Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-09 / 33. szám
H (tálai 1971. február 9, kedd Veliko prelo „A késő ősz beálltával a I zakban találkoznak a ví- szerb lányok ma az egyik, gadni vágyók, holnap a másik háznál | S milyen sokan. Szomyyuinek össze fonni. Ezt az összejövetelt prelónak nevezik. Folytonos tréfa, kacagás közben orsójuk pereg, szájuk cseveg ... hamarosan jönnek a .legények. Dudaszóval, hangos énekléssel. Kezdődik a tánc.” — ilyennek látta a najdani néprajztudós, a régi bácskai prélókat. A rokka lament ß divat- ;>ól. Ám a jókedvre áldozó férfiak és nők serege na sem engedi kihalni a 'írsas együttlétnek ezt a szép szokását. Lányos há- 'ak helyett művelődési hábat este a bajai véliko pre- lón hatszáznál többen gyűltek össze. A jó hangulatról a mohácsi tambura- zenakar és a rendező intézmény if j abból álló együttese gondoskodott. Meg a belgrádi rádió és televízió érdekes összetételű zenekara. A jugoszláv énekes szólisátnfcat alig akarták leengedni a színpadról. A legnagyobb sikert talán — a képünkön látható — Mila Mátity aratta. Szerb népdalok és románcok szerepeltek műsorán, H. N. ELŐ ADÁSSOROZATOK A KORSZERŰ VEZETÉSELMÉLETRŐL Munkalélektan és tér m elés A Muríkaügyi Minisztérium és a Művelődésügyi Minisztérium az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése után kidolgozott irányelveiben felhívta a figyelmet az ember, a munka és a vezetés kapcsolatának fontosságára a termelésben. A TIT megyei szervezete — a célkitűzések szellemében, a társadalmi szükségletet felismerve — továbbképzés jelleggel több tan- folvamot szervezett művezetők. műszak-, csoport-^ és brigádvezetők részére, amelyeken a korszerű vezetéselméletről és a munkalélektanról 12—12 előadást hallgatnak a résztvevők. Baján mától két csoporton folyik az oktatás, s a hallgatók létszáma meg- -özelíti a százat. Február ' fi--án kerül sor Kalocsán % Kecskeméten (két cso- ■oriban) az első előadásra. Az előadások foglalkoznak a többi között a veze- ők emberismeretével, a munkahelyi kapcsolatok és az irányítás kérdéseivel, a balesetek megelőzésének -zicholégiai vonatkozásaiség kialakulásával és fejlődésével. Az előadógárda — dr. Vadász György, a Konzervipari Kutató Intézet osztályvezetője, Szabó Réka, az intézet tudományos munkatársa, Kiss Zoltán docens, Halmai Balázs adjunktus, a MÉM | Mérnöktovábbképző Iraté- j zet tudományos munkatársai, Czédli György főiskolai igazgató és még sokan mások. Örvendetes, hogy megyénk két üzemében — a Bajai Ganz Villamossági Művek Készülékgyárában Baján, és a kecskeméti Fémmunkás Vállalatnál — — olyan sokan jelentkeztek, hogy kizárólag a gyár dolgozói részére, „házon belül” szervezhették meg a továbbképzést. Cs. K. 265 mázsa méz Eredményes évet zártak a bácsalmási méhészek. Társulásuk közelmúltban megtartott közgyűlésén hangzott el egyebek között: 1970-ben 265 mázsa mézet értékesítettek. (Vékony Sándor leveval, a munkahelyi kosaimWGmtfEmm Elszakadni nagyon nehéz Ülök a fotelban, szemem sorra tapogatja az asztalon fekvő tárgyakat. Egy félig nyitott dobozban bársony bélésen kitüntetés csillog. A mellette levő dísztávirat magyarázza eredetét. Széchenyi János negyvenkét munkában eltöltött év után az előző napon búcsúzott a bajai gázüzemtől. Mentegetőzöm, hogy a meghívó dacára nem voltam jelen a kis házi ünnepségeit. — Pedig szép. megható volt — mondja a nyugdíjba vonuló. Nem tudom mi esett jobban, a Nehézipar kiváló dolgozója kitüntetés. vagy a kollégák ajándékai. Szégyen vagy nem szégyen, majdnem elsírtam magam. Egyrészt a megbecsülés okozta örömtől, másrészt a távozás szomorúságától. Huszonkilencben még Gáz- és Villamossági Műveknek nevezték a gyárat. Itt voltam szerelő, művezető és tíz évig üzemvezető. Emlékszem, milyen boldogok voltunk, mikor a termelés elérte a 100 köbmétert, aztán az ezret, most már 27 ezer fölött jár. Még most is gyakran álldogálok a konyha ablaknál és nézem a gyárat. Feleségem azt mondta, ha nem hagyok fel vele, befalaz- tatja — mármint az ablakot. Hát még mikor éjszaka csöngettek föl. Az ördög sosem alszik. Legutóbb karácsonykor történt egy zárlat — és amire csak az 56-os árvíz idején volt példa —, meg kellett szüntetni a gázszolgáltatást. Átkötöttük az elektromos rendszert a zárlatos rész kihagyásával, mert nem volt alkatrész, amivel megjavíthattuk volna. Szerencsénk volt, hogy nem földkábel kapott zárlatot, mert akkor még nehezebb lett volna megtalálni a hibát. Jó néhányszor előfordult, ezenkívül is, hogy a legszívesebben kézzel húztuk volna vissza az óramutatót, mert a műszerek jelezték, hogy csak fél órára elegendő a gáz. Az utolsó pillanatokban általában mégis sikerült rendbehozni mindent. Most távolodva, ezek a vesződségekkel teli pillanatok is megszépülnek. A rekonstrukció befejezéséig még szívesen maradtam volna. Tulajdonképpen csak februárban erem el a korhatárt, az orvosok döntése ellen azonban nincs apelláta. Talán jobb volt így, mint egyik Kiadták a bajai névtudományi tanulmányt A megyénkben is terjedő névtudományi kutatások első jelentősebb eredménye a bajai múzeum tudományos füzeteinek legutóbbi számában megjelent Névadási szokások Baján című tanulmány. Három helyi kutató. Bernschütz Sándor, Hegedűs Józsefné és Kőhegyi Mihály írta. Kollektív tanulmányukban tudományos alapossággal elemzik az állami anyakönyvvezetés 1890-os, első teljes évének névadási szokásait. az eltelt több mint 70 esztendő bajai névdivat- változásait. Ezeket összehasonlítják Budapest és más vidékek városainak névadási szokásaival. Néhány a legérdekesebb, legjellemzőbb megállapítások közül. Az idő múlásával a modernebb életkörülmények elsöpörték nagyanyáink régi merev szokásait, névadási indítékait. Ezek helyébe természetesen újak léptek. Például teljesen divatját múlták a dallamos, rímelő, alliteráló névpárosítások, a becenevek anyakönyvi bejegyzései, amelyekkel főleg a kispolgári körök éltek valamikor Baján. A vallási hatás is csökkenő tendenciát mutat. Hetven év alatt kicserélődött a múlt század végén leggyakoribb férfi és női nevek 60, illetve 80 százaléka. Legérdekesebbnek tűnő jelenség, hogy számos régi magyar keresztnévvel együtt feledésbe mentek azok a nevek is, amelyeket kizárólag a nemzetiségi családok használtak, mint Boszilka, Danicza, Darinka, Nina, Rozina, Dusán. Jóllehet, a nemzetiségek itt is megtartották, gyakorolják egyéb szokásaikat, s anyanyelvűket Néhány adat az utóbbi idők névdivat-hullámzá- sára: 1959-ben Mária, 1962-ben Éva. 1966-ban Zsuzsanna, illetve István, László, majd Zoltán vezetett a bajai anyakönyvi „ranglistán”. R. M. Meghívó A SZÖVETKEZETEK BÄCS-KISKUN MEGYEI ÉRTÉKESÍTŐ KÖZPONTJA 1971. február 17-én, szerdán fél 10 órakor tartja Kecskeméten, Bercsényi u. 4—6. szám alatti kultú rtermében évi rendes kiiidöltközgyilését Kérjük a tagsaövetkezetek küldötteinek pontos és feltétlen megjelenését igazgatósai; napról a másikra abbahagyni. A kórházban volt időm megbarátkozni a gondolattal, hogy nyugdíjas leszek. Most úgy vagyok. mint akit eltiltanak a dohányzástól és vesz egy mentolos szipkát. Én is keresem, mivel töltsem ki a napjaimat. Van egy kis szőlőm, ott fogok dolgozgatni. Építek egy ladikot, nyáron lejárok majd pe- cázni. Nem is annyira a zsákmányért, inkább a csendért, a nyugalomért. Persze ez is ad munkát: ladikot festeni, horgászbotot javítani. Meg pendlizek Pest és Csongrád között az unokákhoz. Ahogy hosszabbodnak a nappalok, Széchenyi János többet áll az ablak előtt. A Sugovicát nézi, mikor bocsáthatja vízre a csónakot. Palái Miklós Erdey László-díj A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége analitikai-kémiai kutatások jutalmazására Erdey László-díjat alapított. A díj elnyerésére az Akadémia Kémiai Tudományos Osztálya pályázatot írt ki. A pályázat győztese ötezer forint jutalmat és Erdey László-érmet kap. Pályázni kiemelkedő analitikai eredményekkel, az analitikával kapcsolatos új módszerek, eljárások, készülékek kidolgozásával, illetőleg ezeknek a gyakorlatban való bevezetése érdekében készített leírással, dolgozattal, továbbá három évnél nem régebben nyomtatásban megjelent, illetőleg dokumentálható eredménnyel lehet. A pályázatban minden negyven évnél nem idősebb vegyész, tanár, mérnök, illetőleg ilyen kollektíva részt vehet. Á bíráló bizottság csak olyan pályaművet fogad el, amelyet máshova még nem nyújtottak be. A pályamunkákat legkésőbb 1971. március 15-ig a szerző nevének, életkorának, foglalkozásának és lakcímének feltüntetésével két példányban a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományos Osztályának címére: (Budapest, V., Münnich Ferenc utca 7.. telefon: 381-506) kell beküldeni. (MTI) Jogászbál Kecskeméten A farsang egyik rendezvénye volt Kecskeméten, az Aranyhomokban az immár hagyományos jogászbál. amelyen jól szórakoztak az ügyvédek, bírák, ügyészek, jogtanácsosok és mindazok, akik elmentek erre az eseményre. (Tóth Sándor felvétele) A lakosságnak több mint fele községekben él Hazánk községeinek helyzetéről, fejlődéséről közöl érdekes adatokat a Központi Statisztikai Hivatal. A felmérés, szerint az ország lakosságának 55 6zázaléka községekben él, mégpedig 1711 önálló és 1440 közös tanácsú településen. Figyelemre méltó, hogy a községek lakosságszáma — amely 1949 és 1960 között még 2,5 százalékos emelkedést mutatott — az utóbbi tíz évben 2,4 százalékkal csökkent A községek népességszám szerinti megoszlása megyénként igen változó képet mutat. Baranyában például a községeknek több mint a felében a helybeli lakosok száma nem haladja meg az ötszázat, ugyanakkor Csongrád és Szolnok megyében egyetlen ilyen apró település sincs. A legnagyobb lélekszámú községekkel viszont Békés megye dicsekedhet: községeinek egynegyedében 5—10 ezer lakos él. A statisztika szerint az elmúlt tíz évben a községekben 124 760 új családi otthon épült, am tízszázalékos fejlődésnek felel meg. A családok, körülményeinek javulását jelzi, hogy míg 1960-ban a községekben száz lakásra 369 személy jutott, napjainkban már csak 334. A községekben 1969-ben felépült mintegy 28 000 lakásból 85 százalék két-, vagy több szobás volt, s az űj családi otthonok egyhar- madánál a közműves ivó- vízellátást, illetve a szennyvíz-elvezetést is megoldották. Lényeges gyarapodást mutat a statisztika a községek kereskedelmi ellátottságában is. Például az utóbbi öt esztendőben az ezer falusi lakosra jutó bolti alapterület 173 négyzetméterről 213 négyzet- méterre növekedett. A vendéglátóipar is fokozottan figyelembe veszi fejlesztési terveiben a községek növekvő igényeit. Előrehaladást tükröz, s egyben sürgető tennivalókat is jelez néhány vonatkozásban a községek egészségügyi statisztikája: az állandó bölcsődével rendelkező községek aránya az utóbbi öt évben csak fél százalékkal lett több, s gyógyszertár a településeknek csak mintegy egynegyedében található.
