Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-02 / 27. szám

6. oldal 1971. február 2. kedd Öröm a gyermeknek, hasznos a társadalomnak Arszágszerte, s így me- " gyénkben is sok száz­ezer kisdiák készül a Ma­gyar Úttörők Szövetsége megalakulásának negyed- százados évfordulójára. A KISZ-esek, ifjak és időseb­bek pedig visszaemlékez­nek a gyermekéveikre, egy- egy jól sikerült úttörőtá­borozásra, vidám rajkirán­dulásra. Sokan gondosan őrzik az úttörők szimbólu­mát, a vörös nyakkendőt. A felnőttek mindig szí­vesen és hálával gondol­nak vissza az úttörőmozga­lomban eltöltött évekre. A visszaemlékezések során gyakran felteszik a kérdést: milyen is volt azelőtt az úttörőszervezet ? A háború után, az or­szág újjáépítésének első évében, 1946. június első vasárnapján bontott zász­lót az úttörőmozgalom. Az elmúlt 25 év alatt az úttö­rőszövetség jelentős ered­ményeket ért el a gyerme­kek világnézetének formá­lásában, az erkölcsi neve­lésben, s a hazaszeretet és a proletár internacionaliz­mus eszméjének megalapo­zásában. A tanulás mellett a sok­színű, változatos úttörőélet szinte játék közben taní­totta meg a gyerekeket a kötelességtudatra, a min­dennapi feladatok elvégzé­sére. Ezeket a célokat si­keresen megválasztott esz­közök szolgálták. Például az 1958-ban meghirdetett „Forradalom nyomolvasói” mozgalom. A Tanácsköztár­saság 40. évfordulójának méltó megünneplése után ugyancsak sikeres volt az „Üttörőexpedíció a jövő­be” mozgalom, amely a gyerekek figyelmét a jövő­beni feladatokra irányí­totta. Az úttörőszövetség meg­alakulásának 20. évforduló­jára indítottuk az Úttörők a hazáért mozgalmat, ezt követően pedig több, törté­nelmi jelentőségű évfor­dulót ünnepeltünk. Tanúi lehettünk a gyermeki szép élményeknek, a haladó ha­gyományok ápolásának. IV egyedszázad alatt el­1' ért eredményeinket visszapergetve, büszkeség­gel idézhetjük Kádár elv­társ szavait: „Öröm szá­momra újból és újból em­lékeztetni mindenkit arra, hogy az úttörőmozgalom a szocialista Magyarország egyik legszebb és leghasz­nosabb mozgalma. Miért? Azért, mert öröm a gyer­meknek, s hasznos társa­dalomnak. Segít az iskolá­nak és a szülőnek ...” A kisdiákok tettekkel köszöntik a negyedszázados évfordulót. A jubileumi fel­készülés során megyénk több mint 60 ezer úttörője és kisdobosa sok új feladat j elvégzésére vállalkozott. A gyermekközösségek prog­ramjának alapját a jubileu­mi próba alkotja. Úttörő­csapataink részt vesznek az országos irodalmi, képző- és iparművészeti, fotópá­lyázatokon is. Minden csa­pat elkészíti történetének vázlatos dokumentációját is. A megyében működő négy úttörőház a „Jubileu­mi hét” keretében kiállí­tásokat rendez. Az évfor­duló méltó megünneplésé­re sokhelyütt úttörőtalál­kozókat és tapasztalatcse­réket szerveznek. Nyáron pedig a gyerekek kedvelt táborozási helyén, Balaton- fenyvesen jubileumi tábo­rozás kezdődik. Az úttörő­olimpia versenyeit szintén az évforduló tiszteletére rendezett ünnepségek ke­retében rendezik meg. Májusban, Kecskemé­1,1 ten nagyszabású megyei úttörőtalálkozóra kerül sor. A változatos programból csupán néhá­nyat megemlítve: a „vi­dám úttörődélutánon” több mint 3 ezer úttörő látvá­nyos tornagyakorlatot mu­tat be. Ezt a rendezvényt számos verseny, vetélkedő, majd végül fáklyás fel­vonulás követi. Az ünnepi előkészületek­nek a KlSZ-alapszerveze­tek is részesei. A fiatalok különös figyelmet fordítsa­nak a KISZ VII. kongresz- szusa határozatára, amely hangsúlyozza: „Valameny- nyi KISZ-alapszervezet és KISZ-tag megtisztelő fel­adata és kötelessége, hogy a jövő KISZ-tagjait, az út­törőket segítse, vezesse és nevelje.” Ezért törekvé­sünk, hogy a közeljövőben az úttörőszövetségen belül, még hatékonyabban érvé­nyesüljön az ifjúsági szö­vetség politikai célkitűzése, irányítása. Megtisztelő KlSZ-megbí- zatás a gyermekek világné­zett, erkölcsi, politikai ne­velését segíteni. A jubileu­mi év, a KlSZ-alapszerve- zetek és úttörőcsapatok testvéri kapcsolatának to­vábbi erősödését szolgálja. A kisdobosok és úttörők bi­zalommal, várakozással te­kintenek ránk. Szeretnénk, ha mindenki figyelemmel kísérné az év­fordulóra való lelkes fel­készülést, szorgalmas mun­kát. Ünnepeljünk együtt az úttörőkkel, s járuljunk hozzá, hogy ez az évforduló valóban öröm legyen a gyermekeknek. Terbe Dezső, a KISZ Bács megyei Bizottságának első titkára Közel ötszáz időskorú g A megyei geriátriái rendelő egyévi munkája Dr. Szarvas András in­tézeti főorvost arra kér­tük, adjon rövid áttekin­tést a Bács-Kiskun megyei öregkorú Gondozó és Ta­nácsadó Állomás Geriátriái Rendelőjének 1970. évi munkájáról. A következők­ről tájékoztatott. A múlt évben kis híján ötszázra emelkedett a rend­szeres gondozásban része­sülők száma. Közülük 353 a nyugdíjas, 72 az aktív dolgozó. Közgyógyellátás­ban hatvanan részesülnek és 38 az eltartott személy. Közel 4000 vizsgálatot végeztek az év folyamán. Az átlagos napi betegfor­galom tíz, a havi — két és fél száz körül mozog. — Milyen panaszokkal keresik fel az időskorúak a rendelőt? — szólt egyik kérdésünk. A főorvos elmondotta, hogy a gondozottak pana­szainak mindössze egyötö­de somatikus — „testi1’ — jellegű; azok 80 százaléka pszichés — „lelki” — ere­detű. A kiváltó okok sok­félék: különböző környe­zeti behatások, a családi, munkahelyi, lakáskörülmé­nyekből eredő konfliktu­sok, valódi vagy vélt sé­relmek, meg nem értés, civódás, gátlásosság, féle­lem. Szálloda a Nagykörúton MEGVÉTELRE KERESÜNK üzemképes lóvontatású fűkaszát Magyar—Sz Barátság Tsz. Kecskemét, Városföld 127 484 A Royal, Budapest egyik legrégibb szállodája. 1896 májusában alighogy megnyitották, világszenzá­ciónak tárta ki kapuit — itt mutattak be először moz­gófilmet Magyarországon a Lumiere-fivérek. A jó for­galmú szálloda a művész­világ és az üzletemberek kedvelt találkozóhelye lett. Lakott itt Bródy Sándor és' Krúdy Gyula, Nagy Lajos és Harmath Imre, Szőke Szakáll és Joe Pasternak filmproducer, Saljapin és Reinhardt, Keleti Artúr és Hunyadi Sándor. Pedig a Royal építését nem kis ellenállás, vita előzte meg. Tábori Kornél hírlapíró hagyatékából most előkerült feljegyzés érdekes adatokat őrzött meg: „A Nagykörút, amelynek elein­te Külső körút volt a neve — még az 1890-es évek ele­jén is roppant foghíjas volt. Amikor a nagykörúti adó- mentességgel kapcsolatos törvényjavaslatot tárgyal­ták, az egyik képviselő ki­jelentette, a körút nem or­szágos érdekű ... Szánal­mas képet nyújtott még a Nagykörút dereka, piszkos palánkok takarták el a he­pehupás mély szemetestel­keket, amikor a Royal Szál­ló épülni kezdett. Nagy el­határozás kellett hozzá: szakítani a jól bevált régi módszerrel, amely szerint nívós hotel csak a Duna- parton, vagy közelében, s a pályaudvarok mellett bol­dogulhat”. Amikor elkészült a Royal, csodájára jártak a szakemberek, a világ min­den tájáról. „A szálló a vi­lág legújabb találmányai­nak berendező mesterségé­nek és művészetének bőke­zű alkalmazását tárta a vendégek elé. Márk Lajos modern falfestmények, tá­gas éttermek, és kávéház mellett a meglepetés erejé­vel hatott a remekdíszű emeleti hangverseny- és bálterem” — írták a hotel­ről. A Royal Szálló építői tu­datosan alakították ki a pesti élet új centrumát. A század végéig 221 ház épült fel a Nagykörúton, legsű­rűbben a Royal körül épít­keztek. A szálló mellett egyre-másra nyíltak meg a Royal nevet viselő üzletek, a Royal- cipőbolt, drogéria, cukrászda, orfeum, színház, fűzőbolt, csemege- és vi­rágüzlet, stb. A szálló koncerttermében a század első legnagyobb és legszebb hangversenyeit, báljait tartották. Világhírű művészek koncerteztek, akiknek fellépése idevon­zotta a Vigadó közönségét is. Az első világháború után a hangversenyterem­ből mozi lett: a Royal Apollo, a mostani Vörös­csillag mozi. A régi és új vendé­gekről számos történet él. Harmath Imre, aki a vi­lág egyik legbohémebb em­bere volt, állandó pénzza­varral küzdött, mesélik, egyik színdarabja jogdíját eladta a Royal orfeum por­tásának 200 pengő „gyors­segélyért”. A portás majd 1 millió pengőt kapott. Hunyady Sándor, aki dél­ben kelt. délután írt, este­éjjel kártyázott, s rendsze­resen hajnalban tért haza, nagyon gondosan ügyelt ar­ra, hogy minden alkalom­mal pontosan, szerdán ki­fizesse számláját. Amikor már haldoklóit, a szanató­riumban meglátogatta őt a szálló egyik alkalmazottja. Hunyady felháborodva, mérgesen fogadta. Micsoda dolog, hogy még nem küld­ték a számlát, hiszen már péntek van.! — Egyik tár­cájában az író maga is megírta Royal-beli szállá­sát. Hogy amikor barátai hosszas unszolására vásá­rolt egy öröklakást, ott nem tudott a nagy csend­ben aludni, hiányzott a Lőwinger-féle vastelep za­ja, amit Hársfa utcai abla­kából hajnalonként hallha­tott. A második világháború megrongálta az épületet, s egy ideig hivatalok vettek birtokukba a Royalt, csak 1953-ban adták vissza ere­deti rendeltetésének. Az ellenforradalom idején tűz pusztította a szállót, újabb rekonstrukció kezdődött, s 1961. augusztus 21-én nyílt meg ismét, mint az ország egyik legnagyobb szállodá­ja a Royal Nagyszálló, 367 szobája, hét étterme, nyári pálmakertje, cukrászdája, sörözője, hangulatos bárja áll a vendégek szolgálatá­ra. Elektromos vezetékei egyvonalba kihúzva, Bécsig elérnének. Pincéjének cső­hálózata Budapest—Eszter­gom távolságnyi... Ha a szálló szőnyegeit a vár alatti alagútban egymás njellé terítenék, az egész úttestet beborítanák. 600 mellékállomásos telefon- központja egy kisebb város forgalmát elláthatná. ötvenezer a vendég éven­te. Két éve fogadták az I961-es megnyitás óta az egymilliomodik vendégnap­ra érkező szállóvendéget. Űiabban is egy csomó hí­resség lakott a Royalban — Tyereskovától egészen Amerigo Tot-ig. Sok haza­látogató magyar. Mint az a két fivér, aki 1915 óta nem látta egymást — az egyikük Szibériából, a má­sik Kanadából — s a Royalban találkozott^ újra — majd ötven év után. Elismerő levelek, egész köteggel. Az egyik New Yorkból, a másik Debre­cenből. A legutóbbiban éppen a szálló karácsonyi ajándékát köszönik meg — a minden vendég szobájá­ban felállított, feldíszített kis karácsonyfát, a bejglit, a pezsgőt. Kádár Márta Nagyon gyakoriak az elemi családjogi kötelezett­ségek elmulasztásából ere­dő nézeteltérések- Ez abból adódik, hogy a szülő, nagy­szülő, házastárs, testvér el­tartására vonatkozó köte­lezettséget csak szóbelileg — sokszor jogszabályelle­nesen — szabályozzák egy­más közt a családtagok. Később aztán nincs, ami­nek alapján érvényesíteni lehessen a megállapodást. Kilenc esetben az eltartási szerződés be nem tartása volt a panasz oka — ami­ben közrejátszott a szer­ződés formai vagy tartal­mi hiányossága. Gyakori eset, hogy a testvérek közül csak egy­re hárul a szülőtartás ter­he, s mivel a többi fel­szólításra sem hajlandó ahhoz hozzájárulni, a bíró­ságnak kell közbelépni. Nem kell mondani, milyen nagy megrázkódtatást okoz ez az idős szülőnek. Legtöbb a lakásviszo­nyokkal kapcsolatos pa­nasz. A háztulajdonosok, vagy a lakótársak nem egyszer garázdaság számba menő módszerekkel akar­ják kiűzni a lakásból az öreg bérlőt. Máskor a csa­ládtagok akarják szociális otthonba juttatni az idős rokont, hogy lakását meg­kapják, vagy a haszonélve­zetével terhelt ingatlant lakhatóan adhassák el. — Milyen természetű pa­naszok száma csökkent? — Lényegesen kevesebb a nyugdíjjal és földjára­dékkal kapcsolatos panasz. Nagy örömet váltott ki a gondozottak között az 1970. május 1-ével végrehajtott nyugdíj- és járadékrende­zés. Életkörülményeik va­lamit javultak, bár van­nak még igen szűkösen élő öregek, akiktől egész­ségtelen kis odúkért havi 150—200 forint lakbért szipolyoznak ki. Ezután arról beszélt dr. Szarvas András, hogy a gondozás, tanácsadás, keze­lés eredményeként a bete­gek jó részét sikerül nyu­galmi állapotba hozni- Esetenként jogi tanács­adásra is szükség van, nemkülönben — a pana­szok orvoslására — meg­felelő hatósági szervek igénybevételére a járatlan, gátlásos öregek segítésé­re. Végezetül hangsúlyozta: igen sóikat lendítene a gondozottak helyzetén az öregek napközi otthonának megnyitása. Ez nemcsak meleg szobát, meleg ételt, jelentene számukra, hanem az egyedüllét és magára- maradottság kínzó érzésé­nek megszüntetését is. Hi­vatkozott hazai és külföldi példákra, amelyek azt iga­zolják, hogy a napközi ott­honok és a jól megszerve­zett területi gondozói há­lózat a felére (az NDK-ban 15 százalékára) csökkentet­te a szociális otthonba való áramlás mértékét <t) Létszámban is gyarapodva A korábban megszokott­nál sűrűbben kopogtatnak mostanában a tiszakéeskei pártszékház emeleti szobá­jának ajtaján. A jövevé­nyeket rokonszenves fiatal- asszony fogadja és nyom­ban az ügyeletes pártmun­káshoz irányítja. Az történt ugyanis, hogy a X. pártkongresszusra ké­szülődés közben az egyet­len függetlenített pártbi­zottsági titkárnak mind sű­rűbben kellett elhagynia az irodát. Emiatt sokszor keresték hiába. Valamilyen megoldásra volt tehát szük­ség, amelyet meg is talál­tak. A párt-végrehajtóbi­zottság tagjai és a párt- alapszervezetek titkárai — megfelelő ütemezéssel — minden délelőtt fogadják a párthoz fordulókat és segítenek ügyes-bajos dol­gaikban. ★ ★ ★ Ez is az egyik oka, hogy tovább növekedett az em­berek bizalma a párt köz­ségi szervei iránt. Ám ki­fejeződik ez abban is, hogy megélénkült a párt iránti érdeklődés, többen kérték felvételüket a kommunis­ták soraiba. A helyi ktsz- nél például új alapszerve­zetet kellett létrehozni, amely máris két, felvételét kérő dolgozó ügyében dön­tött. A REMIX gyáregység munkásnői pár hónapja hozták működésbe gépei­ket, de máris igénylik a pártalapszervezet létreho­zását- A szerveződő üzemi pártalapszervezétbe kilen­cen kérték felvételüket. Nem utolsósorban a párt- kongresszus évében meg­növekedett politikai akti­vitásnak köszönhető, hogy Tiszakécske kommunistái­nak száma meghaladta az ötszázat. Közülük negyven- nyolc elvtársat tavaly vet­tek fel az alapszervezetek. ★ ★ ★ A felvételt nyertek kö­zött harmincegy munkás és tíz szövetkezeti paraszt található; az új párttagok 85 százaléka fizikai dol­gozó. Iskolázottságuk is megfelel a ma követelmé­nyeinek: nyolc érettségizett és egy egyetemi végzett­ségű elvtárs van közöttük. A nagyközség pártszer­vezetei, kommunistái sok- odalúan tevékenykednek a párt ifjúsági és nőpoliti­kájának gyakorlati érvé­nyesüléséért. A bizalomra, gondoskodásra a minden­napi munkában való be­csületes helytállással vála­szolnak *a dolgozó, tanuló fiatalok és a nők. ★ ★ ★ Sokatmondó válasznak fogható fel az is, hogy a kongresszust követő hó­napokban több fiatal és nő kérte a párt soraiba va­ló felvételét, mint koráb­ban bármely időszakban. A felvételért folyamodók között huszonnégy nő van, a 30 éven aluliak aránya pedig 73 százalék. A sokoldalú és követ- [ kezetes pártépítő munka nagy jelentőségű. Hiszen azt ' célozza és eredményezi, hogy a pártszervezetek megerősödve a létszámban is, egészségesen fejlődve folytatják tevékenységüket a X. pártkongresszus mu­tatta úton: a hatékonyabb szocialista építőmunka szol­gálatában. Horváth Ignác

Next

/
Oldalképek
Tartalom