Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-28 / 50. szám

V V­•tr. Vilá«» proi«*f-^r;ai. epyesül'etek ! Verőn XXVI. évf. 50. szám 1971. febr. 28, VASÁRNAP Ara: 1 forint A BÁCS-KISKUN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG N A PIL A PDA Gépkölcsönzés, rugalmasabb árpolitika Korszerűbb termelési kapcsolatokra törekszik a Kecskeméti Konzervgyár Százötven—kétszázmillió forint értékű gyümölcsöt és zöldségfélét dolgoz fel egy- egy idényben Bács-Kiskun megye legnagyobb élelmi­szeripari üzeme, a Kecs­keméti Konzervgyár. Pa­radicsomkészítményei, Zöldségszárítmányai, a vá­ros címerével jelzett be­főttjei itthon és a határo­kon túl egyaránt ismertek. Termékei — a külkeres­kedelmi vállalat közvetíté­sével — még a Távol-Ke­letre is eljutnak. Hosszú éveken át nyolc- tízezer holdra terjedt ki aí a termőterület, ahonnan a gyár — a gazdaságokkal megkötött szerződések alapján — a teljes feldol­gozó-kapacitást igénybe ve­vő zöldségféléket beszerez­te. A vásárlók itthon és kül­földön újabban a kisebb egységekre csomagolt és korszerűbb eljárásokkal tartósított készítménye­ket keresik. Ezért is épül a konzerv­gyár Il-es telepén, a vilá­gon a jelenleg ötödik leg­korszerűbbnek számító pa- radicsompor-gyártó üzem, amely egy idényben há­romezer vagon nyersárut képes feldolgozni. Az utóbbi években azon­ban egyre több gondot okozott az üzem nyers­anyagellátása. Az okok kö­zött megtaláljuk az elemi károk miatti alacsonyabb termésátlagokat, a megye zöldségtermő területének mintegy hatezer holddal történt csökkenését, a nem elég rugalmas felvásárlási árpolitikát. A szerződő felekkel az újszerű együttműködés megteremtésére, a korábbi hibák orvoslására töreke­dett már az elmúlt eszten­dőben Is a Kecskeméti Konzervgyár. 1970-ben egymillió J50 ezer forintot vállalt át a termelők nö­vényvédelmi költségeiből, — az egész hazai konzerv­ipar tízmilliót. A betakarí­tás megkönnyítésére pedig borsócséplőgépeket helye­zett ki a gazdaságokba. Horváth Sándortól, a konzervgyár nyersanyag • forgalmi osztályának ve­zetőjétől megtudtuk, hogy az idén más zöldségféle termesztésében is tud se­gítségét nyújtani az üzem. Üjabb gépeket vásárol babszedő és hagymavég levágó berendezéseke kölcsönöz a gazdaságok­nak. A tompái Kossuth Tsz-ben pedig egy gépsor beállítá­sával könnyítheti a vörös­hagyma-termesztését. A vö­röshagyma, az uborka ég a bab jói értékesíthető termék. A gyár e zöldség­félék nagyobb arányú ter­mesztésére vállalkozó szö­vetkezeteknek hajlandó se­gítséget nyújtani. Az idén a konzervgyára paradicsom szállításánál bevezeti a tízszázalékos kockázati felárat — az augusztus 15-e előtt és a szeptember 20-a után át­adott termésért. Folytatja a különböző termelési koo­perációk kialakítását, el­sősorban a félkésztermé- keknek a gazdaságokban való előállítására. Korszerűsíti az átvételt, az áru minősítését a te­lepeken és az üzemben. Szorosabb együttműködésre törekszik a gazdaságokkkal a zöldség- és gyümölcs­szállítmányok gyors és pontos előrejelzésére. Február közepéig száz gazdasággal, termelővel összesen 1835 vagon gyü­mölcs és 6172 vagon zöld­ségféle szállítására szerző­dött a konzervgyár. Az eddigi szállítási megálla­podások szerint — ha a külső tényezők nem befo­lyásolják — tizenhatféle termékből várható az üzem szükségletének megfelelő mennyiség. Ezzel szemben a zöldbab, a paprika, a pa­radicsom, a tök, a sóska és a vöröshagyma, a gyümöl­csök közül a földieper és a meggy kevesebbnek ígér­kezik az előirányzottnál. A szerződéskötések még folynak a megfelelő meny- nyiségű gyümölcs- és zöld- ségíc1 ék beszerzésére. Je­lenleg a gyár feldolgozó kapacitásának mintegy nyolcvan százaléka van szerződéssel lekötve. K. A. tó Az országgyűlési és helyi tanácsi választókerületek területi beosztása Spirálok A választási jogszabályok értelmében az országgyű­lési képviselői és a helyi tanácsi választókerületek területi beosztását már­cius 1-én a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai a ta­nács hivatali helyiségéber. közzéteszik. A választópolgárok a vá­lasztókerületek területi be­osztását — függetlenül az ügyfélfogadási időtől — a hivatali idő alatt bármikor megtekinthetik. A helyi ta­nácsok a választókerületek területi beosztását vagy a tanács hirdetőtábláján te­szik közszemlére, vagy a hirdetőtáblán feltüntetik, hogy kinél, hol tekinthető meg. (MTI) A spirálok valójában a bányászlámpák védő­rácsai, amelyek innen, a munkadarabszállító kocsi­ról a szerelőszalagra ke­rülnek. A felhalmozott rá­csozatok mögött az újon- an felvett dolgozók egyi- e, Pirisi Istvánná, akinek Szintén az EKA kalocsai lyára teremtett munkaié­in tőséget az új csarnok "elépítésével, Pásztor Zoltán felvétele Tovább szilárdul a hözbizlonsá» O (4. oldal) Egy ankét összegezése (5. oldal) (9. oldal) A kunszentmiklósi aranyleletek Péntek délután. Kecske­mét, Katona József Mú­zeum. Az igazgatói iroda kék csomagolópapírral bo­rított munkaasztalán szl- várványosan csillogó arany kardmarkolatok, ivópoha­Kilencvenágyas új pavilon Május 30 ái> -diák át ren ’"Vetésének a bajai kórh z új, 90 ágyas l el-.yóz/á- szati pavilonját. A hatmil Hó forintos épületet a Bajai Községgazdálkodási Vállalat építi. rak, ruhadíszek, • övcsatok, szíjvégek, egy misztikus to­temállat feje, trombita, te­gez az összes tartozékok­kal, három széria veretes öv a legnemesebb fémből, tőr, kések, lunulák — azaz holdas ruhadíszek — kar­kötők, fülbevalók: a kun­szentmiklósi magános sír­ból a napokban előkerült leletek. A kincseket rejtő magyar föld üzenetei a népköltözés századaiból. ,A homokban valami csillogott* Néhány órával korábban a Magyar Nemzeti Mú­zeum dísztermében a hazai és külföldi sajtó, a rádió és televízió munkatársai, tudós régészek, művészet- történészek csodálták a bizánci ötvösművészet eme remekeit. Mintegy másfél méter vastag homokréteg rejtette ezeket az ékszereket, fegy­vereket, evő- és ivóeszkö­zöket. az emberi pillantá­sok elől. A hajdani teme­tésen részt vevő gyászolók óta a kunbábonyi termelő- szövetkezet munkásai lát­ták először a régvolt vezér dél­kincseit. Szombaton előtt, tíz óra tájban. A markológép vasman­csaiból csendesen surrant a földre nyolc-tíz ásónyi ho­mok. A földre hullatott ku­pacban valami csillogott. Megálltak. Abbahagyták a munkát. A partos oldalon hatalmas cserépedény je­lezte, hogy régiségekre buk­kantak. Alaposan körülnéz­tek, megkaparták a földet. Mező József egy kürtöt ta­lált, mások csatokat, kése­ket. Megcsillantak, amikor fémes felületüket a csóvá- zó napsugarak érték. Magános fejedelmi sir Hajdani tulajdonosuk nagy úr volt. Avar részfe- jedelem, ahogyan a törté­nelemtudósok meghatároz­zák. Mert e régi nomád népcsoportnál szigorú elő­írások öröklődtek nemze­dékről nemzedékre. 25 nyíl­hegy csak a részfejedelme­ket illette meg. Itt pedig pontosan ennyi került elő. A seregvezéreKneK csak 11 darab járt a hosszú másvi­lági útra. H. Tóth Elvira, a kutatás vezetője az elkövetkezendő hónapokban megkísérli ki­deríteni az eddig napfény­re került, mintegy kétszáz tárgy pontos korát, stílusát, jellemzőit, elkészíti ezek pontos leírását. Addig csak találgathatjuk, hogy adó­(Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom