Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-13 / 10. szám
C «Mal I«n. Jannár IS, „Vándorló osztályok” Érdekes pedagógiai kísérlet Soltvadkerten Néhány tantestületben, ahol szóba került a soltvad- kerti általános iskolában bevezetett új oktatási rendszer. a nevelők kedvezőtlenül «yilatkoztak a kísérletről. „Ez kizárólag a tanárok kényelmét szolgálja!... Elveszik a gyerekektől a tlzpercet a mászká- lással... Ha nincsen saját osztályuk, nincsen közösségi nevelés sem.” — Ilyen, és ehhez hasonló véleményekkel utasították el maguktól a szaktantermi oktatás gondolatát. Jómagam is gyanakodva Indultam a kísérletező iskola meglátogatására. Kíváncsi voltam, az új módszer bevezetésének három- hónapos tapasztalatai menynyiben igazolják ezeket a vádakat.. A „kabinet”-oktatás lényege Az iskola folyosóján — Mályus Lajos igazgatóhelyettes magyarázta el az újítás lényegét — „A hagyományos oktatási rendszer osztályokban gondolkodik. A gyerekek óráról-órára a padokban várják a tanárokat, akik magukkal hozzák tárgyuk szükséges szemléltető eszközeit Ezzel szemben a szaktantermi elgondolás — bár mi már a rö- videbb kabinet elnevezést használjuk — a tanulócsoportokat kezeli mozgó egységként és a tárgyakat köti az osztálytermekhez. így létrehoztunk magyar, történelem, orosz, matematikai helyiségeket, azaz minden anyagot más-más helyen tanítunk a rajztól a gyakorlati foglalkozásig. A nagyobb óraszámmal foglalkozó tárgyak két termet is elfoglalnak, így magyarból, számtanból és oroszból külön kabinetbe járnak az öt-hat és a hétnyolc osztályos tanulók. Összesen tizennégy előadói helyiségünk szolgálja a tanítás — általunk így hatásosabbnak vélt — folyamatát.” A szaktanterem, előnyei Ignácz István az iskola igazgatója tényeket sorakoztat fel — egyébként az NDK-ban általános gyakorlatnak örvendő — „találmányuk” védelmében. A műhellyel, torna- és fizikai előadóteremmel rendelkező tizenegy tantermes iskola tizennégy felsőtagozatos osztályt foglalkoztat. Ez az eddigi gyakorlatban csak a délelőtti és délutáni tanítás váltogatásával volt elérhető, azaz hat osztálynak havonta felborult a munkarendje. A szakosítás azonban megoldotta a teljes kihaáz- náltságot. A torna- és előadóteremben, műhelyben történő foglalkozás időpontjában az osztálytermek egy része nem áll üresen — mint eddig szokásos volt — és ez lehetővé teszi mind a tizennégy osztály egyidejű foglalkoztatását. A pedagógusok _ szem; pontjából magától értetődő % váltakozó tanítás megszűnésének előnye. Soltvadkerten. mint iskoláink nagy részében, döntő többségben nők dolgoznak. Természetes, hogy óráik hatékonysága növekszik rendezettebb családi körülményeikkel. hiszen a szabad délutánok lehetősége* adnak a család ellátására, és marad még idő a tanításra való készülésre, művelődésre, továbbképzésre is. — „Ha más előnye nem is lenne, csak a délutánok felszabadítása, melyből gyerek és nevelő egyként részesül, akkor már megérte, hogy bevezettük a szaktermi rendszert — érvel Ignácz István. — De a kísérlet előnyeinek ez csupán kisebb része. A leglényegesebb: a tanóra lehetőségeinek maximális kihasználása.” A modern szemléltetés gondjai Mindnyájan ismerjük a „tipikus tanárt”, aki táblavonalzóval, könyvekkel, térképekkel, és egyéb holmikkal megpakolva érkezik az osztályba és ott. első dol- , hogy valamelyik kedvencét elszalassza a tan- testületi szobába néhány ottfelejtett dologért. De még és kézikönyvek sorakoznak a katedra melletti polcokon. Leküzdhető hátrányok „Újítani mindig fáradságosabb, mint megmaradni a réginél” — véli egy francia mondás. — „A vándoroltatást kifogásolják a legtöbben — hallgatom a magyarázatot. — Ez valóban gondot okoz. Következményeit igyekszünk a legkisebbre csökkenteni. A leggyakrabban igénybe vett helyiségeket egymás mellé helyeztük, hogy a tanulóknak minél kevesebb utat kelljen megtenni. Gyakorta csak a szomszéd terembe mennek át. A gyermekek vándorlásából következik a „tízperc” gondja, melyet — úgymond — elveszítenek a tanulóik. Mi azonban szigorúan betartjuk a kicsöngeBégészeli és helytörténeti emlékek a történelmi teremben. ez az „ideális” tanár sem tudja az összes lehetséges szemléltetési eszközt magával vinni. Fizikailag is lehetetlen húsz-harminc mértani testet, magnetofont, diavetítőt, homokozó asztalt állandóan és óráról-órára változó' összeállításban az osztályokba behordani. Ez is oka. hogy tanintézményeink nagy részében ezek az eszközök használatlanul porosodnak. A szaktanteremben viszont a tárgy összes szemléltető eszközei rendelkezésre állanak. A tanulókat már érkezéskor megragadja a falakra függesztett képes díszítőelemekből áradó hangulat. Minden helyiségben zárható szekrény áll a tanár rendelkezésére, ebben összes apró és nagyobb, nehezen mozgatható felszerelését tárolhatja. Az eszközökért a pedagógus felelősséget vállal, megszűnik azok szüntelen hordoz- gatása, kölcsönkéregetése, így élettartamuk megnövekszik, használhatóságuk javul. A kabinet kialakítása az optimális használhatóság részleteiben is jól átgondolt elve alapján történt. Mindegyik terem elsötétíthető. A forgatható lapra szerelt diavetítőt egyetlen mozdulattal üzembe lehet helyezni és a bekészített filmről az előadó nyomban színes képeket vetíthet az e célra kialakított falfelületre. A magnetofon, lemezjátszó mellett megtalálható tekercsek, lemezek, diafilmek azonnal felhasználhatók. Kis kézikönyvtár; kötelező olvasmányok tés előírását”, amikor ugyanis az óra valóban késés nélkül befejeződik. A nevelő a tanteremben marad amíg a gyerekek kivonulnak, és megvárja a következő csoport megérkezését és elhelyezkedését is. Háromhónapos gyakorlat után ez alig rabol időt, és a megerősített folyosói ügyelet vigyáz, hogy a csere odakünn se járjon fegyelmezetlenséggel. Számolnunk kellett a gyerekek téli ruházatával is. A folyosón elhelyezett beépített szekrényekbe rakják összes felesleges holmijukat, felszerelésüket. És még egy „szemrehányás”: a közösségi nevelés hiánya. Véleményünk szerint, ha ez csak a saját osztály- termen múlik, akkor igencsak elnagyolt formában mutatkozna meg. Különben az osztályfőnökök szakterme a tanulócsoportok osztályfőnöki óráinak színhelye is, ezt a helyiséget tekinthetik magukénak, ezt színesíthetik, díszíthetik, alakíthatják saját arculatukra. ..” Egységes nevelőtestületi elhatározás Az iskola nem máról holnapra vezette be a szak- j !antermi oktatást. Jelenlegi formáját — mely még közel sem tökéletes felszereltségében és módszerében — hosszas előkészítés előzte meg. Az igazgatóság már évek óta jelentős összegeket fordított a szemléltető eszközök beszerzésére és a Könnyű az eligazodás a földtörténeti korok között. helyiségek célszerű kialakítására. Ezek hiányában a „kabinet rendszere” csupán üres forma lenne. Ugyancsak egységes nevelőtestületi elhatározás alapján kezdtek hozza az új módszer megvalositasa- hoz. Elmondható, hogy a pedagógusok osztatlan lelkesedéssel álltak az úgy mellé, és vállalták a kezdeti nehézségele többletmunkájának fáradalmait is. Csak így volt lehetséges, hogy' a gyerekek megszokták az osztályok cserélgetését, sőt ma mar örömüket lelik benne. Hiszen kárpótolja őket a fantáziájukat megragadó, óráról órára változó környezet. Az élővilág- teremben gombnyomásra lágy álnak a szertári szekrény fényéi. Színes kristályok, kőzetek, állatok és madarak néznék le a polcokról. Az egtajak megállapítása sen}..... gondot, a lámpa íolott a menyezetre feli estettek észak—dél, kelet es nyugat irányát. A magyarterem falain ott láthatók a legfontosabb szabályok a tárgy ragjáról, az ellipsz Ionról és a többi, .fejtörést olv gyakran okozo ragok ról jelekről. Csak . felpillantanak dolgozatírás közben és már nem w ejtenek hibát De egy-ket ev múlva mar fel sem kel nézni... Megélénkült kísérletező kedv Végigjárva az ízlésesen és céltudatosan berendezett termeket, nyomban szembeötlők, hogy a helyiségek küllemeben nancM^ a tantárgy jellege, hanem az oktató személyisege is felfedezhető. Az egységesen vásárolható szemléltető eszközök mellett szép számmal láthatók házilag készült ábrák, ötletes rajzok, figyelmeztető feliratok, mindez az anyag nehezse- geinek könnyebb elsajátítását segíti. A térképek, kísérleti és bemutató eszközök csoportosítása, a képe« és díszítések olyan tevékenységről -^némelyben létrehozójuk, ape dagógus örömét leli. A beszélgetések során az iskola nevelői elmondották: alkotó lendületük, fantáziájuk a megnoveke- dett lehetőségek osztonze sere szabadon bontakozik ki. A kísérletező kedv is megélénkült. Az orosz nyel- j vi kabinet például — ha | kezdetlegesen is — cirill- í betűs írógéppel és a mag- ! netofonhoz csatlakoztat.ha- j tó öt pár fülhallgatóval már a programozott nyelv- tanítás kezdeteinél tart. A természettudományok elsajátíttatása is hatékonyabbá tehető. Ásványok, idomok, kőzetek kézbe adásával lehet dolgozatot íratni. melyben a tanuló közvetlen észleléseiről is számot adhat. Felidézhető a téma kapcsolata a régi és az új anyaggal, tehát a rész és' az egész összefüggése mindenkor természetes lesz. Az alkotó munkáról Pedagógiai rendszerünk egyik hibája éppen abban rejlik — mint ez a nevelésügyi kongresszus anyagából is kitűnik —, hogy nevelőink sok esetben gépies, megszokott, rutinmunkát kénytelenek végezni. A nap mint nap ismétlődő, szétaprózó feladatokban alkotó erejük, fantáziájuk csupán kis mértékben hasznosítódik, és ez idővel „beszürkíti” őket. A tananyagban megnyilvánuló lehetőségek szabad kibontakoztatása azonban lényegesen csökkenti ezt az érzést. A szaktantermi rendszer ennek nyit lehetőséget. De amint az eddigi szórványos kísérletek is bizonyítják; csak az előfeltételek, szükséges számú helyiség, megfelelő berendezés, elegendő szemléltető eszköz és pem utolsósorban az alkotó nevelői közösség létrehozásának árán lehet eredményes — miként ez Soltvadkerten tapasztalható. A három hónap tapasztalatai — ha még nem letisztult formában is — biztató kezdeményezésnek mutatják a szaktantermi oktatás gondolatát. A tanév végén érdemes lenne ösz- szegezni a rendszer „előnyeit és hátrányait”. Ha, mint ahogy a jelek ígérik, az előbbiek lesznek túlsúlyban, néhány más. kedvező adottságú iskolában is érdemes lenne megpróbálkozni bevezetésével. P. M. Kivesző betegségek — leggyakoribb halálokok A hatásosabb gyógyítóeljárások eredményeként a halandóság okainak alakulásában lényeges változás következett be az évtizedek során — állapították meg a KSH szakemberei, akik az ország népesedési helyzetét vizsgálták. A legszembetűnőbb, hogy egyes betegségek, amelyek a múltban még a lakosság nagy részének halálát okozták, szinte teljesen eltűntek, vagy igen alacsony arányszámban szerepelnek a kórlistákon. Például a fertőző betegségek jelentősége a húszas évek óta egytizedére csökkent, s napjainkban az összes halálozásnak alig valamivel több, mint 2 százalékát okozzák. (Az 1910-es és 1920-as években még az elhunytak egyötödének okozta halálát valamilyen fertőző betegség.) Szembetűnő az újszülöttkor! betegségek és a fejlődési rendellenességek visszaszorulása: az ilyen okok miatt meghaltak aranya 14 százalékról 4 százalékra csökkent. Az újabb, hatásosabb gyógyel- járások elterjedése magyarázza azt is, hogy az emésztőrendszeri betegségek aránya a halálok te között 10 százalékról 4 százalék alá, illetve a lég-, zőrendszeri megbetegedések aránya 14 százalékról , 5 százalékra mérséklődött, Ugyanakkor az elhalálozások okai között vannak..., olyan főbb csoportok, amelyeknek jelentősége — főleg az elöregedés, de sok esetben a korszerű diagnosztika. a betegségek jobb felismerésének ■ hatására — lényegesei r - nőtt. Így például a 1 nn-i gési rendszer bei >gei fél évszázaddal c 11 még a halálozásoknak csak alig valamivel több. mint 5 százalékát okozták, és arányuk a harmincas évekre sem emelkedett 11 százalék fölé, napjainkban viszont megközelíti a 40 százalékot. Hasonló a központi idegrendszerre ható érsérülések — amelyeknek nagy része agyvérzés ered- - ménye — arányának növekedése. Ez az első világháború éveiben még > csak 2 százalékát jelentette a halálozásoknak, jelenleg évente 15 százalékát , okozza. Így együttesen a halálozások több mint 50 százaléka a keringési és az érrendszeri betegségek rovására írandó. Igen nagyarányú még a daganatok miatti halálozások arányának növekedése. Az első világháború előtt ezek is csak a halálozások 2 , százalékát okozták, napjainkban már körülbelül egyötödét. (M-TI) Van elég zöldség és gyümölcs Az alapvető cikkekből. az ellátásban nem lesz1 fennakadás s a téli hóna- j pok étlapjára jellemző hü- ! velvesekből: babból, bor- j sóból, lencséből is van elég. j Gyümölcsökből sem állunk j rosszul; alma, narancs I citrom van bőven. A Zöldiig—Gyümölcs Egyesüléstől kapott tájékoztatás szerint a MÉK-ek j központi raktárai, illetve j a szakboltok messzemenő- I en ki tudják elégíteni az! igényeket, a budapesti árakhoz képest helyenként legfeljebb néhány filléres kilogrammonkénti árdifferenciával, ami fuvardíjkülönbözetből és más helyi , körülményekből adódik. Céklából, karalábéból azonban általában változatlanul kevés van, ez az a két cikk, amiből előreláthatólag szűkösnek bizonyulnak a tárolt készletek. A cékla pótlására viszont bőséges a savanyúságok választéka, sós, ecetes uborka, paprika stb. (MT1&
