Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-16 / 39. szám
8. oldal 1971. február 18, kedd Kereskedelmi felügyelőség Munkával szerzett a lakosságért Leárazás, bírság, kártalanítás több százezer forint értékben dicsőség Elöljáróban megemlítjük, hogy 1970-ben minden korábbi évnél intenzívebb inunkét kellett a megyei tanács vb kereskedelmi fel iigyelőségének elvégeznie.------------------^____V áltozások a KRESZ-ben / 2. Személyszállítás és munkagép Teherautón és teherszállításra szolgáló pótkocsin — írja elő a KRESZ-módo- sítás — a vezetőfülkében levő személyekkel együtt legfeljebb 9 személyt, nyerges vontató pótkocsiján legfeljebb négy rakodót szabad szállítani. A szállított személyek csak a jármű oldalfalai által határolt belső részen utazhatnak. Ennél több személyt szállítani (csoportos személy- szállítást végezni) csak abban az esetben szabad, ha a teherautót, illetve a pótkocsit szilárd háttámlával ellátott padokkal látták el, amelyek a padlóhoz rögzíthetők. A padoknak a kocsi- szekrény oldalaitól függetlennek kell lenniök. A padok ülődeszkájánál legalább 30 centiméterrel magasabb oldalfalakkal kell rendelkeznie, amelyeket olyan szerkezettel kell ösz- szekapcsolni, amely rázkódás közben sem nyílhat ki. Az utasok fel- és leszállására alkalmas lépcsővel, vagy hágcsóval kell ellátni. Ezenkívül könnyen kezelhető jelzőkészüléket kell alkalmazni, amely a vezető és a szállított személyek állandó összeköttetését biztosítja. Csoportos személy- szállítást végző teherautót ,.D”-járműkategóriára is érvényes vezetői engedélyivel rendelkező személy vezethet. A KRESZ módosította a munkagép fogalmát: „A munkagép olyan önjáró mezőgazdasági, ipari vagy egyéb gép, amely önerejéből óránként 20 kilométernél nagyobb sebességgel haladni nem képes.” A módosított jogszabály lehetőséget teremtett a már régi gyakorlatnak, nevezetesen, hogy fiatalabb, tehát a 16. életévüket betöltött személyek is vezethessenek ilyen járműveket. „Közúton munkagépet 16. életévét betöltött, munkagépvezetői igazolvánnyal, vagy bármely járműkategóriára érvényes vezetői engedéllyel, illetve segédmotoros kerékpár-vezetői igazolvánnyal rendelkező személy vezethet.” Mi a változás a régi előírások- j tói? Lényegében az, hogy! a munkagépvezetőnek egyé- | nileg, vagy tanfolyamon el j kell sajátítania a közieke- ; désrendészeti szabályokat, amelyből vizsgát tesz, s az eredményes vizsga letétele után kaphatja meg a munkagépvezetői igazolványt. Az előírás módosította a korábbi gyakorlatot, azt. hogy az üzembentartó szerv köteles á munkagépvezetőt a közlekedési szabályokról kioktatni, s erről igazolványt adni. Gyakorlatban ez általában nem történt meg. s olyan személyek vezettek munkagépet a közúton, akik egyáltalán nem ismerték az alapvető szabályokat, sőt még a jelzőtáblákat sem. Jelentősen növekedett a kereskedelmi forgalom, de örvendetes, hogy a vevők is előnyösebb helyzetet élveztek. Az ellátásban nem mutatkoztak alapvető problémák. Nemcsak mennyiségben. de a választékot tekintve is jóval több áru került piacra. Néhány szélsőséges példától eltekintve, jelentősebb kereskedelmi szerveink viszonylag szolid árpolitikát folytatlak. Bár általában elismerően szólhatunk a kereskedelmi tevékenységről, nem hallgathatók el azok a negatív tényezők sem, amelyek többé-kevésbé tartósan jelentkeznek. A felügyelőség az elmúlt év során 14 témavizsgálatot folytatott, ellenőrizve a kereskedelem valamennyi ágát. Mintegy 700. alkalommal vizsgálták a bolti kiszolgálás helyességét — az áruk, a pontos számolás és mérés stb. szempontjából. Többször került sor nagyobb horderejű — nemcsak a kereskedelmet, hanem az ipart is érintő — ellenőrzésre. Ezek, a tények felderítése mellett, jórészt megelőző szándékúnk is voltak. A termékek minőségének vizsgálata például megakadályozhatja a gyengébb minőségű áruk forgalomba hozását. Leárazást 130 ezer forint értékben végeztek, tehát lényegében ilyen összegű vevőkárosodásnak vették elejét. Gyakori még — az esetek 20 százalékát teszi ki — az általában kisebb értékű árdrágítás is. Az ilyen jellegű cselekmények elkövetőire tavaly csaknem 53 ezer forint összegű pénzbírságot szabtak ki, a személyi felelősségrevoj nás — figyelmeztetés, illetve fegyelmi eljárás — mellett. Azokban az esetekben, amikor a vásárlók károsítása. vág)' árdrágítás kétségkívül megállapítható volt, de a szenvedő felek kártalanítására már nem nyílt lehetőség — 380 ezer forint többletbevételt vontak el. Az ismert vevőket pedig 27 ezer forint ösz- szegben utólag kártalanítottak. Sok még a bosszúság a vegyes iparcikkek, tartós fogyasztási cikkek javításánál. A kereskedelem ilyen esetekben legfeljebb csak alkatrészhiány miatt marasztalható el, a problémák többsége a javító hálózat kapacitásának elégtelenségéből adódik. Általában betartják ugyan a jogszabályban előírt 8 napos határidőket, de nem ritkán ennek a többszörösét fordítják a munka elvégzésére. Mindent egybevetve: ez év elején ismét előtérbe kerül a kereskedelmi szervek, vállalatok, szövetkezetek vezetőinek felelőssége. Nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a fogyasztók érdekvédelme nem elsődlegesen hatósági feladat. A naponkénti ellenőrzés — ahol pedig erre szükség van, a gyökeres szemléletváltozás — az egyik legcélravezetőbb módja a visszásságok felszámolásának J. T. j — Sanyi!... Keresnek! j — kiáltotta át a műhely zaját a brigádvezető, ami- | kor Deli Sándor után ér- ! deklődtem. A szerszámmű- ! helyben a reszelők halk | surrogó zaját időnként fül- j sértően vágta ketté az esz- j tergapad sivítása, amikor a I kés élesen mart bele az | acélba, s amelyről göndö- ! rödve csavarodott le a fémforgács. A gyalugépek egyenletes dübörgése tompán szűrődött át a válaszfalon, néha a kalapácsok csattanásai szolgáltattak hozzá ritmusos kísérőzenét. A műhelyt a forró vasra csurgó hűtőolaj kesernyés illata töltötte be. — Engem keres? — nyújtotta felém a kezét egy apró termetű, középkorú férfi, akinek nyugodt arcáról a munkásokra nagyon is jellemző magabiztosság, szerénység és határozottság türöződött. A satupad mellé invitált, tiszta ruhával takarta le a magas lábú széket, hellyel kínált, mintha csak otthon családja körében fogadott volna. Tulajdonképpen ebből a mozdulatból is megérthettem, hogy ő valójában otthonának, sajátjának tekintette a műhelyt, a munkáját. — Nem sokat mondhatok magamról -=- kezdte a beszélgetést —, hiszen életemet a gyár, a család és a, munkásőrség között kell megosztani. Tizenhat éve dolgozom itt a Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyárában, s hogy megbecsülnek az abból is látszik, [ hogy az órabérem 12 fo- ! rint 50 fillér ... Arról talán szerénység- j bői nem tesz említést, hogy j háromszoros kiváló dolgo- I zó, s két évvel ezelőtt meg- | kapta az Építésügy kiváló i dolgozója kitüntetést. A ! munkájáról, családjáról ér- i deklődöm. tem a feleségemmel, nem tiltakozott, azt mondta, „Sándor, ha úgy érzed, köztük a helyed; jelentkezz”. Az előképzés után egy egység fegyvermestere lettem, s most is ezt a munkát végzem ... A ízerszámlakatosok nagyon finom, precíz munkát Választás után NEMRÉG zajlott le a szakszervezeti tanácsvá- lasztó küldöttgyűlés aBács- Kiskun megyei Gabonafeldolgozó és Felvásárló Vállalatnál. Milyen feladatok várnak az új szakszervezeti tanácsra és hogyan szándékozik ezeket megoldani, erről beszélgettem L. Tóth Jánossal, az szb-titkárral. — A beszámoló, a határozati javaslat és a vitában elhangzott hozzászólások már meghatározták a tennivalókat. Ezek egy részének megvalósítására alkalmat ad az idei esztendő legnagyobb eseménye, a kollektív szerződés előkészítése és megkötése. A szerződés két kulcskérdése a részesedési alap felosztása és a törzsgárdatagok megbecsüklése. A küldöttgyűlés évi kétszázalékos béremelésre hozott határozatot. Különösen a malomipari szakmunkások és az alacsony keresetű alkalmazottak fizetésének javítását szorgalmazzuk. A régi dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésének fokozásával még tovább kívánjuk erősíteni a törzsgárdát, egyben csökkenteni a munkaerő-vándorlást. A KOLLEKTÍV szerződés tervezetéhez igyekszünk a dolgozóktól minél több javaslatot összegyűjteni. Éppen ezért már most megkezdtük a különböző írásos anyagok (Munka Törvénykönyve, törzsgárda- szabályzat-minták) szétosztását. Az üzemi- és műhelybizottságok a tájékoztatásra aktivistákat jelölnek ki. Ezt a munkát a I szakszervezeti tanács tagjai | és a központ dolgozói segí- í tik a körzetekben, sőt olya- j nokat is megbízunk vele, akik részt vesznek a kollektív szerződéstervezet elkészítésében. — Hogyan kívánják a , nők és a fiatalok helyzetét javítani? — A vállalat dolgozóinak 37 százaléka nő és 35 százalék a 30 év alatti fiaj talok aránya. Ez arra kötelez, hogy többet törőd- j jünk élet- és munkakörülményeikkel. A választások során több nő és fiatal ke- I rült bizalmi, vagy egyéb j funkcióba, s ez megkönnyíti ilyen jellegű munkánkat. Természetesen más terveink Is vannak. A műhelybizottságok nőfelelőseiből megszervezzük a körzeti üzemeket átfogó nőbizottságot. A szakszer- | vezet ifjúsággal kapcsola- j tos érdekvédelmi munká- 1 jóban pedig fokozottan j akarunk támaszkodni az j üzemi KISZ-szervezetekre. A határozatok végrehajtásának ellenőrzésére min- | den évben egy alkalommal | megvizsgáljuk e két terfl- I létén végzett munka ered- ! ményeit. A kisfizetésűek ! és a törzsgárdatagok mel- | lett igyekszünk minél több | fiatalnak anyagi tómoga- I tást adni a lakásgondok | enyhítéséhez. Ezzel is se- : gítünk nekik gyökeret 1 ereszteni a vállalatnál, és megteremtjük a törzsgárda | utánpótlását. — Milyen módon segítenek a munkakörülmények javításában? — Ez a vállalat egyik Achilles-sarka. A munkaerő-vándorlással kapcsolatos felmérések tanúsága szerint sokan változtattak munkahelyet a rossz munkakörülmények miatt. Különösen Kecskeméten és Soltvadkerten mostoha a helyzet. A negyedik ötéves tervben szereplő szociális és egészségvédelmi beruházások a jelenlegi problémák zömét megszüntetik. Emellett a műszakiakat is az . egészségesebb munka- körülményeket szolgáló újításokra ösztönözzük. EZENKÍVÜL hagyobb gondot kell fordítani a meglevő szociális létesítmények karbantartására. A hiányosságok feltárásában sokat tehetnek a munka- védelmi őrök. Ezért igyekszünk jobb együttműködést kialakítani, köztük, és a műhelybizottságok munka- védelmi felelősei között. Az eddiginél nagyobb megbecsülésüket szolgálja az, hogy munkájukat événte értékeljük és jutalmazzuk.. A SZOCIÁLIS juttatások közül az idén kedvezően alakulnak az üdültetési lehetőségek. Felépül Baján a Duna-parti ví- kendház, és elkészül a cserkeszőlői üdülő. Évről évre gond viszont, hogy nem kapunk beutalót nagy- családosok részére. Sajnos, nekik a mi üdülőink nem megfelelőek, az étkeztetési lehetőség hiánya miatt. E tervek valóraváltásá- hoz természetesen a vállalatunk vezetőségének és valamennyi dolgozójának összefogására is szükség van Pulai Miklós — Különböző szerszámokat készítek a présgépekhez, van olyan munkadarab, amely 100—120 órát is „elbír”. Egy évvel ezelőtt alakítottuk meg a brigádot, s szeretnénk elérni g szocialista címet. Öt gyermekem van, három fiú és két lány. A legidősebb 13 éves, a legkisebb éppen a napokban töltötte be a második életévét. Feleségem, aki korábban itt dolgozott a gyárban, most otthon van, tudja azt a 600 forintot kapja, amit nemrég szavazott meg az országgyűlés... Hogy sok a gond ? Akad, de nagy öröm is ez az öt srác. Egy étkezésnél a kétkilós kenyérből jut is, marad is, s ezért határoztam úgy a múlt évben, hogy másodállásban, munka után elvégzem a környékbeliek zárjavítását, kulcskészítését, épületlakatos munkáját. Ez bizonyos fokig kiegészíti a keresetemet. Amikor a családjáról, a gyerekekről beszélt arcá- I nak komoly vonásai megpuhultak, szája szélen mosoly bújkált, s szeme szögletében huncut ráncok gyülekeztek. — A két nagyobbik gyerek már segít a feleségemnek, mert nekem erre nem sok időm jut... Saját házamban lakom, a múlt évben építettük. Azért mondom így többesszámban, mert a munkatársaim, j munkásőr elvtársaim segí- i tettek. — Hangjában bű z- j keség csengett, amikor foly- I tatta. — Nem ingyen kér- I tem a segítséget, hiszen I mindenkinek visszasegítet- ' tem, tudja már hogy van ez J nálunk. Szép nagy ház, el- j férünk benne valameny- ! nyien, bár ha megnőnek a I gyerekek biztos bővíteni kell, de ez még a jövő gond- I ja ... Igen, tagja vagyok a [ pártnak, 1983-ban vettek | fel, s nem sokkal utána önként jelentkeztem a munkásőrségbe. Sokan kérdezték már tőlem, hogy miért. Nehéz ezt így elmagyarázni, mert az emberek. sokszor még az elvtársak is frázispu fogtatásnak, nagy szavaknak veszik. Mielőtt beléptem, megoeszélvégeznek, s Deli Sándot tulajdonképpen az eredeti foglalkozását folytatja a munkásőregységnél is. Mint minden-' saerszámla- katos, ő is szereti a fémet, a ■ speciális, maga- készítette szerszámokat, s úgy óvja azokat, hogy senki ne férhessen hozzá. Erről Deli Sándor így beszél. ,— Katonái szolgálatom alatt , tüzér voltam, ott szerettem meg a fegyvereket. Az a havi 15 óra, amit a munkásőrségben töltök el felüdülés számomra, hiszen „spécizhetem” a géppisztolyokat, a géppuskákat, amikor a lövészetre készítem elő őket. Nemcsak a Szakma szeretete, de a kollektíva is vonzó számomra, hem is beszélve a lövészetről. Mindegy, hogy milyen fegyverről van szó, mindegyikkel kiváló eredményt értem el. A múlt évben a jubileumi lövészversenyen kispuskával a megyében az első helyen végeztem. Beszélgetésünk elején Deli Sándorról csak annyit tudtam kiváló a munkában, a munkásőrkiképzés- ben. A róla festett kép — amit a művezető és a mun- kásőregység parancsnoka vázolt elém — még azzal egészült ki, hogy szereti családját, s a munkával szerzett megbecsülést, dicsőséget önmagának. Gémes Gábor • • » Öregek családi szállója Hercegszántón családias jellegű kis szállóvá bővítik az öregek napközi otthonát. A terv szerint még az idén átadásra kerülő, korszerűsített intézmény kettős funkciót lát majd el. Egyrészt megmarad a jelenleg is bejáró harminc idős, ember napközijének, másrészt állandó, kényelmes otthont — ellátást, gondozást, szórakozást — nyújt azoknak a támogatásra szoruló öregeknek, akiknek nincs hozzátartozójuk
