Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-13 / 37. szám
i. oldal 1971. február 13, szombat Ne a színfalak mögött SOK SZÓKIMONDÓ, har- [tét, majd helytállást kö- cos, okos felszólalás hang- : vetel. S ez nem mindig zott el a Ganz Villamos- kényelmes. Mint ilyen ese- sági Művek bajai készü- i tekben. lékgyára szakszervezeti váJ önnek az egyik brilasztó küldöttértekezletén, gádtól. Panaszkodnak: háVoltak azonban túlzó, sze mélyeskedő hozzászólások is. Természetes, hogy számos • küldött — éppen a forró légkör, az itt feloldódó feszültségek, a bizonyára rég tapasztalt nyíltság hatására is — érintette fejtegetéseiben az üzemi, szak- szervezeti demokráciát. Példákat hoztak fel. — Vannak emberek, akik sgy-egy tanácskozáson szépen végighallgatják a témát. Aztán akkor is hallgatnak, amikor véleményt kellene mondani. De legyen csak vége az értekezletnek, már akkor megindul a színfalak mögötti sumákolás: „Már megint nem úgy csinálják, mint ahogy szerettem volna.” Szemtől szembe, mindig a maga idejében, szóljunk, akkor — elgondolásunkkal, észrevételünkkel, ötletünkkel kiegészülve — még tökéletesebbek lesznek az intézkedések. Gyorsabban is valósulnak meg, hiszen egyrészt, azzal, hogy mi is beleadtuk a magunkét, jobban saját ügyünknek is tekintjük a végrehajtást, másrészt a több vélemény, javaslat eleve elhárít felesleges zökkenőket. — AZ IS benne van a véleménynyilvánítástól való húzódozásban, hogy már ez maga felelősségérzerom-négy ember nem úgy húz, mint a többi. Csináljak valamit, mert elégedetlenek a többiek, akik megszokták a tisztességes munkát. „No és mit tett a brigád, azok a szorgalmas többiek, hogy őket is rászorítsák a becsületes munkára? Beszéltetek már velük, úgy szemtől szembe?” — Az kényelmetlen ... HÄT IGEN, erről is szó van. De az sem egyenes eljárás, hogy kívülről, felülről — mondjuk egy utasítással — intézkedjenek emberek helyzetéről. Menynyivel emberségesebb az az út, ha ott, a kis kollektívában beszélik meg a dolgot. Azok, akik egymás munkáját, magatartását, természetét közelről ismerve tudnak hatni egymásra. Akik érzik is, meddig mehetnek el a tapintattal, vagy mikor célravezetőbb az erélyesebb fellépés. — Az üzemi demokráciát „csinálni” is kell, nemcsak elmondani, miben áll az — hangoztatta egyik vezetőember. Emlékeztetett az egyik tervre, amelyhez véleményt kért. Senki nem szólt. Viszont — ő is célzott a színfalak mögötti susmusokra — később lehetett hallani ilyen véleményt: „Marhaság.” Ö is, mások is megmutatták azonban az érem másik oldalát. Nagyon fontos, hogy ha például új gyártmány készítésébe kezd a gyár, előtte a legjobb szakemberek tartsanak ala- • pos tájékoztatást mindazoknak, akiknek akár közvetlenül, akár közvetve közük lesz a termék előállításához. Mondják el, menynyi készül, milyen célt szolgál majd, milyen kihatása lesz, ha nem tartják be a határidőket; ismertessék, mire kell számítani gyártás közben, mit kell elkerülni, hogy selejt ne legyen — és így tovább... Tehát a munkások, technikusok, s minden érdekelt rendszeres informálása is szükséges ahhoz, hogy — részint legyen alap a dolgozók véleményalkotásához, s részint — ezt következetesen igényelve tőlük —, rá is neveljük őket a gyár ügyeibe való beleszólásra. S HA NEM a színfalak mögötti „demokratizmus” lesz a gyakorlata sokaknak, hanem a nyílt kiállás, véleménynyilvánítás, nem gyűlnek fel lefojtott indulatok. feszültségek, amelyek aztán mégiscsak „felszabadulnak”. De ha ritkábban van rá fórum, néha „robbannak” is — kissé vagy erősebben. S ilyenkor már sérülést is okozhatnak. A bajai villamosságiak tanácskozása egészséges tapasztalatokat adott a jó irányú kibontkozáshoz. Tóth István A virágokból gyárak lesznek Óvodák Félégyházán Pajíásposta Úttörőélet Rejtvényfejtők Sápi András, a kerekegyházi úttörőcsapat krónikása a szaktárgyi versenyről irt beszámolót. A VII. osztályos matematika versenyben Gabnai Judit és Gyuris Károly jeleskedett. A VIII. osztályosok magyar- és számtanversenyét kiemelkedő eredménnyel Sörös Friderika nyerte meg. Az úttörőtanács legközelebb klubdélutánt rendez. * A Kiskőrösi Petőfi Sándor Általános Iskola úttörőcsapatának tagjai állítják össze a helybeli ÁFÉSZ monográfiáját, fenállásának negyedszázados jubileumára. A múltra vonatkozó, olykor hiányos adatokat szorgos kutatómunkával a pajtások kiegészítik. A szövetkezet és a fiatalok régóta fennálló kapcsolatának ezt az újabb szép bizonyságát a feladat teljesítése után az ÁFÉSZ vezetősége értékes díjakkal kívánja jutalmazni. A Keceli Arany János Általános Iskola úttörőcsapata az elmúlt napokban pajtásoki Az elmúlt héten 1.). Ismételten kérünk benne- megrendezte az „Egészség- közölt „oszloposere” rejtvény teket, hogy a levelezőlap cimőr tettre kész” című iubi- helyes megfejtése: őseinknek oldalára írjátok rá: uttororejtor tettre Kész című juo véres kard,a , Fogason függl vény. A borítékban küldött leumi verseny alapfokú rozsda marJa / Rozsda marja, megfejtések a sorsolás munká- döntőjét — olvassuk Má- nem ragyos / Én magyar ne- ját nehezítik. csal Mária raj vezetőhelyet- ^gfe7taögk°ozü, lorsmVtfl tes levelében. Mint írja, ot következő pajtások nevét, akik csapat versenyzett az első könyvjutalmai kapnak: Gulyás helyért. A pajtások nagyon gén ^aúw^sjewz KMrj szép munkát vegeztek, tér- császártöltés, soiymosi Erika képeket, egészségügyi fali- Csengőd. Fodor Év a Harkaköűiséorvlrfit készítettek be— töny, Németh Viktor Kecskeujsa^OKat heszueueK De mét> Pelikán László Kiskunmutatták hogyan kell ne- halas. Pauk IstVán vaskút, Ze- lyesen kezet, és fogat mos- mankó Agnes Rém, Szabó Te- ni. A győztesek — Ferró rézia Nyáriőrino. Mário T nvhti Marfűt Lu- Mostani rejtvényünk címe: , ,ana’ La . „. ,3. . ’ ÉT Csokonai Petőfi Sándor Cso- kacs Margit, Sárközi Maria fconai című verséből kaptok és Császi Erzsébet — idézetet, ha az irt felsorolt betrlmraiutalinnt kantat A tűket az ábra üresen hagyott könyvjutalmat kap.aK A né?yzetelbí. megfelelő helyre pajtasok elhatároztak, hogy beírtátok (anaa aá, g, hh, 11, minden évben január 28- j, ill, mm nn ooo, r, s, v.). án megünneplik az ifjúsá- a megfeitéseket február ao-ig Pi vöröskereszt létreiötté- küldi étele be szerkesztőségünk gi vörös Kereszt íeirejone clmére (Pet^fi Népe szerkesznek évfordulóját. tősége, Kecskemét, Kossuth tér 0 A H T Á H T A □ H T L K D / E B R Z M D A A A 0 Az udvar is gyermekek világa szerint rendezett. Körben magas kőkerítés húzódik. A falra, szorgos kezek mesék állatfiguráit pingálták. A mackó, a tapsifüles, a gólya — mintha nyár lenne — egyforma kedvességgel nézik az udvart. A színes virág a különböző játék itt olyan szükséglet, mint távolabb a modern üzemek vasbeton- és üvegcsarnokai, ördöngős ügyességű gépei, a társadalom életében. Egyikből lesz a másik. A virágokat festő gyermeki kéz, holnap gépóriásokat tervez, irányít, belőlük évtizedek múlva gyár lesz, szolgáló gép, iskola, út, híd, hajó, repülőgép. A Dózsa úti óvoda vezetője, Hunyadi Lászlóné a kiscsoportosok termében hellyel kínál. — Milyenek a munkafeltételek? — kérdezem. — Annak ellenére, hogy nagyok a termek, zsúfoltan vagyunk. Minden csoporthoz két kolléganő kellene, de jelenleg erre nincs lehetőség. A polcokon sorakozó játékok az értelem kibontakozásának, a megismerésének eszközei. Évi 1000— 1500 forintból nehéz 116 gyerek kezébe játékot adni. Legtöbbet maguk az óvónők készítenek, különböző műanyag dobozokból, fém-, fa- és egyéb hulladékokból. — Nézze, milyen édesek, ezekkel szeretnek a gyerekek legjobban játszani. Félegyháza hat óvodájában közel 600 gyermekkel 34 óvónő foglalkozik. A szülési és gyermekgondozási szabadságon levőket képesítéssel nem rendelkező érettségizett lányok helyettesítik. A városi tanács művelődési osztályán elmondták, hogy tavaly 9 óvónőt nem tudtak elhelyezni, az idén pedig nincs jelentkező. A helyettesítéseket kénytelenek voltak érettségizett fiatalokkal megoldani. Gondok és problémák vannak. A városban a fel- szabadulás óta óvodai célokra nem építkeztek. A meglevőket lakóházakból alakították ki, vagy eredetileg más rendeltetést betöltő helyiségekből. A két. — óvodai célokat szolgáló épület — a felszabadulás előttről maradt fent. Azt pedig még leírni is nehéz, hogy az új lakótelepeken nincsenek óvodák. A Fürst Sándor utcai új lakásokban közel 200 óvodás korú gyerek él, a Móravárosban 150, Kis Gizellán 100. A negyedik ötéves tervben is, csak 400 férőhelybővítés szerepel, ami 16 új óvodai csoport indítását jelenti. Öt év múlva az óvodás korú gyermekek száma 1400-ról 1600 fölé emelkedik. Az elhelyezési nehézségek változatlanok maradnak, vagy igen kicsit enyhülnek. Meg kell említenem egy összehasonlító adatot. Jelenleg Bács-Kiskun megyében az 1—6 éves korú gyermekek 51,5 százalékát tudják befogadni az óvodák, Félegyházán csak 34 százalékát. készítő foglalkozásokat tartottak. Ezeken érzelmileg és értelmileg előkészítették őket, hogy minden zökkenő nélkül kerüljenek a szervezett oktatásba. Az iskolák az idén a hozzájuk tartozó területeken önállóan is szervezhetnek ilyen átképzést. Lassú Tiborné, a Vörös Hadsereg úti óvoda vezetője is úgy vélekedik, hogy Az iparosodó város kérte az üzemek segítségét és meg is kapta. A Vegyipari Gépgyár 80 ezer forintot adott és 27 dolgozója gyermekének elhelyezését kérte, a műanyaggyár 60 ezret, és részükre ugyanilyen arányban biztosítottak helyet. A ruhaipari üzem és a cipőgyár 40—40 ezer forintot ajánlott fel 13—13 gyermek óvodai gondozásáért. Meglepő, de a város 9 termelőszövetkezete számottevő anyagiakkal eddig nem járult hozzá a fejlesztéshez, pedig az óvodások 15 százaléka tsz-tag gyermeke. Nem aggódásomnak adok helyet, amikor leirom: Félegyházán az óvodai gondok nem szerepelhetnek ötöd- rangú helyen. Az iparosodáshoz és a gyermekneveléshez feltétlen szükséges jó közérzet megteremtése, ezért új lakótelepekkel és üzemekkel együtt új óvodákat is kell építeni. Az iskolába kerülő gyér- 1 mekek közösséggé szervezése, szokásrendjük kialakítása, az óvodák egyik legfontosabb feladata. Olyan gyerekek számára, akik nem jártak óvodába, tavaly három csoportban, előminden csoporthoz két, képesítéssel rendelkező óvónőre van szükség. Náluk is kevés az olyan játék, amivel „dolgozhatnak” a gyerekek. (Az ilyenek drágák.) Aggódva szólt arról, hogy az ősszel bevezetésre kerü- rülő ú.i nevelési módszerekhez hiányoznak a megfelelő tárgyi feltételek. A vezető óvónő terítéssel foglalatoskodó idős asz- szonyt mutatott be. Jánosi Tiborné 25 éve technikai alkalmazott az óvodában, kiváló dolgozó. — Ne haragudjon a kérdésért — 25 év hoszú idő — mennyi a fizetése? — 1220 forint — válaszolta. Nem sok az ilyen hosz- szú, türelmet, szeretet, kitartást igénylő munkáért. A nagycsoportosok termében barkácsolt játékokat nézegetek: Kedvesek, olcsók, ízlésesek. Szűcs Gyuláné a vegyescsoportosoknál téli képeket ragaszt .gyermekeinek” a műanyaggyártól kapott hulladékokból. — Ez lesz a minta — mutatja a papírdarabot. — Hóember, ez meg kislány ... — kiáltja egy nagy kék szemű, szőke csöpség. Csató Károly Művelődési autó A rosl dési kiskunfélegyházi vá- könyvtár művelőautója havonta rendszeresen 12 helyre — főleg tanyai iskolákba és tsz-központokba látogat. Ilyenkor könyvet kölcsönöznek. ismeretterjesztő előadásokat és filmvetítéseket tartanak a környék lakóinak nagy érdeklődése mellett. Az autó ezenkívül negyedévenként meglátogatja a könyvtár tizenhat külterületi kölcsönző állomását, és kicseréli a könyveket, melyeket egy helyi megbízott ad ki az /olvasóknak. MHSZ a gyárban Szép sikereket ért el a múlt évben a Kiskunfélegyházi Vegyiipari Gépgyárban működő üzemi MHSZ-szervezet. A gyár nagyon sok dolgozóját mozgósította a különböző rendezvényeken való részvételre. A honvédelmi előképzésben például 45-en, a tartalékos klub honvédelmi utóképző tanfolyamán pedig 25-en vettek részt. A felszabadulási légpuska-lövészversenyen 645-en, az összetett válogató versenyen pedig 320-an vetélkedtek. Huszonhat különböző témájú előadásnak 1068, a 15 filmvetítésnek pedig 710 hallgatója, illetve nézője volt. Külön említésre- méltó, hogy a gyár dolgozói az MHSZ-tagokkal együtt 40 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a gyártelep melletti lőtér elkészítésénél Áz európai pedagógusok találkozója Több európai ország pedagógus szakszervezeteinek képviselői Párizsban elhatározták, hogy ez év októberében Dubrovnikban ösz- szeül az európai oktatásügyi dolgozók szakszervezeteinek, illetve egyesületeinek. szövetségeinek nemzetközi értekezlete. Ezen várhatóan több mint 80 meghívott szervezett küldöttei vesznek majd részt, s meghívást kap az UNESCO, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal is. A napirendre kerülő fő téma: a tudományos és műszaki forradalom, s annak hatása a nevelésre és az oktatásra.
