Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-25 / 71. szám
1971. március 25, csütörtök S. oldal Tíznapos lesz a tavaszi szünet Az általános és középiskolákban a tavaszi szünet április 4-től 13-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 3-a, szombat, a szünet utáni első április 14-e, szerda. Az idén érettségiző diákok részére a tanítás május 8-án ér véget. Május 11—18. között bonyolítják le országszerte az írásbeli érettségi, illetve képesítő vizsgákat a különböző típusú középiskolák nappali tagozatán. Mind az általános, mind a középiskolákban június 8-án zárul az oktatási év. A tanévzáró ünnepségeket június 12—17. között tartják, az igazgató által megjelölt napon. A középiskolai első osztályos tanulók beíratásá- nak időpontja június 14— 15-e. Szociálisig szerződési kötőitek az útépítésben részt vevő véüaialok Az országgyűlés által elfogadott közlekedéspolitikai koncepció szerint a gyér forgalmú vasútvonalakat felszámolják, s a személyes teherszállítást ezekről a közutakra terelik át. Megyénkben december 31-ével megszüntetik a Baja és Ga- ra közötti vasútvohalat, ezért a megnövekvő forgalom igényeinek megfelelően Ötvenöt külföldi delegációt várnak a szakszervezetek kongresszusára Kapcsolatok száz ország 803 szervezetével A magyar szakszervezetek közelgő kongresszusára 55 külföldi delegációt várnak, tizennéggyel többet, mint ahányan az ' előző kongresszuson vettek részt. Ezúttal várhatóan 49 ország szakszervezeti szövetsége és hat nemzetközi szervezet képviselteti magát. A külföldiek nagy érdeklődése is arra utal, hogy az utóbbi években jelentősen bővültek a magyar szak- szervezetek nemzetközi kapcsolatai. A 'egutóbbi kongresszus, vagyis 1967 óta újabb 208, főleg arab, afrikai és latin-amerikai szervezettel jött létre együttműködés, alakult ki személyes eszmecsere. Jelenleg 100 ország 803 szervezetével tartanak fenn kapcsolatot a magyar szak- szervezetek. Különösen szoros és baráti az együttműködés a szocialista országok 250 szakszervezetével. Az elmúlt négy évben mintegy 400 alkalommal tanulmányozták egymás munkáját, vitattak meg közös érdekű kérdéseket. Közös erőfeszítéseket tesznek az európai szak- szervezeti egység megteremtéséért, az összeurópai szakszervezeti konferencia mielőbbi összehívásáért. Elmélyültek a kapcsolatok a fejlődő országok, különösen az EAK, Szudán, Szíria és Líbia szakszervezeteivel. Az utóbbi három évben vették fel a magyar szakszervezetek a hivatalos kapcsolatot a perui a bolíviai és a panamai szakszervezetekkel. Szorosabbra vonták az együttműködést az uruguayi, a Costa Rica-i, a venezuelai, a kolumbiai haladó szervezetekkel. A fejlett tőkés országok szakszervezeteivel a kapcsolatok 1968-ban átmenetileg gyengültek, 1970 óta azonban ismét fellendülés tapasztalható. Létrejött a hivatalos kapcsolat az NSZK-beli, s megteremtődött a kontaktus az Osztrák Szakszervezeti Szövetséggel, (a DGB-vel, illetve ÖGB-vel). A skandináv országokban is kedvező folyamatok jelei tapasztalhatók, amelyek szintén a kapcsolatok felvételéhez vezethetnek. A nagy távolságok ellenére hasznos eszmecsere kezdődött a japán Sohyo-val és tagszervezeteivel, együttesen fellépve az atomháború veszélye és az USA indokínai agresz- sziója ellen. (MTI) kell korszerűsíteni a Baja és Bácsszentgyörgy közötti útszakaszt. A 23 kilométer hosszú útvonal átadásának határideje ugyancsak december 31. Tegnap Baján értekezletet tartottak a beruházás megvalósításában közreműködő vállalatok — a Kecskeméti Közútépítő Vállalat, a MÁV szegedi és pécsi igazgatósága, a MAHART, a Volán 9-es számú Vállalat, a komlói, a nógrádkö- vesdi kőbánya — igazgatói és párttitkárai, valamint a bajai városi, a vaskúti, a garai községi tanács vezetői. Az értekezlet résztvevői szocialista együttműködési szerződést írtak alá, amelyben meghatározták a tervezést, anyagszállítást és kivitelezést végző vállalatok tennivalóit és kitűzték az egyes részfeladatok teljesítésének határidejét. Megállapodtak abban is, hogy a részt vevő vállalatok megbízottakat jelölnek ki, akik minden hónapban értékelik az elvégzett munkát és megtárgyalják a soron következő tennivalókat. A vállalatok vezetői pedig negyedévenként tartanak megbeszélést. Felenként 100 kiló zöldség, 90 kiló gyümölcs A negyedik ötéves tervben a mezőgazdaság megfelelő „hátteret” ad a tartósítóipar fejlesztéséhez. Az elmúlt évihez képest zöldségfélékből — a jelenlegivel azonos területről — egynegyedével növekszik a termelés, a gyümölcstermelők pedig 70 százalékkal több árut adnak. Mindez elegendő alapot ad a gyümölcs- termés csaknem egynegyedét és a szántóföldi zöldségfélék háromnegyedrészét feldolgozó tartósítóiparnak, hogy öt év alatt csaknem 45 százalékkal több konzervet, mirelit árut stb. adjon. A tartósítóipar nagy szerepet kap a zöldség- és gyümölcsfogyasztás fokozásánál. Mint ismeretes, az egy főre jutó zöldségfo- gvasztás a tervidőszak végén 25 százalékkal lesz nagyobb az 1970. évinél és eléri a 100 kilót; ebből tartósított állapotba kerül forgalomba mintegy 20 kiló- nyi áru. Gyümölcsből a negyedik ötéves terv 22 százalékos fogyasztásnövelést irányoz elő: 1975-ben 90 kiló gyümölcsöt fogyasztunk majd fejenként, ebből a konzerv- és hűtőipar ad 8 kiló tartósított terméket. Az elkövetkező években tovább fejlődik a tartósítóipar és a mezőgazdasági üzemek termelési kooperációja. A nagyobb anyagi erővel rendelkező vállalatok pénzeszközökkel járulnak majd hozzá az egyelőre még sok esetben tőkehiánnyal küszködő mező- gazdasági üzemek gépvásárlásaihoz. Óriás tehervagonok 1971-ben 3 ezer 15—20 tonnás vasúti teherkocsit selejtez ki a MÁV és helyette 3550 — általában 30 tonnásat — vásárol. A magyar—indiai hosszúlejáratú kereskedelmi és fizetési megállapodás keretében idén ezer indiai vasúti tehergépkocsival gyarapszik a MÁV kocsiparkja. A többi új kéttengelyes kocsi közül Romániában készül 1300, Csehszlovákiában 400, Jugoszláviában 500, itthon Székesfehérvárott pedig 300, Bulgáriából 50 négytengelyes kocsit rendeltek, ezek 60 tonna befo- gadóképességűek. Kormányzó és szolgáló politika AMIKOK négy esztendővel ezelőtt megválasztottuk országgyűlési képviselőinket és tanácstagjainkat, nem egyszerűen embereket választottunk, nemcsak alkotmányos jogunkkal éltünk és állampolgári kötelességünknek tettünk eleget. Szavazatainkat a vá- lasztottaink által képviselt politikára adtuk, s erre készülünk most is. Nincs okunk elbizakodottságra, önelégültségre, de arra sem, hogy szemérmesen elhallgassuk: hazánk, társadalmunk határozottan halad a szocializmus teljes felépítésének az útján. Törvényesség, alkot, mányos rend van országunkban, szakadatlanul fejlődik a szocialista demokrácia. Gazdagodik a haza, s vele együtt gyarapszanak állampolgárai is — anyagi javakban, kulturális értékekben, emberségben egyaránt. Magyarország megbecsült tagja a szocialista világrendszernek, nemzetközi tekintélye nagy. A világ dolgaiban kicsit is jártas ember tudja: ezek az eredmények csak jó politikával érhetőek el. Ennek a politikának pedig a munkásosztály, a párt a kovácsa. AZ MSZMP elvi alapokról kiindulva határozta meg szövetségi politikáját is, amit a hétköznapi szó- használat népfrontpolitikaként emleget. Ennek az elvi politikának az a felismerés az alapja, hogy a szocializmus — amely kezdetben csak egy osztály — a munkások —, csak egy párt — a kommunisták ügye, akkor juthat el a megvalósulás korszakába, ha az egész nép céljává, gondjává, ügvévé válik. Tehát a szocializmus felépítése céljából kovácsolja a párt azt a politikai szövetséget, amelynek „elemi alapja a tudatosan felismert közös érdek, az igazi hazaszeretet és az a szándék, hogy hazánk felvirágoztatásán munkálkodjunk együtt a közösség boldogulására”. Ezen a ponton a szilárd elvi politika felmutatja a lényegétől elválaszthatatlan másik arculatát is: ez a marxista—leninista politika egyben nemzeti politika is. Hiszen az új társadalmi rend, a szocializmus átformálja a hazát is, s minden polgárának hazájává válik; azoknak a millióknak is, akik alig több, mint negyed százada még hontalannak, mostohagyereknek érezték magukat ebben az országban. NEMZETI érdekeinket, békénket, függetlenségünket magunkban nem lennénk képesek megvédeni. Nem is kényszerülünk erre, hála nemzeti, s egyszersmind internacionalista politikánknak. Békénk és függetlenségünk legfőbb bizosítéka szoros szövetségünk a Szovjetunióval és a szocialista országokkal. Szövetségeseinkhez való viszonyunk „nyílt és megingathatatlan, szilárd elvi, internacionalista alapokon nyugszik és teljes összhangban van nemzeti érdekeinkkel”. Ám internacionalistának lenni nemcsak annyit jelent, hogy számítunk másokra, hanem azt, hogy ránk is számítanak. Politikánk így is értelmezi az internacionalizmust. Szolidaritást vállalunk minden néppel, amely a világ bármely részén szabadságáért, nemzeti függetlenségéért, az emberi haladás ügyéért harcol. Szolidárisak vagyunk, mert tudjuk: a mi szabadságunk és függetlenségünk is fenyegettetik azáltal: ha bárhol a világon, bármely nép szabadsága, függetlensége csorbát szenved; saját emberségünkben támadta- tunk meg, ha az emberi haladást bármilyen támadás éri. NÉGY ESZTENDŐ múltán újra választásokra készül ,az ország. S újfent nemcsak személyekre, hanem általuk képviselt politikánkra is szavazunk. Arra a politikára, amely további boldogulásunk záloga, amely egyszerre kormányozza az országot és szolgálja a népet. A mi politikánkra. J. R. békéről, a párt elnevezésének és programjának megváltoztatásáról, valamint arról, hogy a „baloldali” kommunistákat kirekesztik a központi bizottságból. A következő, VIII. kongresszus színhelye Moszkva. Időpont 1919. március 18— 23. Fontosabb határozatok: A központi bizottság beszámolójának jóváhagyása, az általános irányvonal, az OK(b)P, a szocializmust építő programja, a III.. Kommunista Internacionálé platformjához való csatlakozás, a katonai kérdés a proletariátusnak a középparasztokkal szembeni magatartása, valamint a nők körében végzendő politikai munka. A Az OK (b)P IX. kongresszusa 1920. március 29. és április 5-e között tanácskozott, ismét Moszkvában. Döntés született a gazdasági építés soron következő feladatairól. Oroszország villamosítási tervéről (GOELRO), a szövetkezetekkel szembeni magatartásról a milíciarendszerbe való áttérésről, a közlekedés beindításáról, valamint a politikai intézmények és a pártszervek közötti kapcsolatokról. Moszkva, 1921. március 8—16. X. pártkongresszus. Határozatok: a pártépítés és a pártegység, az ellenőrző bizottságok, a legfontosabb pártfeladatok a nemzetiségi kérdésben, „új gazdasági politika” NÉP bevezetése, a munkásság és parasztság helyzetének javítása, az imperialista háború veszélye stb. A XI. kongresszuson (Moszkva, 1922. március 27.—április 2.) megválasztották az OK(b)P küldöttét a Kominternbe, megvitatták az „új gazdasági politikával” kapcsolatos szak- szervezeti feladatokat, a falun folytatandó munkát, a párt megszilárdítását és soron következő feladatait, a központi revíziós bizottság irányelveit, a sajtó és a propaganda kérdéseit, valamint a Vörös Hadsereg megszilárdításának kérdését. Az OK (b)P XII. kongresszusán (1923 ánrilis 17— 25.) meghallgatták a központi ellenőrző bizottság beszámolóját, a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságához delegált orosz képviselők beszámolóját, döntéseket hoztak az iparról, a nemzeti kérdésről, a közigazgatási beosztásról, az ideológiai propagandáról, valamint a falusi munka feladatairól. Moszkvában 1924. május 23. és 31. között a párt XIII. kongresszusán határozatokat fogadtak el az országépítés legközelebbi feladatairól, a belpolitikai helyzetről, a falusi kultúr- munkáról, a sajtóról, Marx és Engels műveinek kiadásáról, a Lenin Intézet munkájáról stb. A XIV. kongresszuson a párt (1925. december 18—31.) felveszi a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja (SZK(b)P) elnevezést. Felhívást fogad el a lenin- grádi pártszervezet tagjaihoz. Határozatot hoz a Le- ningradszkaja Pravda című lapról, a párt új szervezeti szabályzatának elfogadásáról. a szakszervezetek és a Komszomol munkájáról. Meghatározza a szocialista iparosítás célkitűzéseit. XV. pártkongresszus. Moszkva, 1037, december 2—19. Határozatok: a központi szervek és ellenőrző szervek munkájáról, küldöttválasztás az InternaciO' náléba, az első ötéves népgazdaságfejlesztési terv irányelveinek jóváhagyása, határozat az ellenzékről stb. A központi bizottság és a központi ellenőrző bizottság beszámolóját, az első ötéves iparfejlesztési terv végrehajtásával, a mezőgazdaság kollektivizálásával és egyéb kérdésekkel foglalkozó beszámolókat hallgattak meg az SZK(b)P XVI. kongresszusán, amely Moszkvában ült össze 1930. június 26. és július 13. között. A XVII. pártkongresszuson (Moszkva, 1934. január 26. és február 10. között) meghallgatták és megvitatták a köznonti bizottság beszámolóját, a második ötéves népgazdaság-fejlesztési terv (1933—1937) tervezetét. foglalkoztak szervezési kérdésekkel és a párt szervezeti szahálvz'itával. a párt- és szovjetém'tésael. s ezekben a kérdésekben ha- tároeatokat hoztak. Moszkvában, 1939, március 10. és 21-e között ülésezett az SZK(b)P XVIII. kongresszusa.' Határozatok: a központi bizottság tevékenységéről, a központi ellenőrző bizottság beszámolójáról, az SZK(b)P-nek az Internacionáléhoz delegált küldöttei munkájáról, a harmadik ötéves népgazdaságfejlesztési tervről (1938 —1942), a módosított szervezeti szabályzat elfogadásáról. A XIX. pártkongresszus 1952. október 5. és 14. között ülésezett Moszkvában. A párt a Szovjetunió Kommunista Pártja nevet veszi fel. Határozatok: Az 1951—55-ös ötödik ötéves népgazdaságfejlesztési terv irányelvei, a párt hevének megváltoztatása, a szervezeti szabályzat módosítása 1956. február 14—25-én került sor Moszkvában az SZKP XX. kongresszusára. Határozatok: módosításoka szervezeti szabályzatban, irányelvek az 1958—60-as. hatodik ötéves népgazdaságfejlesztési tervhez, a személyi kultuszról és annak következményeiről, az SZKP új programjának kidolgozásáról. A rendkívüli, XXI. kongresszus elé il959. január 27—február 5.) a következő kérdések kerültek: a Szovjetunió népgazdaságfejlesztési tervének irányelvtervezete és az SZKP XXII. kongresszusának előkészítése. A XXII. pártkongresszus 1961. október 11—31. között ülésezett Moszkvában. Az SZKP Központi Bizottsága beszámolt tevékenységéről, megvitatták az SZKP új programját, elfogadták a szervezeti szabályzat módosítását. A XXIII. pártkongresz- szuson, amelyre 1966. március 29. és április 8. között került sor Moszkvában, meghallgatták az SZKP Központi Bizottságának beszámolóját munkájáról, elfogadták az irányelveket az 1966—70-es népgazdaságfejlesztési tervhez, határozatot hoztak a szervezeti szabályzat módosításáról és nyilatkozatot fogadtak el az Egyesült Államok vietnami agressziójáról, majd megválasztották az SZKP központi szerveit. (Forrás: CTK) 1
