Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-18 / 41. szám
'„A blues akkor születik, amikor a néger szomorú, mikor távol van otthonától, anyjától, vagy kedvesétől. Ekkor felötlik benne egy motívum, vagy egy kedvelt ritmus, előveszi puzonját, hegedűjét, bendzsóját, klarinétját dobját vagy énekel, esetleg egyszerűen táncol. És a választott motívumon át behatol képzeletének mélyébe. Ettől elmúlik szomorúsága — és ez a blues.” (Ernest Ansermet, 1918) A blues volt a ma már az egész világot átfogó dzsessz zenei nyelvének első építőköve. Jellegzetes tónusa, hanglejtése ma is kiérződik a jazz minden irányzatából. A mottóként felhasznált idézet érzékelteti, hogy milyen élménynek lehetnek részesei a Magyar Rádió álesti rádióhallgatók és a koncertek résztvevői. Budapest, Szeged, MisLakatos ■ Béla szólója a székesfehérvári színpadon. tál rendezett Dzsesszhét kolc, Cegléd és Székesalkalmával — január 31- fehérvár adott otthont a tői február 6-ig — az hazai és a külföldi Sztriptíz — vagy sztripnulla? Az Üj Magyar Lexikon a sztriptízről csupán ennyit jegyez meg: „Strip tease — vetkőzöszám. Nyugaton az utóbbi évtizedben divatos volt az éjjeli mulatókban.M A nyugati folyóiratok, képes újságok pletykáiból viszont a vetkőzés művészetéről, illetve a sztriptíz Iránti érdeklődésről, s a haldoklásáról már sokkal többet megtudhatunk. Ezek a Playboy-szerü kiadványok néha olyan híreket Is elkottyantanak — talán rendeltetésük eUenére ...1 - amelyekből feltétlenül arra lehet következtetni, hogy a mulatók törzsközönsége, a milliomosok, akik néhány évvel ezelőtt még élénk figyelemmel nézték végig az egyes műsorszámokat, most fittyet hányva a produkcióknak, nyugodtan társalognak. S ha Sj híreknek tűnni lehet, tavaly egy New York-i mulatót a vendégek szinte leromboltak, mondván: „A táncosnő felöltözve sokkal szebb ...” A sztriptíz haldoklásáról több anekdotát ismerünk. Az egyik szellemes, de talán a legvalós-erűtlenebb história Rejtő Jenő nevéhez, illetve fantáziájához fűződik. Szerinte ugyanis a sztriptízt — világviszonylatról van szó! — az egyik orleansi matrózkocsmában érte utói a végzet, amikor a csehó Örökös táncosnőjét a vetkőzöszámok miatt száműzték. Am az is lehetséges, hogy a sztriptíztáncosnőt a kora és a hangja miatt üldözték e'. Mindegy ... A történetből csupán annyi igaz, hogy az efféle műsorszám csak, illetve legfeljebb egyszer érdekes, mert ba valaki másodszor nézi meg ugyanazt a műsort, már unatkozik. Nálunk a 60-as években virágzott. Először a Budapest Táncpalotábr.n, majd egyre több fővárosi szórakozóhelyen rendeztek v-.közőszámokat. Gyorsan elterje-U, divatossá vált. Néhány év : \'v.< a nagyobb vidéki városokból, illetve a szórakozóhelyek • s m hiányzott, s a múlt n- áron a kecskeméti Park Elterem 1 műsorára tűzte a sztriptízt. Tiszavirág-életét bizonyltja: a . .a itt is három hétig tartott. Aztán eltűnt, nyomtalanul nr. emmiiíilt. Szinte észre sem vettük, nem hiányzik, r.'ena a televízió képernyőjén, vagy filmeken látványos, szép, művészi nroci kciókat látunk. Ha azonban a szórakozóhelyeinken a tóncos sztriptízek színvonala nem elégiti ki a közönség igényét, akkor inkább vetkőzöszám nélkül, kosztümös műsorokat kellene bemutatni. T. L* dzsessztnűvészek kiválóságainak. A program január 31-én a Rádió 6-os stúdiójában kezdődött a Jazz on the Waves of RTV Ljubjana, a Cesko- slovensky Rozhlas Praha, az ÖRF Studio Wien és a Magyar Rádió közös dzsesszestjével, melyen Pege Aladár kvartettjében fellépett az amerikai szólista, Art Farmer. Az est feledhetetlen élményt nyújtott az improvizáció iránt fogékony hallgatóságnak. Február 1-én Acker Bilk és zenekara szerepelt az Erkel Színházban. Az évtizedek óta méltán népszerű nagy klarinétos, Acker Bilk, Count Basie és Oscar Peterson után aratott nálunk megérdemelten nagy sikert. A Szegedi Bartók Béla Művelődési Központban négy magyar és egy lengyel; a varsói Rv.szard Kruza együttese volt a vendég. Az improvizáció megkívánja a dzsesszmuzsi- kától hogy a lehető legteljesebben ismerje hangszerét. Ez magas játéktechnikát követel, de a cél nem maga a technika, hanem a hallgatóval közös élmény szüntelen újraalkotása. Ha erre nem képes az együttes, játéka nem nyújt igazi élményt hallgatóinak. Felszínen marad. Sajnos, a magyar együttesek közül a Stúdió 11, az Expressz és a Bergendi tánczenekar improvizációit is ilyen külsősége- san csillogó technika jellemezte. Február 3-án a budapesti Dixieland klubból közvetített a Rádió. Ben- kó Sándor és zenekara ismét bizonyította, hogy a „dixi” műfajban Magyarországon ők mozognak a legotthonosabban. A Név/ Orleans-i klasz- szikus stílust jól ötvözik a haladó európai irányzatokkal. Feszes ritmu- súak számaik, a dalia- jf mokban ott vibrál az öröm, a felszabadultság „Minden népnek az ü nelvin...“ KÖNYVRITKASÁGOK A XVI. SZÁZADBÓL „A köny veknek is megvan a maguk sorsa” — erre a régi bölcsességre gondo- lolc, amikor a kecskeméti református egyházközség ötvenezer kötetes, művelődéstörténeti értékű dokumentumokban bővelkedő bibliotékájában kezembe veszem, és lapozgatom XVI. századi nyomdaművészetünk remekét, Sylvester János biblia- fordítását. A gyűjtemény őrével a felbecsülhetetlen értékű ritkaság történetéről beszélgetünk. Az irodalmi szempontból is nagy becsben tartott alkotás — először ebben bizonyította a fordító zengő distichonok- ban, hogy nyelvünk időmértékes verselésre is alkalmas — egyetlen ép példányával a kecskeméti könyvtár büszkélkedhet. Hová lett a többi kötet? Ma tíz- és százezer forintokat fizetnének egy-egy darabért. Annak idején? A XVI. század negyve- - nes éveiben Abády Benedek nyomtató mester a fél országot végigházalta a sárvár-újszigeti typográ- fiában verejtékes fáradtsággal kiszedett, kézi sajtóval sokszorosított példányokkal. Feljegyezték: gyakorta útiköltsége sem térült meg. Pedig gazdája tudta nélkül még mintaíveket is nyomott —, kedvcsinálónak. Török hadak, német csapatok dúlták az országot — sajnálták a pénzt ilyesmire. Amikor Nádasdy dunántúli várának tölgyfabástyákkal, sárral tapasztott sövénykerítéssel védelmezett udvarában megbúvó műhelyben a díszes oldalakon dolgozott — messze földről jöttek csudát látni az emberek. A kastély híres vadaskertjének császár- madarai, a bölények, az angol agarak csak percekre kötötték le figyelmüket. Órákat időztek viszont a typográfiában, nézvén, hogyan készül a kortársaknak és a késő utódoknak szánt könyv. A címlap hátsó oldalára az egyik Bornemissza jegyezte nevét a kezemben levő, 20,5x14,4 cm-es nagyságú kötetbe. A híres család is birtokolta ezt az Üjtestamentumot. Előtte Nádasdy Tamásné. Kanizsai Orsolyáé volt. Hogyan került Kecskemétre? Erről a „hátsó borítón” található bejegyzés tájékoztatja a kutatókat: „A Magyar Országi Reformata Ecclesia Dunán inneni Ketskeméthy Fő Oskolájának ajánlja 1841-ben id. Jankovich Miklós, általa Bécsben szereztette 160 frp.” Államunk természetesen védetté nyilvánította a pótolhatatlan kulturális kincset. Két esztendeje avatott szakemberek restaurálták, kijavították apró sérüléseit. Vigyáznunk kell rá, nemcsak esztétikai értékei, nyelvezete miatt is. Sylvester Jánosnál szebben kevesebben írtak magyarul. Az elsők között méltatta népdalainkat, közmondásainkat. Joggal jegyezte meg saját törekvéseiről: „hazai nyelvünk, e kincs, mely eddig előlünk rejtve volt, s most először rátalálva feltártuk és napfényre hoztuk.” A református könyvtár polcain, páncélszekrényében őrzött kuriózumokat, messzeföldön számontar- tott nyomdászán remekeket, irodalmi ritkaságokat időnként az olvasószobában rendezett kiállításokon láthatják az érdeklődök. Holtai Nándor A könyvtár ritkaságai közé tartozik Caesar a Gall háborúkról írt könyve is. 1527-ben adták ki nyomtatásban Velencében. Képünk a térképmellékletet ábrázolja. A legmodernebb építészeti eljárások alkalmazása Á labdarúgó VB hírnökei Cegléden Gonda János együttese és a moszkvai Kozlov kvartett szerepelt sikeresen. A Székesfehérvári Vörösmarty Színházban — a dzsesszfesztiválok legnagyobb múltú otthonában — ért véget a vx- kend. A 600 főt befogadó nézőtér zsúfolásig megtelt. A kintrekedt fiatalok csoportjai táskarádiókon hallgatták a műsort a Velence Szálló előtti téren. Az avantgarde free (szabad) stílusban játszó prágai és zágrábi együttes elbűvölte a hallgatóságot és szinte közvetlen együttalkotásra hívta „segítségül”. Irta és fényképezte; Csató Károly Akadna némi okunk arra hogy babonásak legyünk a labdarúgásban. Ha nem is a számok, de a városok kezdőbetűi miatt A mexikói világbajnokságot, amelyre el sem jutottunk, Marseille előzte meg. A soron következő labdarúgó vb-t 1974-ben az NSZK rendezi, kél évvel azt követően, hogy az olimpia házigazdája lesz. Egyes mérkőzések színhelyéül majd a müncheni stadion is modem arénául szolgál. Remélhetőleg ez alkalommal mégis ott dől el számunkra a bajnokság, ahol azt megrendezik. Az előkészületek egyébként arra vallanak, hogy a szövetségi köztársaság mindent „bedob”. A felkészülést már 1968-ban megkezdték, s összesen tizenegy városban építenek újabb stadionokat. Düsseldorfban például jelenleg korszerűsítési munkák folynak, amelyek azt eredményezik, hogy a stadion befogadóképessége 1972-ig 70 ezer főre növekszik. A beruházás 30 millió márkába kerül. A labdarúgó-világbajnokság résztvevőinek a kölni Müngersdorfer stadion szintén rendelkezésükre áll. Itt ugyancsak korszerűsítenek az építők, a tervek szerint 30 ezer ülő- és 40 ezer állóhely fölé készítenek tetőt, amely lényegében egy modem vasbeton héjszerkezeten nyugszik, s előregyártott elemekből tevődik össze. A 150x60 méteres stadion hosszanti tengelyében egy két- csuklós vasbetonív emelkedik a magasba és íveli át a játszóteret. A méretekre jellemző, hogy a támaszköze 220 méter. A tető felületét üvegszállal erősített poliesz- terlapokkal borítják. A tetőzet megoldása Köln ben. A stadion fölött a tartó héjszerkezet íve feszül.
