Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-20 / 43. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXVI. évi. 43. szám 1971. február 20, SZOMBAT Ara: 90 fillér Előrelátóan N éhány nap múlva befejeződnek a közös gazdaságok zárszámadási közgyűlései. Általános tapasztalat, hogy az idei tanácskozások színvonalasabbak az előző évieknél. A vezetőségi beszámolók sokoldalúan elemzik az elmúlt esztendő eredményeit, gondjait, s összefüggésükben tárják a tagság elé a gazdasági helyzetet. A vitákon a tagság elismeri, hogy tavaly a gondokat nagyrészt a kedvezőtlen időjárás okozta,''ugyanakkor sok helyen szóvátet- ték a munkaszervezési hiányosságokat, a tervezési és irányítási hibákat is. Több közös gazdaságban a zárszámadással együtt megvitatták a gazdálkodás fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket is. Legtöbb helyen most véglegezik az idei tervet, de néhány szövetkezetben már megszülettek a negyedik ötéves terv időszakára vonatkozó elgondolások is. S zinte minden közgyűlésen szóbakerült a tagság elöregedése. Ez egyrészt szociális jellegű intézkedéseket kíván, másrészt sürgeti a gépesítés fejlesztését. Tekintettel arra, hogy a gép- és alkatrészellátás várhatóan csak lassan javul, legtöbb helyen a termelésszerkezet egyszerűsítésére törekednek. Általában növelik a takarmánytermő területeket, ami összefügg az állattenyésztés fejlesztésével. Csaknem minden gazdaságban korszerűsítik az istállókat, s az idén több tsz- közi beruházást valósítanak meg, főként a sertéstenyésztésben. A tervezésnél legnagyobb gondot a kertészet okozza. Az eddigi jelek szerint egyes növények termőterületében még a tavalyinál is nagyobb visszaesés várható. Jelentős lesz a csökkenés például a paradicsomtermesztésben. Itt is a munkaerő- és a géphiány a fő ok, ezenkívül az anyagi ösztönzők sem megfelelőek. A szövetkezeti bizott- “ ságok az elmúlt esztendőben aktívabban tevékenykedtek, mint az előző években. Több szövetkezetben a háztáji bizottság is tartott beszámolót a közgyűlésen, s az idei tervekben szintén szerepelnek a háztáji üzemágak, mint termelő egységek. Nem alaptalanul, mert már az elmúlt esztendőben is jelentékenyen hozzájárult az eredményekhez a tagok árutermelésének a közösön keresztül történő értékesítés°. Az eddigiek szerint a termelőszövetkezetek fő célkitűzései között szerepel az elért eredmények és a jövedelem színvonalának tartása, vagy mérsékelt emelése. Fontos feladatnak tartják az üzemekben a tartalékok képzését, a tavalyihoz hasonló mostoha esztendőkre számítva. K. S. Petőfi Sándor utca burkolata is. A megyeszékhelyen körülbelül 800 ezer es egymillió forint körüli a kár. Javításra szorul a Külső körút, a Kuruc körút, a Juhász utca, a Bajcsy-Zsi- linszky út, a Felszabadulás utca, a Küküllő utca és a Batthyány utca burkolata. Ba.ián mintegy 400 ezer forintra rúg a város útjainak károsodása: a Nagy István utcában, a Szent László utcában, a Somogyi Béla utcában, a Bartók Béla utcában és a Németh Márton utcában tapasztaltak burkolati hibákat. Kiskunfélegyházán csupán a Csó- lyosi út szorul javításra, Kiskunhalason pedig a Petőfi, a Tinódi, a Szántó Kovács és a Bokréta utcák károsodtak a tél és a víz miatt, összességében mintegy 700 ezer forinttal. Mind a KPM, mind pedig a tanácsok kezelésében levő utakon megkezdték a javítási munkálatokat. G. S. Nagyközségi tervek Tiszakétskéo (4. oldal) Erősödött a nagyüzemi jelleg (4. oldal) Á mi otthonunk (5. oldal) (6. oldal) MA: Hádlé- és !vmelfékie! Megkezdték a salátapalánták kiültetését a hollandi ágyakba Kalocsán, az Iszk- ra Tsz-ben. Az idén 20 ezer fej korai salátára kötöttek szerződést a helyi MÉK-kel. Napirenden a szakmunkásképzés Csökkent a segédmunkások aránya Bács-Kiskun megye ipara az elmúlt tíz esztendőben rendkívül gyorsan fejlődött. A párt- és tanácsszervek ezt elsősorban a lakosság foglalkoztatása érdekében szorgalmazták. Az extenzív fejlesztés szakasza azonban megyénkben is véget ért és a termelés műszaki feltételeinek fejlesztésére, a termelékenység emelésére helyeződött a fősúly. Ez az oka annak, hogy jelentősen növekedett a szakképzett munkaerő iránti kereslet. Természetesen a szakmunkásképzés fejlesztésére is gondoltak az elmúlt időszakban az állami szervek és a vállalatok. Ennek eredménye, hogy a megye szakmunkástanuló-intézeteiben a végzős fiatalok száma tíz év alatt megkétszereződött, s 1970-ben meghaladta a 2750-et. Mindemellett — a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának jelentése szerint is — a megye iparában a szakmunkások 39,2 százalékos aránya az országos átlag alatt van. A dolgozók további 36,8 százaléka betanított, 23,4 százaléka segédmunkás, 1 százaléka fiatal kisegítő. A szakmai igények növekedése egy év alatt is érdekes változásokat eredményezett a munkásállomány szerkezetében. Míg például a segédmunkások aránya 1970-hen az egy évvel korábbihoz mérten 5,1 százalékkal csökkent, a betanított munkásoké 4,9 százalékkal növekedett. Ez arról tanúskodik, hogy az üzemek igyekeznek — különösen a tanácsi iparban — a szakmai minimum betanításával segíteni termelési gondjaikon, ám a számok problémákat is takarnak. A fizikai munka — elsősorban az anyagmozgatás — gépesítése ugyanis nem tartott lépést a segédmunkások arányának csökkenésével, s növekedett az ilyen munkaerők, iránti kereslet, Emiatt a segédmunkások körében volt a legnagyobb mértékű a munkaerő-vándorlás. Mindemellett a hangsúlyt továbbra is a szakmunkásképzésre helyezik a termelés irányítói. Annál is inkább, mert a megye vállalatai a negyedik ötéves tervidőszakban jelentős beruházásokat eszközölnek az üzemek korszerűsítésére, nagy gondot fordítanak a gyártmányfejlesztésre, a termelékenység emelésére, ami a szakmunkásállomány növelése nélkül elképzelhetetlen. Ennek a törekvésnek súlyt ad majd az is, hogy a közeljövőben Kecskeméten nagyszabású szakmunkásképzési ankétot rendeznek. N. O. Az elmúlóban levő tél az idén is megviselte megyénk útjait. A kisebb-na- gyobb mérvű felfagyások, az altalaj elázása következtében összességében több millió forintot kitevő kár keletkezett. Szilágyi Attilától, a KPM megyei közúti igazgatóságának főmérnökétől kapott tájékoztatás szerint, az igazgatóság kezelésében levő utakon a megye területén először január végén tapasztaltak felfagyásokat. A legsúlyosabb ilyen károkat az 51-es számú út Solt és Harta közötti, a védgá- ton haladó szakaszán észlelték, ahol a burkolatnak mintegy 10 százaléka megbomlott. Hasonló a helyzet az 52-es számú úton, amelyen két kisebb, mintegy 50—50 méteres szakaszon jelentkezett felfagyási kár. Felázott az altalaja és megbomlott a burkolata a Jászkarajenőt és Tiszakécs- két összekötő útvonal mintegy egykilométeres szakaszának, s ezért ezen a részen óránkénti negyven kilométerre korlátozták a gépjárművek sebességét. Egyúttal bevezették a két tonna összsúly korlátozást is. Kisebb mértékben jelentkezett felfagyás a Kecskemét—Lászlófalva, Páhi és Kiskőrös, Ladánybene és Kerekegyháza között vezető utakon, továbbá a bugaci bekötőúton. Az utóbbiaknál azonban nem vált szükségessé a forgalom korlátozása. A közúti igazgatóság felmérése szerint a kezelésükben levő utakon mintegy félmillió forintot kitevő kár keletkezett. Sokkal nagyobb összegű rongálódásról tájékoztatott viszont Fekete László, a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályának csoportvezető főmérnöke a tanácsi kezelésben levő utakkal kapcsolatban.- Csupán Kalocsa belterületén mintegy 1 millió 800 ezer forint a fagy és víz okozta kár. A Vörös- szállási utat például teljes hosszában (500 méter) le kellett zárni, mert járhatatlan. A burkolatot gyakorlatilag újjá kell építeni. Mej rongálódott még ezenkívül Kalocsán a Hősök útja, a Szőlők köze, és a A MAGYARS ZOC I A LI S T Á'. fM U N K Ä S PÁ RT BÁCS-KISKUN MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK N A P I "LA P 3 A Befejeződön a külügyminiszterek tanácskozása Az Elnöki Tanács ülése Kopreda Dezső, az MTI tudósítója jelenti: Pénteken Bukarestben befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek tanácskozása, amelyen megvitatták a biztonság és együttműködés kérdéseivel fqglalkozó összeurópai értekezlet előkészítésének problémáit. A tanácskozás elvtársi, baráti légkörben zajlott le és megmutatta a megvitatott kérdésekben való teljes nézetazonosságot. A tanácskozás közleményt fogadott el, (Lapunk 2. oldalán.) • Péter János külügyminiszter, aki Bukarestben részt vett a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek február 18— 19-i tanácskozásán, hazaérkezett. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács — mivel az országgyűlési képviselőknek, illetve a tanácsok tagjainak megbízatása 1971. március 19-én lejár — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően foglalkozott az új általános választással kapcsolatos kérdésekkel. Az Elnöki Tanács megyei városi kategóriába sorolta Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged városokat. Az új tanácstörvény alapján az öt város új jogállása azt jelenti, hogy az ipari, a kulturális és a kereskedelmi regionális központú városokat a kormány a jövőben is kiemelten kezeli, közvetlen irányításukat pedig a megyei szervek végzik. Az Elnöki Tanács elhatározta Balatonfüred, Csorna és Nagyatád ' nagyközségek várossá alakítását. Az Elnöki Tanács ezenkívül elrendelte a Szabolcs- Szatmár megyei Gáva és Vencsellő községeknek Gá- vavencsellő, valamint a Veszprém megyei Balatonalmádi és Vörösberény községeknek Balatonalmádi néven történő egyesítését, továbbá kilenc megyében 17 új közős tanács szervezését és néhány meglevő közös tanácshoz egy-két község csatlakoztatását. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Ültetik a salátát Több milliós fagykár az utakon a helyreállítást
