Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-06 / 31. szám
Farsangi divaíéSíszerek Farsang a bálok és a vidám baráti összejövetelek ideje. Ehhez hozzátartozik a csinos ruha, a szép frizura, és valami kicsi, icipici csillogás. A nők mindig ötletesek voltak abban, hogyan lehet egy kis dísszel, apró kis ékszerrel felfrissíteni egy régi ruhát, vagy ünnepélyesebbé tenni az öltözéket. A divatékszerek között különösen hírnevesek a csehszlovákiai Jablonecben készült divatékszerek, bizsuk, amelyek nálunk is meghódítják a nőket. Azok, akik baráti körben töltik el a farsangi estét, viselhetnek például egy ilyen érdekes láncot. Az apró bronz fémszemekből összekapcsolt láncot kis kerek virág fogja csomóba. * Egy simavonalú, mély nyakkivágású ruhához a többsoros gyöngysor illik a legjobban. A csiszolt szemek szikráznak a villanyfényben. S aki turbánt is visel, díszítheti egy hatalmas csiszolt kristályokból álló brosstűvel. K. M. Akik egyszínű ruhát öltenek ünnepi vacsorához, vagy tánchoz, azoknak klipsz- és brossösszeállítást ajánlanak a „Bizsu de bohém” tervezői. Ennek az érdekes, rusztikus, bronz brossnak és fülklipsznek igen dekoratív hatása van. Korszerűbben, olcsóbban! A lakásépítés befejező részeihez tartozik a szakipari munkák családjához tartozó „padlóburkolási” munka. A lakószobákat és a mellékhelyiségeket más-más természetű padlóburkolatokkal szokásos készíteni. Úgyszólván „ősidők” óta a lakószobákat fából készült padlóburkolattal látták el. Ezeket szaknyelven melegpadlónak nevezzük, azért mert tapintata „meleg” érzetet ad. A mellékhelyiségeket általában beton, különféle mozaiklapokkal szokásos burkolni. Minthogy e burkolatok tapintata hideg érzetet ad, ezeket „hidegpadlónak” nevezzük. Legújaban pedig egyre inkább terjednek a korszerű habalátétes PVC-burkolatok és a szőnyegpadlók legkülönbözőbb változatai. Milyen a jó padlóburkolat? A korszerű és jó padló kényelmes járást biztosítson, vagyis bizonyos fokig rugalmas legyen. Hangszigetelő tulajdonsággal is rendelkezzen, ez azért fontos, hogy az alsóbb lakásokba ne lehessen áthallani a járkálást. Könnyen lehessen takarj; tani, ne legyenek felületén olyan részek amelyek megnehezítik a portalanítást, a takarítást, ez egyben higiéniai követelmény. A legtöbb szeny- nyeződésnek kitett helyiségek a mellékhelyiségek, a konyha, a fürdőszoba stb. ezeket gyakrabban kell különböző mosószerekkel felmosni, azért padlóburkolati anyagként jobban ellenálló beton alapanyagú „hidegpadló-burkolatok” használatosak. A 30—40 évvel ezelőtt vagy régebben épített la- .kóházakban a lakások és a födémszerkezetek méretei lényegesen nagyobbak voltak mint a korszerű mai lakóházakban. Nem volt ritka a 4 méteres szobamagasság a mai 2.60—2.90 m-rel szemben. A födémszerkezetek vastagsága 35—40 cm volt. A mai építési mó- dekkal épülő lakóházakban ez a vastagság mintegy 13—20 cm-re csökken. E két adat világosan meghatározza, hogy másfajta, más összetételű padlóburkolatra van szükség. A régi épületeknél a parkettaburkolatot úgy készítették, hogy a födémre 0,80—-1,00 méter rés távolságban elhelyezték a pitnafákat, közeit salakkal, vagy más fel- töltő anyaggal szórták fel. A párnafákra került az ún. vakpadló, majd erre a látható parketta. A parketta majdnem minden esetben tölgyfából készült. Modern megoldások Lakószobákban jelenleg az ún. „aszfaltparketta” burkolatok használatosak. E burkolat úgy készül, hogy az aljazatbetonra (födémszerkezetre) 1 cm vastag úgynevezett aszfaltragacsot, vagy bitument hordanak fel. Ebbe az anyagba ágyazzák a parkettát. Előnye, hogy vastagsági mérete kisebb a régivel szemben, az 1 cm vastag ragasztóanyag bizonyos rugalmasságot biztosít, jó hő- és hang- szigetelő hatása van. A PCV-anyagból készült padlóburkolati anyagok mind a lakószobákban, mind pedig a mellékhelyiségek számára kiválóan alkalmasak. Első alkalmazásukkor felmerült a probléma, hogy nem eléggé rugalmasak és nem megfelelő hang- szigetelő hatásúak. Az Országos Szakipari Vállalat ezért olyan PVC-padlóburkolatot hozott forgalomba, amely alatt 2—3 milliméter vastag műanyaghabot alkalmaz. Felhasználhatóságát vizsgálva megállapították, hogy 14 cm vastag vasbetonlemez födém esetén is jó eredmények érhetők el vele hő-, hangszigetelés és rugalmassági követelmények terén. Padló helyett — szőnyeg A tömeges lakásépítkezések, de az irodaházak helyiségeiben is mind gyakoribb a szőnyegpadló alkalmazása. Előnyei között esztétikai megjelenési formái, kiváló hő- és hangszigetelő képessége is szerepel. Alapanyagát szintetikus szálakból állítják elő, úgynevezett „műanyag kábelekéből. A szőnyeg fonala nem a hagyományosan használt elemi szálakból készül, hanem egyetlen végtelen „kábelből”. Felül sík vasbeton födémre közvetlenül vagy kiegyenlítő rétegre fektethető. A gyártási technológiától függően a szőnyeg lehet: tűzött — bükié, szőtt-velúr, tünemezelt-nemez. Fektetési módját tekintve: teljesen ragasztott, sávban ragasztott, feszített, terített. Fürdőszobában, konyhában A mellékhelyiségek padlóanyaga általában „hideg”-burkolatból áll. Ezek nagy családjába a simított betonburkolat,, a cementlapok, a mozaiklapok tartoznak. Meg,"kell említeni az úgynevezett „égetett alapanyagú padlóburkolatokat” is. Különleges anyagból égetik és 10/1 cm méretben 1 cm vastagságban készülnek. Igen tartósak és kemények, jól bírják a savat is. A padlóburkolatok között találkozhatunk még az ún. „hézagmentes padlóival is. A hézagmentes padlót magnezitpadlónak is nevezik. Alapanyaga fűrészpor, magnezit és magnéziumklorid. Ezekből betonszerű gyorsan kötő anyag keverhető. A száraz betonalzatra 15 mm vastagságban hordják fel a padló anyagát és vassimítóval simára tömörítik. A padló tömörítése után 14 napot kell Várni, hogy teljesen megszáradjon és megkössön. Ezután be lehet ereszteni padlóviasszal és fel lehet kefélni. Az elkövetkező 5 évben mintegy 20 millió négyzetméter padlóburkolatot igényelnek a lakásépítkezők. Ha ehhez a számhoz még hozzáadjuk a különböző ipari, szociális és más épületek burkolati igényeit nem túlzás az a megálapítás, hogy 40—50 millió négyzetméter burkolat elkészítésére kell a szakiparnak felkészülnie. Dr. Szarnék Tamás Gyermekek és újságok MILYEN könyvét vegyek a fiamnak? Mit, mikor, hol és kivel nézzen meg a kislányom? Hogyan ked- veltessem meg gyermekemmel a „nemszeretem” tantárgyakat? Problematikus kérdéseire milyen megnyugtató választ adjak? No és itt a pályaválasztás is, vajon mennyiben támaszkodhat rám e sorsdöntő fordulónál gyermekem? Ilyen és ezekhez hasonló kérdések hosszú sora, nap mint nap probléma elé állítja a szülőket. Mit tegyenek ilyenkor? A különböző megoldások közül talán a legegyszerűbbet ajánlanánk: a szülök is ismerjék meg. és kísérjék figyelemmel azokat a lapokat, amelyeket gyermekeik is olvasnak! Hogy melyek ezek? A gyermeklapok száma sajnos meglehetősen kevés. Mindössze ötről beszélhetünk: a Dörmögő Dömötörről, a Kisdobosról, az Őrsvezetőről, az Ifjú Zenebarátról — ezek havonta jelennek meg —, és a Pajtás hetilapról. Természetesen nem lehet éles határvonalat húzni abban, hogy e gyermeklapok milyen korosztályú olvasók igényeit elégítik ki, de azért nem árt figyelembe venni, hogy a Dörmögő Dömötör a 3—6 éves, a Kisdobos a 6—10 éves, az Őrsvezető a 12—15 éves, az Ifjú Zenebarát és a Pajtás pedig a 10—14 éves gyerekek lapja elsődlegesen. Ez természetesen item jelenti azt, hogy kizárólag csak ők olvassák. Vannak gyerekek, akik sokáig hűek maradnak első lapjukhoz, továbbra is a lap rendszeres olvasói és levelezői közé tartoznak. Viszont szép számmal akadnak közöttük olyanok is, akik 13—14 éves korukban már az ifjúsági, sőt a felnőttek részére szerkesztett képes- lapoltat és napilapokat részesítik előnyben. Áz is gyakori ielenség. hogy ez utóbbiak teljesen kiszorítják saját korosztályuk gyermeklupjaiL Tavaszi előkészületek A hivataláé, naptári tavaíjz még várat magára, _ a m szemmel láthatóan hospzabhodnak, a napok később gyújtunk villanyt, s déltájban olykor beszökik a zárt ablak üvegén át egy bágyadt napsugár. . . Ilyen kor óhatatlanul a tavaszra- gondolunk: esetleg egy ú kosztümre, vagy legalább cipőre, liáskára... Mindezeknél fontosabb azonban a szervezetünk felkészítése az átállásra, a változásra — hiszen a tavas?' megújulás a természetnek minden élőre vonatkozó törvénye.. Fogadjuk tudatosan, segítsük elő a magunk egyszerű, mégis hatékony eszközeivel minél zökkénőmentesebb bekövetkezését. Tavaszi fáradtság néven tartja számon a köztudat azt a jelenséget, melyet ilyenkor többé-kevésbé mindenki önmagán tapasztal, s amely bágyadtságban, fejfájásban, fáradékonyságban nyilvánul meg. Oka a vi- ■ taminhiány; az, hogy télen kevesebb a friss gyümölcs, zöldség, kevés a napfény, s tél- végére a szervezet már elhasználta vitamintartalékát. Igaz: kapható mirelit- gyümölcs és sokféle gyümölcsszörp, narancs és citrom (a téli almáról csak utolsósorban szólunk, mert ilyenkor már csekély a vi- taminértéke),. Pótolhatjuk azonban a hiányzó vitaminokat nemcsak déligyümölcsből, hanem egyszerű és olcsó hazai termékekből. Ilyen elsőrendű ■ vitaminforrás pl. a feketeretek (vajas, zsíros kenyérre, leveshez ízletes kiegészítő), a savanyított hordóskáposzta nyersen, salátának; a nyers paradicsomlé (ivóié). Ha mindennap fogyasztunk belőlük, kevésbé sínyli meg szervezetünk a „tavaszi fáradtságot”. Már a téli, tél végi napfény is a természet megújulásának előhírnöke, s úgy örülünk neki, hogy olykor megfeledkezünk a legelemibb óvatossági rendszabályokról —■ így aztán az első tavaszi napsugár hatására előbújnak a tél folyamán elhalványult szeplők, májfoltok. Megelőzhetjük ezt többféle módon: pl. kvarcolunk, azaz fokozatosan (naponta csak 1 perccel növelve az időt) hozzászoktatjuk bőrünket a gazdagabban áradó ibolyántúli sugárzáshoz, vagy fényvédő krémet használhatunk, amely megóv a szeplők rögtöni kiúj ulásától. Ha ez mégis megtörtént, alkalmazzunk idejekorán fehérítő szereket, pakolást. Citromlébe mártott vattával töröljük^ át reggel és este az arcbőrt; de használhatunk e célra készen kapható uborkatejet is. Aki nem a korai szep- lősödés ellen kíván védekezni, annak is be kell kennie arcát, mivel a kora tavaszi napfény és különösen a szél is szárít, AZ éste gondósan letisztított arcra (arctejjel, vagy közönséges tejjel, tejszínnel töröljük le arcunkat ás nyakunkat) la- nolinos krémet tegyünk éjszakám (ez —- a benne finoman elosztott vízcseppek ró vén — nem folyamatos rétegben vönja be a bőrt, tehat alvás alatt is lélegezni tud bőrünk). Reggel, munkába indulás előtt, mosakodás után ismételjük meg a krémezést, s enyhén rápu- derezhetünk, ~ hogy ne zsírosfényű, hanem matt, hamvas legyen arcunk. . Szemünket is óvjuk az erős korai napfénytől napszemüveggel (havas, napsütéses időben a sugárzás különösen bántó) — így kevesebbet fogunk hunyorogni, s késleltetjük a szem körüli szarkalábak megjelenését. A hajnak. a fejbőrnek egyenesen jótétemény a napsütés és szellő — természetesen csak akkor, ha enyhe. (Erős szélben nem tanácsos födetlen fővel járkálni!) A napsütés fokozza a fejbőr vérellátottságát, a hajhagymák működését. Ajánlatos tavaszra 2—3 centit levágatni a hajvégekből. A kéz és láb bőre is rendszerint megsínyli a telet, még jó meleg kesztyűben, csizmában is. Kivörösödik, kiszárad, „kifújt” lesz a kéz (és a láb) bőre. A hőcsizma felső pereme rendszerint vörös karika formájában hagy nyomot a lábikrán. A hidegtől megviselt kezek-lábak gyógyszere a váltott hideg-meleg fürdőz- tetés, olajozás, vagy krémé zés. Viszonylag olcsóm, ki mérve kaphatunk a háztartási boltokban zsíros Cold- krémet, mely semleges és száraz bőrre — arc-. és kézápolásra — egyképp alkal- ihas. Korunk orvosi szemlélete nem tartja elegendőnek szépségápolást pusztán gyár’ szépítőszerekkel, hanem az egészségy-szépség egységéből kiindulva,szépségápolási Összetett wiy a mainak fogj? léi, melybe a helyes táplálkozás és helyes életritmus (munka és pihenő' megfelelő aránya), nyugodt, alvás, testmozgás, és sok friss levegő is beletartozik. Ha magunk is így fogjuk fel szépítkezésünk, testápolásunk kérdését — köze1 óbb jutunk a jó egészségi állapot, jó közérzet, s vele a fiatalság' tartós megőrzéséhez. B. S. A LAPOK többsége érdekes olvasmányokat, különféle programokat közöl az irodalmi és kulturális élet, a tudomány . és technika, a sport világából, de az élet egyéb területeiről is. Fejtörőkkel, rejtvényekkel, humoros írásokkal szórakoztatják olvasóikat. Segítséget nyújtanak az oktató-nevelő munkában, a szakköri tevékenységben, és az egyéni tanulásban egyaránt. A különféle akciók, pályázatok öntevékenységre serkentenek, és' még sorolhatnánk tovább. MINDIG lebegjen a szemünk előtt, hogy a gyermeksajtó személyiségformáló és olvasásra ösztönző szerepe jelentős, hogy a könyvolvasás előiskolája az újságolvasás. És ezt sohasem lehet elég korán kezdeni. M. É.
