Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-12 / 60. szám

1971, március 12, péntek 8. oldal A Minisztertanács ülése ' Kiállítják a kunszentmiklósi A kormány csütörtökön tartott ülésén — az Orszá­gos Tervhivatal elnöke, az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter, valamint a pénzügyminiszter közös ja­vaslata alapján — határo­zatot hozott a területfej­lesztés irányelveiről. A ha­zánkban első alkalommal kidolgozott, az egész or­szágra kiterjedő irányelvek tartalmazzák valamennyi népgazdasági ág területi fejlesztésének legcélszerűbb módját. A határozat elő­segíti, hogy a munkaerő és a termelési eszközök kö­zött kedvezőbb területi ará­nyok jöjjenek létre, továb­bá. hogy a lakosság jöve­delmi és ellátottsági szín­vonalában területileg je­lenleg még meglevő kü­lönbségek fokozatosan csök­kenjenek. Az építésügyi és város­fejlesztési miniszter, vala­mint az Országos Tervhi- viatal elnöke közösen ter­jesztette elő az országos településhálózat-fejlesztési koncepciót. Ennek meg­valósítása a településháló­zat kedvezőbb kialakítását segíti elő. A kormányha­tározat megszabja a külön­böző funkciójú nagy-, kö­zép- és kisvárosok hálóza­tának rendjét, és biztosítja szerepkörüknek megfelelő, összehangolt fejlesztésüket. Gondoskodik továbbá a kis falvak, valamint a szór­ványtelepülések ellátását biztosító alsófokú közpon­tok hálózatának kialakítá­sáról. Az Országos Tervhivatal elnöke, az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a Minisztertanács tanácsi hi­vatala és a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnökei közösen tettek előterjesz­tést a területi tervezés és tervek rendszeréről. A kor­mány határozata egységes rendszerbe foglalja a nép­gazdaság területfejlesztési, területrendezési, telenülés- fejlesztési és településien­Ülést tartott a Kalocsai járási Tanács Tegnap tartotta a jelen­legi választási ciklusban utolsó ülését a Kalocsai Járási Tanács. A testület 1970. évi mun­kájáról, valamint a harma­dik ötéves tervidőszak eredményeiről szóló beszá­molót Pétiké János vb-el- nök terjesztette elő. Ezután Csonki Ferenc felolvasta a megyei tanács v égrehajtó bizottságának le- •V elét, amelyben köszönetét fejezi ki a kalocsai testü­let tagjainak eredményes munkájáért. Ezzel az üléssel a Kalo­csai Járási Tanács, mint testület befejezte működé­sét. A végrehajtó bizottság 1971. április 25-ig rendel­kezik megbízatással, majd ezt követően megkezdi mű­ködését Kalocsán a megyei tanács testületi szerve, a járási hivatal. Cs. I,. dezési tevékenységének tervezését, rendezi egymás­hoz való kapcsolatukat és összehangolja azok időtar­tamát. A területfejlesztési tervek népgazdasági, fővá­rosi, illetve megyei szinten, közép- és hosszúíávú idő­szakra készülnek. A hatá­rozat tartalmazza a terüle­ti tervek különböző típusai­nak jóváhagyási rendjét, e téren is növelve a tanácsok hatáskörét. A Minisztertanács meg­tárgyalta a levegő tiszta­ságvédelme szabályozásá­nak alapelveit. Az építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter, az igazságügymi­niszter, a pénzügyminiszter és az Országos Természet- védelmi Hivatal elnökének közös előtéri esztése alap­ján a kormány megállapí­totta a Magyarországon megengedhető minőségi j normákat, s az ország egyes területeit védettségi kategóriákba sorolta. A kormányhatározat a leve­gő tisztaságvédelmi előírá­sainak megszegőire azonna­li hatállyal szigorú bírság kiszabását rendeli el, to­vábbá foglalkozik az orszá­gos levegőtisztaság-védelmi alap létrehozásával és fel- használásával. A Minisztertanács ezután egvéb ügyeket tárgyalt. ((MTI) kincseket A múzeumok féltve őr-! egyszer láthatja a nagykő- zik nemesfémből készült j zönség, az úgynevezett ötvösremekeiket. A pótolha- j aranyvasárnapon. Ilyenkor Csörgő Benjámin és Szűcs Gábor, akik megtalálták és bejelentették a kunbábonyi leleteket. Később is sok segítséget nyújtottak a régészeknek. Fáradozásaik jutalma nem is marad el. A képen látható arany ivópohár a gyűjtemény egyik különleges darabja. Súlya 51,4 dkg. Kivitelezése a bizánci művészet magas színvonalát bizonyítja. tatlan, s pénzben kifejez- hetetlen értékű ékszereket, dísztárgyakat, fegyvereket évente — újabba.i — csak Lehetetlen Épp a napokban, adták hírűi a lapok, hogy 15 ma­gjai novella megfilmesíté­sére készül a televízió. Egy időben a kritikusok szemé­re vetették a Tv filmesei­nek, hQgy nem törődnek eléggé a mai és a klasszi­kus magyar irodalom olyan remekeivel, amelyek szinte kínálkoznak a képernyőre. Ehelyett külföldről átvett és gyakran meglehetősen gyenge produkciókkal lát­nak el bennünket. Az idézett hír arra mu­tat, hogy a Televízió illeté­kesei megfogadták a taná­csot. Épp ezért idejében szólunk: Nem minden — bármi kitűnő — prózai mű alkalmas a megfilmesítés­re. Némely esetben teljes­séggel lehetetlen. Példa is akad mindjárt. A tegnapelőtti Útközben című tv-film. Sükösd Mi­hálynak egy néhány évvel j ezelőtt megjelent, gondola­tilag és hangulatilag tagad­hatatlanul érdekes novel­lája a képernvőn unalom­ba és érthetetlenségbe fúlt. A hős. fiatal értelmi­ségi Nyugatra utazik és felhasználja az alkalmat, hogy találkozzék ifjúkori példakéoével. mesterével, a világhírű filozófussal. A fiatalember már rég eltá­volodott azoktól a nézetek­től, amelyeket mestere hir­det. Tehát a néző. olvas* biztos lehet benne, hogy nem fogják egvmást meg érteni. A szituáció érdeke* ám képernyőn semmivé foszlik az összeütközés Képtelenek vagyunk követ­ni a két különböző gondol­kodásmód logikáját A novella olvasása köz­ben ugyanis meg lehet áll­ni, vissza lehet lapozni: mint nézőnek, nincs meg ez a lehetőségünk. Hama­rabb elfáradunk a vitában, mint a tanítvány és meste­re, pedig nekik sincs tü­relmük sokáig hadakozni. Amikor feltűnik a Vége fel­irat, már nem is emlék­szünk a vitára, csak a professzor dolgozószobájá­ra, a vasúti sínek hátrafe­lé száguldó hosszú képsorá­ra és csillogó tengerre, amelyet szépen fényképe­zett Halász Mihály. Filozófia — képernyőn: eleve súlyos buktató. Emel­lett már eltörpül néhány ób an apróság, amelyet Szi- netár Miklós rendezőnek kell felrónunk. Például az, hogy a fiatal magyar értel­miségi hamisítatlan tinéd­zser. Huszti Péter mint va­lami szocialista kóborlovag papucsban, „pulcsiban” ka­landozza be Európát és így állít be mesteréhez is, igencsak illetlenül. Láttunk aznap este egy nem különösebben nagy igényű, de érdekes útifil­met is, Chiléről, nem baj, hogy nem akarták bemu­tatni az egész országot múltjával, jelenével. Áin átmeíegedett a szívünk, amikor láthattuk, hogy Jó­zsef Attila versét olvassa a santiagói utca embere és a '■hilei gyerekek azt a ma­gyar népdalt éneklik, amit a mi óvodásaink. M. L. L'j szovjet városok A Szovjetunióban igen gyorsan nő az új városók száma. Az 1959-es és az 1970-es népszámlálás között a Szovjetunió térképén 256 város és 622 városi jellegű település jelent meg. Ez az ország viharos gaz­dasági fejlődésével, a nép jólétének emelkedésével új, hasznos ásványi kincsek felfedezésével, elektromos erőművek és új üzemek építésével függ össze. Az 1966—1970 közötti népgaz­dasági fejlesztési terv alap­ján több mint 100 új vá­ros épült, számos azzal a céllal, hogy meghódítsák a természeti kincsekben gaz­dag területeket, különösen Szibériát, a Távol-Keletet, Közép-Ázsiát és Kazahsz­tánt. Á régi város helyett azonos névvel új épült. Üj-Uzeny, Kapcsagaj, Szergejevka és Csardara a Kazah Köztár­saság új városai. Az első egy nagy jelentőségű olaj- lelőhely felfedezésének kö­szönheti létét, a többiek pedig hatalmas erőművek építésének, mint a Litván Köztársaságban levő Sztucsja, vagy az Üzbég Köztársaságban levő Ues- kurgan. Az elkövetkező 10 évben a szakemberek véleménye szerint a Szovjetunióban újabb 250 város épül fel. Az új városok építése és a régiek fejlesztése során sok gondot fordítanak a városrendezésre, a lakosság kényelmét biztosító szolgál­tatások megszervezésére, az épületek esztétikus meg­formálására. különleges biztonsági intéz­kedések után kerülnek a tárlókba, vitrinekbe a vas- tagfalú páncélszekrények mélyéből a hajdani nagy- urakat ékítő, gazdagságu­kat tanúsító remekek, az emberi tudás, akarat, a szépség és a harmónia időtlen bizonyítékai. A nagyvárosok lakói kihasz­nálják ezeket a ritka al­kalmakat és százával, ez­rével látogatnak el a kiál­lítási csarnokokba. Valljuk be, hogy a Kecs­keméten eddig megrende­zett aranyvasárnapok a vártnál kisebb érdeklődést keltettek. A második vi­lágháború során kifosztott múzeumunk kevés aranyle­lettel gazdagodott az_ el­múlt huszonöt esztendőben. Február 20-án — mint ezt lapunkban megírtuk — Kunszentmiklós Bábony el­nevezésű határrészében ho- mokbánvászás közben meg­„ARÄNYN APÓK'9 KECSKEMÉTEN talált avar fejedelem — kagán — sírjában a vilá­gon eddig egyedülálló tár­gyak kerültek elő. A haj­dani vezér csaknem két­száz tárgyból álló kincseit azóta a megyei múzeumba szállították. Az elmúlt héten neves tudósok látogattak Kecske­métre a minisztérium meg­bízásából a tárgyak becs­értékének megállapítására. A kunszentmiklósi lelete­ket „világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű­nek” minősítették és rögzí­tették, hogy értéke forint­ban kifej ezhetetlen. „ösz- szetételében változatosabb, gazdagabb, mint az ezideig Magyarországon napfényre került rokonjellegű fejedel­mi sírokban ismeretes kin­csek.” — írták. A beszol­gáltatok, a bejelentők — és itt külön is köszönetét mon­dunk Horváth Sándor órás­mesternek. aki először hív­ta fel ismerősei figyelmét az ivópoharak, ruhadíszek, fegyverek páratlan értéké­re és az azonnali bejelen­tési kötelezettségre — ösz- szesen több tízezer forint jutalmat vesznek át már­cius 13-án. szombaton, dél­előtt a kecskeméti mú­zeumban. Madarász László­tól. a megyei tanács elnök- helyettesétől. Az érdeklődők szomba­ton 12—18, vasárnap 14-én 10—18 óra között tekinthe­tik meg a kunszentmiklósi magányos sírban majd másfél ezer esztendeig rej­tőző bizánci dísztárgyakat. H. Tóth Elvira igazgatóhe­lyettestől. a leletmentést vezető és a feldolgozást, értékelést irányító régész­től szerzett értesüléseink szerint a gazdag gyűjte­mény minden egyes darab­jának azonosítása, elemzé­se feltehetően több eszten­deig tart és szinte bizo­nyos, hogy új szemponto­kat ad az avarok történe­tének kutatásához. Heltai Nándor Mezőgazdasági szakemberek Csak a Hakasezki Auto­nóm területen (Dél-Szibé- ria) az utóbbi években két ÚJ W«'gS*™ |nSPg£ 117.0 miUlú Egyedül 1970-ben a Szov­Abaza és Ukrajnában új város ke­letkezett. a Dnyeper menti , 9 áUami nénguzdasá- K°mszomolszk. Itt epitették . 1 négyzetméter alapterületű I lakás épült. A Szovjetunió fel a Dnyepert Kombinátot. Az fekszik Kacskanar városa, mely körül hatalmas vas­érclelőhelyet fedeztek fel. FrívJúcítn! §l fejlesztési terve eloira- tt I nyozza, hogy a lakásellátás uiaiüan é^e el a fejenként 11,2 fakótertile­négyzetméter tét. Az Orbita és a Molnyija—I A Molnyija—1 nevű szovjet mesterséges hold se­gítségével lehetővé vált, hogy a Szovjetunió egész vevőállomást állítottak fel, amelyek a nagy teljesítmé­nyű adóállomásokkal és a mesterséges holddal együtt iá j értekezlete Csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődött Kecske­méten a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben a megyei szakfelügyeleti és élelmezés­ügyi osztályvezetők tájérte­kezlete. Az alföldi megyék illeté­kes szakembereit dr. Kasza Béla a MÉM főosztályveze­tője üdvözölte, majd ismer­tette a negyedik ötéves terv főbb mezőgazdasági célki­tűzéseit, amelyeknek sike­res megvalósítását szolgálja az értekezlet összehívása is. Dr. Berkó János, a MÉM gabonagazdálkodási osztá­lyának helyettes vezetője területére sugározzák a j alkotják az „Orbita” nevű moszkvai televízió prog­ramját. „A Molnyija—1 sikeresen oldja meg a fekete-fehér és színes képek közvetíté­sét, a távíró- és rádiójelek, valamint telefonbeszélge­tések továbbítását” — mon­dotta az újságíróknak Nyi- kolaj Talizio szovjet posta- igyi miniszterhelyettes. A Szovjeten'A, m c kö­zelmúltban több mint 30 kozmikus kapcsolási rend­szert. A Molnyija—1 — mon­dotta Taliziij — többcsa- j tornás rádió- és televízió- ; összeköttetést teremtett a legtávolabbi vidékekkel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hírközlés szempon­túból ez a rendszer előnyö­sebb, mint a rádiórelé-vo- nalak alkalmazása. (TASZSZ) előadásában a korszerű nö­vényfajtákkal való ellátás­sal és a jó minőségű ve­tőmagvak felhasználásának kérdéseivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a fajták egymagukban nem hozhat­nak eredményt, biztosítani kell a megfelelő talajelőké- | szitást, növényvédelmet és | tápanyaggal való ellátást, j Részletesen ismertette az j importbúza- és kukorica- 1 fajták elterjesztésének Elő­nyeit és hátrányait. Dr. Botos Lajos a MÉM speciális kultúrák ipari ősz tályának vezetője a cukorrá- j pa, sörárpa, komló, dohány, a rostnövények, valamint a burgonya termesztésének, feldolgozásának gondjaival foglalkozott. Mindegyik ágazatban növelni kell a termésátlagokat és a ter­mőterületeket. a hazai fel­dolgozóipar kapacitásának jobb kialakulása, valamint a fogyasztói szükségletek teljesebb kielégítése cél­jából. A kutatások meg­gyorsítására és gyakorlat­ban való mielőbbi elter­jesztésére bázisgazdaságo­kat hoznak létre és a mi­nisztérium rendelkezésére álló fejlesztési alapot tel­jes egészében a termelés korszerűsítésére fordítják. Rónaszéki Tibor és Csaba József a MÉM gabonagaz­dálkodási osztályának he­lyettes vezetői a szántóföldi növények, illetve a gabona­félék termesztésének főbb feladatait ismertették, érintve a műszaki fejlesztés kérdéseit is. Az előadások és hozzá­szólások elhangzása után a szakemberek látogatást tettek a kecskeméti Ma­gyar-szovjet Barátság Ter­melőszövetkezetben. D. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom