Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-12 / 9. szám
1971. Január 12, kedd SL oldal NYELVŐR Hol tárol a fa? Furcsa kérdés. Sokan bizonyára tévesnek találják és inkább így kérdeznék: hol tárolják a fát? Tagadhatatlan, hogy ez az utóbbi iiérdezésj forma a helyesebb nyelvtanilag, de ma már majdnem kizárólag ezt használják. És igy felelnek rá: a kitermelt fa az erdőben tárol addig, amíg onnan el nem szállítják. Aki fával tüzel, az azt szereti, ha minél több tűzifa tárol a pincéjében. Ugyanígy a bor is a pincében tárol, pedig régen úgy mondták, hogy a bort a pincében tárolják. Bizony nyelvészeink szerint is helytelen azt mondani, hogy a fa a pincében tárol. Helyes magyarázatta] kifejezve a fát a pincében tároljuk, raktározzuk vagy esetleg rakjuk el. A „tárol’' tárgyas ige ezzel a nyelvhelyességi szempontok ellenére kifejlődött tárgyatlan alakjával a német „lagern” ige kettős, tárgyas és tárgytalan alakjával került kapcsolatba A „lagern-’ ugyanis egyaránt jelenti azt, hogy valami valahol tárol, vagy valamit valahol tárolunk. A tárol ige nem áll magában. Régebben a nyit és zár ige csak tárgyas használatú volt, ma pedig tárgyatlan alakkal így kérdezünk: Mikor nyit a mozipénztár? Mikor zárnak az áruházak? Helyesen így kellene kérdezni: Mikor nyitják a mozipénztárt? Mikor zárják az áruházakat? A vasút száknyelve is szaporítja a rossz példákat. A vasutasoktól ilyeneket hallhatunk: a szerelvény már tol kifelé (vagyis halad, mozgásban van kifelé). Az állomásokon ilyen1 féle mondatokkal figyelmeztetik az utasokat a hangszórókon keresztül: A csarnok harmadik vágányáról szerelvény tol ki. Vagy: Az első vágányra szerelvény tol be. Bizony ezek is magyartalan mondatszerkesztések, még akkor is, ha így látszólag tömörebben tudjuk kifejezni magunkat. Ide sorolhatjuk az udva- riaskodó „nem zavarok?” kérdést is. Helyesen így lenne ez a kérdés: Nem zavarlak? Nem zavarom magukat? Ugyanígy tár- gyatLanodottakoszorúz ige is. Ma már például valamilyen évforduló alkalmából vagy valamilyen ünnepélyes alkalommal szoktunk koszorúzni (síremléknél, emléktáblánál vagy szobornál). Régen a síremléket, szobrot koszorúzták meg. A sportolók is csak bemelegítenek (pedig ez is tárgyas ige). A tárgyas igéknek tárgyatlanná válására, vagyis ilyen igék mellett a megszokott, odaértendő tárgynak az elmaradására a háztartás igéit vehetjük példának: kitakarít, főz, mos, mosogat, kisöpör, bedagaszt, bevet, letörölget Ezek mellől általában elhagyjuk a tárgyat. Főzni ugyanis ebédet szoktak, mosni szennyes ruhát, mosogatni edényeket, bedagasztani pedig kenyeret. Ha a földekén. vetnek, mindenki tudja, hogy ez mit jelent. Ugyanígy ha'a szőlőkben (régiesen szőlősökben, szőlőskertekben, szőlőhegyeken) nyitnak, a szőlő tavaszi nyitásáról van szó. Ezekkel szemben nyelvhelyességi szempontból nem lehe^ Kiss István Előkészület a mezőgazdasági kőnyvhőnapra Hanglemezek — Kecskeméten Folyóiratszemle Az ŰJ ÍRÁS mostani számában mindenekelőtt E. Fehér Pál: Csingiz Ajtmatoo műhelyében című írását említjük, melyben a szerző a szovjet-kirgiz író eddigi munkásságát ismerteti meg az olvasókkal, s a portré mellett közli a nemrégiben Magyarországon járt Ajtmatovval történt beszélgetés anyagát is, interjú formájában. A neves író Fehér gőzhajó című kisregénye — legutóbbi műve, mely száz- ötvenezer példányban jelent meg — nagy vitát váltott ki, s egyre inkább ismert lesz külföldön is. Az TJj Írás közli még Fej a Géza emlékezését Szabó Pálról, Rákos Sándor írását Naplóföl jegy zések Füst Milán világáról címmel, és Gáli István tanulmányát Lengyel Józsefről. A TISZATAJ adott helyet januári számában Kardos József tanulmányának. Címe: Arcképvázlat Jókai Annáról. Ebben a szerző a hirtelen népszerűvé vált, jó nevű írónőt jellemzi eddigi művei alapján. Különösen Jókai Anna fejlődést sürgető türelmetlenségét emeli ki, és hangsúlyozza, hogy „a köznapi élet köznapi alakjainak” sorsa foglalkoztatja leginkább. Csetri Lajos is írónőt választott témájául. Vázlatok Szabó Magda regényírásáról címmel jelent meg a tanulmánya a Tiszafáiban. A szerző részletesen elemzi Szabó Magda regényeit, jellemzi a stílusát, kiemeli mítoszteremtő törekvéseit. Somfai László Bartók és a társművészetek címmel írt cikket, mely a zeneszerző szegedi (Szabó Iván szobrászművész készítette) domborművének leleplezésekor hangzott el. Érdekes adalékokkal szolgál Somfai azzal kapcsolatban, mennyire ellentmondásos volt Bartók érdeklődése és ízlése a társművészeteket illetően. Jogosan tartja érthetetlennek a szerző, hogy a zseniális művész Ady-rajon- gása mellett hogyan ze- nésíthette meg a Pósa La- jos-verseket? A pécsi JELENKOR is közöl új számában több olyan írást, amely egy-egy alkotó életművébe, szellemi műhelyébe, alkotási módszereibe nyújt betekintést. Bertha Bulcsú tovább folytatja interjúsorozatát, amelyben a pécsi írókat mutatja be számról számra. Most Pákolitz István költő-szerkesztőről rajzol mélyen emberi, sokszínű képet. Legfeljebb azt tehetjük szóvá kifogásként, hogy az állandóan visszatérő két motívuma: a szesz és a nő talán a kelleténél most is nagyobb hangsúlyt kap. A Forrásból is jól ismert Gál István irodalom- történész most Hevesi Andrásról a nagyközönség által kevésbé ismert kritikusról közöl emlékező írásában értékes adatokat, aki műfordítónak, publi- cisztának egyaránt kitűnő volt. Krúdy Gyula levesládájából címmel Krúdy Zsuzsa tesz közzé néhány levelet. Varga Mihály Tegnap délelőtt ülést tartott a megyei tanács vb művelődésügyi osztályán az az operatív bizottság, amely a februári mezőgazdasági könyvhónap előkészületeit és lebonyolítását irányítja. Az ülésen úgy határoztak, hogy az ünnepélyes megyei megnyitót Hartán tartják, február 3-án délelőtt fél 10-kor a művelődési otthon nagytermében. A könyvhónap során a mezőgazda- sági szakirodalom propagálása érdekében a megye több községében rendeznek előadásokat, filmvetítéseket, amelyeken részt vesznek az országos szaklapok és kutatóintézeteink munkatársai, képviselői. . Az új esztendő első hetei: az összegezések időszaka. Statisztikusok vallatják a számokat, kereskedők a forgalom alakulását. A szellemi javak kelendősége után érdeklődő újságíró ilyenkor a kulturális cikkek forgalma iránt tudakozódik. A hanglemez a muzsika könyve — mondják. Segítségével a zenei élmény megismételhető, ahogy a könyv is újra olvasható. Hogyan éltünk vele 1970-ben a megyeszékhelyen? A klasszikus zenét legnagyobb közönségsikerrel az orgonamuzsika népszerűsítette. A halhatatlan zeneszerző Johann Sebastian Bach D-moll toccata és fugájából, (amit Lehotka Gáborral vettek fel hanglemezre a soproni templom híres orgonáján), a teljes készlet — közel 200 darab — elfogyott. Beethoven, születésének 200. évfordulója tiszteletére kiadott szimfóniáit napok alatt megvásárolták a kecskeméti hanglemezgyűjtők, pedig nem éppen alacsony áron kerültek forgalomba. Á csehszlovák és szovjet kiadók gondozásában megjelent Mozart- és Haydn- művekből is elfogyott mindig az első rendelés éspedig nem kevesebb, mint 80 —120 példányban. Évekkel ezelőtt még ritkaság volt, hogy a klasszikus muzsikából a hanglemezbolt, egy- egy világhírű felvétel esetén is, „utánrendelt” volna. Irodalmunk nemcsak könyvalakban népszerű, hanem kiváló előadóművészek tolmácsolásában, hanglemezeken is. A magyar költők legszebb verseinek megszólaltatása nemcsak a korszerű iskolai magyaroktatás kizárólagos igénye, hanem egyre szélesedő tömegeké is. Petőfi Sándor verseit — Ascher Oszkár 1 előadásában — szétkapkodták. A könyvek barátai közt mind többen vannak, akik Ady Endre, József Attila és Radnóti Miklós verseskötetei mellé megvásárolják a hanglemezeket is. Ezt igazolja, hogy a felsorolt költők lemezeiből az elmúlt évben több százat vásároltak iskolák, művelődési intézmények és az előadóművészét, a költemények kedvelői. Az év legnagyobb köny- nyűzenei sikerei után érdeklődve, érdekes válaszokat kaptam Tóth Józsefnétől, a kecskeméti hanglemezbolt vezetőjétől. Tapasztalataik szerint az Ómega-együttes a legnépszerűbb. Az Éjszakai országút című karácsonyi nagylemezükből, három nap alatt elfogyott a megrendelt 140 darab. A napokban érkezett szállítmányból is csak mutatóban maradt a polcon. A borítót Szász Endre festőművész illusztrációi díszítik. Bán Róbert filmje jellegzetesen magyar és vérbeli bűnügyi történetet dolgoz fel. Az egyik legkedveltebb táncdalénekes Koncz Zsuzsa. Tehetségével méltán népszerű és az elmúlt évben megjelent két nagylemezéből ötszázat adtak eL 1970-ben jó néhány értékes komoly és könnyűzenei felvétellel lettünk gazdagabbak. És ami örvendetesebb: növekedett az érdeklődés az értékes, színvonalas lemezek iránt. Cs. K. mozás a bűntett felderítésére. Sherlock Holmes, a zseniális detektív hazai alakja Stanislav Mikulski Stanislaw Mikulski és Garas Dezső a nyomozás fő irányítói. A film alkotói a sokak által ismert és kedvelt angol detelctívregény klasszikus példáit vették alapul. Csizmarek Mátyás forgatókönyvében a skóciai kastélyt a cselekmény indításául szolgáló női holttesttel együtt a pesti Duna-partra varázsolta (itt természetesen csak egy bérház lehetett belőle) és miként ez szokásos-, — lélek az ajtón se be, se ki, indul a nyo27. — Kérem, kedves Hans — szólok Aakjaerhez —, a Törpe mielőbb beszélni szeretne önnel. Ha jól értettem, az a kívánsága, látogatná meg az érdekelt többi szakember társaságában, hogy megbeszéljék a munkálatok mielőbbi elkezdését. Mármint azoknak a bizonyos gátló áramköröknek, vagy mi a csodának a beszerelését. * A professzor szobájának heverőjén ülök Renate mellett, borogatással a fülemen. Aakjaer még a tisztásról elrohant, hogy haladéktalanul megszervezze a randevút a Törpénél, nagy Erik és Ilse valamivel később hazavitték az időközben szerencsésen előkerült kis Eriket, hogy lecsutakolják, másik ruhát adjanak rá. — Onnan meséld el mégegyszer — könyörög a lány —, hogy előhúztad az inged alól a két kiskutyát. — Előhúztam, megmutattam a kamerának. A Törpe azonnal megértette, miről van szó. Hogy nemcsak az embernek van, más élőlénynek is lehet konstans rezgésszáma. És ha két ilyen tacskókölyök egy ember hátához szorosan hozzátapadva alszik, összekeveredik a három rezgés. De két keve’-'’ lás is et*g ahhoz, hogy csődöt mondjon a regiszter. A televíziós kamera meg szemből nem veheti észre, hogy mi van az ember hátán, az inge alatt Ha az állat csendben marad, a mikrofon sem érzékelheti a jelenlétét. Meg is kérdeztem a Törpét, hogyan lehetséges, hogy eddig Aarlesben senkinek sem jutott eszébe ez az egyszerű trükk? — És ő erre azt felelte, hogy nem tudja. Én viszont tudom. Mi, dánok, nem vagyunk ötletes nép. Ide először is egy külföldi kellett, aki nem a lila kör tiszteletében nőtt fel, akiben felmerülhet a szentségtörő gondolat, hogy a mindenható Omnisappal is szabad tréfát űzni. Másodszor az kellett, hogy olyan segítőkész, okos, aranyos fiú legyen az a külföldi, mint amilyen te vagy... Mondd, Tibi, mi lenne akkor, ha nem mennél el a délutáni hajóval, hanem csak éjfélkor a Sonderborggal? Esetleg azzal sem, hanem holnap, a délelőttivel? — Ez utóbbi esetben nem lehetnék jelen a lányok mérkőzésén! — Előfordult már, hogy újságíró olyan eseményről adott tudósítást, amelyen nem volt jelen? Mert közben fontosabb dolga akadt... Azt hiszem; te ezt is meg tudnád oldani valahogy. Nem? Érzem, amint egy ér tam-tamot dobol a halántékomon, valami a szívemet is szorítja, csak hápogok. Hápogok és bólogatok. Renate felkel mellőlem, leengedi a nagy ablakok zsaluit, csak vékony, párhuzamos vonalakban fér be némi fény. Aztán abba a sarokba sétál, ahol a lila kör van, nyelvel ölt a falon levő dobozmonitorra, fürgén kibújik a blúzából, rádobja. És takarót kap a két félgömb is. Az erre legalkalmasabb ruhadarab révén. És még ő mondta az imént, hogy a dánok nem ötletes nép) (Vége) (ilyen jó koponya itthon feltehetően nem akadt), aki Timár századosként nem kevesebb éleslátással és logikus gondolkozással csípi nyakon a megátalkodott gyilkost. Somfa utca negyvenet sem angol vidéki előkelőség, hanem hamisítatlan pesti emberek lakják. A ház közössége sokféle elemből tevődik össze a Major Tamás által megszemélyesített zsörtölődő házmestertől kezdve a könnyű életmódot folytató táncdalénekesen át, (Koós János alakítja rendkívüli „átéléssel”) a fiatal nőkkel együttérző lakóbizottsági elnökig. És mi sem természetesebb egy nyomozás során: csaknem mindenkinek éppen ez alkalommal akad valami titkolni való ja, mely nem igen könnyíti meg a detektívek munkáját. Éjszakai látogatók, rejtegetett ékszerek, kártyaadósságok és alkalmatlankodó bűnjelek terelik a gyanút egyik lakóról a másikra, tág teret biztosítva a nézők találgatásának. Szórakoztató, jól sikerült magyar krimit üdvözölhetünk a filmben. Biztosíték erre az elhihető szituáció — amit még az elfogott gyilkos indítékai sem zavarnak össze —, a feszültséggel telt cselekménybonyolítás és a magyar színészvilág számos jó alakítást • nyújtó képviselője, akik láthatóan szívesen játsszák e tipikus pesti bérház lakóinak szerepét. Favlovits Miklós n gyilkos a házban van
