Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-25 / 71. szám

1971. március 25, csütörtök S. oldal Tíznapos lesz a tavaszi szünet Az általános és középis­kolákban a tavaszi szünet április 4-től 13-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 3-a, szombat, a szünet utáni első április 14-e, szerda. Az idén érett­ségiző diákok részére a ta­nítás május 8-án ér véget. Május 11—18. között bo­nyolítják le országszerte az írásbeli érettségi, illetve képesítő vizsgákat a külön­böző típusú középiskolák nappali tagozatán. Mind az általános, mind a középiskolákban június 8-án zárul az oktatási év. A tanévzáró ünnepségeket június 12—17. között tart­ják, az igazgató által meg­jelölt napon. A középiskolai első osz­tályos tanulók beíratásá- nak időpontja június 14— 15-e. Szociálisig szerződési kötőitek az útépítésben részt vevő véüaialok Az országgyűlés által el­fogadott közlekedéspolitikai koncepció szerint a gyér forgalmú vasútvonalakat felszámolják, s a személy­es teherszállítást ezekről a közutakra terelik át. Me­gyénkben december 31-ével megszüntetik a Baja és Ga- ra közötti vasútvohalat, ezért a megnövekvő forga­lom igényeinek megfelelően Ötvenöt külföldi delegációt várnak a szakszervezetek kongresszusára Kapcsolatok száz ország 803 szervezetével A magyar szakszerveze­tek közelgő kongresszusára 55 külföldi delegációt vár­nak, tizennéggyel többet, mint ahányan az ' előző kongresszuson vettek részt. Ezúttal várhatóan 49 or­szág szakszervezeti szövet­sége és hat nemzetközi szervezet képviselteti ma­gát. A külföldiek nagy érdek­lődése is arra utal, hogy az utóbbi években jelentősen bővültek a magyar szak- szervezetek nemzetközi kapcsolatai. A 'egutóbbi kongresszus, vagyis 1967 óta újabb 208, főleg arab, afrikai és latin-amerikai szervezettel jött létre együttműködés, alakult ki személyes eszmecsere. Je­lenleg 100 ország 803 szer­vezetével tartanak fenn kapcsolatot a magyar szak- szervezetek. Különösen szoros és ba­ráti az együttműködés a szocialista országok 250 szakszervezetével. Az el­múlt négy évben mintegy 400 alkalommal tanulmá­nyozták egymás munkáját, vitattak meg közös érdekű kérdéseket. Közös erőfeszítéseket tesznek az európai szak- szervezeti egység megte­remtéséért, az összeurópai szakszervezeti konferencia mielőbbi összehívásáért. Elmélyültek a kapcsola­tok a fejlődő országok, kü­lönösen az EAK, Szudán, Szíria és Líbia szakszerve­zeteivel. Az utóbbi három évben vették fel a magyar szakszervezetek a hivata­los kapcsolatot a perui a bolíviai és a panamai szak­szervezetekkel. Szorosabb­ra vonták az együttműkö­dést az uruguayi, a Costa Rica-i, a venezuelai, a ko­lumbiai haladó szerveze­tekkel. A fejlett tőkés országok szakszervezeteivel a kap­csolatok 1968-ban átmene­tileg gyengültek, 1970 óta azonban ismét fellendülés tapasztalható. Létrejött a hivatalos kapcsolat az NSZK-beli, s megteremtő­dött a kontaktus az Oszt­rák Szakszervezeti Szövet­séggel, (a DGB-vel, illetve ÖGB-vel). A skandináv or­szágokban is kedvező fo­lyamatok jelei tapasztal­hatók, amelyek szintén a kapcsolatok felvételéhez vezethetnek. A nagy távol­ságok ellenére hasznos esz­mecsere kezdődött a japán Sohyo-val és tagszerveze­teivel, együttesen fellépve az atomháború veszélye és az USA indokínai agresz- sziója ellen. (MTI) kell korszerűsíteni a Baja és Bácsszentgyörgy közötti útszakaszt. A 23 kilométer hosszú útvonal átadásának határideje ugyancsak de­cember 31. Tegnap Baján értekezle­tet tartottak a beruházás megvalósításában közremű­ködő vállalatok — a Kecs­keméti Közútépítő Válla­lat, a MÁV szegedi és pécsi igazgatósága, a MAHART, a Volán 9-es számú Válla­lat, a komlói, a nógrádkö- vesdi kőbánya — igazgatói és párttitkárai, valamint a bajai városi, a vaskúti, a garai községi tanács veze­tői. Az értekezlet résztve­vői szocialista együttműkö­dési szerződést írtak alá, amelyben meghatározták a tervezést, anyagszállítást és kivitelezést végző vállala­tok tennivalóit és kitűzték az egyes részfeladatok tel­jesítésének határidejét. Megállapodtak abban is, hogy a részt vevő vállala­tok megbízottakat jelölnek ki, akik minden hónapban értékelik az elvégzett mun­kát és megtárgyalják a so­ron következő tennivalókat. A vállalatok vezetői pedig negyedévenként tartanak megbeszélést. Felenként 100 kiló zöldség, 90 kiló gyümölcs A negyedik ötéves terv­ben a mezőgazdaság meg­felelő „hátteret” ad a tar­tósítóipar fejlesztéséhez. Az elmúlt évihez képest zöld­ségfélékből — a jelenlegivel azonos területről — egyne­gyedével növekszik a ter­melés, a gyümölcstermelők pedig 70 százalékkal több árut adnak. Mindez elegen­dő alapot ad a gyümölcs- termés csaknem egynegye­dét és a szántóföldi zöld­ségfélék háromnegyedrészét feldolgozó tartósítóiparnak, hogy öt év alatt csaknem 45 százalékkal több konzervet, mirelit árut stb. adjon. A tartósítóipar nagy sze­repet kap a zöldség- és gyümölcsfogyasztás fokozá­sánál. Mint ismeretes, az egy főre jutó zöldségfo- gvasztás a tervidőszak vé­gén 25 százalékkal lesz na­gyobb az 1970. évinél és el­éri a 100 kilót; ebből tar­tósított állapotba kerül for­galomba mintegy 20 kiló- nyi áru. Gyümölcsből a ne­gyedik ötéves terv 22 szá­zalékos fogyasztásnövelést irányoz elő: 1975-ben 90 ki­ló gyümölcsöt fogyasztunk majd fejenként, ebből a konzerv- és hűtőipar ad 8 kiló tartósított terméket. Az elkövetkező években to­vább fejlődik a tartósító­ipar és a mezőgazdasági üzemek termelési kooperá­ciója. A nagyobb anyagi erővel rendelkező vállala­tok pénzeszközökkel járul­nak majd hozzá az egyelő­re még sok esetben tőke­hiánnyal küszködő mező- gazdasági üzemek gépvá­sárlásaihoz. Óriás tehervagonok 1971-ben 3 ezer 15—20 tonnás vasúti teherko­csit selejtez ki a MÁV és helyette 3550 — általában 30 tonnásat — vásárol. A magyar—indiai hosszúlejá­ratú kereskedelmi és fize­tési megállapodás kereté­ben idén ezer indiai vasúti tehergépkocsival gyarap­szik a MÁV kocsiparkja. A többi új kéttengelyes kocsi közül Romániában készül 1300, Csehszlovákiá­ban 400, Jugoszláviában 500, itthon Székesfehérvá­rott pedig 300, Bulgáriából 50 négytengelyes kocsit ren­deltek, ezek 60 tonna befo- gadóképességűek. Kormányzó és szolgáló politika AMIKOK négy esztendő­vel ezelőtt megválasztottuk országgyűlési képviselőin­ket és tanácstagjainkat, nem egyszerűen embereket választottunk, nemcsak al­kotmányos jogunkkal él­tünk és állampolgári köte­lességünknek tettünk ele­get. Szavazatainkat a vá- lasztottaink által képviselt politikára adtuk, s erre ké­szülünk most is. Nincs okunk elbizako­dottságra, önelégültségre, de arra sem, hogy szemér­mesen elhallgassuk: ha­zánk, társadalmunk hatá­rozottan halad a szocializ­mus teljes felépítésének az útján. Törvényesség, alkot, mányos rend van orszá­gunkban, szakadatlanul fej­lődik a szocialista demok­rácia. Gazdagodik a haza, s vele együtt gyarapszanak állampolgárai is — anyagi javakban, kulturális érté­kekben, emberségben egy­aránt. Magyarország meg­becsült tagja a szocialista világrendszernek, nemzet­közi tekintélye nagy. A világ dolgaiban kicsit is jártas ember tudja: ezek az eredmények csak jó po­litikával érhetőek el. En­nek a politikának pedig a munkásosztály, a párt a kovácsa. AZ MSZMP elvi alapok­ról kiindulva határozta meg szövetségi politikáját is, amit a hétköznapi szó- használat népfrontpolitika­ként emleget. Ennek az el­vi politikának az a felis­merés az alapja, hogy a szocializmus — amely kez­detben csak egy osztály — a munkások —, csak egy párt — a kommunisták ügye, akkor juthat el a megvalósulás korszakába, ha az egész nép céljává, gondjává, ügvévé válik. Te­hát a szocializmus felépí­tése céljából kovácsolja a párt azt a politikai szövet­séget, amelynek „elemi alapja a tudatosan felis­mert közös érdek, az igazi hazaszeretet és az a szán­dék, hogy hazánk felvirá­goztatásán munkálkodjunk együtt a közösség boldogu­lására”. Ezen a ponton a szilárd elvi politika felmutatja a lényegétől elválaszthatat­lan másik arculatát is: ez a marxista—leninista poli­tika egyben nemzeti po­litika is. Hiszen az új tár­sadalmi rend, a szocializ­mus átformálja a hazát is, s minden polgárának hazá­jává válik; azoknak a mil­lióknak is, akik alig több, mint negyed százada még hontalannak, mostohagye­reknek érezték magukat ebben az országban. NEMZETI érdekeinket, békénket, függetlenségün­ket magunkban nem len­nénk képesek megvédeni. Nem is kényszerülünk er­re, hála nemzeti, s egyszer­smind internacionalista po­litikánknak. Békénk és függetlenségünk legfőbb bizosítéka szoros szövetsé­günk a Szovjetunióval és a szocialista országokkal. Szövetségeseinkhez való vi­szonyunk „nyílt és megin­gathatatlan, szilárd elvi, in­ternacionalista alapokon nyugszik és teljes össz­hangban van nemzeti ér­dekeinkkel”. Ám interna­cionalistának lenni nem­csak annyit jelent, hogy számítunk másokra, ha­nem azt, hogy ránk is szá­mítanak. Politikánk így is értelmezi az internaciona­lizmust. Szolidaritást vál­lalunk minden néppel, amely a világ bármely ré­szén szabadságáért, nemze­ti függetlenségéért, az em­beri haladás ügyéért har­col. Szolidárisak vagyunk, mert tudjuk: a mi szabad­ságunk és függetlenségünk is fenyegettetik azáltal: ha bárhol a világon, bármely nép szabadsága, független­sége csorbát szenved; saját emberségünkben támadta- tunk meg, ha az emberi ha­ladást bármilyen támadás éri. NÉGY ESZTENDŐ múl­tán újra választásokra ké­szül ,az ország. S újfent nemcsak személyekre, ha­nem általuk képviselt po­litikánkra is szavazunk. Arra a politikára, amely további boldogulásunk zá­loga, amely egyszerre kor­mányozza az országot és szolgálja a népet. A mi po­litikánkra. J. R. békéről, a párt elnevezésé­nek és programjának meg­változtatásáról, valamint arról, hogy a „baloldali” kommunistákat kirekesztik a központi bizottságból. A következő, VIII. kong­resszus színhelye Moszkva. Időpont 1919. március 18— 23. Fontosabb határozatok: A központi bizottság be­számolójának jóváhagyása, az általános irányvonal, az OK(b)P, a szocializmust építő programja, a III.. Kommunista Internacionálé platformjához való csatla­kozás, a katonai kérdés a proletariátusnak a közép­parasztokkal szembeni ma­gatartása, valamint a nők körében végzendő politikai munka. A Az OK (b)P IX. kong­resszusa 1920. március 29. és április 5-e között ta­nácskozott, ismét Moszk­vában. Döntés született a gazdasági építés soron kö­vetkező feladatairól. Orosz­ország villamosítási tervé­ről (GOELRO), a szövetke­zetekkel szembeni maga­tartásról a milíciarend­szerbe való áttérésről, a közlekedés beindításáról, valamint a politikai intéz­mények és a pártszervek közötti kapcsolatokról. Moszkva, 1921. március 8—16. X. pártkongresszus. Határozatok: a pártépítés és a pártegység, az ellen­őrző bizottságok, a legfon­tosabb pártfeladatok a nemzetiségi kérdésben, „új gazdasági politika” NÉP be­vezetése, a munkásság és parasztság helyzetének ja­vítása, az imperialista há­ború veszélye stb. A XI. kongresszuson (Moszkva, 1922. március 27.—április 2.) megválasz­tották az OK(b)P küldöttét a Kominternbe, megvitat­ták az „új gazdasági poli­tikával” kapcsolatos szak- szervezeti feladatokat, a fa­lun folytatandó munkát, a párt megszilárdítását és so­ron következő feladatait, a központi revíziós bizottság irányelveit, a sajtó és a propaganda kérdéseit, va­lamint a Vörös Hadsereg megszilárdításának kérdé­sét. Az OK (b)P XII. kong­resszusán (1923 ánrilis 17— 25.) meghallgatták a köz­ponti ellenőrző bizottság beszámolóját, a Kommunis­ta Internacionálé Végre­hajtó Bizottságához dele­gált orosz képviselők be­számolóját, döntéseket hoz­tak az iparról, a nemzeti kérdésről, a közigazgatási beosztásról, az ideológiai propagandáról, valamint a falusi munka feladatairól. Moszkvában 1924. május 23. és 31. között a párt XIII. kongresszusán hatá­rozatokat fogadtak el az országépítés legközelebbi feladatairól, a belpolitikai helyzetről, a falusi kultúr- munkáról, a sajtóról, Marx és Engels műveinek kiadá­sáról, a Lenin Intézet munkájáról stb. A XIV. kongresszuson a párt (1925. december 18—31.) felveszi a Szovjetunió Kom­munista (bolsevik) Párt­ja (SZK(b)P) elnevezést. Felhívást fogad el a lenin- grádi pártszervezet tagjai­hoz. Határozatot hoz a Le- ningradszkaja Pravda cí­mű lapról, a párt új szer­vezeti szabályzatának elfo­gadásáról. a szakszerveze­tek és a Komszomol mun­kájáról. Meghatározza a szocialista iparosítás cél­kitűzéseit. XV. pártkongresszus. Moszkva, 1037, december 2—19. Határozatok: a köz­ponti szervek és ellenőrző szervek munkájáról, kül­döttválasztás az InternaciO' náléba, az első ötéves nép­gazdaságfejlesztési terv irányelveinek jóváhagyása, határozat az ellenzékről stb. A központi bizottság és a központi ellenőrző bi­zottság beszámolóját, az el­ső ötéves iparfejlesztési terv végrehajtásával, a me­zőgazdaság kollektivizálá­sával és egyéb kérdésekkel foglalkozó beszámolókat hallgattak meg az SZK(b)P XVI. kongresszusán, amely Moszkvában ült össze 1930. június 26. és július 13. kö­zött. A XVII. pártkongresszu­son (Moszkva, 1934. január 26. és február 10. között) meghallgatták és megvitat­ták a köznonti bizottság beszámolóját, a második öt­éves népgazdaság-fejleszté­si terv (1933—1937) terve­zetét. foglalkoztak szerve­zési kérdésekkel és a párt szervezeti szahálvz'itával. a párt- és szovjetém'tésael. s ezekben a kérdésekben ha- tároeatokat hoztak. Moszkvában, 1939, már­cius 10. és 21-e között ülé­sezett az SZK(b)P XVIII. kongresszusa.' Határozatok: a központi bizottság tevé­kenységéről, a központi el­lenőrző bizottság beszámo­lójáról, az SZK(b)P-nek az Internacionáléhoz delegált küldöttei munkájáról, a harmadik ötéves népgazda­ságfejlesztési tervről (1938 —1942), a módosított szer­vezeti szabályzat elfogadá­sáról. A XIX. pártkongresszus 1952. október 5. és 14. kö­zött ülésezett Moszkvában. A párt a Szovjetunió Kom­munista Pártja nevet ve­szi fel. Határozatok: Az 1951—55-ös ötödik ötéves népgazdaságfejlesztési terv irányelvei, a párt hevének megváltoztatása, a szerve­zeti szabályzat módosítása 1956. február 14—25-én került sor Moszkvában az SZKP XX. kongresszusára. Határozatok: módosításoka szervezeti szabályzatban, irányelvek az 1958—60-as. hatodik ötéves népgazdaság­fejlesztési tervhez, a sze­mélyi kultuszról és annak következményeiről, az SZKP új programjának ki­dolgozásáról. A rendkívüli, XXI. kong­resszus elé il959. január 27—február 5.) a követke­ző kérdések kerültek: a Szovjetunió népgazdaság­fejlesztési tervének irány­elvtervezete és az SZKP XXII. kongresszusának elő­készítése. A XXII. pártkongresszus 1961. október 11—31. között ülésezett Moszkvában. Az SZKP Központi Bizottsága beszámolt tevékenységéről, megvitatták az SZKP új programját, elfogadták a szervezeti szabályzat mó­dosítását. A XXIII. pártkongresz- szuson, amelyre 1966. már­cius 29. és április 8. kö­zött került sor Moszkvá­ban, meghallgatták az SZKP Központi Bizottságá­nak beszámolóját munká­járól, elfogadták az irány­elveket az 1966—70-es nép­gazdaságfejlesztési tervhez, határozatot hoztak a szer­vezeti szabályzat módosítá­sáról és nyilatkozatot fo­gadtak el az Egyesült Ál­lamok vietnami agresszió­járól, majd megválasztot­ták az SZKP központi szer­veit. (Forrás: CTK) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom