet keres magának, elsimítja a kötényét is, hogy a továbbiakban semmi se zavarja. A visszafogott élénkség akkor szabadul fel a padsorok között, amikor a népfront városi bizottságának képviselője bemutatja a jelöltet, Molnár Imrénét, aki a Vegyipari Gépgyárban dolgozik, a második helyezést elért Lenin szocialista brigád tagja. A legtöbben ismerik, itt lakik a B. Szabó utcában. Valaki mégis rákérdez a lakóhelyére, mert mint mondja — a tanácstag akkor tudja igazán képviselni a kerületbeliek érdekeit, ha közöttük él. Némi előzetes, a szomszédokkal folytatott konzultáció után, a Vörös Csillag Tsz segédmunkása, Cserkó István szólal fel. Erre az időre a füle mögé illeszti a dobozból épp kivett cigarettáját és rögtön a lényegre tér: — Hát én Molnárnéra szavazok, ismerem, jó véleménnyel vagyok róla. Ezzel mindenki egyet is ért. Miután a bizalom kérdése eldőlt, tovább sorjáznak a vélemények. — Rosszak az utak s. telepen ... — Gondolok egy üz’«ü- házra, hogy ne kelljen kel jük átcserélni a munkaru- , kilométert gyalogolni. — A presszó helyett legyen bolt. — Az is kell... M olnár Imréné jegyzi a felvetéseket. A járdaépítésre, vízvezeték lefektetésére, társadalmi munkát szervez majd, annak a figyelembevételével, hogy sok nyugdíjas él a környéken. Nagyobb, de lényegében a szocialista brigádjához hasonló közösséget kíván formálni ebből a kerületből is, amelynek úgy kérhet támogatást a tanácstól, hogy ők is megteszik, ami rajtuk múlik. Halász Ferenc val folytatják a szarmaták harmadik népcsoportja, a roxolánok hatalmas temetkezési helyének „vallatását”. Tavaly ősszel a 497. sír feltárásával hagyták abba a munkát. Eddig összesen mintegy ötvenezer négyzet- méter területen gyűjtötték . össze a felszínre került roxolán emlékeket. Az idén további 10 ezer négyzet- méter területet szabdalnak át kutatóárkokkal, keresik a sírmező szélét, mert még mindig nem tudják pontosan elhatárolni a végeláthatatlannak tűnő temetőt. Az évek alatt felhalmozódott rengeteg lelet legér-, tékesebbjeit egyidejűleg nagyszabású állandó kiállításra készítik elő a múzeumban. Már több mint 400 sír anyagát restaurálták, illetve tartósították. A roxolánok sokféle használati és harci eszköze kerül majd közönség elé. Külön érdekesek a gyöngyök, amelyekből eddig 6 kilö- nyit szedtek össze a női sírokból, s bár nem számolták meg pontosan; több tízezer darabra becsülik a különféle színű és nagyságú borostyán-, kréta- és üveggyöngyöket. A Megyei Kórház, Kecskemét, Izsáki u. 5. eladásra kínálja az alant felsoroltakat: 1. 2 db. 180x3000 cm-es, 10 att, hydrophor- tartály. 2. 4 db. Gz. ECA IV. tip., 1964 gyártási évi, PKR (Lodz) 17 ikertagú, 50 m2 ff. gőzkazán. 3. 2 db. Gz. ECA IV. tip., 1964 gyártási évi, PKR (Lodz) 17 ikertagú melegvízfűtésre. 4. 1 db. Egyvízterű bojlerkazán 500 1-es, 6 att 5. 2 db. MARABU II. v., 6,5 m2 ff., öntöttvas tagos, 13 elemes melegvízkazár A fentiek használható állapotban vannak. Érdeklődni: Szabó László energetikus. Telefon: 13-650, 118-as mellék. 497
