Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-13 / 61. szám
Vátfőző üvegiárgijak Észre sem vesszük, az üvegtárgyak, — a poharak, vázák, tálcák és üvegek — végigkísérnek életünkön. Nélkülözhetetlen használati tárgyak és sokszor igen szép díszítői otthonunknak. Érdekes, hogy a műanyagok térhódítása mellett is, az üveg napjainkban éppen olyan kedvelt, amikor még híre-hamva sem volt a műanyag tálaknak, poharaknak, kancsóknak. Az üvegtárgyak mindig megújulnak, formájuk és színezésük, díszítésük alkalmazkodik, követi a kor ízlését, formájával a célszerűséget szolgálja. Minden háztartásban használnak vizes-, boroskancsókat, ivópoharakat. A hasas és csúcsos formák leegyszerűsödtek, a fehér üveg megszínesedett. A legújabb kancsók, — szürke, zöld színben, poharakkal kiegészítve készülnek a gyárakban. A célnak nemcsak megfelelőek, hanem szépek is. Színvakság és színtévesztés Rokon ez a két látási zavar? Rokon, de mégsem ikrek, mint ahogyan egyesek hiszik. Sokan hallottak. sőt sokan tudnak is róluk, biztosat azonban aránylag kevesen. Akad, aki azt mondja, hogy a színvakság azzal az elváltozással azonos, amit farkasvakságnak hívnak. Ez nem igaz! Van azután még olyan is, aki az orvosokat szidja, hogy a színtévesztést csak ők találták ki, éspedig azért, hogy a gépkocsivezetői igazolványhoz szükséges orvosi bizonyítványt, egyeseknek ne kelljen kiadni. Nem így van ez sem. A közlekedés biztonsága érdekében nagyon is fontos közérdek, hogy egyesektől a bizonyítvány kiadását, a vizsgáló orvos valóban kénytelen megtagadni. Mielőtt azonban a dolog lényegére térnénk, tisztázzuk, hogy a hiánytalan, ép szem hogyan is látja a színeket? Az egészséges, jól látó szem az ideghártyával — latinul retinájával — érzékel. Az érzékeny látóideghártyában három olyan egymástól különböző csapocska van, amelyekkel a színeket látja. Az egyik a vörös színre, a másik a zöldre, a harmadik a kék színre érzékeny. Ezek a csapok ösz- szedolgoznak és együttműködésükkel minden színkeverék egyformán látható és szétválasztható. A helyesen látó szem nemcsak a vér vörösségét, a falomb zöldjét és a kék eget látja, hanem azt is meg tudja mondani, amikor a kék hajnal enyhén vörösödik, vagy valaminek a színe éjmenet a vörös és a zöld között. Egyeseknél előfordul, hogy az ideghártya színlátó csapjai közül az egyik színre érzékeny csapféleség hiányzik, vagy érzékenysége csökkent. Természetes, hogy az ilyen ember a kérdéses színt nem tudja pontosan meghatározni. mert a színek összefolynak. Leggyakrabban a vörös vagy a zöld színérzékelő csapjainak hiánya okoz kellemetlenséget és az ezzel járó élettani rendellenesség, a vörös és zöld színek megkülönböztetésének képtelensége a két szín összekeverése. Ezt a hiányosságot, ezt az állapotot — és nem betegséget! — nevezzük színtévesztésnek. A színvak látóideghártyájának csaprétege vagy csak egyetlen színérző elemet tartalmaz, vagy egyet sem. Az ilyen egyén környezetét csak sötét, illetve világos tónusokban látja valahogy úgy, mintha fekete-fehér — tehát nem színes! — filmet, vagy fényképet nézne, mert nem érzékel semmiféle színt. Színről esetleg beszél, mert hallott valamit róla, de fogalma sincs arról, hogy a szín tulajdonképpen mit is jelent. A farkasvakság alkonyaikor jelentkező nagyfokú látáscsökkenés, ami nappal kifogástalanul látóknál jelentkező fogyatékosság. A színtévesztésnek és színvakságnak a közlekedésben különösén nagy a jelentősége. A tilos .a vörös. a szabad a zöld szín. A vöröset állítólag azért választották annak idején a „tilos” jelzésre, mert még rossz látási viszonyok között is legjobban, legmesszebbre - látszik és áttör még a sűrű ködön is. És most joggal kérdem: vállalhatja-e valaki bármilyen gépjármű vezetését, ha a két színt nem tudja pontosan és biztosan megkülönböztetni? A színtévesztésnek különféle fokozatai lehetnek. Elképzelhető, hogy a tiszta vöröset és zöldet látja valaki, de az átmeneti — kevert színek osztályozásánál elveszíti a biztonságát. Ezért vizsgálják a színérzést olyan táblákkal, ahol halvány, — egymáshoz közelálló színű ábrák vannak. A színtévesztés és színvakság egyelőre nem gyógyítható. Egyelőre, mert ma az élettani forradalom korábban — ki tudja? — talán holnap megoldódik a kérdés és ezzel a világ az ember előtt mégjobban megszínesedik. Talán még tökéletes színlátók számára is. Dr. Buga László A család légköre M óricz Zsigmondi irta gyermekkorára emlékezve az Életem regényében a csécsi évekről: „Micsoda családi hőség volt ebben a szegény kis életben. Ha nem volt tüzelő, az semmi sem volt. A kemencében minden szemét megégett, s meleget adott: de egy sohasem hiányzott; a család szent melege. Ez olyan volt nálunk, mintha a testek fejlesztették volna ki, s minél nagyobb számú lett a család, ez a hő annál magasabbra fokozódott." A család szent melege — írja Móricz Zsigmond. Szinte megfoghatatlan, körül- írhatatlan, s mégis érezzük, hogy a gyerek nevelésének nagyon is lényegét érinti. Lehetne példákat említeni persze rideg családi életekről is, olyanokról, ahol a gyerekekből mégis rendes, becsületes, ragaszkodó természetű emberek váltak. Mert ki tagadhatná, hogy a rossztól, a ridegségtől való irtózás, a kellemetlen emlékek is néha jó útra irányíthatják a fiatalokat. De ezek általában rendhagyó esetek, a családi melegség, összeforrott- ság olyan erő a nevelésben, amelyet nem lehet nélkülözni. A gyerek a családban tölti Idejének túlnyomó többségét. A legszorosabb kapcsolatban a szülőkkel és a testvérekkel van. Tulajdonképpen a kapcsolatok jellegétől, milyenségétől függ elsősorban a nevelés sikere, vagy kudarca. A családi élet hangulata, légköre a legfontosabb nevelési tényező, az itteni hatásokat legfeljebb befolyásolni, módosítani tudja az iskola, de lényegesen megváltoztatni soha S ez rendben is van —* attól a kevés kivételtől eltekintve, amikor a Családokban veszélyeztetik a gyerek testi, szellemi és erkölcsi fejlődését. De még ilyenkor sem a családok ellen neveli az iskola a gyerekeket, hanem azok ellenére próbál belőlük rendes embereket faragni. Az esetek túlnyomó többségében azonban együtt, összefogva nevel a család és az iskola, $ ez a leghatásosabb. Mostanában sok szó esik a hagyományos családi élet felbomlásáról, átalakulásáról — és nem is alaptalanul. A nők, az anyák szerepének megváltozásával módosult a családi „szereposztás”. Régebben a családok eltartása szinte kizárólag az apa vállára nehezedett. Az anyákra hárult az otthoni munka és a gyerekek nevelése. Ma viszont a legtöbb helyen az anya is dolgozik, egyik család- fenntartóvá vált, s ez lényeges változásokat hozott a családban betöltött szerepében. S a gyerekek? Viszonylag kevesen töltik iskolán kívül idejük többségét az anyjukkal, sokan tanulószobán, napköziben vannak, avagy „kulcsos gyerekek” lettek, akik a tanítás után egyedül vannak otthon. S ezek a, változások éppen akkor történtek, amikor az iskolai követelmények is jelentősen megnőttek A családnak ez az átalakulása na- •** gyón sok probléma forrása. Mégpedig elsősorban nem azért, mert az anya kevesebb időt tölt gyerekeivel együtt. Sok-sok példa igazolja, hogy nem annyira az együtt töltött idő mennyisége, mint inkább a milyensége a fontos. Mert a családban a szülő minden mozdulata, minden szava, minden döntése nevelő. Hatással van a gyerekre egy vacsora közbeni beszélgetés, a szülők egymáshoz való viszonya, a beszélgetések hangneme, a gyerekek közti kapcsolatokban megkövetelt normák, s minden-minden, a felnőtt számára talán lényegtelennek tűnő mozzanat. Az írók életrajzait, visz- szaemlékezéseit olvasva döbben rá gyakran az ember, hogy milyen semmiségek nőnek a gyerek szemében sorsdöntő tényezőkké. Ezért a jó családi életet, az egymásra utaltság érzésének n kialakítását mindenkor fontosnak keli tartani a nevelésben. A mai szülők abban hibáznak a leggyakrabban és a legtragikusabban, hogy a régebbi viszonyok között kialakult nevelési gyakorlatot folytatják. Az egészen más viszonyok között megélt saját gyerekkoruk tapasztalatait teszik át a mai korba — mégpedig sokszor a velük szemben már elkövetett hibákkal együtt A nevelésben persze minden szülő szokott hibákat elkövetni — talán azért is fontos mindkét szülő jelenléte a családban, hogy egymás tévedéseit enyhítsék, ösztönösen is korrigálják — de a régebbi neveléseljárások kritikátlan átvétele több mint egyszerű hiba. H a már visszagondolnak saját gyerekkorukra a szülők, hasznosabb lenne, ha nem az elavult nevelési módszerekre és fogásokra emlékeznének, hanem arra, mire vágytak annak idején, milyen családi légkörre, apai és anyai viselkedésre, szeretetre áhítoztak. Ha ezt idézik fel magukban, akkor különösebb pedagógiai jártasság nélkül is megtalálják a módját, hogy erősödjön a család nevelő hatása. T. U Egy divatos tornaeszköz Nagy népszerűségre tett szert hazánkban is a? utóbbi időben a Medicin- karika, avagy Fogyi-roli néven forgalomba hozott, ötletes kis kerékféle, melynek közepén egy rúd vonul át, úgy, hogy két oldalt kinyúlik. Ezt a kinyúló rudat kel! két kézzel megfogni — miután előzőleg letérdeltünk — majd segítségével előre gördíteni a kereket a padlón. Ehhez természetesen karjaink is előre nyúlnak, hátgerincünk is előre feszül, hasizmaink is megérzik a nyújtózkodást, Azután visszahúzzuk magunk elé a kereket (mindvégig térdelésben maradva a földön), és megint kinyújtjuk. Így. Ismételjük a gyakorlatot 10—15- ször egymás után; ha nincs rá több időnk, legalább reggel, felkelés után, nyitott ablaknál. De ha szerét ejthetjük, este Is igen hasznos elvégezni ezt a jó kis nyújtózkodást, Európa-szerte ismerik ezt a tornaszert. Egyszerűbb, vagy díszesebb kivitelben készül, de egyazon «Ivek alapján: célja a hátgerinc nyújtózta- tása, a hasizom megdol- goztatása. Szakemberek véleménye szerint alkalmas a testtartás javítására, sőt egyes esetekben a gerincferdülést is' képes' megszüntetni. Természetesen csak egészséges emberek tornázhatnak vele; akinél valamilyen egészségügyi ártalom merült fel, előbb kérje ki orvosa tanácsát, mielőtt használni kezdené. A Medicin-karika a Centrum Áruházakban, vagy sportszerboltokban kapható — mutatós, dobozos csomagolásban. Ez a drágább változat, ára 91 forint. Másik fajtája, a Fogyi-roli (egy ktsz gyártmánya) ugyanezt a célt szolgálja, kevésbé látványos kivitelben és egyszerű nylontasakb^i. Ára 49 forint, ugyancsak áruházakban, valamint a Shell-olaj-, benzinkutaknál árusítják. Természetesen tornázhatunk segédeszköz nélkül is; mindenki tud néhány egyszerű gyakorlatot (térdhajlítást, törzskörözést, fejkörözést, deréig hajítást stb.), s ha csak ezeket végzi, akkor is hasznosan tevékenykedik egészsége, rugalmassága megőrzéséért A segédeszközzel végzett tornának azonban külön varázsa van; megkönnyíti, egyben megnehezíti a gyakorlatokat. Könnyíti, mert valamire támaszkodunk, valamibe fogódzkodunk, nemcsak a magunk egyensúlyérzékére hagyatkozunk. Megnehezíti, mert a segédeszközhöz is alkalmazkodni kell, ügyesen kell fogni, rá kell hajolni, ki kell nyújtani stb. A tornán belül azonban még külön Is javítja mozdulataink célszerűségét, pontosságát. A segédeszköz — labda, seprűnyél, esernyő stb. — használata torna közben szórakoztat Is, külön feladatokat ró ránk, növeli ambíciónkat, kedvünket. KI lehet próbálni a Medicin, vagy a Fogyí-rőlit, hogy lefogyunk-e tőle. Ez nem biztos, de, hogy a tornára könnyen rá lehet szokni, vele és ez csak hasznukra válhat — abban biztosak vagyunk, P, S. Tavaszi kosztümök 1. Tengerészkék midi kiskosztüm, derékig érő kabáttal, el- kerekltett gallérral, elejerésszel, és szoknyaaljjal. Rátett kerek zsebekkel. Tűzés díszítéssel, arany gombokkal, élénk piros kiegészítőkkel, 2. Vékony világosszürke flanelkosztüm, rövid kabáttal, kétsorosán gombolva. Ejtett derékrészen lakkövvel, ezüst csattal és gombbal. Lefűzött, szembenajtott midi szoknyával. Fe- bér, puha nagyszélű kalap. 3. Piros ingsttlusú négy zsebfedős, rátét zsebes, rátűzött vállrészes megkötői övvel — kosztüm. Rajta tűzésdíszítés, bővülő szoknya. 4. Almazőld, nyaknélkflll midi kiskosztüm, apró gombokkal, megkőtős rolni övvel és két zsebbel. Kifelé bővülő szoknyával. Kötött sapkával és sállal. 5. Midi hosszúságú lemberdzsekes összeállítás, rátett zsebs pántdfszftéssel, aládomborított, tűzött vállrésszel, övrésszel és kézelővel. Ugyanilyen sapka.
