Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-24 / 70. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek? XXVI. évf. 70. szám MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Ara: 90 fillér 1971. március 24, SZERDA A fiatalokért Ja délelőtt Kecskemé­ten, a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok képviseletében tartja meg­alakulása utáni első plená­ris ülését a KISZ Központi Bizottságának Mezőgazda- sági Ifjúsági Tanácsa. Immár tizennégy év alatt szerzett tapasztalat bizo­nyítja: az ifjúság rétegei között nem lehet általáno­sítani a szocialista építő­munka megbecsülésére, a közösségi szellemre való nevelés módszereit. A Kom­munista Ifjúsági Szövetség csakis akkor végezhet ered­ményes, jó munkát, ha fi­gyelembe veszi a fiatalok rétegeinek sajátos helyze­tét, a körülményeket, s a lehetőségeket és külön-kü- lön részleteiben foglalko­zik az ifjúmunkások, a mezőgazdaságban dolgozó KISZ-esek, vagy a diákok problémáival. A mezőgazdasági ifjú- sági tanács az év elején alakult meg. A ter­melőszövetkezetekben, álla­mi gazdaságokban dolgozó, s a falun élő fiatalok kép­viselői elsősorban a KISZ- szervezetek segítését tűzték célul. Ennek érdekében öt különböző ■ bizottságot vá­lasztottak. Az ifjúsági tanács irány­elvei alapján segíti a falun élő és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok erkölcsi, politikai és ideológiai ne­velését, figyelemmel kíséri a parasztifjúság általános és szakmai műveltségének alakulását, a tehetséges és arra érdemes fiatalok to­vábbtanulását. Gondot for­dít a mezőgazdasági üze­mekben dolgozó fiatalok munkahelyi beilleszkedésé­re, a vezetésben való rész­vételére. Sokrétű tevékeny­sége mellett a tanács figye­lemmel kíséri az ifjúsági szocialista brigádok mun­kaversenyét, s javaslatokat tesz új, országos szintű mozgalmak szervezésére. Az a tény, hogy a me­n zőgazdasági ifjúmun­kások küldöttei éppen Bács-Kiskun megyében, Kecskeméten tartják első ülésüket, egyáltalán nem véletlen. Megyénk ifjúságá­nak legszélesebb rétegét a falusi fiatalok, ezen belül a szocialista mezőgazdaság KISZ-esei alkotják. Szinte valamennyi alapszervezet bekapcsolódott a KISZ Vili. kongresszusa tiszteletére indított szocialista munka­versenybe. Parasztifjúsá­gunk egyre inkább megta­lálja helyét a közös gaz­daságokban. Becsületesen dolgoznak, mozgalmi mun­kájukban példamutatóak. Ma délelőtti ülésén a KISZ eddigi rétegtevékeny­ségének tapasztalatairól, a mezőgazdasági védnöksé­gek végrehajtásáról, s a X. pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny ered­ményeiről ad számot az if­júsági tanács. fjdvözöljük az ifjúsági U tanácskozáson meg­jelent vendégeket! X. L. Érdemes fejleszteni a kapcsolatokat Elméleti és gyakorlati szakemberek tapasztalatcseréje Kecskemét kertészeti ku­tatói, szakemberei és a Budapesti Kertészeti Egye­tem professzori kara között már több mint egy évti­zeddel ezelőtt gyümölcsöző kapcsolat alakult ki. Ko­rábban az egyetem tanácsa évente itt tartotta ülését. A tapasztalatcserék igen sokat segítettek az elmélet és a gyakorlat közelítésé­ben. A néhány éve szünetelő szorosabb kapcsolatok fel­vételére az utóbbi időben ismét sor került. A kerté­szeti egyetem munkaközös­sége több mezőgazdasági intézménnyel, üzemmel alakított ki együttműkö­dést. A megyei pártbizott­ság meghívására kedden Kecskemétre látogatott az egyetem tanácsa dr. Kozma Pál rektor tanszékvezető egyetemi tanár vezetésével. A vendégeket- Kecskemé­ten a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben dr. Ro­many Pál, a megyei párt­Mészöly Gyula, äz intézet igazgatója fogadta. Jelen volt dr. Matos László, a megyei pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályának vezetői a. Az intézet kultúrtermé­ből! tartott tanácskozást dr. Homány Pál nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy az együttműködés további fejlesztése annál is inkább indokolt, mert Kecskemét a kertészeti kutatás köz­pontja hazánkban. A zöld- ségtermesztési kutatóinté­zeten kívül eredményesen dolgoznak a szőlőtermesztés kutatásával foglalkozó te­lepek is. A következőkben dr. Mészöly Gyula, az intézet igazgatója ismertette az ed­dig elért eredményeket. Báldy Béla tudományos osztályvezető a paradicsom­kutatás sikereiről szólt. Kőrös Lajosné tudományos munkatárs az uborka és a tojásgyümölcs nemesítésé­ben kitűzött feladatokat is­Filius István, a Kecske­méti Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikum igazgatója az intézet tízéves műkö­dését méltatta, majd fog­lalkozott a további elkép­zelésekkel, amelyeknek, megvalósulását elősegíti, hogy jövőre 90 millió fo­rintos beruházással felépül az új tanintézet. Az előadásokat követően a vendégek körüljárták az intézetet. Megtekintették a paradicsommag-tisztító, va­lamint a sürítő üzemet, a laboratóriumokat és az üvegházat. A program a Szikrai Ál­lami Gazdaságban folyta­tódott, Magyar Ferenc igazgat# kalauzolásával megtekintették, a hűtőtáro­lót és a palackozó üzemet. A délutáni órákban ellá­togattak az épülő, új tech­nikumhoz. A tapasztalat­csere a Közép-magyaror­szági Pincegazdaság Alföl­di Üzemének most épülő új ! központjában fejeződött be. 1 K. S. Dr. Romany Pál üdvözli a vendégeket. A területfejlesztés lehetőségei Miniszteri értekezlet a nehézipari beruházásokról Kedden a Nehézipari Mi­nisztériumban megtartott miniszteri értekezlet meg­vitatta a területfejlesztési koncepció és a nehézipari beruházások összehangolá­sáról szóló jelentést. A műtrágyaipar 1975-ig szükséges termelési kapa­citásnövelését elsősorban a Péti Nitrogénműveknél építendő műtrágyagyár biztosítja. Az 1976—1980 közötti időszakban a mű­trágyagyártás további nö­velésére legelőnyösebbnek látszik a Tiszai Vegyikom­binát műtrágyagyárának intenzifikálása. A későbbi­ekben valószínűleg az lesz ésszerűbb, ha az új üze­meket a Tisza menti Ve­gyiműveikhez kapcsolódva, Szolnokra telepítik. Másik lehetőségként felmerül Ba­ja körzete is. Jelentősen bővül a mű­anyagfeldolgozás a Hun­gária Műanyagfeldolgozó Vállalat debreceni, szom­bathelyi és budapesti tele­pein, de ezenkívül ú’abb üzemeket is keli létesíteni az ország déli, délnyuga­ti részén, ahol nincs szá­mottevő műanyagfeldolgo­zó ipar. A gyógyszeripar terme­lése a következő 15 évben várhatóan megháromszo­rozódik, elsősorban a meg­levő gyógyszergyárak bő­vítésével. Az iparág veze­tői azonban javasolják, hogy 1978 és 1983 között új gyár is létesüljön. Te­lephelyként Pécs vagy Sze­ged körzete jöhet számí­tásba, de ezt a kérdést még a későbbiekben meg­vizsgálják. A bolgár külügyminiszter látogatása Baranyában A hazánkban tartózkodó Ivan Basev, a Bolgár Nép- köztársaság külügyminisz­tere és felesége, továbbá a bolgár külügyi delegáció tagjai kedden Baranya me­gyébe látogatott. A vendé­geket elkísérte Péter János külügyminiszter. A delegációt Pécsett Pal­kó Sándor, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnöke köszöntötte és tájékoztatta Baranya fiaz­Eredményes mnnkaverseny a tanácsi vállalatoknál Tegnap Kecskeméten a megyei tanács végrehajtó­bizottsága és az SZMT el­nöksége együttes ülésen ér­tékelte a tanácsi vállala­toknál folyó szocialista munkaverseny elmúlt évi eredményeit. Az erről szó­ló jelentés megállapította, hogy a vállalatok 11,4 szá­zalékkal niwelték termelé­süket, 4,1 százalékkal több dolgozót foglalkoztattak, s hét százalékkal emelték a termelékenységet. Mindez arra mutat, hogy a tanácsi iparban és keres­kedelemben egyre jobban kibontakozik a dolgozók alkotó, kezdeményező kész­sége. Jellemző erre, hogy a 35 vállalat közül hu­szonkettő pályázott a ki­váló cím elnyerésére. Ezek közül az irányítást végző szakosztályok és a szakszervezetek szakmai megyei bizottságai tizenhá­rom vállalat eredményeit tartották alkalmasnak ar­ra, hogy az értékelő bizott­ság elé kerüljenek. dasági és kulturális életé­ről. A baráti eszmecserét követően a vendégek meg­tekintették Pécset, majd Harkányba utaztak, ahol Ivan Basev külügyminisz­ter koszorút helyezett el a hazánk felszabadításáért életüket áldozott bolgár hő­sök emlékművén. Este Péter János kül­ügyminiszter adott vacso­rát a bolgár vendégek tisz­teletére a Siklósi várban, 'ít* Nemrég új termék — excenter présgép indító be­rendezés — gyártását kezd­ték meg a Kalocsai Fém- és Villamosipari Vállalat­nál. A szerkezet kézi- és lábkapcsolással működik. Képünkön Kovács Jánosné présgép indítóberendezést szerel. A bizottság megállapítot­ta, hogy a szocialista mun­kaverseny nemcsak haté­konyabbá vált, hanem ke­reteiben is fejlődött. Az ér­tékelt tizenhárom vállalat­nál ugyanis 1969-hez viszo­nyítva tavaly egyharmadá- val nőtt a szocialista cí­mért küzdő és húsz száza­lékkal a címet elnyert bri­gádok száma, 3,6 százalékkal több újí­tást nyújtottak be és 15 százalékkal többet alkal­maztak a termelésben is. Ezután az együttes ülés a tanácsi vállalatok közöt­ti, negyedik ötéves terv időszakára szóló szocialista munkaverseny irányelveit vitatta meg. Megállapítot­ta, hogy az elmúlt tervidő­szakban elért eredmények kedvező feltételeket terem­tenek a jelenlegi tervcik­lus feladatainak teljesíté­séhez. A vitában felszólalók hangsúlyozták, hogy a ta­nácsi iparnak és kereske­delemnek elsődleges a la­kossági igények kielégítése — a hiánycikkek gyártása, a szolgáltatások fejlesztése — a feladata. A vállalatok közötti ver­seny keretében nagy gon­dot kell fordítani a szak­munkásképzésre, a mun­kakörülmények javításá­ra, a munkásellátásra, a településfejlesztésben va­ló részvételre, ezen be­lül elsősorban óvodák, bölcsődék létrehozására. Az együttes ülés után az SZMT elnöksége a Kecs­keméti Városi Művelődési Központ idei munkatervét tárgyalta meg. A megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának napirendjén pedig a társadalmi ünnepek rende­zésére, az üzletek kettős ünnepeken való nyitvatar- tására és az ötéves telepü­lésfejlesztési versenyre vo­natkozó előterjesztések sze­repeltek. Az említett napi­rendi pontokkal kapcsolat­ban hozott határozatokra lapunkban még visszaté­rünk. N. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom