Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-26 / 48. szám
8. oldal 1971. február 26, péntek fi meStajig fflíHdeikirevepalSíozikjOLVASóiNKÉ a sző Csőke Ferenc madarasi fiatalember 1961-ben Budapesten, a MŰM 31-es számú intézetében szerzett villanyszerelő szakmunkás- bizonyítványt. Miután édesanyja egyedül élt, visszaköltözött Madarasra, ahol 1967. decemberében kérte a Kiskunhalasi Járás, Tanácsot, hogy részére villany- szerelő iparban adjon ki működési engedélyt. Az elsőfokú iparhatóság a működési engedélyt megadta Csőke Ferencnek, aki 1970. március 16-ig önálló kisiparosként dolgozott. Ezeket az adatokat csupán azért tartottuk szükségesnek ismertetni, mert bizonyítani szeretnénk, Csőke Ferenc ért a szakmájához, megállta a helyét szakmunkásként, kisiparosként. A fiatalember nem is sejtette, hogy a madarasi Béke Tsz elnökének akkori nagyon is előnyös ajánlata, nem sokkal később valóságos kálváriát jelent majd számára. Maradjunk a fényeknél. A múlt év március 16-án Illés János tsz-elnök kérésére Csőke Ferenc tagként lépett be a közös gazdaságba, egy hold földdel. Feladata a gazdaság villanyhálózatának rendben- tartása volt, kiegészítve azzal. hogy menet közben elsajátítja a gépjárművek villanyszerelési tudnivalóit is. Munkájáért tízforintos órabért ígértek. Nehéz lenne rekonstruálni, mi történt 1970. március 16-tól 1971. január 8-ig, de tény az, hogy a tsz elnöke ezen a napon egy felmentési értesítést küldött Csőke Ferencnek, amelyben az alábbi — csak summázott — indoklással a növénytermesztési brigádba osztotta be. Nézzük csak a pontokba szedett kifogásokat: „Munkáját hanyagul végezte, sok esetben késett, nem tudták hol, mikor, milyen munkát végzett, a villanyhálózat el lett hanyagolva, s ebből a közös gazdaságnak súlyos anyagi kára keletkezett. Nem sajátította el a gépjárművek villanyszerelési tudnivalóit.” A fellebbezés — ezekre a nem is kis súlyú vádakra — néhány napon belül megszületett. Csőke Ferenc nem ismerte el, sőt egyenesen visszautasította a felmentés, s az ebből származó áthelyezés indokait „alátámasztó” kijelentéseket. Nem szükséges idézni minden egyes pontját ennek az iratnak, de annál inkább a másnap, 1971. január 15-én keltezett értesítést. Ebben már egészen más megállapításokat tett a termelő- szövetkezet elnöke „kiegészítésképpen”. Nézzük csak ezeket: „A villanyhálózat karbantartásának költsége nagyon magas, a korábbi években a másodállásban dolgozó villanyszerelők gyorsabban elhárították a hibákat, a karbantartás mindössze napi két órát igényel, s ehhez nincs állandó villanyszerelőre szükség.” Január 8-a és 15-e között tehát alaposan megváltozott a tsz elnökének véleménye a villanyszerelői munkák, a hálózat karbantartását illetően. Először hanyagságra, később anyagi okokra hivatkozva akarta, s akarja ma is megszüntetni Csőke Ferenc beosztását. Tévedés ne essék, nincs jogunk és nem is akarunk beleavatkozni egyetlen közös gazdaság belső életébe sem, nem szeretnénk bírálni a vezetők jogos, vagy jogosnak vélt intézkedését. Az emberek, a tsz-tagok, a dolgozók oldaláról megközelítve azonban az ilyenfajta megoldásokat — ha annak iehet egyáltalán nevezni — kifogásoljuk, különösen a madarasi Béke Tsz- esetében. Tudunk arról, hogy ebben a közös gazdaságban elég nagy a fluktuáció ag- ronómusokban, és riiás szakemberekben. Vajon miért? A termelőszövetkezet elnökének indoklása: „Nem értettek a szakmához, hanyagok voltak”, egykét esetben elfogadható, de sorozatban talán mégsem. Lehet, hogy a kiválasztással, az újonnan jött emberek megítélésével lehet a baj. Azt azonban egyetlen termelőszövetkezeti vezető, de más beosztásban dolgozó sem teheti meg, hogy látszatkifogásokkal, később egyéb dolgokra való hivatkozással megszüntet egy olyan munkakört, amelyre korábban, de véleményünk szerint jelenleg is szükség van. Erre a munkajogi vitára, amely sajnos, nem egyedülálló a termelőszövetkezetekben felhívjuk az illetékesek figyelmét. Gémes Gábor Lejár a jótállás! 1968. február 28-án vásároltam egy Sztár gyártmányú tv-készüléket. Miután egy hétig használtuk, elromlott, és a kecskeméti Arany János utcai Gelká- hoz került. A javítás után ismét csak néhány napig működött. Az elmúlt három évben 10 alkalommal került garanciális javításra. Az utolsó esetben, tavaly nyáron, már az iratokat, a garanciajegyeket visszatartották letétbe. Most ismét rossz a készülék, de hiába kértem, hogy_ jöjjének érte, azt mondták a televíziónak működni kell, hiszen már minden alkatrészt kicseréltek benne. Kértem azt is, küldjék vissza a gyárba, műszaki véleményezéssel, de nem tették, sőt azt tanácsolták, ne menjek sehova, majd jó lesz. Az idő nagyon sürget, lejár a jótállás. Nagy bosz- szúság, hogy még fél évet sem tesz ki az az idő, amikor használni tudtuk az 5800 forintért vásárolt televíziót. Hetényi István, Kecskemét, Szolnoki hegy Mindig egyformán jól Rendszeresen vásárolok a kecskeméti 1116-os élelmiszerboltban (a Kada Elek utcai új szalagház közelében). Bár az üzlet elhelyezése, berendezése nem közelíti meg a város központjában levő üzletek korszerű önkiszolgáló boltjait, mégis itt mindig figyelmes kiszolgálásban és egyforma udvarias bánásmódban van részük a vevőknek. Így is lehet, ilyen gördülékenyen, fennakadás nélkül a vevők teljes megelégedésére kereskedni. A rendszeresen idejáró vevőkkel is beszélgettem erről, ők is elismeréssel szóltak az üzletről és az itt dolgozó eladókról. Ezért többek nevében fogtam tollat, hogy ezt a boltot megdicsérjük. Hiszen itt helyesen értelmezik a szocialista kereskedelem alapszabályát. Fülöp István Kecskemét, Pósa Lajos út 4. Didergő lakók Hetényegyházán, az elmúlt vasárnap hagyományos farsangi karnevált tartottak a pajtások — olvassuk Balogh Erzsébet csapatvezető levelében. — Az első díjat, a busó jelmezes pajtások kapták. Díjazták az egészségőr, ás reklám jelmezek viselőit is. A csapat tágjai most a március elején sorra kerülő KISZ—úttörő találkozóra készülnek, melyre „öreg” úttörőket is meghívnak. * Úttörőszobát alakítottak ki, a volt napközi otthon raktárából a kiskunhalas - aLsóvárosi pajtások. A helyiséget csapatvezetőségi ülésekre, csapattanácsülésekre, rajvezetőségi tanácskozásokra, vezetőképzésre használják fel — írja levelében Nagy Júlia és Molnár Gizi. • Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képcsarnokában mutatták be a keceli Arany János úttörőcsapat batik- szakkörének munkáit. A 86 batikkép, illetve terítő nagy sikert aratott, a látogatók a legnagyobb elismeréssel szóltak az úttörők munkájáról. * Ünnepélyes csapatgyűlésen koszorúzták meg Bokányi Dezső emléktábláját a bajai Tóth Kálmán úttörőcsapat pajtásai. Mint arról Tóth Kati csapatkrónikás beszámol, megismerkedtek Bokányi Dezső Moszkvában élő leányával, Bokányi Emmával is. Rejtyényfejíők Kecskeméten, a Leninvá- rosban lakom. Távfűtéses otthonunk hőmérséklete december óta 18 Celsius-íok alatt maradt, bár a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalatot több alkalommal értesítettem a távfűtés elégtelenségéről. A fűtés díját természetesen rendszeresen fizetjük, azokhoz hasonlóan, akiknél ajtót-abiakot kell nyitni a hőség miatt. Feleségem 19 hónapos gyermekem rhel otthon van, a 17 Celsius-fokos lakásban. A fűtési gondot ők ketten szó szerint a bőrükön érzik. Lakótársaink sorozatos panaszára az IKV két szakembere ellenőrizte a fűtést, a kazánokat. Érthetetlen — vagy nagyon érthető — módon azon a napon a fűtés kielégítő volt. Tudomásom van arról, hogy az Ingatlankezelő Vállalat rendelkezik olyan mérőműszerrel, amely a hőmérsékletet folyamatosan, naponta rögzíti. Miért nem szerelik fel ilyen műszerekkel a kazánokat? Rengeteg vitát, reklamációt elkerülnének, és bizonyára a lakások hőmérséklete is elérné a 19—20 CelsiUs-fo- kot. Anflrássy Béla, Kecskemét, Fürst S. u. 2. Szerkesztői üzenetek „Egy édesanya Soltvad- kertről.” Mi is felháborítónak tartjuk a történtekét. Kérjük, írja meg nevét, címét, hogy intézkedhessünk. Almási Béláné és társai, Ürrét, Talfája. Megtudtuk, hogy a pénzt kifizették önöknek. Kérjük, néhány sorban értesítsenek, hogy az eddig visszatartott teljes összeget megkapták-e. „Aggódó Kecskemét”. Az óvodával kapcsolatos panaszt a Kecskeméti KÖJÁL- hoz továbbítottuk. Pajtások! Az elmúlt alkalommal közölt Csokonai-rejtvény helyes megfejtése: „Noha ihatnál — Hát majd ihatol — Akad még bor — Számodra valahol”. A szép számmal érkezett megfejtők közül az alábbi pajtásoknak kedvezett a szerencse, részükre könyvjutalmat küldtünk: Fodor Éva, Harkakötöny, — Csontos Miklós Kecel, Beischlag Péter Soltvadkert, Juhász Mária Kecskemét, Kiss Zoltán Mi van a maxi alafi? Harang egyébként sincs a kezem ügyében, hogy félreverhetnóm, de nálunk talán nincs is még erre szükség. Egyelőre elegendő, ha szerény kis félrecsenge- téssel figyelmeztetem a fehérneműipart: Vigyázat! A maxi alattomosan támad! Nyugati értesülésekre támaszkodva merem ezt kijelenteni. Mivelhogy divat dolgában sose lehet tudni, nem ütik-e fel a fejüket minálunk is hasonló tendenciák, jobb előre félni, mint aztán megijedni. Szóval... Égy müncheni tfestformáló társaság főnöke még anno dácumal, a komputerhez fordult tanácsért: jósolná meg. mit kívánnak a nők 197'!-re? Mármint fehérneműből. A számítógép fölényes biztonsággal bátorította fel: gyártasson csak merészen női alsókat, mert néhány százalékkal magasabb lesz a fehérnemű-fogyasztás. A meztelen valóság meghazudtolta a komputert. Egy év múlva a legagyafúrtabb könyvelők is fejvakarva jelentették: 2 százalékkal csökkent a forgalom. Ettől viszont úgy begyulladt a gépben vakon hivő igazgató, hogy 4500 dolgozójának már decemberre és januárra 4 napos munkahetet rendelt el, sőt februárra is rövidebb munkaidőt tervezett be. Hozzá hasonlóan pórul jártak a fűző- és fehérneműszakma más vállalkozói is. A nők fütyültek a kompüterjósla- tokra, s keresztülhúzták a konszernek számítását, miszerint a maxi győzelme a mini felett növelni fogja a női alsónemű iránti keresletet. Kicselezték a nők a kebdtechnikusokat is. No persze, nem kell csodára gondolni. Egyszerűen arról van szó, hogy a férfi — ereknek az intim női holmiknak az értékelésében — megmaradt a régi naivnak, idealistának. Még ezek a kegyetlenül józan gyárosok, kereskedők is — ámbár nincs kizárva, hogy a mini veresége zavarta meg őket — úgy számítottak, hogy amilyen mértékben átállítják ruhaállományukat a nők maxira, olyan iramban rohannak fehérneműkészletük felújítására iá. Viszont a hölgyek okoskodása: „Hosszú lett a viselet. Másfélszer akkora anyag kell a rucikhoz, mint ed- digelé, s legalább ennyi- szerte drágábban varrják meg. Ugyanakkor: semmiféle intézkedés nem történt arra nézvést, hogy — mondjuk — egyéb pótlékhoz hasonlóan, maxipótlékkal emeljék a fizetéseket. Maxi — kell. A divat olyan verseny a nők között, hogy aki kibukik, kíméletlenül kikacagják a bíróáabbak. A konyhanénzből többet már nem csíphetek le, mert akkor meg üres konyhában leszek bolond szakácsnő. Mi mást tehetek? Ami nem látszik, azon lehet spórolni... Meg aztán a harisnyán is vígan szaladgálhatnak a szemek. Mire a maxi alól kifutnak, ötször annyi ideig használhatók, mint a mininél.. Áldott női tárgyilagosság ... Tehát, ha ott Nyugaton hidegen hagyja a hölgyeket a fehérneműiparosak jajveszékelése amiatt, hogy a maxi alatt festett alsókat, megviselt bugyin- gót, hibás harisnyát viselnek, várható honleányaink hasonló hozzáállása is. Nos, ezért ez a halk vészcsengetés a fehérneműipar női szektora irányába. De nem lehet csak tisztán buksza-aspektusból vigyázni a fejleményeket. Ráérzőképesség se kell hozzá, hogy állíthassuk: az erkölcsök ficamlásának csökkenését is elősegíti ez a folyamat. Mert igaz, hogy pénzügyileg határozott a nő abban, hogy kevesebbet költeni arra, „ami nem látszik”. Arra viszont kényes lesz az igény esőbb je, hogy olyan helyre, légyottra, illegális pásztorórára, tehát ahol fel kell tárni, „ami nem látszik”, ne — vagy beosztással — járjon. Mert tény és való, hogy minden valamire való férfiút meg- igéz egy szép formájú csípőt borító női alsó, de menten elenyészik ez a bűbáj, ha rombusz alakú, vagy összetett négyszögű foltok, szánalmas stoppol lések kuszái ják össze a női nadrág harmóniáját. Summa summarum: kopott női alsóneműk a kikapós hölgyeket is regulázzák. Ezt onnan tudom, hogy a férfivilágban is így van. Festőművész barátommal voltam több napos turista- útón. Este lefekvéskor fülig vörösödve szabadko- zot előttünk, szobatársai előtt: „Ne nézzetek ide. Olyan hótt rongyolt, foltozott klottgatvám van, hogy szégyellem előttetek is. A feleségem mindig ebben enged el. ha messzire megyek. Azt mondja: „így legalább nem mersz lányokhoz menni.” Tóth István Tiszakécske, Pelikán Ágnes Kiskunhalas, Tóth Erika Bocsa, Borbély Mihály, Alpár. A kővetkező rejtvény címe: „Se eleje, — se vége”. Egészítsétek ki az ábra vízszintes soraiban található szótöredéike- ket, két-két betűvel úgy, hogy hétbetus értelmes szavakat kapjatok. Ha helyesen töltöttetek ki az ábrát az első és utolsó sorba került betűk függőlegesen olvasva egy-egy magyar költő vezetéknevét adiák megfejtésül. A két nevet küldjétek be szerkesztőségünk címére (Petőfi Népe Szerkesztősége, Kecskemét, Kossuth tér 1.), levelezőlapon, március 0-áig. A levelezőlap címoldalára írjátok rá: Ottörőrejtvény. „Matek és íizus*’ Az elmúlt napokban fejeződtek be Kecskeméten az általános iskolái matematika—fizika tanulmányi versenyek. A 7. osztályosok kategóriájában matematikából a városi első helyezett Taródi Mária (Béke téri iskola) a második Sándor Géza (Czollner téri iskola), a harmadik Hordós Klára (Leninvárosi iskola). A nyolcadik osztályosok közül legjobbak a helyezés sorrendjében: Bodor Katalin (Ének-Zenei iskola), Zámbó Béla (Czollner téri iskola), Gerő László (Zója utcai iskola). A feladatok megold,ását 3—3 nevelő értékelte. A fizika városi első helyezettje a 8. osztályosok közül Szigeti Péter az Ének-Zenei, 2. Gyulai Lajos a Budai úti, 3. Szabó Magdolna, a Jókai utcai általános iskola tanulója.
