Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-05 / 30. szám
Fentebb arról beszéltünk, hogy a Kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezet tulajdonképpen csak a második és a harmadik ötéves terv időszaka alatt fejlődhetett annyira, hogy működését vállalatszerűnek minősíthetjük. Az eddig ismertetett tényekből meggyőződhettünk arról, hogy a szövetkezet ezt a szintet kétségtelenül elérte: pontosan, szervezetten dolgozik, az elvállalt munkát jól és határidőre teljesíti. Nem volt tehát nehéz megtervezni — bizonyára a teljesítésben sem lesz hiány — a negyedik ötéves tervet sem. Kétségtelen, hogy a szövetkezet Fiatalok szövetkezete mint 13 millió forint termelési értéket produkált. Ez a szám — a létszám változatlansága mellett — a következő évben már megközelítette a 15 millió, forintot, ami mintegy Többszintes A második ötéves terv utolsó évének, 1965-nek az egyik legnagyobb eredménye volt a Kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezetnél, hogy megkezdték a többszintes lakóházak építését. Ez szervezetileg és műszakilag egyaránt nagy feladat elé állította és próbára tette a szövetkezetei, annak vezetőit, dolgozóit — vagyis az egész kollektívát. Most már elmondhatjuk, hogy ezt a próbát sikeresen kiállta a szövetkezet. Megemlíthetjük például, hogy a Kiskunfélegyházán, a Bajcsy- Zsilinszky Endre úton egy háromemeletes társasházat, a Közelszőlők- ben két darab egyemeletes társasházat az év végi igen kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére tető alá hoztak, s így már zavartalanul tudták folytatni a belső kivitelezési munkálatokat. Ezeket a lakásokat a vállalat az eredetileg vállalt határidő előtt átadta a megrendelőknek, ami — ismerve az építőiparban meglevő ilyen gondokat — mindenképpen a legnagyobb dicséretet érdemli. Persze ez a szorgalom megmutatkozott az év végi eredményekben is. A szövetkezet ugyanis az 1965-ös esztendőt R36 ezer forint nyereséggel zárta, 12,7 százalékos emelkedésnek felel meg. Az egy főre eső termelési érték mellett, illetve azzal párhuzamosan emelkedett a dolgozók átlagos jövedelme is. lakóházak s dolgozóinak így — . a jövedelemadó befizetése után — 590 ezer forintot tudott szétosztani, ami egy főre bontva 20 napi átlagkeresetnek felel meg. A tiszta vagyon értéke ekkor már — a kezdeti néhány ezer forinttal •szemben — 1 millió 800 ezer forintra rúgott, az állóeszközök (gépek, épületek) értéke pedig elérte a kétmillió forintot. Ne gondolja azonban senki, hogy ahol ennyi a fiatal, ott baj van a törzsgárdával. Nem így van. A szövetkezet elsőként szervezte meg és alakította ki a törzsgárdát a megye szövetkezetei közül. Öt évvel ezelőtt már arról számolhatott be a szövetkezet elnöke a tagságnak, hogy összesen 34 tag van, aki tíz évnél régebben dolgozik a közösségben, 68 pedig azoknak a száma, akik öt évnél hosszabb ideje, megszakíNemrégiben tért rá a szövetkezet az úgynevezett nagyblokkos lakásépítésre, amelyet a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalattal kooperálva végez. technikai, technológiai eljárások alkalmazásával pótolták. Tegyük hozzá: sikeresen. Új műszaki megoldások Még néhány tényt a harmadik ötéves terv utolsó évéről, 1970-ről. Tavaly a szövetkezet tovább fokozta a háztartási gépek javítását, nemcsak Kiskunfélegyházán, hanem a környező falvak lakosságának is, ugyanakkor bevezette — a Ra- movillal kötött szerződés alapján — valamennyi háztartási gépfajta garanciális javítását is. Ellátja a földelés-ellenállás mérését, valamint az elektromos hálózat tűzvédelmi felülvizsgálatát az egész megyében. Nagy elismerést és megbecsülést jelentett az is, hogy az elmúlt évben a kiskun napokon, a szövetkezetek ipari kiállításán első helyezést ért el a Kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezet. A szövetkezet termelési értéke az elmúlt évben kétmillióval haladta túl a tervezettet, s a 24 millió helyett 26 millióra rúgott. Az összes nyereség pedig előreláthatólag meghaladja a négymillió forintot. Tegyünk még annyit hozzá ezekhez a beszédes lemre méltóak, ha tudjuk, hogy a szövetkezetnek az 1969-es esztendő is bizonyos értelmű fordulatot jelentett: ekkor vezették be a többszintes lakások építésénél a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalattal kooperálva az úgynevezett nagyblokkos építkezést, meggyorsítva ezáltal a lakásépítési ütemét. Ez éppen úgy, mint annak idején a többszintes lakásépítésre való áttérés ugyancsak új műszaki megoldások alkalmazását vonta maga után a szövetkezetnél is. Szakértelem, lelkiismeret szükséges a jó parkettaburkolat készítéséhez. Csenki Sándor, a szövetkezet szakembere munka közben. si gépek javítása, csem- pézés, parkettázás stb.) Az e téren jelentkező egyre nagyobb igényt a szövetkezet úgy fogja kielégíteni, hogy korszerűsíti gépeit, s ugyancsak korszerűsítésnek veti alá javító- szolgáltató fiókjait is. Szervezetten és állandóan továbbképezi szakmunkásgárdáját gondoskodik az utánpótlás neveléséről, a szakmunkásképzésről is. összességében a negyedik ötéves terv időszakára a szövetkezet 168 millió forint értékű munka elvégzését vállalta. Kiskunfélegyházára 1972-ben vezetik be a vezetékes gázt. A jövőben épülő és a már meglevő lakóépületek belső gázvezetékének szerelésére, s majdani karbantartására a szövetkezet máris megkezdte egy szakmunkásbrigád szervezését és mire a munkákra sor kerül, már komplett vállalásokat is tud teljesíteni. Mint_ említettük, a következő években teljes egészében kiépül az Alpári úton a szövetkezet telephelye. Itt a raktárakon, műhelyeken, irodákon kívül szociális, egészségügyi berendezések is szolgálják a dolgozók érdekeit, a jobb munkakörülmények megteremtését. Természetesen a saját erőfeszítésén kívül elengedhetetlenül szüksége van a szövetkezetnek az illetékes szervek megfelelő anyagi támogatására is. Ezt a nagymúltú és kiemelten hasznos tevékenységet végző szövetkezet eddigi munkája alapján méltán megérdemelné. (X) Az ilyen eredmények természetesen vonzzák a fiatalokat, s ha az átlagos életkor alapján ítélnénk, nyugodtan nevezhetnénk a Kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezetét a fiatalok szövetkezetének is. Évek óta megfigyelhető ugyanis egy fiatalodá- si folyamat, amely jelenleg is tart. A szövetkezet dolgozóinak — amely már meghaladja a 300 főt — a hatvan százaléka 30 éven aluli, hetven százaléka pedig még alatta van élete negyvenedik évének. S a fiatalok, akik szeretnek dolgozni, jogosan igénylik a szórakozási, kulturálódási és sportolási lehetőségeket is. Mindezt együtt megtalálják a szövetkezetben. A szövetkezet yezetősége nem is sajnálja tőlük a pénzt, a hasznos célra fordítandó összegeket. A KISZ-szervezet, amely az 1965-ös 20 főről ma már 45 főre emelte taglétszámát rendszeres politikai oktatást szervez a szövetkezet fiataljainak, az ifjúsági szervezet tagjainak. Ezeken az oktatásokon 20—25 fős csoportok vannak jelen. A kultúrteremben értékes felszerelések, jó berendezés várja őket és elégíti ki igényeiket, ösz- szesen 30 ezer forintot költöttek sport- és szórakozási eszközök vásárlására, kiveszik részüket a társadalmi munkából (1967-ben például 400 munkaórát teljesítettek). Több sportágban bejutottak a szövetkezeti spar- takiád országos döntőjébe, ahol egy első. egy második és egy ötödik helyet szereztek meg. Majdnem teljes létszámmal vesznek részt a KISZ-tagok a már említett szocialista munkaversenyben is. Nagy feladatot teljesít a szövetkezet a háztartási kisgépek javításával. Képünkön Soós Ferenc látható, amint éppen egy porszívót fektetett „műtőasztalra”. A szövetkezet dolgozóinak hatvan százaléka 30 éven aluli átlagéletkorral rendelkezik. Képünkön egy szakmunkástanuló-brigád tagjai betonkoszorút készítenek. datában a negyedik ötéves terv időszaka alatt a szövetkezet dolgozói összesen 360. többszintes házban épülő lakás elkészítését, építését vállalták, tervezték. Ez a szervezettség fokozását, a műszaki felkészültség korszerűsítését is igényli. De amint arra már többször utaltunk, nemcsak a lakás- építés a szövetkezet feladata. Ezenkívül a második legfontosabb a lakosság részére végzendő szolgáltató és javító tevékenység (csatornázás, festés, tekercselés, háztartátás nélkül végzik munkájukat a szövetkezetben. A törzsgárda-létszám 1966-ban már elérte a 120 főt. Térjünk rá azonban a legfontosabbra: a termelésre azon belül is a harmadik ötéves terv előirányzataira, illetve annak teljesítésére. Ebben az időszakban is a fő tevékenységet a lakásépítés jelentette a szövetkezetben. Az ötéves ciklusra tervezett 220 lakás helyett 1970. december végéig 250 lakást adtak át a megrendelőknek. Ebből 150 többszintes épületekben készült el. Ekkor már tizennyolc szocialista brigád dolgozott az építőipari szövetkezetnél, s 1970- ben 27 ezer 500 forint volt az egy főre eső' átlagos évi jövedelem. Mindezt annak „ellenére” érték el a szövetkezetben, hogy 1969. január 1-én bevezették a 44 órás munkahetet, de természetesen az így kieső időt jobb szervezéssel fokozottabb gépesítéssel, korszerűbb számokhoz, hogy — ugyancsak 1970-ben — a dolgozók átlagjövedelme lZ építőipari tevékenységhez tartozik a tetőjavítás, .•lújítás is. Képünkön palatetö készül és csatornázás folyik. mintegy 15 százalékkal emelkedett. Ezek az eredmények különösen akkor figyeegyik alapvető feladata, a lakásépítés továbbra is meghatározza a legfontosabb teendőket. Ennek tu-
