Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-28 / 50. szám

mm Fejlesztés helyi erőforrásokból 1U Megyénk sporttörténe­tében először fordul elő, hogy az elkövetkező 1972- es müncheni olimpiára 11 kerettagunk készül. Erre az eredményre méltán lehet­nek büszkék dolgozóink, sportszakembereink, s mindazok, akik már a ko­rábbi években, s ma is so­kat tesznek a sportoláshoz szükséges feltételek bizto­sításáért. Az út, melyet megtet­tünk nem volt síma. A gyors ütemű fejlődés mel­lett gyakran a nem kielé­gítő tárgyi feltételekkel, a talán még gyakrabban szemléletbeli problémákkal kellett megküzdeni, s tud­juk, hogy a gondokból ki­jut a jövőben is. Azt hiszem, hogy me­gyénkben még nem eléggé ismertek azok a jelentős eredmények és változások, amelyeket a sportmozga­lomban az utóbbi időben elértünk. Jó tudni azt, hogy a megyék közti ve­télkedés során jelentősen előretörtünk. Ennek bi­zonyítására egy példa: 1969-ben az MTS értéke­lése szerint még a tizedik helyen állt megyénk, 1970- ben viszont már a hato­dik helyre kerültünk, s olyan megyéket előztünk *y: meg, mint Borsod, Csong- rád vagy Győr-Sopron. ahol sok éven át szinte ó bt r aöi e i o n ás an nagyobb volt a sport bázisa, mint nálunk. Az eiért sikerek arra köteleznek bennünket, hogy megtartsuk, sőt to­vább fejlesszük eredmé­nyeinket. A fejlődéshez szükséges feltételeket első­sorban társadalmi összefo­gással és a helyi erőfor­rások növelésével és jó ki­használásával lehet bizto­sítani. Jól tudjuk azt, hogy az eddigi sikerekhez is megyénk fejlődő iparoso­dása, a szociálista mező- gazdaság fejlődése és dol­gozóink szorgalmas keze- munkája adott alapot. A jövőt tekintve, ezen a té­ren további lehetőségek nyílnak. A sportoláshoz szükséges további kedvező feltéte­lek biztosítása érdekében a testületek, a vezetők és a dolgozók megértésére és támogatására van sZükség. Nemrég — hosszú elő­zetes felmérések után — elkészült a megye ötéves sportfejlesztési terve. Ezen- belül a fejlesztés fő cél­kitűzéseit nagyon mérték­tartóan állapították meg, mégis e tervek kivitelezése elképzelhetetlen a bázis­szervek segítsége, és a hely erőforrások növelése nél­kül. A vállalatoknál most először Készülnek kö­zéptávú gazdasági tervek. A tervezés közben nem szabad megfeledkezniök a sportolási igények kielégí­téséről sem. A helyi gaz­dasági szerveknek számol- niok kell a sportfailesztési terv célkitűzéseivel és fo­kozottabb anyagi segítsé­get kell nyújtaniok. Itt egyrészt a sportegyesüle- tek vállalati támogatására gondolunk a részesedési alapból, de más jellegű vállalati alapokból sport­létesítmények építésére, korszerűsítésére, hétvégi pihenőhelyek kialakítására is feltétlenül biztosítani kell az anyagi alapot. Hamarosan sor kerül a több évre szóló kollek­tív szerződések megkötésé­re, s ezért ajánljuk és ja­vasoljuk a szakszervezeti bizottságoknak, hogy a vál­lalati szakszervezeti taná­csok gondoljanak a sport- mozgalomra is. A sportfejlesztés ügye minden munkahelyen va­lóban a társadalmi jelen­tőségének megfelelően le­gyen kezelve, s ez alól nem lehet kivétel sem a versenysport, sem pedig a tömegek testnevelése. Na­gyon fontos az is, hogy a társadalmi érdekeket a he­lyi kívánságokkal egyez­tessék. A különböző szintű állami szervek már eddig is sokat tettek, s ezután még többet tehetnek, hi­szen a növekvő lehetősé­geik ezt megengedik. Ügy érzem, hogy ez a támoga­tás sem politikai, sem pe­dig gazdasági téren nem fog elmaradni a jövőben sem. Szabó Gyula az SZMT sportfelelőse Sportcsarnok épül Kecskeméten Interjú Király Józseffel, a kecskeméti TS elnökével A megyeszékhely közép- ] tanácsi, a városi tanács és távú pénzügyi tervének tárgyalásakor hangzott el: „ ... a fedett sportcsarnok építéséhez a megyei tanács is hozzájárul 12,5 millió fo­rinttal.” Sportcsarnok te­hát lesz. Most már az a kérdés, hogy milyen és mi­kor. — Mi a helyzet a Kecs­keméten építendő sport- csarnokkal kapcsolatban? — kérdeztük Király József­től, a városi sporttanács elnökétől. — A beruházó a megyei Előny lesz-e a hazai pálya? Megtartotta idei első szurkoló-értekezletét a Kecskeméti Dózsa labda­rúgó-szakosztálya. Donáth Tibor elnökségi tag nyitot­ta meg az ankétot, amely­re szép számban jöttek el a szurkolók és szinte ki­vétel nélkül valamennyi Dózsa-játékos. Kastyák Já­nos érdekes, színes előadá­sában a labdarúgó-szakosz­tály eddig végzett mun­kájáról és feladatairól be­szélt. Arról, hogy végre megvalósult a szakosztály életében a kollektív veze­tés és ennek nyomán, egész­séges légkör bontakozik ki. A K. Dózsa vezetői, já­tékosai és szurkolói kíván­ják, hogy Kecskemétnek NB I-es csapata legyen. Ennek érdekében munkál­kodik a szakosztály, s a je­lenlegi játékosállományt al­kalmasnak tartják arra, hogy egy-két éven belül kiharcolja az NB I-be ju­tást. Saját nevelésű játékosok­kal kell erősíteni. Ehhez az eddiginél többet kell tö­rődni az utánpótlás neve­lésével, s ezt a munkát már az úttörőknél el kell kezdeni. Ápolni kell a csa­patszellemet és javítani a kapcsolatot a szurkolótá­borral. A legfontosabb, hogy a Dózsa verhetetlen legyen a hazai pályán, mint régen volt. Előny te­hát, és ne hátrány legyen a Széktől Stadionban ját­szani. Szigeti Serene edző is­mertette az előkészületek állását. Az alapozást igen jól bírták és ennek nyomán máris megfelelő szinten van a játékosok formája. Egy lényeges dologi a fel­hívta a játékosok .figyel­mét: az alapozás eredmé­nyét néhány nap alatt is tönkre lehet tenni. Csak akkor éri el célját a ke­mény munka, ha kivétel nélkül mindenki sportsze­rűen él. Szigeti edző azt fa elmondotta, hogy elége­dett a játékosok életmód­jával, felfogásával. Becsü­letes gárda van most együtt, akikre számítani lehet. Természetesen a já­tékos nem gép és előfor­dulhat visszaesés, formain­gadozás. A szurkolóktól megértést, türelmet kért és lelkes biztatást a hazai mérkőzéseken. Az edző ismételten kije­lentette, hogy a csapat minden tagja óhajtja a jó szereplést, hiszen ennek megvannak az anyagi fel­tételei is. Ha jól szerepel a csapat, akkor egyénileg is jobban járnak a játé­kosok. Ezután érdekes hozzá­szólások következtek. El­sőnek Pálft József mondta el véleményét a Dózsáról és több kérdést tett fel a csapat eddigi szereplésével kapcsolatban. Törvénysze­rű-e — kérdezte — a Dózsa visszaesése, amikor a tabel­lán jól áll? Miért olyan Röviden HÁGA: A Bulgária ellen 7:6 arányban győztes magyar jégkorong válogatott gól­jait Horváth és Zsitva (2— 2), Bánkúti, Menyhárt és Mészöly szerezték. • TALLINN: A nemzetközi sakkver­seny ötödik fordulójában a magyar Barcza Gedeon döntetlenül mérkőzött a szovjet Vooreamával. A verseny élén Bronstein, Zajcev és Tall áll egy­aránt 4,5—4,5 ponttal. (MTI) * BUKAREST: Férfi kézilabda BEK-elő- döptő visszavágón a román j Steaua együttese 17:9 i arányban győzött a Parti- 1 zán Bjelovar (jugoszláv) ellen. Az első mérkőzésen a jugoszlávok bizonyultak jobbnak 18:14 arányban, a két mérkőzés 31:27-es ösz- szesítése alapján azonban a román bajnokcsapat ke­rült a döntőbe. A VÁROS BELTERÜLETÉN SZÁRAZ, NAGYMÉRETŰ helyiségei raktárnak keresünk CENTRUM ÁRUHÁZ, KECSKEMÉT 970 gólképtelen a csatársor? Mit lehet tenni a közönség megnyerése érdekében? Somogyi Béla, a Dózsa régi játékosa a többi közt azt elemezte, mi az oka annak, hogy mindig a csa­patnak kell a közönséget tűzbe hozni. Miért nincs ez fordítva? C. Tóth József, a kecskeméti „B” közép megszervezéséről beszélt, majd Bodnár Sándor fel- a játékosok — ahogy 6 látja — beszélt. Több kér­dést tett fel a szakosztály vezetőinek a csapat várha­tó összeállításával kapcso­latban. A jól sikerült ankét vé­gén Kastyák János adott választ a feltett kérdések­re, s ígéretet tett arra, hogy a szurkolókat sűrűb­ben hívják össze, hogy ki­cseréljék tapasztalataikat. M. L az M'TS megrendelte a sportcsarnok terveit a Sze­gedi Tervező Vállalatnál. A tervieket Tárnái István neves építészmérnök készí­ti. Megá Uapodás szerint a kiviteli .tervek 1971. ápri­lis végéne elkészülnek. A makettje egyébként már itt van a városi TS asztalán. — Melyik vállalat való­sítja meg a kiviteli terve­ket? — Minden bizonnyal a Bács-Kiskun megyei Épí­tőipari Vállalat a fővállal­kozó, a Eémmunkás pedig az alvállalkozó. A sport­csarnok építése elképzelé­sünk szerint 1972. tavaszán kezdődne és 1973 tavaszán adnák át. — Hol épül, miből ké­szül és milyen játékterei, helyiségei lesznek a sport­osam oknak? — A távolsági autóbusz­állomás mlellett, a buda­pesti és a ceglédi út há­romszögébe» épül. Annyit tudunk, hogy elemekből és vasszerkezetből készül. Az oldalai üvegből lesznek. A 33x26-os méretű belső já­téktér parkettás. Két, ed­zésre alkalmás kosárlabda­pályát tartalmaz. A verse­nyek lebonyolításának za­vartalanságát gördülő füg­gönnyel biztosítják. A né­zőtérrel szemben eredmény- jelző és időmérő berende­zések szolgálják a tájékoz­tatást. A rögzített ülőhe­lyek alatt két kb. 30 fős befogadóképességű férfi és női öltöző lesz, fürdőhelyi­ségekkel. Ezenkívül játék­vezetői, orvosi és gondnoki szobákat is magába foglal. Az alagsorban kap helyet még a raktárhelyiség, a gé­pészeti rész, elektromos kapcsolókkal, kazánház, fű­tésirányító központ stb. A felső részen 500 rögzített ülőhely áll majd a néző- közönség rendelkezésére. A nézőtér a mérkőzések hely­igényétől függően 1500 sze­mélyesig bővíthető lesz, például egy ökölvívó-mér- kcízés alkalmával. A bejá­rati részen lesznek a pénz­tárak, ruhatárak, telefon­fülkék, büfék és mellékhe­lyiségek. A játékosbejárók ítelott helyezkedik el a rá­diós fülke és a sajtó ré- tszére fenntartott rész. — Kik kapnak helyet ebben a nagyszerű sport- létesítményben? — Rendszeres edzési és mérkőzési lehetőséget kívá­nunk biztosítani az NB I-es kosárlabda-csapatoknak, a cselgáncsozóknak, az ököl­vívóknak és a birkózóknak. Alkalomszerűen helyet kap­nak a röplabdázók és az asztaliteniszezők és minden reprezentatív sportesemény. — Mit jelent majd ez a csarnok Kecskemét sport­életében? — Azon kívül, hogy ki­elégíti a kecskeméti igé­nyeket, ablakot nyit a vi­lágra. A magyar szakszö­vetségekkel való jó kap­csolatunknak és azok ér­deklődésének tulajdonítha­tó. hogy nagy nemzetközi versenyekre kerülhet sor megyeszékhelyünkön. — Mennyibe kerül a sportcsarnok? — Körülbelül 15—16 mil­lió forintba. Mivel az épít­kezés közművesítéssel is jár — víz- és gázvezetés, parkosítás —, így a kiviteli terv szerint 21 millió fo­rint körül lehet az értéke. Banczik István Farsangi jó tanács VÍZSZINTES: L Csokonai Vitéz Mihály egyik versé­ből idézünk (folytatása a függőleges 14. szám alatt). 1*4. Félénk, szolgai. 15. Ked­ves megszólítás. 16. Jákob negyedik fia volt. 17. H. K. Z. 18. ... ha volna? (tré­fás kérdés). 1-9. Becézett női és férfi becenév. 2-0. Liszt Ferenc lánya, Wagner má­sodik felesége. 22, Község Heves megyében. 28. Indu­latszó. 25. Az őz és a szarvas nősténye. 26. ... Palmas (város a Kanári-szigetekert) 27. Irodalom történetíró (188.! —1954). 30. Fénymáz. 32 Természetes előfordulási nátriumklorid. 33. Olvasztó- kemence. 35. Község Hajdú- Bihar megyében (gépállo­más). 37. Az Üj pesti Dózsr labdarúgója. 38. Kis Manó 41. Állj 1 43, Szeszélyes, hó bortos. 44. A tarokkban r legerősebb ütőkártya. 47 Fájdalom, sérülés a gyér mek szavával. 49. Oda mélybe. 50. É. L. L, 51. láb része. 53. Annyi m röv. 54. ., . Bias (Less kalandorregénye). 55. / egyik Balaton környé üdülőhelyre való. 56. Ká­lium, nitrogén és jód vegy- jele. 57. Ne ebbe az irányba! 60. Mázol. 61. Veréssel fenye­gető tréfás szó. 62. Római köl­tő, a görög hexameter megho­nosítója. 63. D-vitaminhiány okozta betegs'ég. FÜGGŐLEGES: 2. Az utóbbi években Budapesten már há­rom is ép(ilt. 3 Bíró a moha­medán népeknél. 4. Mindkét névelőnk. 5. Tegnapután. 6. A három testőr egyike. 7. Foko­zatosan nagyabb sebességgel járó* (az első négyzet ,,GY”. 8. Rosta (névelővel). 9. Alapgon­dolat. 10. Becézett Ádám. 11. Részes rag, -nak. párja. 12. A mezőgazdaságban használt gép. 13. A trójai háború hőse. 14. A l vízszintes 1. számú sor folyta­1 cs 2 3 U 5 6 7 8 9 10 11 12 13 ■N .. 14 • 16 17 18 19 20 21 KB! 22 LY 23 24 25 1 26 27 2d 29 30 31 R 32 33 34 35 36 JSSj •ki * ■íS® 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 h: 49 50 51 52 U 53 ÚA 55 56 57 58 59 60 61 62 f 63 64 r\ ■> tása. 21. Ismen filmrendezőnk (Károly). 24. Rókára vadászó. 28. Római számok: 50 és 105. 29. Könnyű, rövid nyári nad­rág. 31. Horo? alakú eszköz (ré­giesen). 32. Áliam Észak-Ame­rikában. 34. . hír (lesújtó, rossz hír). 36. A pipa alján ma­radt égett dohány. 89. Időegy­ség. 40. Szerencsevadász. 42. Sült tészta. 43. Egyensúlyból kimozdít. 45. Ügyfél. 46. Való volna. 48. Az egyik végtag. 52. . jó húr, nyila csengve rö­pül már’! (Vörösmarty). 55. Ti­tokban figyeli. 56. Közép-euró­pai Kupa (kiejtve). 58. A vers­sor végén van 59. Szeszes ital. 61. Római számok: 550 és 1000. 64. Állat lakása. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes I. és a függőleges 14. számú so­rok megfejtése. B. J. A február 2i-én megjelent rejtvény helyes megfejtése: (Vízszintes 1.:) „A «zép : Igaz, s az ;(VÍZ8tintes 7.:) Igaz: szép!»’ — sose állítsatok; (Fürgék- ~os II. :) mást, nincs főbb bölcses­ség!” A február 21-én közölt ke- rosztrejtvény helyes megfejté­séért könyvjutalmat nyertek: Puliúsz Tiborné, Kecskemét. II. sz. Honvéclkórház belosz- tály; Bíró Lajosné, Baja, Ar-*" pád u. 7. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom