Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-05 / 30. szám
1971. február 5, péntek S. oldal Kongresszusi készülődés a testvéri Krímben Az elmúlt hetekben a Krím gazdasági egységeinek dolgozói megvitatták a VIII. ötéves terv területi eredményeit és felajánlásokat tettek az UKP XXIV. és az SZKP XXIV. kongresszusa tiszteletére. A VIII. ötéves terv eredményeit és a vállalásokat tartalmazó dokumentumokat az UKP központi lapja, a „Pravda Ukraini” részletesen ismertette: A VIII. ötéves terv időszaka alatt a terület ipari termelése S3 százalékkal, a munka termelékenysége 47 százalékkal növekedett és 400 millió rubel értékű árut termeltek terven felül. Jelentős fejlődésről ad számot a terület mezőgazdasága 126 ezer hektárral növekedett az öntözött terület. Terven felül 78 ezer tonna gabonát, 325 ezer tonna szőlőt, 89 ezer tonna húst értékesítettek, hogy csak a fontosabb termékeket említsük. A félszigeten 4 millió négyzetméter lakóterület, 234 iskola, 392 bölcsőde és óvoda, 240 művelődési ház, 45 kórház és rendelőintézet, 478 szolgáltató kombinát épült. A tervidőszakban elért eredményekért a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a Munka Vöröszászló Rendjével tüntette ki a Krím területet. Az UKP és az SZKP kongresszusai tiszteletére vállalták a terület dolgozni, hogy az 1971. év első negyedévi népgazdasági tervüket jelen lös mértéken túlteljesítik. Az ipar IQ* millió rubel értékű terven felüli termék előállítását és értékesítését tűzte célul. Az építőipar dolgozói vállalták, hogy első negyedévi tervüket március 27-re teljesítik. Felépítenek és átadnak — a többi között — 62 ezer négyzetméter lakóterületet. A terület kereskedelme negyed éves tervét március 29-re teljesíti és 99 üzletet önkiszolgáló rendszerűvé alakítanak át. A szocialista műnk a versenyt egész évben folytatják a félsziget dolgozói és az új ötéves terv első évének feladatait is határidő előtt teljesítik. Az ipar december 25-re tervezi teljesíteni éves feladatát. 42 millió rubel értékű terméket gyártanak és értékesítenek terven felül. A munka termelékenységét a műszaki-tudományos fejlesztés meggyorsításával, a jobb munkaszervezéssel 25 százalékkal növelik az előirányzathoz viszonyítva. Az önköltségcsökkentésre vonatkozó célkitűzéseket 0,5 százalékkal teljesítik túl. A mezőgazdaság dolgozói a munkafolyamatok komplex gépesítését tekintik legfontosabb feladatuknak. Magas termésátlagok elérésére törekszenek, például búmból a hektáronkénti 25 mázsás, rizsből a hektáronkénti 50 mázsás területi átlagot kívánják elérni. Jelentősen növekszik az állatállomány. Üzembe helyeznek 24 hűtőtárolót, összesen 16 ezer tonna befogadó- képességgel. A munka termelékenységét a kolhozokban 6 számlókkal, a szovhozokban 5 százalékkal növelik a terven felül. Az alapvető termékek önköltségét 3 százalékkal csökkentik. A munka termelékenységét az építőiparban 15 százalékkal, az építőanyag- iparban 30 százalékkal növelik a tervezetthez képest. Az önköltség csökkentésének előirányzatát 0,2 százalékkal teljesítik túl. A közlekedés és hírközlés dolgozói terven felül 480 ezer tonna áru szállítását vállalják, ez évben megépítenek és átadnak 268 kilométer műutat, továbbá december 25-ig befejezik a Szimferopol— Krasznoperekopszk rádiórelé vonal építését, hogy a szimferopoli tv-állomás megkezdhesse a második műsor sugárzását. A kereskedelem 70 új üzletet, 63 közétkeztetési intézményt, 100 szolgáltató kombinátot és 3 kenyérgyárat állít a fogyasztók szolgálatába. 365 üzletet alakítanak át önkiszolgáló rendszerűvé. Az egészségügy és köz- művelődés is jelentős fejlesztés előtt áll. 7 kórházat, összesen 1140 ággyal, 32 iskolát, 42 óvodát és bölcsődét, 28 művelődési házat avatnak az év során. Őszintén kívánunk sok sikert testvérmegyénk dolgozóinak e nagyszerű vállalások teljesítéséhez. Sávolt Béla, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei titkára SZMI-iilés Tegnap a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa ülést tartott, amelyen értékelte a szakszervezeti választások tapasztalatait, majd Borsodi György, az SZMT vezető titkára a VI. küldöttértekezlet elé kerülő beszámolóvázlatot, Szabó Pál, a számvizsgáló bizottság elnöke pedig a bizottság által készített jelentést ismertette. Délután az SZMT elnöksége ült össze, s a Szakszervezetek Megyei Tanácsának ülésén elhangzott észrevételek alapján vitatta meg a két beszámolót. Százhat törzsgárdaj elvény Ma: zárszámadás Dunaszentbenedeken Ünneplőbe öltözött nők, férfiak foglalják el szombaton reggel a dunaszent- benedeki művelődési otthon nagytermének széksorait. Február 6-án tartja zárszámadó közgyűlését az Űj Hajnal Termelőszövetkezet. Kun László tsz-el- nök a közgyűlési beszámoló írását hagyta félbe a beszélgetés idejére, s örömmel újságolja: — Ez lesz a tizedik zárOlvasóink kívánságára A lakásügyi jogszabályokról A Minisztertanács január 27~i ülésén jóváhagyott új lakásügyi jogszabályokról elhangzott miniszteri sajtótájékoztató közzététele érthetően nagy érdeklődésre talált a lakosság körében. Azóta is nap, mint nap számos kérdés érkezik szerkesztőségünkhöz a rendelkezésekkel ösz- szefiiggésben. Minthogy a jogszabályok megjelenése — a végrehajtási utasítással együtt — a napokban várható, részletekbe menő felvilágosítással, magya-- rázattal egyelőre nem tudunk szolgálni. A sajtótájékoztatón körvonalazott alap- elvek ismeretében azonban a leggyakrabban felvetődő kérdésekre e rovatunkban folyamatosan válaszolunk. Ali határozza meg az új lakbért? A július 1-én érvénybe lépő jogszabály az új lakbértarifákat illetően' pontosan körülírja, hogy melyek a meghatározói a különböző komfort-kategóriáknak. Az összkomfortos lakás bérét az alapterület egy négyzetméterére 6 forintban, a komfortos lakásokét 5.40, a félkomfortos lakásokét pedig négyzet- méterenként 3.60 forintban határozza meg. Nem érinti a lakbérrendezés a komfort nélküli lakásokat. A településen belüli fekvésből, továbbá a lakások műszaki állapotában meglévő különbségek kiegveniítésére a lakbér mértéke 10 százalékkal növelhető, illetve csökkenthető. Méltányosan rendezi a jogszabály a régi építésű, indokolatlanul nagy területű lakások bérét azzal, hogy megszabja a lakbér kiszámítása szempontjából figyelembe vehető lakás-alapterület felső határát. Eszerint az egyszobás lakásnál 50. egv és félszobásnál 65. kétszobásnál 80. két és félszobásnál 90. háromszobásnál 100, három és félszobásnál 110. négyszobás lakás esetében pedig 120' négyzetméterben állapítja meg a lakbérmegállapításnál számításba vehető lakásterület felső határát. Változik-e a magántulajdonú bérlakások lakbére? Az új lakbérek megállapításával ösz- szefüggő nagy érdeklődés mellett ez a kérdés vetődik fel a leggyakrabban. A fentebb említett jogszabály a személyi tulajdonban levő bérleményeket is érinti. Tartalmazza ugyanis: a személyi tulajdonban álló, kötött bérű lakások lakbérét a bérbeadó — amennyiben 1971. július '1-én lakásbérleti jogviszony áll fenn — az állami lakások lakbérével azonos módon és mértékben állapítja meg. Az úgynevezett szabad bérű lakásoknál a korábbi lakbér csak akkor emelhető, ha annak összege a kötött bérű lakásokra megállapított új lakbéreknél alacsonyabb. Ha a korábbi lakbér ennél magasabb, akkor a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt változatlan marad. Ez év július 1. napja után történő bérbeadás esetén a bérbeadó és a bérlő megállapodása határozza meg a lakbér mértékét. Ez azonban nem haladhatja meg az állami lakásokra megállapítható bér mértékének kétszeresét. Tarthat-e albérlőt a magántulajdonú lakás bérlője? Rendezi a jogszabály ezt az eddig meglehetősen sok vitára, nézetkülönbségre okot adó helyzetet is azzal, hogy kimondja: A bérbeadó hozzájárulása nélkül nem vehet fel albérlet a személyi tulajdonú lakás bérlője. ! 130 ezer kisüba HA 8KUC jelentkezik Megkezdték a keltetést Bács-Kiskun megye libatenyésztő gazdaságai. A kiskunfélegyházi Dózsa és a Vörös Csillag Termelő- szövetkezetből érkezett az első lúdtojásszállítmány a kecskeméti keltetőállomásra, ahol nyomban gépbe rakták. Ezt követően folyamatos váltással 130 ezer libát keltetnek ki a nagyüzemi gazdaságok részére. A napos jószágok zöme a kiskunfélegyházi termelőszövetkezetekbe kerül vissza, a^01 májliba neveléssel foglalkoznak. A tojástermelő gazdaságok rajnai ludat tartanak. A lecserélt magyar parlagi fajtáknál kétszeri* több tojást tojnak, s az utódok szép testűek és alkalmasak máj termelésre. A liba tenyésztés jövőjét a világÚltöronporterek rádiós vetélkedője Február első két napján • körkapcsolásos műsorát megyénk számos községéből és városából érkezett gyerekek népesítették be a piacon korlátlan mennyi- j kecskeméti úttörőház tér ségben értékesíthető máj j meit A Magyar Rádió or- jelenti, s ez teszi jövedel- szágos úttörőriporter-pámezővé is. A kiskunfélegyházi egyesült Lenin- Rákóczi Term elősző vetke lyázatának felvételeire készülődtek nagy lelkesedéssel a kiválasztott riportezet libatelepéről tavaly 80 j rek és a sok „riportalany ezer májliba került a fel dolgozó üzembe, az idén A vetélkedő — melyet a magyar úttörőmozgalom még többet hizlalnak, mi- fennállásának negyerlszázavel bevételüket jelentősen gyarapítja ez az üzemág. Nem kell kötőim a szőlőt ötletes termékkel jelentkezett a piacon a vaszari Hunyadi Tsz kiegészítő üzamága: a rafiát, vagr e szálőkótóafi m'5anyag£onaI&t heíyetts- sftő rögzítőt állított elő. A két és fél centiméter átmérőjű, patkó alakú műanyag karika, a kordonművelésű szőlőknél teljesen helyettesíti a rendkívül munkaigényes kötözést. A műanyag karika tökéletesen rögzíti a sjzőiővésszőt n kihúzott drót szálakhoz A szövetkezet műanyagüzemében megkezdték a szőlőrögzítő nagyüzemi előállítását dós jubileuma tiszteletére hirdettek meg — azt a célt szolgálta, hogy a legügyesebb gyerekek az éter hullámainak közvetítésével adjanak körképet megyéjük úttörőéletéről. Bács-Kiskun megye úttörőéletéről. A színhelyek gyorsan váltogatták egymást. A jászszentlászlói úttörők rádiósklubját egy kecskeméti, a múltat idéző őrsi gyűlés hangképe követte, ahol a huszonöt évvel ezelőtt alakult szervezetre emlékeztek a pajtások és a meghívott vendégek. Az ultrarövidhuliámú adó ezután a Petőfi-kultusz ápolásában jeleskedő szalk- szentmártoni tanulókkal teremtett kapcsolatot egy találós kérdésként elhangzott vers kapcsán. A kiskőrösi úttörő-fú— HA—8—KUC figye- vószenekar legfiatalabb lem! A kekkemét5 ú^örő-I tagjai, a sokfelé megfor- ’■’áz rád'óáiiom^rn hívta j dúlt baiai természetiárók. Az adást élő műsor is színesítette. A hajósi sváb nemzetiségű együttes énekszámai, a kecskeméti és kalocsai ének-zenei általános iskola kórusa és népi együttesének rövid műsora hatásosan bizonyította az úttörők szorgalmas és színvonalas munkáját, A Magyar Rádió autóbusza két napig állt az úttö- röház előtt. Az egyes részeket többször is hangszalagra vették, hogy a szerkesztők kiválaszthassák a legjobban sikerült jeleneteket. A zsűri a vetélkedő úttörőriporterek képességeit ítéli meg; hogyan „vezették’’ az interjút, milyen ügyesen és fordulatosán beszélgettek a váltakozó a íászszentlászlói pajtáso- a tiszakéeskel országos si- ■■ helyszíneken é3 odabenn a stúdióban. De egyben a k-t! f?'V h nn fizott Vi ítt/}i> 7 válogató edőn i kereket aratott bá'bszakkö műsort j rösök, a keceli batik hímé- műsor egészéről Is véle?Tót8. 1 vés művészei egymásután1 ményt alkotnak: hogyan leg- i nyilatkoztak életükről, tér- j és miként ü eve*5 eb* bizonyult hét veikről, a „száguldó ripor- [ fiataljaink 1 fiatal riporter megkezdte ‘ terek” mikrofonja előtt. megyében. élnek úttörő- Bács-Kiskun P. M. számadásunk. A szokásos év végi részesedésen kívül ezúttal adjuk át a törzs- gárdajelvényt és a jutalmat annak a százhat tsz- tagnak, aki az elmúlt évtizedben jóban rosszban mindig kitartott. — Törzsgárdajelvényt kap az ötgyermekes Ágoston Józsefné, aki alapító tagja a tsz-nek. Sáfrány Balázs szerelő és Kovács János takarmányos még fiatal ember volt, amikor a szövetkezet megalakult. 1961-ben mindketten el akartak menni a tsz-ből. Igaz, hogy akkor csupán tíz forint negyven fillért ért nálunk a munkaegység, 1967-ben pedig, mielőtt áttértünk a készpénz- fizetésre, negyvenöt forintot. Így ők sem bánták meg, hogy nem a faluból eljáró dolgozók sorsát választották. Az Új Hajnal Termelő- szövetkezet két zárszámadása közötti különbséget jól érzékelteti néhány számadat. 1961-ben 986 ezer, 1969-ben pedig 6 millió 600 ezer forint volt a részesedés. Bár az 1970-es esztendő mostoha időjárása Dunaszentbenedek határát is sújtotta, a tsz-rag- ság jövedelme hasonló lesz az előző évihez. A biztonsági alapot 170 ezer, a szociális alapot pedig 270 ezer forinttal növelte a szövetkezet az előző zárszámadáshoz képest. A biztonsági alap ezzel meghaladja a másfélmillió forintot. A szociális alap növelése a betegségük miatt munkából kimaradók táonénzé- r.ek emelését teszi lehetővé. A terméskiesések ellenére nyereséggel zárja az évet az Üi Hajnal Tsz. Milyen intézkedéseket foganatosított a vezetőség év közben a nehézségek áthidalására? — Nálunk a növénytermesztés az állattenyésztésnek vf.n alárendelve, hiszen a takarmányalap megteremtése a legfontosabb. Ennek ellenére évente öt-hatezer mázsa kenyérgabonát értékesítünk. Fűszerpaprikát évről évre száz holdon termesztünk, bár a termésátlag tavaly a fagykár miatt csunán 27 mázsa lett. más években elérte a 49 mázsát. A gazdálkodás szerkezetéből adódik, hogy az állattenyésztés fejlesztését tekintjük fő feladatunknak. Tavaly elég nagy anyagi áldozatok árán mentesítettük a tbc-től a szarvasm a rha-á 11 nmány t, adottságaink mellett ugyanis a teitermelésnek és a marhahizlalásnak van a legnagyobb jelentősége. Évente több mint 4 ezer hektoliter tejet, 7 ezer kilogramm tejszínt és 200— 250 hízott marhát értékesítünk. Baromfitelepünket most újítjuk fel. s márciusban kapjuk az új állományt, 13 ezer toióhibri- det. Az Űi Hajnal Tsz idei terveinek ismertetésekor kell megemlítenünk a szövetkezet köm íivesbr mádiá- nak munkáját, amely különösen az utóbbi négv esztendőben végzett nagyarányú építkezéseket Nem kisebb a feladata az Idén sem. hiszen 98 férőhelyes tehénistállót és egy gépszínt kell tető alá hofcnia. K. A.
