Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-10 / 8. szám
i oldal 1971. Január 1«, vasárnap Adáshiba Vanda mindennel elégedetlen (Csomós Mari, Fal- Vay Klára és Áts Gyula) (Pásztor Zoltán (elvételei.) .iát eleveníti meg. Mintha csak neki írta volna Szakonyi ezt a kitűnő szerepet. Eszköztelen természetességgel formálódik meg kezében a figura, nincsenek harsány túlzásai, a szerep megkívánta gyors hangulati és szituáció váltásokra tökéletes biztonsággal reagál. Csomós Mari Saci butuska rácsodálkozásait jó humorral, kellemes kari- kírozó készséggel kelti életre. Hetényi Pál érdekes, sejtelmes Emberfi. Bódognét a maga fixaideáival, nevetséges, családias rögeszméivel Moj- zes Mária formálja meg. Donéi szerepében igen előnyös, vonzó oldaláról mutatkozik be Áts Gyula, Korbuly Péter lelkes és álmodozó kamasz Im- rus szerepében. Szűcs úr, a csodatátel folytán meggyógyult szomszéd Köl- György száSzakonyi Károly víg játéka a kecskeméti színházban mára mulatságos . . játéklehetőségeket problémaira, gondjaira, a<jott. Falvay Klára Vanda fordulataira, de tulajdon- aortása fanyar humorú, keppen a tv-ben lejátszódó műsorra sem ügyelnek, nem egyszerű életre kelteni. Hála az együttes fegyelmezett játékának ás a vendégrendező Ruszt József jó tempójú színészvezetésének, . kiegyensúlyozott koncepciójának teljes értékű színházi élményt kap a néző. sallangmentes, túlját- szás nélküli, lendületes előadást. Elsőnek Parányi Lászlót kell említeni, aki Bódog urat, a családfő alakiá Nagyszabású magatartásvizsgálat: hogyan viselkednek egy család tagjai a televízió bűvöletében. Ezt a kérdést teszi fel Szakonyi Károly vígjátéka. És a kérdésfeltevés nagyon időszerű, hiszen akadnák emberek, családok, mégpedig nem is kis számban, ahol a televíziónézés valamiféle népbetegséggé fajult. Kritika nélkül fogadják be azt az információözönt, ami a képernyőről a nézőre zúdul és ez a készen tálalt élmény, ez a gondolkodásról leszoktató képáradat deformálhatja az embereket, lebeszéli őket arról, hogy egymás bajával törődjenek. De bármennyire csábító is ez az alaphelyzet annak a vizsgálatára., hogy egy kispolgári átlag családban milyen bonyolult - körkép áH eÍo~ "ív-nézés közben, annak valóban mélyen szántó, kritikai megmutatására — különösen pedig társadalmi szélességű általánosítás megfogalma- . zására — már egy kicsit \ vérszegénynek tűnik ez I—az -ötlet. A kispolgár tulajdonságait leleplező szándék alig jut túl a közhelyek falán, a lélek mélységeibe már nem képes belepillantani, vagy csak nagyon-nagyon bizonytalan kontúrokat tud felfedezni. Alig merem ide írni Brecht nevét, hiszen nagyon keveseknek adatott meg, hogy olyan kristálytiszta éleslátással és kemény logikával mezte'e- nitsen le társadalmi problémákat, hogy a mikroszkopikus élességgel feltárt kórkép cselekvésre kényszerítse a nézőt, fellépésre a társadalmi ártalmakkal szemben össztüzet nyitni a szűkebb vagy tágabb közösség — egymás — visszásságai, kispolgári betegségei ellen. De nem is igen hiányolja a néző az Adáshiba jelenetei kökben ezt a mélységet, hiszen eléggé elszórakoztat a felszín Is, eléggé színes a láthatatlan tv-készülék előtt ülő 1 család ostoba kis ügyel- l. nek a bonyolódása. Eléggé szellemesek a dialógusok akkor is, ha nem tudjuk felfedezni ennek a kissé nagyra sikerült egy- felvonásosnak a mozgalmas eseményei közepette a szatíraíró boncoló késének könyörtelenül éles sy villanását. Mert az Adáshiba tulajdonképpen egvetler nagyméretű egyfelvon" sós. Az alapötletből t1’ laidonképpen nem is t~ lik többre. A szünet után, a második részben már felvonásban megismert mozaikkockák újabb variációit láthatja csak a néző azzal a többlettel, amit Bmberfinek. ennek transzcendensre felnagyítani szándékolt prófétának a bevitele, rivalda elé állítása jelenthet. Pedig hát úgyis jellemezni lehetne Emberfit, hogy nem. egyéb villámtréfánál: éri a televíziós kábulatban szédelgő famíliát még az atyaúristen (vagy a földre szállott Krisztus) sem tudja kizökkenteni a kerékvágásból, j Nagyon helyesen tette a hogy a csodatevő Emberfit sikertelen csodatételei után odaülteti a tv-kép- emyő elé — hadd nézze ő is a képzeletbeli krimi. Angyal figurájának győ-' zedelmeskedését: legalább a detektívtörténet keretei, között (Angyal és Messiás: külön kis kesernyés ■villámtréfa!) s ezzel a rendező beismerte hogy nem érdemes valamiféle sejtelmes — jelképes jelentőséget tulajdonítani Emberének. Ő sem különb a többieknél, nem egyéb, mint minimegváltó, zsabanarchlsta, humoros vígjátébfigura. Szakonyi darabja olyan természetű, hogy az író által megformált ötletek, az egymással feleselő dialógusok fordulatai akkor teljesednek illúziót keltő színházi élménnyé, ha megfelelően felkészült színószvárda tudja közvetíteni Őket. Minden az előadáson múlik tulajdonképpen, Azt a furcsa kettősséget, hogy a tv-t néző család tagjai nem figyelnek saját életük Sándor Lajos színpadképe jól szolgálja a darab hangulatát. Nagy Ilona és Laczay Imre jelmezei ötletesek. Az Adáshiba egy éve fut nagy sikerrel a Pesti Színház színpadán. Majdnem minden vidéki színház műsorra tűzte már. Kecskeméten is minden bizonnyal sikert arat majd Szakonyi Károly szellemes, ötletekben gazdag vígjátéka. Csáky Bajos A család a tv előtt (Ats Gyula, Mojzes Mária, Perényi László és Csomós Mari) tulajdonképpen az .első Felharsan az „Angyal” szignálja. (Ats Gyula, Petényi László, M jms tU> Csomós Mari és az el öté* ben Falyay Kiára és Korbuly Peter) RtfSzámtalanszor hallhatjuk a rádióban, láthatjuk a tévében, az újságok hasábjain, milyen nagy gond női szakemberek ,,beépítése” a termelőszövetkezetek, de néha állami gazdaságok vezetésébe is. Egy agrármérnöknő ritkán kap képzettségének megfelelő beosztást, anyagilag nem honorálják megfelelően. Legtöbbször — egyszerűen nem is akarják alkalmazni. Hiába a jó bizonyítvány, a tudás, nem kell, mert nő. Soha nem láttam és nem hallottam még olyan hirdetést, amelyikben női agrármérnököt kerestek volna. Nem beszélve arról, ha a diploma még „új”. Kiskunfélegyháza termelőszövetkezeteiben öt agrár-, iletve kertészmérnöki diplomával rendelkező nő dolgozik. Őket kerestük fel, — A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végeztem 1964-ben, azóta az Egyesült Lenin—Rákóczi Tsz-ben dolgozom. / — Mi a beosztása? — Baromfitenyésztő vagyok kezdettől fogva. — Szereti a munkáját? — Ha nem szeretném, nem csinálnám. Ez a munkakör nagyon érdekes, sokoldalú, mindig tartogat számomra valami újat. Köztudott, hogy termelő- szövetkezetünk baromfite— Én is Gödöllőn végeztem 1966-ban. Engem is az Egyesült Lenin—Rákóczi Tsz alkalmazott üzemgazdászként. .— Volt másik munkahelye is? — Igen, kertészeti szakiskolában tanítottam 2 évig. — Miért választotta mégis a tszri? — A férjem is gazdász, ha mindketten a szakmában dolgozunk, jobban ösz- sze tudjuk hangolni időn—* Az én diplomámat is Gödöllőn állították ki 1968- ban, és én is az Egyesült Lenin—Rákóczi Tsz-ben találtam munkahelyet. Az egyik kerület állattenyésztője vagyok, 400 szarvas- marhát és 600 birkát gondozunk. — Szereti a munkáját? — Nagyon szeretem, — Gödöllőn végeztem 1969-ben és a Vörös Október Tsz-ben dolgozom. — A maga diplomáján még alig száradt meg a tinta. Milyen beosztást kapott, • mint kezdő szakember? — A növénytermesztésben dolgozom, önálló munkaköröm van. Gazdaságunk országos viszonylatban Is a legnagyobb területen foglalkozik tormatermesztéssel, ennek irányítása az én feladatom. — Hogyan fogadták a tsz-ben? — Talán egy kicsit fenntartással. de most már a tsz vezetőségétől munká— Kertészmérnök vagyok, 1968-ban végeztem a Vörös Csillag Tsz zöld- ségkertc ■ '.étét vezetem, fizetésem 3 ezer forint. hogy életükről, munkájukról mondjanak néhány szót. Vajon itt is érvényesek az elmondottak? nyésztésánek fő prófilja a libahizlalás. Emellett természetesen más fajták tenyésztése is folyik. Unatkozni nem érek rá. — Szabad ideje van? — Ez az egy, ami soha nincs. — Fizetése? — 4000 forint — Milyen a kollégákhoz való viszonya? — Jó. Munkámat elismerik, segítenek mindenütt ahol lehet két, nagyobb az egyetértés. A munkámat nagyon szeretem. Az üzemgazdász kezében „fut össze” az egész gazdaság élete. Közvetlenül a „termelésben” mégis szívesebben dolgoznék. A fizetésem? 3200 forint. — Mi a véleménye a nők munkabíró képességéről? — Feltétlen megállják a helyüket ezen a pályán, de okosan kell a szakterületet megválasztani. mindig állattényésztő akartam lenni. Nem is reméltem, amikor az egyetemről kikerültem, hogy ilyen jó munkahelyem lesz. Fizetésem jelenleg 2700 forint. — Nehéznek tartja munkáját? — Amit az ember szeret, nem lehet nehéz. mért maximális erkölcsi és anyagi elismerést kapok. — Nem nehéz egy nőnek a növénytermesztésben dolgozni? — Nagyon nehéz, de mást el sem tudok képzelni. Gyakornoki évem alatt megpróbáltam az állattenyésztést is, de nem tetszett. Itt jól érzem magam, 3 ezer forint a fizetésem. — Tervei, elképzelései? — Munkakörömön belül megtanulni minden lehetőt, elvégezni egy „szakmérnökit”, azután kizárólag csak ezen a pályán dolgozni, ameddig lehet, ameddig bírok. — Milyen a kollégákhoz való viszonya? — Jobb, mint az egyetemen. Szeretnek, elismerik munkámat BOTTLIK SZABOLCSNÉ — KOVÁCS MÁRIA: TURCSÁNYI SANDORNE — ALMÁSI MÁRIA: FÜLÖP MÁRIA: | CSÁNYI RÓZSA:, H. SZABÓ MARGIT: A fentiekből látható, hogy Kiskunfélegyházán három termelőszövetkezet is alkalmaz mérnöknőket. A kérdésekre adott válaszokhoz nem kell kommentárt fűzni. Azt hiszem nem lehet rossz néven venni, ha leírjuk: „kemény legények” ezek a lányok, asszonyok. Felveszik a veiSenyt a férfi kollégákkal.-■ ...... ' i — a
