Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-25 / 71. szám
Nekünk Velünk is épül a metró A világváros Budapesten legalább háromszor anyi időbe telik a közlekedés gépkocsin a Fehér úttól a Deák térig — a metró jelenlegi két végállomása között — mint a „mélyvasúton”. Annyi más metropolishoz hasonlóan fővárosunk is kinőtte a közlekedés ruháját Az autóbuszok és villamosok szállítási kapacitása már régen nem kielégítő, különösen a csúcs- forgalomban. Alacsony az utazási sebesség, a tömegközlekedési eszközök kényelmetlenek. A fejlesztés eddigi hagyomá-- nyos mód7 i viszont nem jelentenek megoldást, amit azoknak is be kellett látniuk, akik úgy ítélték meg, hogy a metró építéséhez szükséges milliár- dokat inkább a felszíni közlekedés teljes rekonstrukciójára kellett volna fordítani. A gépjárművek egyre növekvő száma, a korszerű városrendezési követelmények miatt mind több nagyváros tehermentesíti az útfél izínt oly módon, hogy a forgalom egy részét a föld alá tereli. Metró épül Prágában. Harkovban, az olimpiai játékokra Münchenben — miközben állandóan bővül a már klasz- szikusnak számító vonalak hálózata például Párizsban. Moszkvában, Le- ningrádban vagy Béesben. Enélkül Budapest sem létezhet. A szakembereknek sikerült igazolni azt is hogy nem csupán egy metróvonalra, hanem korszerű, teljes hálózatra van szükség. Világszínvonalon Az első szakaszt tavaly április 3-án adták át rendeltetésének. A vonal kelet—nyugati irányban átszeli Pestet, hat és fél kilométer hosszúságban összekötve egymással a legforgalmasabb csomópontokat. Minden hamis túlzás, nemzeti elfogódottság nélkül állíthatjuk, hogy metrónk a világszínvonalat képviseli, felveszi a versenyt bármelyik modern társával. A sokat utazó szakemberek véleménye szerint tágasabb, szellősebb és szélesebb a külföldi' vonalaknál. A belső építészeti megoldások változatosak. A tervezők és építők láthatólag a jövő forgalmára gondolva dolgoztak. A 120 méteres peronokat például nyolc kocsi befogadására méretezték, holott jelenleg csak három kocsiból álló vonatok futnak a sínpályákon. Nem feledkeztek meg arról a „finomságról” sem, hogy kielégítsék az ember sajátságos térigényét. A zsúfoltság ugyanis képes arra a csodára, hogy egy mindig egvkedvű, melankolikus típusú egyént percek alatt felpaprikázzon. A kelet—nyugati vonalat tovább bővítik, az ideiglenes végállomástól, a Deák tértől a Déli pályaudvarig hosszabbítják meg. A munka zömét épp a Déli pályaudvarnak és környékének kialakítása jelenti. A Duna medre alatt 30 méter mélységben vezetnek át az alagutak Budára. A meghosz- szabbított földalatti vonalat valószínűleg a jövő év őszén — egy esztendővel az eredeti határidő előtt — vehetik birtokba az utasok. Az érintett csomópontokon kívül így már két pályaudvart — a Délit és a Keletit — köt össze a metró, aminek a főváros vendégei legalább annyira örülnek, mint a budapestiek. A közlekedésfejlesztési koncepcióval összhangban tavaly hozzáláttak a másik, az észak—déli szárnyvonal építéséhez is. Az átadás — ha minden jól megy — 1976 végére várható. Ez a dátum egy évvel ugyancsak korábbi lenne az eredetileg tervezettnél. A viszonylag távoli terminust a hatalmas vállalkozás arányai magyarázzák meg. Az alagút- építést, a vonatok pályáinak kialakítását, az állomásait létrehozását a közbeeső terek rendezése, aluljárók létesítése is kíséri. Jellemző, hogy a metróval kapcsolatos munkálatokhoz 44 vállalat összefogása vált szükségessé. A kelet—nyugati vonal átlagosan 30—35, az észak—déli pedig 28— 30 méteres mélységben szeli át földet. A Deák téren egyébként hármas kereszteződési pont jön létre oly módon, hogy a két vonal egymás alatt fut el, míg legfölül a földalatti halad el. A korszerű és nagy teljesítményű, Szovjetunióból Importált mechanikus pajzsok is csak öt métert képesek haladni naponta, az egyszerű pajzsok mindössze két-há- rom méterrel jutnak előbbre, amikor pedig kézi erővel kell a fejtést végezni, 24 óra alatt csupán másfél méterrel araszolhatnak arrébb az építők. Hartaiak a Duna alatt A metró kivitelezését több főépítésvezetőség fogja össze. Közülük az 1-es számú egy önálló középvállalatnak is megfelelne, hétszázötven embert foglalkoztat. A rendkívül felelősségteljes munkát a fiatal, mindössze harminchat éves Honvéd Tibor irányítja. Tevékenységük zömét az állomások építése teszi ki. A főmérnök a Szovjetunióban szerzett diplomát, a Közlekedéstudományi Egyetem híd—alagút szakán végzett. Bár a hivatása a fővároshoz köti, ismeri Báes-Kiskunt is — annak a kapcsolatnak keretén belül, ami a metró építői és a megye között kialakult. A kapcsolatot elsősorban a főépítésvezetőség munkaerő-szülkséglete hívta életre. A földalatti építkezés mindinkább külön szakmák területévé válik, a gépek mellett természetesen a munkáskezek sokaságát igényli. A megyéből ösz- szesen százhúszan dolgoznak az 1. számú főépítés- vezetőségen — elsősorban kalocsaiak, hartaiak, de szép számmal akadnak akiknek a családja Bó- csán. Csengődön, Vaskó ton, illetve Solt- szentimrén él. Az viszont már a két fél szándékán múlott, hogy ez a gazdaságilag meghatározott viszony mélyebbb és emberibb kapcsolattá nemesedett: egészen a kölcsönös látogatások megszervezéséig, az egymás jobb megismerésének elő»s segítéséig terebélyesedett. Nemrég például kalocsaiak és hartaiak utaztak a fővárosba, hogy a legil- letékesebb kísérők szakszerű kalauzolásával bepillantsanak — szó szerint — a hatalmas vállalkozás mélységeibe. A találkozóhelyen — az Elnöki Tanács bejáratával szemben, a leendő Kossuth Lajos téri állomáson — a kis csoport tagjai fejükre csatolták a „kobakot”, a bányászsapkát, és a Duna medrének közvetlen közelében a föld alá merült velük a lift. Az aknában egy egészen más birodalom kezdődik, az alagutak üregeit kábeleit érrendszere hálózza át, köd helyet itt por szitál, a világítást lámpák adják, fényüket helyenként a hegesztők csillagszóró pákáinak villodzó sugárzása erősíti meg. Keskeny csil- lesínek között, majd deszkapallókon visz az út, lefelé lépcsőfokok vezetnek, majd valahol a távolban tömbszerűen lezárja a látóhatárt a sötét. Az állomás alakuló csarnokából két bordázott vasburkolatú alagút — az átmérőjük öt és fél méter — vezet tovább, a folyó medre alatt át Budára. A felületük tökéletesen száraz, azt a részt, ahol eresztést, csöpögést észlelnek, újrahegesztették. A látogatás végeztével itt adnak interjút az érdekeltek. Honvéd Tibor a következőket mondja: — A megyéből, de főleg Harta és Kalocsa környékéről sókan dolgoznak nálunk. A tanácsokkal szoros kapcsolatot tartunk fenn, sőt a har- tai Űj Élet Tsz gazdái is vendégül látják évenként a munkásainkat. A barátságot a magunk módján úgy is ápoljuk, hogy a hartaiakat a metró építésénél már nem szükséges kábelekkel, gépekkel segítjük. Nánai András, a hartai tanács vb-elnöke hozzáteszi: — Rendkívül baráti kapcsolat alakult ki közöttünk. Számtalan esetben előfordult, hogy problémáink adódtak a község víz- vagy úthálózatának bővítése közben. A főépítésvezetőség nyomócsövekhez, betonkeverőkhöz juttatott minket, vagy jutányosán adott el bontási anyagokat. Ennek a segítségnek a hasznát valamennyien érezzük. Halász Ferenc TERVSZERŰ NÖVÉNYVÉDELEMNÉL IS MEGESIK, HOGY EGY-EGY KÁRTEVŐ VÁRT FELLÉPESE ELMARAD, MÉG GYAKORIBB, HOGY AZ IDŐJÁRÁS — HA EGY BETEGSÉG KIALAKULÁSÁRA KEDVEZŐTLEN — FELESLEGESSÉ TESZI A VÉDEKEZÉST. A SZER BESZERZÉSE JÓVAL ELŐBB MEGTÖRTÉNT, S A FELHASZNÁLÁSIG TOVÁBB HEVER A KÉSZLET. TUDUNK OLYAN GAZDASÁGRÓL IS, AHOL A ZÁRÓLELTÁR AZ ÉVI VÁSÁRLÁSNAK MAJDNEM KÉTSZERESE. A SZAVATOSSÁGOT MINDIG A GYÁRTÁS IDŐPONTJÁTÓL KELL SZÁMÍTANI. EZ NEM JELENTI AZT, HOGY A LEJÁRATTAL EGYIK NAPRŐL A MÁSIKRA ÉRTÉKTELENNÉ, HASZNÁLHATATLANNÁ VÁLIK A KÉSZÍTMÉNY... VIGYÁZAT! VESZÉLYES LEHET! A raktározás hatása a növényvédőszerekre A ventiUált kén por és a floristella kénpor a két kivétel, amely a legkülönbözőbb tárolási körülmények között több évig eltartható. A többi növényvédőszerre a MÉM engedélyokirata általában két évben állapítja meg ezt az időt. Egy évet határoztak meg a Krezo- nit E, a Phemkapton 50 WP, a Phenkapton 20 ES és a Phenkapton 20 WP szavatosságára. Régóta foglalkoztat bennünket az a kérdés, hogy milyen változások jöhetnek létre raktározás alatt, és milyen mértékű az „elöregedés”. Erre vonatkozó megfigyelést még sehol sem hoztak nyilvánosságra, pedig a termelőt közelről érinti a kérdés, hiszen hosszabb raktározás alatt még az olyan stabilnak látszó ve- gvületben is, mint a réz- gálic, elváltozás — kristályvíz-csökkenés — jön létre. Erre vall a kristályok felületén kialakuló fehér porréteg. A sokkal bonyolultabb felépítésű szerves vegyii- letek (a legtöbb növényvédőszer ebbe a csoportba tartozik) több féle változásnak vannak kitéve. A molekulák térszerkezetében bekövetkezett legkisebb átalakulás a méreghatás jelentős módosulásával járhat, ez esetben pedig a szín, szag, fajsúly, vagy más fizikai, sőt egyes kémiai vizsgálatok sem árulkodnak az érték csökkenéséről. A hőmérséklet és pára- tartalom jelentős befolyással lehet a poralakú permetezőszerek egyes tulajdonságaira. Az eddig végzett vizsgálatok alapján elmondható, hogy egyedül a Cupritox 50 nem szenvedett változást hároméves raktározás alatt —15 és plusz 30 Celsius-fok között váltakozó hőmérséklet és 80 százaléknál magasabb páratartalom mellett. Különösen Jól eltartható rendes körülmények között a Pol- Thiuram, a Wolfen-Thiu- ram 85, a Cosan, a Kumulus 80 és a Siarkol. Más poralakú készítmények tartóssága sem sakkal rosszabb. Más a helyzet, ha a szélsőséges hőmérsékletet állandóan fenntartjuk. Fél év múlva mínusz 15 fokos hőmérsékleten a szemcsék enyhe összetapadása figyelhető meg, a lebegőképesség elhanyagolható módon csökken. Ezután már jelentős romlás következik be a Zineb típusú és a Hungária Matador 10 százalékos permetező Iebegöképességébem és hatásában. Sokkal kedvezőtlenebb hatást gyakorol a meg- mövekedett hőmérséklet és magas páratartalom. Plusz 30 Celsius-fok hőmérsékleten minden készítmény élég nagy változást szenved. Hetven százalék feletti relatív páratartalom ugyancsak károsan befolyásolja a lebegőképességet, kiváltképp, ha puha csomagolásban és vastag rétegben történik a tárolás. Ez megint csak elsősorban a Zineb típusú szereket érinti. (Curit- Zineb, Lonacol, Perocin 75, Tiezene-Zineb, Zineb 80, Zineb S 80.) Az emulzióképes szerek a fagyra érzékenyek. Ha nem tartottuk be ezt a szabályt, a permetlében krémesedés, illetve kiválás következik be. Kré- mesedésnek nevezzük az olvan rétegeződést, amelynél szemmel látható elkülönülés nem vehető észre a két folyadék — a permetezőszer és a víz — között, de a töménység rétegenként változik. A fentiek alapján normális raktári klímának fogadhatjuk el a 0—25 Celsius-fok közötti hőmérsékletet és a 70 fokig terjedő páratartalmat. Mi történjen a lejárt növényvédőszerekkel? A 17/1969. (MÉM É 10.) MÉM számú utasítás a következőket rendeli el: „Ki kell selejtezni az olyan növényvédőszerebeit, amelyek szavatossági ideje lejárt, továbbá azokat amelyek minőségükben, hatékonyságukban oly módon megváltoztak, hogy rendeltetésszerű felhasználásuk kétségessé vált.., s azokat mindaddig míg egyéb irányú felhasználásuk, illetve megsemmisítésük meg nem történik, a növényvédős'zer-raktár- ban, annak elkülönített részében tovább kell tárolni. Minden kiselejtezett növényvédőszert, az egyéb irányú felhasználás meghatározására a tulajdonos köteles előzetesen az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézetben (Budapest, II. kér. Keleti Károly utca 24.) megvizsgáltatni és a továbbiakban a szakvéleményben foglaltak szerint eljárni.” A vizsgálat csak akkor ad hű képet, ha a mintavételt az erre vonatkozó szabványok szerint, körültekintően hajtottuk végre. Szerves oldószer-tartalmú szereknél követendő eljárás: a próbavétel eszköze egy megfelelő hosz- szúságú, sima szélű 15— 20 mm átmérőjű üvegcső. A csövet teljes mélységig lesüllyesztjük a göngyölegbe, majd a felső végét befogva kiemeljük és a tartalmát a gyűjtőedénybe engedjük. A gondosan homogenizált, legalább 0,5 kilogramm súlyú mintát jól zárható, tiszta száraz üvegbe te.-z- szük és lepecsételjü.-'. A vizsgálat költ:. -e csak egy példát s nénk felhozni. A Hun - rta K—64 gyomirí, r (eltarthatósága 3 év* » - romféle hatóanyagból 42. Komplex vizsgálata a legdrágább, 476 forintba kerül. Ez 5,6 kilograr. a szer árának felel meg. : a ehhez hozzáadjuk a m n- ta súlyát, meg a pás a- költséget, mindössze ír. ő siéi holdnyi területre elegendő szerrel egyenértékű kiadást jelentett a pontos információ. A ha tó- anyagavizsgálatok » a drágák (48—240 forint), de az emulziók vizsgálata csupán 50, a lebegőképességé 70 forint. A gyakorlatban kétféle hibát szoktak elkövetni. A gondatlanok nem veszik figyelembe a garancia leteltét, s az előírásos töménységet alkalmaz á t. A halálosnál kisebb (su3*- letalis) dózis az utódokra is átörökíthető rezisztenciát alakíthat ki, a károsító szervezet tehát már a valóban hatásos szertől sem pusztul el. Ezt a folyamatot pedig mindenképpen akadályoznunk kell. Ha a szer hatástalan, legalább a kiszórás költségét takarítsuk meg. Mások — eleve számolva a hatáscsökkenéssel — alaposan megemelik az adagot. Vegvelemzés nélkül, szakvélemény híján ez indokolatlan és veszélyes. Beláthatatlan következményt vonhat maga után az élelmiszert szeny- nvező maradvány növekedése, a növény esetleges megperzseléséről és a yé- dekezési költség növeker dóséról nem is beszélve. Tomcsányi Ernő docens Kiskunhalasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum
