Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-09 / 33. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 3ÁCS KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ;N A P Sokoldalú számadás \f asárnap közöltük a “ Központi Statisztikai Hivatal jelentését a népgazdaság 1970. évi helyzetéről. Bár az 1970- es esztendő több szempontból is rendkívüli, a statisztika mégis kiegyensúlyozott, nyugodt, eredményeiében gazdag évről ad számot. Az árvíz- és belvízkár, a kedvezőtlen időjárás váratlan kiadásokat okozott, s a mezőgazdasági termelés’ mintegy 5 százalékos csökkenéssel zárult. Mindez azonban nem járt nagyobb zökkenővel, vagy zavarral a lakosság, fogyasztását, az életszínvonal emelkedését sem korlátozták rendkívüli intézkedések. Így a jelentés szolid, tényközlő megállapításai az ország gazdaságának erejéről, az 1970-es esztendő sikereiről tanúskodnak. T avaly a nemzeti jövedelem 5 százalékkal nőtt. a mezőgazdaságban bekövetkezett visz- szaesés miatt valamivel kiseb^b ütemben, mint az előző években. Az iparban és a népgazdaság többi ágában ugyanakkor igen. erőteljesen, 8—10 százalékkal gyarapodott a megtermelt új érték 1969- hez képest. A reform élet- képessége már a bevezetést követő első két esztendőben, 1968—69-ben is bebizonyosodott, jóllehet az irányítás és a gazdálkodás új módszereit gyakran még az útkeresés jellemezte. A harmadik évben viszont már megszűnt a bizonytalanság, lényegesen mérséklődtek a kezdeti negatív hatások. Az ipari termelés növekedési üteme meggyorsult, elérte a 7 százalékot. A létszám- növekedés lényegesen kisebb volt, mint az előzi években, így kedvezőbben alakult a munka termelé-r kenysége. / avult a lakosság áruellátása, élet- színvonala és fogyasztása, ugyanakkor az árszínvonal-emelkedés üteme valamelyest mérséklődött. A kedvező irányváltozásokhoz nagymértékben hozzájárultak az MSZMP Központi Bizottságának 1969. végén hozott határozatai, ezek nyomán nőtt a vállalatok gazdálkodási fegyelme, a vezetők felelőssége, emelkedett a minisztériumi irányítás színvonala. Határozott központi intézkedések' hatására növelték a belkereskedelmi áruszállításokat-, korlátozták a fpgyasztási cikkek kivitelét és lényegesen fokozták azok behozatalát A gazdasági élet egyik fő gondját, a beruházási piac feszültségét az 1970- es esztendő sem enyhítette. Ezért tulajdonképpen a beruházási előirányzatok globális túlteljesítését nem értékelhetjük egyértelműen pozitívnak. Amíg a vállalati és a szövetkézen beruházások nagymértékben, 20—28 százalékkal növekedtek, addig egyes nagyberuházások kivitelezése, üzembe helyezése elhúzódott, viszont csaknem 80 ezer lakás épült 1970-ben. A Központy Statiszti- kai hivatal jelentése életerős gazdaságról, az egyre korszerűsödő irányítási és gazdálkodási módszerek eredményeiről, az ország és állampolgárainak anyagi gyarapodásáról ad sokoldalúan számot. Ára: 90 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! XXVI évf. 33. szám 1971. február 9, kedd MEGNYÍLT 0 HSRMRDIK FRONT INDOKÍNÁBAN Invázió Laoszban SAIGON. (MTI) Immár hivatalosan is kezdetét vette a Laosz ellen irányuló dél-vietnami agresszió. Az invázió megkezdéséről az Egyesült Államok saigoni nagykövetsége és Thieu, a dél-vietnami rezsim elnöke is beszámolt. A dél-vietnami csapatok helyi idő szerint hétfőn 7.20 órakor, közcp-euró- pai idő szerint pedig 0.20 órakor hatoltak laoszi területekre. Thieu elnök „Dél-Viet- nam népéhez és katonáihoz” intézett üzenetében bejelentette: „Ma, 1971. február 8-án elrendeltem, hogy a Dél-Vietnami Köztársaság fegyveres erői indítsanak támadást a Laosz első katonai körzetében létesített kommunista támaszpontok ellen”. A közlemény szerint a hadművelet „időben és térben” korlátozott. „Világos és egyetlen célja az, hogy szétzilálja a laoszi területeken levő utánpótlási és beszivárgás! hálózatot”. A dél-vietnami rezsim elnöke közleményében „ünnepélyesen kötelezte magát”, hogy „tiszteletben tartja Laosz függetlenségét, semlegességét és szuverenitását”. Az elnök továbbá „ünnepélyesen megígérte”, hogy az akció befejeztével „teljes egészében kivonják” a vietnami csapátokat Laosz területeiről. Mint ismeretes, csaTcnem szóról szóra megegyező nyilatkozatot adott ki Thieu elnök 1969 májusában, amikor amerikai és dél-vietnami zsoldoscsapatok özön- lötték el a szomszédos Kambodzsát. A saigoni zsoldoscsapatok azonban azóta is Kambodzsában vannak és folytatják a Lón Nol-rend- szert ellenző lakosság mészárlását. Hírügynökségi jelentések szerint a betörés húszezer főnyi saigoni zsoldos katona részvételével történik. Az akciót az amerikai tüzérség támogatja. A behatoló saigoni csapatokat amerikai helikopterek kísérték és közben amerikai harci repülőgépek bombázták Laosz területeit. Eközben az amerikai repülőgépek véletlenül a saigoni kormánycsapatok állásait bombázták és hat délvietnami katonát megöltek, ötvenegyet pedig megsebesítettek. A behatolással egyidejűleg a dél-vietnami hazafias erők több helyen intéztek támadást amerikai csapatok ellen. WASHINGTON. Több megfigyelő kétli annak az amerikai bejelentésnek az őszinteségét, hogy a Laosz-ellenes invázióban kizárólag saigoni kormány csapatok vesznek részt. Frank Church szenátor elsőként reagált a saigoni hadműveletekről szóló hivatalos bejelentésre. Hangoztatta: „Aggódom amiatt, hogy megnyitottuk a harmadik frontot”. A Reuter szerint a Laosz ellen indított invázió felbillentheti a Laoszi Királyság kényes politikai-katonai egyensúlyát és súlyosan veszélyeztelheti Souvanna Phounia kormányát. A hírügynökség szerint Vientiane-ban attól tartanak, hogy az invázióra válaszolva a Patet Lao erői lecsapnak Luang Prabang- ra, a királyi fővárosra. Laosz fővárosában ugyanis senki sem kételkedik abban, hogy a Patet Lao bármikor képes a királyi székhely elfoglalására. Washingtoni megfigyelők jellemzőnek tekintik, hogy kambodzsai inváziótól eltérően — most nem Nixon elnök jelentette be Laosz elözönlését, hanem a -saigoni rezsim elnökére, Thieu- re bízta ezt a feladatot. A kambodzsai akció nyomán támadt hazai felháborodásból a jelek szerint a Nixon- kormány azt a tanulságot vonta le, hogy Laosz esetében célszerűbb lesz a saigoni rezsimet előtérbe tolni. Ez azonban aligha tudja elleplezni, hogy a Dewey Canyon II. nevű hadművelet első és második fázisát" egyaránt Washingtonban dolgozták ki. A negyedik ötéves terv mezőgazdasági beruházásai Hogyan fejlődik tovább a megye élelmiszer-gazdasága, milyen beruházások valósulnak meg az új ötéves tervidőszakban — e soko- kat érdeklő kérdésre kértünk és kaptunk választ a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályán. Ismeretes, hogy az 1970- es esztendő elemi csapásai milyen nagymértékben sújtották hazánk mezőgazdaságát. Az ár- és belvíz okozta károk pótlása, a települések gyors helyreállítása még tavaly megtörtént, azt eredetileg más célra szánt milliárdokat azonban erre kellett fordítani. Ez befolyásolja a negyedik ötéves terv, de különösképpen az 1971-es év mezőgazdaságfejlesztési programját. Bács-Kiskun megyében a szakosított állattenyésztő telepek beruházása emiatt két esztendőt késik — tudtuk meg a tájékoztatóból. Erdőtelepítés Ezzel szemben változatlan maradt a megye erdőtelepítési a homok átfogó hasznosítását előmozdító terve. 1971—75 között a tanácsi igazgatás alatt álló, gazdaságosan nem művelhető te- _ . leteken 7800 hektár erdő és 3500 hektár cÄlulozEz a munka jelentőségében vetekszik az előző ötéves tervek- .ültetvény-telepítési beruházásaival. A termelés hatékonyságát mozdítja elő az öntözés kiterjesztése. A negyedik ötéves terv során folytatódik a felszín alatti csőhálózatú, esőztető öntözőmű- vek építése: Teljes mértékű állami támogatással 3894 hektárra (6775 kh) kiterjedő öntözőrendszer létesül. Ugyanebben az időben történik meg 1080 hektáron (2000 kh) a kalocsai északi öntözőfürt korszerűsítése, amelyhez 50 százalékos állami támogatást kapnak a gazdaságok. Folytatódik a talaj tartós megjavítására irányuló me- ; liorizációs terv végrehajtá- j sa. Ennek keretében a víz- i rendezésre, a futóhomok j megkötésére stb. szolgáló j beruházások 1971-ben 24, az ötéves terv végén pedig 210 millió forintba kerülnek s ebből 110 millió lesz az állam hozzájárulása. Gyepgazdálkodásra 22 millió Bács-Kiskun megye állattenyésztésének fejlesztése szempont jából kiemelkedő szerepe van a korszerű gyepgazdálkodásnak. Erre a célra 1975-ig 22 millió forintot irányoztak elő. Az idén ebből 6 milliót használnak fel. A mezőgazdaságot érintő, úgynevezett célcsoportos beruházások közé tartozik az út-, a távvezeték-, a villany és a telefonhálózat bővítése. Erre a célra szín- \ tén tekintélyes összegeket j fordítanak, útépítésre például az idén 28 millió, 1975-ig pedig 248 millió forint van előirányozva. Gabonatárház épül Baján Az. élelmiszer-gazdaság egyik nagy létesítménye lesz a Baján felépülő kétezer vagonos gabonasiló, amely a megye déli körzetének terményeit tárolja. Megkezdődött és a tervidőszakban folytatódik az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kiskunfélegyházi üze- , mének rekonstrukciója, nyár telepítésere kerül sor. 1 Még a negyedik ötéves terv befejezése előtt hozzá kell kezdeni az évente 370 ezer Téli gépjavítás Szorgalmasan dolgoznak a megye tsz-eiben a gépek téli javításán. Mindenütt igyekeznék — a nehéz alkatrészellátás ellenére — a traktorokon és munkagépeken a szükséges javításokat elvégezni. Képünkön a csávolyi Egyesülés Tsz szerelői traktorsebességváltó szerelését végzik. sertést feldolgozó, közös vállalkozásban létesülő bajai húskombinát építéséhez. A megye sütőipari üzemeit mintegy 100 millió forintos költséggel korszerűsítik ez idő alatt. Nagy előrelépés történik a következő öt esztendőben a hűtött tárolótér bővítésében. Ennek jelenleg 1700 vagon a befogadóképessége, mivel öt év alatt 4 ezer vagon hűtött ■ tárolótér épül, 1975-re a mezőgazdaság különböző szektorainak igényeit sikerül teljesen kielégíteni. Járulékos létesítmények Hasonló helyzet alakul ki a szőlőültetvények járulékos létesítményinél. Jelenleg félmillió hektoliter a feldolgozók és 1 millió 700 ezer hektoliter a borpincék kapacitása. Ez kevés. Újabb építkezésekkel azonban 1975-re az ültetvények állagának, termőrefordulásá- nak és hozamának megfelelő lesz a szőlőfeldolgozók és borpincék teljesítőképessége. Nem ilyen biztató a helyzet a mezőgazdaság műszaki ellátásában. Bár a következő öt esztendőben az erő- és munkagépek teljes felújítása és kicserélése lenne a cél. ehhez a nagy beruházáshoz nemcsak a pénzügyi keret, hanem a kereskedelem gépkínálata is kevés. A Vörös Csillag Traktorgyár megszüntette az UE—28-as típusú négykerék meghajtású erőgépek gyártását. A beruházási tervekben első rangú helyet kapott a kedvezőtlen adottságú és mérleghiányos szövetkezetek gondjainak megoldása. Éhhez a különböző szervek, intézmények közreműködése is szükséges. A cél az, hogy e szövetkezetek gazdálkodása a következő években egyensúlyba kerüljön. K. A.
