Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-01 / 1. szám
C oldal 1971. január 1, péntek Önkormányzati jogok— gazdasági feltételek Dr. Kőrös Gáspár nyilatkozata A tanácsoknak társadalmi előrehaladásunkban, gazdasági eredményeinkben, a szocialista népinemzeti egység kialakításában és megszilárdításában betöltött szerepéről szólva az MSZMP X. kongresszusán Fock Jenő elvtárs, a kormány elnöke a többi között a következőket mondotta: „Éppen ezek az eredmények köteleznek bennünket arra. hogy tovább javítsuk a tanácsok tevékenységét, növeljük önálló szerepüket. Ehhez biztosítanunk kell az ön- kormányzat jogait és a gazdasági feltételeket, hogy jobban érvényesüljön a központi irányítás hatékonysága, a szocialista államszervezés és vezetés alapelve: a demokratikus centralizmus...” E gondolatoktól indíttatva kértük fel dr. Kőrös Gáspár elvtársat, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesét, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. » KÉRDÉS: — Az önkormányzati jogok gyakorlása szervesen összefügg a gazdasági feltételekkel is. Szeretnénk, ha ismertetné, hogy a tanácsi érdekeltség, a tanácsi demokrácia szempontjából melyek a legfőbb újszerű vonásai az 1971—75. évekre szóló megyei költségvetési előirányzatnak, s általában a tanácsok pénz- gazdálkodásának. VÁLASZ: — Elsőként talán azt említeném meg: igen lényeges vonása a tanácsi gazdálkodás továbbfejlesztésének, hogy első ízben kerül sor középtávú pénzügyi terv készítésére, mely azono6 időszakot ölel fel a népgazdasági tervvel. Üj vonása a tanácsok középtávú pénzügyi tervének, hogy magába foglalja mind a fejlesztési alap, mind a költségvetés előirányzatait. így a két alap közötti szoros összhang megteremthető és egységet alkot a tanácsi gazdálkodásban. Lényegesnek tartom, hogy középtávú tervet nemcsak a területi és irányító tanácsok készítenek, hanem valamennyi tanács, beleértve a községi tanácsokat is. Igen fontos, hogy a helyi tanácsok, élve e jogukkal. a bevételi források körültekintő számbavételével alr’zítsák ki elgondolásaikat és olyan terv ké- szüljöii mely gazdasági érdekeiknek is megfelel. Ehhez a szabályozó rendszer és általában a jogi szabályozás teljes lehetőséget teremt. Lényeges változás a tanácsok gazdálkodósában, hogy kiszélesedik a kapcsolatuk a megyében levő ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és szolgáltatási vállalatokkal. A tanácsok 538 olyan gazdasági egységgel kerülnek kapcsolatba megyénkben, melyek a költségvetéshez befizetéseikkel járulnak hozzá. Kibővülnek tehát a bevételi források. Míg például 1970-ben a tanácsok 6aját és átengedett bevételeinek részaránya az összes bevételi forrásból 81,7 százalék volt, ez a középtávú tervidőszakban 92,4 százalékra módosul. Üj forrásként jelenik meg a tanácsi bevételek között a vállalatok és szövetkezetek részéről fizetendő 6 százalékos városközségi hozzájárulás, illetve a mezőgazdasági szövetkezetek részéről befizetésre kerülő 1 százalékos hozzájárulás. Ezeknek az a célja, hogy a tanácsi feladatok végrehajtásához a területen működő gazdasági egységek hozzájárulása biztosítva legyen. A középtávú tervidőszak költségvetési szabályozó rendszerének kialakításakor érvényesítettük azt az elvet, hogy a városok és a megye nagyközségei a területükön jelentkező és befizetésre kerülő valamennyi forrásból részesüljenek. Ezzel is aláhúzva ég kiemelve a helyi tanácsok; erőteljesebb szerepét, az adott gazdaság fejlesztésében ég annak érvényrejuttatá- sában. fejlesztéset? VÁLASZ: — Elsőként talán arról szólnék, hogy a költségvetés fenntartása kiadásai rendszeresen visz- szatérő jellegűek, mivel intézményi működéssel és egyéb hasonló kiadásokkal függnek, össze. Ez döntően meghatározza, hogy lényeges arányváltozás, vagy eltolódás az egyes ágazatok között nem következik be. Inkább arról van szó, hogy a fejlesztésre rendelkezésre álló pénzeszközök az egyes ágazatok között hogyan kerüljenek felosztásra. Erre vonatkozóan a megyei pártértekezlet határozatai irányt mutatnak. Ez abban foglalható össze, hogy erőteljesebb fejlesztést kell elérni a lakosság kommunális ellátásában, beleértve a lakásállomány növelését, a csatorna- és vízhálózat bővítését, a tanácsi kezelésben levő utak, hidak, járdák korszerűsítését és e fogalomkörbe tartozó egyéb feladatokat. Középtávú pénzügyi tervünkben a pénzösszegeket ennek alpján kívánjuk majd felosztani, öt év alatt rendelkezésre álló bevételeinkből mintegy 14,5 százalékot fordítunk kommunális kiadásokra. Ennek mintegy 30 százaléka a helyi utak, hidak korszerűsítését és fenntartását szolgálja. A kommunális feladatokat szolgáló keretből 140 millió forintot költünk belvízelvezetésre vízkárelhárításra és vízrendezésre. Mindez abban foglalható össze, hogy a kommunális szolgáltatások mennyisége és minősége a megyében még elmaradt az igényektől, s ebben most nagyobb előrelépést kívánunk tenni, főleg a nagyközségekben és a városokban. Ha összehasonlítást teszünk a harmadik ötéves terv előirányzataival, elmondhatjuk, hogy 1971—75. között 73 százalékkal többet fordítunk ilyen célokra, mint az előző tervciklusban. A megye egészségügyi ellátásában is — főleg ami a fekvőbeteg-gondozást illeti — javulást kívánunk elérni, annak ellenére, hogy az építendő ezerágyas megyei kórház csak 1975 után kezdj meg működését. A negyedik ötéves tervidőszak alatt befejeződik a megyei kórház . és a kalocsai kórház rekonstrukciója, felépül az új kiskunhalasi járási-városi kórház, mely a gyógyintézeti ágyak számát 445-tel növeli, valamint sor kerül Baján egy új, 180 ágyas traumatológiai pavilon felépítésére is. Az új létesítmények és a rekonstrukciók enyhítenek a fekvőbeteg-ellátás gondjain, de a meglevő nehézségeket teljesen nem hárítják el. A teljesebb értékű és a kor igényeinek valóban megfelelő egészségügyi ellátás csak 1980-ra következhet be. Javít a helyzeten a szervezésre kerülő 25 fogorvosi, s a 27 általános és gyermekorvosi körzet. ElőA mennyiségi fejlesztésen túlmenően mód, és lehetőség nyílik az egészségügyi intézményekben a korszerűsítésre is, mely a magasabb szintű gyógyító munkát,. fpgjaB|:, .elősegítem-. ... öt ,év.re tervezett kiadásainkból' az egészségügyi és ' szociáliá feladatokra' a költségek ' egyhármadát, vagyis 33 százalékát kívánjuk fordítani. A kulturális ágazat az összes kiadásoknak 36,4 százalékát veszi igénybe, mely az előző öt évhez viszonyítva 32 százalékos emelkedést jelent. Kiemelkedik itt az a megyei program, melynek megvalósítása kapcsán az általános iskolai diákotthoni férőhelyek számát mintegy 1100-zal növeljük és így lehetővé válik a tanyai tanulók korszerűbb elhelyezése, a szükség szerinti iskolák megvalósítása. A megye városaiban és egyes nagyközségeiben gondot jelent az óvodáskorú gyermekek elhelyezése. Ennek a helyzetnek megváltoztatása céljából mintegy 1200 óvodai helyet létesítünk. Ez a szám természetesen bővíthető a vállalati pénzeszközökkel. Tervezzük továbbá az általános iskolai napközi otthonos csoportok, a gyógypedagógiái csoportok, nevelőotthoni és középiskolai diákotthoni férőhelyek számának növelését is. Közel ezer általános iskolai tanuló részére étkezést is biztosítunk. A felsoroltakon túlmenően az eddiginél nagyobb pénzeszközök állnak rendelkezésre főleg az általános iskolák korszerű taneszközökkel való ellátására, a gyermek, és ifjúság- védelmi feladatokra, a nemzetiségi oktatás, s a könyvállomány fejlesztésére^ A ' tervekben jóváhagyásra kerülő célkitűzések megvalósítása szolgálni, fogja az egész megye lakosságának jobb ellátását, mely közös erőfeszítéssel következhet csak be ;— fe. 'ezte be nyilatkozatát dr. Kőrös Gáspár a megyei tanács vb elnökhelyettese. ' KÉRDÉS: — Milyen ágazati aránymegoszlás jellemzi a középtávú költségvetési tervezetet, pontosabban: annak végösszegéhez viszonyítva mekkora hányad szolgálja a megye kommunális, egészségügyi és szociális, valamint kulturális relepest teszünk a bölcsődei helyek számában és az öregek napközi otthonainak kiterjesztésében is. Lentről startol a szolgáltatás A SZOLGÁLTATÁSOK „művelése”, az ágazattal való törődés külön felkészülést igényel. Ez a terület önmagában szinte egy tudományágnak felel meg. Megvannak a kategóriái, saját fogalmai, felépítése: a textiltisztítástól kezdve a gépkocsijavításon át egészen az áru házhoz szállításáig. A lakossági javítás, szolgáltatás kapcsolatban áll az élet fontos megnyilatkozásaival. A szerepe lélektanilag is alátámasztható. Lényegében azoknak a dolgoknak a megjavításáról, karbantartásáról van szó, amelyek az emberek képességeinek kiterjesztését, meghosszabbítását jelentik. Ilyenek a gépek, használati cikkek, ruhák, a tárgyi környezetet alkotó elemek. Természetes követelmény, hogy rendelkezésünkre álljanak, amikor szükség van rájuk. Viszont, ha elrömlanak és bosszantóan késik a megjavításuk, szinte visz- szájára fordulnak a technikai civilizáció előnyei. Azok a cikkek kezdenek idegesíteni, amelyeket azért hozott létre az elme, hogy épp az embert szolgálják. SOK MINDENEN múlik a feltételek megteremtése:’ alkatrészellátásom munkaerőn és nem utolsósorban az üzemek, szövetkezetek érdekeltségén. Az árak társadalmunk emberközpontú célkitűzéseinek megfelelően viszonylag alacsonyak és várhatóan nem emelkednek. Az elsőrendű mégis az úgynevezett kapacitás bővítése — új műhelyek építése, felszerelése. A beruházások egy részét jelentősen támogatja központi keretből az állam. Megyénkben különösen szükség van erre a pártfogásra, hiszen Bács- Kiskunban a szolgáltatások színvonala az országos átlagnál jóval alacsonyabb. Érzékeltetésül egy adat. A tervezett fejlődést figyelembe véve 1975-re a textil- tisztítást tekintve egy lakosra 3,27 ki- logrammnyi anyag esik átlagosan hazánkban. Bács-Kisikunban mindössze 60 dekával számolhatunk. vMI VÁRHATÓ 1971-BEN? Előzetes szerződéseiket már kötött a megyei tanács vb ipari osztálya vállalatokkal, szövetkezetekkel a rendelkezésre álló fejlesztési alap felhasználásáról. A megállapodásokat az év elején vitatja meg a végrehajtó bizottság. Ezek szerint az idén Kecskeméten és Kiskőrösön textiltisztító szalonok "^sülnek, ahol automata mosógépek hálják ki az érkezőket. Baján megkezdi munkáját az új, nagy teljesítményű vegytisztító üzem, s a Duna-parti város központjában vonzó felvevőhelyet is berendeznek. A Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Ktsz másfél millió forintot kapott, hogy korszerűsítse vegytisztító részlegét és ismét üzembe helyezze felújított mosodáját. RÖVIDESEN befejeződik az új bajai és kiskőrösi szövetkezeti autószerviz felépítése, amelyek még a jelenlegi ötéves terv áthúzódó beruházásainak számítanak. Kiskunhalason a Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalat korszerűsíti szervizállomását, aminek az eredménye ugyancsak érzékelhető lesz. Kecskeméten az Autófenntartó Ipari Tröszt nagyberuházásaként augusztusra elkészül a fedett, úgynevezett gépikefés autómosó a Szegedi út mentén. A kiskunfélegyházi AFIT-állomáson a második negyedévben megszervezik a kétműszakos termelést. A SZOLGÁLTATÁSI ágazatoknak legalább további 10 változatát lehetne még felsorolni, amelyekben némi javulás szintén érzékelhető lesz az idén. Jelentősebb változás azonban az ötéves terv végéig következik be. A nagyközségekben elsősorban a ktsz-ek a színvonalemelés letéteményesed. Átfogó javulást ígér például Kiskőrösön a központi szolgáltatóház felépülése. Egy valami egészen bizonyos: különösebb önelégültségre, vagy elbizakodottságra még így sincs okunk. Halász Ferenc Biztos alapok Pontosan fed évtizede, 1966. január 1-én alakult meg a Szikrai Állami Gazdaság. Területe kereken 6700 hold, melynek nagyobb része homok. Csaknem 2300 hold a szőlő és a gyümölcsös. Ez egyúttal jelzi, hogy a fő jövedelmi forrás a kertészet. Az évforduló előtti napokban beszélgettünk Magyar Ferenc igazgatóval, Papp Józseffel, a pártszervezet csúcsvezetőségének titkárával, és Váczi István közgazdasági csoportvezetővel az eddig elért sikerekről, az idei eredményekről és a jövő elképzeléseiről. Megszűnt a veszteség VÁCZI ISTVÁN: — A legfontosabb feladatnak tartottuk a megalakulás után, hogy a veszteséges üzemágakat megszüntessük. 1967-ben 866 holdon termesztettünk rozsot. Több mint egymillió forint jövedelemkiesést okozott. Tavaly már alig, az idei őszön pedig egyáltalán nem is vetettünk. Helyét a triticale foglalja majd el Most ősszel egyelőre 28 holdat vetettünk magtermesztés céljára. A közgazdasági csoport állandóan vizsgálja a termelési költségek alakulását és azonnal javaslatot tesz, észrevételekkel él, ha valahol veszteségek mutatkoznak. A belvizek, a jég- és fagykárok az idén nagy veszteséget okoztak nálunk is. Több millió forint értékű hozamcsökkenés jelentkezett. A veszteségeket a minőség javításával, a jobb értékesítési lehetőségek kutatásával tudtuk ellensúlyozni. Az alma és az őszibarack ennék eredményeként a tervezettnél 4 millió forinttal több árbevételt hozott. Számos intézkedéssel sikerült legyűrnünk a gondokat. Az idén 5 és fél millió forint vállalati nyereséget várunk a tavalyi 4 millióval szemben. Á termelési érték is jóval fölözi az elmúlt évit. Az előzetes kalkuláció szerint 96 millió forint lesz. Az emberekért PAPP JÓZSEF: — A csúcsvezetőség-vá- lasztó taggyűlés számos fontos határozatot hozott. A gazdaságpolitikai feladatok között első helyen szerepel, hogy a termelési értéket a következő években, esztendőnként mintegy 8 millió forinttal növeljük. Ehhez természetesen megvalósítjuk az iparszerű termelést, a korszerű technológiát. összefogunk a környező üzemekkel. Továbbfejlesztjük a közvetlen termelési együttműködést a Városföldi Állami Gazdasággal, a nyárlörinci, a lakiteleki és a tiszakécskei termelőszövetkezetekkel. Egyik legfontosabb feladatunk a munka- és az életkörülmények további javítása. Bővítjük az üzemi étkeztetést, a szociális létesítményeket. Jövőre 16 lakás épül gazdasági segítséggel. Együttes erővel MAGYAR FERENC: — A népgazdasági igényekhez igazodva kialakítjuk a nagyüzemi hagyrna- és paradicsomtermesztést. A napokban kaptuk meg a holland gyártmányú, 30 vagonos teljesítőképességű, kísérleti hagymaszárító felszerelést. A fűszernövény termelésének teljes gépesítését a Kecskeméti Konzervgyárral, illetve a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézettel együttműködve valósítjuk meg. A nagyüzemi paradicsomtermesztésben a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézettel dolgozunk együtt. Bővítjük a borok választékát. Szénsavval dúsított könnyű italokat palackozunk már az év elejétől. Világszerte tőrt hódít a gyümölcs- és a zöldségpórok gyártása. Csatlakoztunk egy termelőszövetkezeti közös vállalkozáshoz, amely az eddig alacsonyabb értékű gyümölcsöket porított formában értékesíti majd a nyugati piacokon. A tiszakécskei termelőszövetkezetekkel, valamint az egyik budapesti vállalattal együttműködve ezer vagon teljesítő- képességű kukoricapehely előállító üzemet létesítünk. Az előzetesen már elkészített tervek alapján komposztáló gépsort is beállítunk. * A gazdaság létrejöttének időpontja azonos a harmadik ötéves terv indulásával. Veszteséges üzemből, fél évtized alatt, a jók közé küzdötte fel magát. A sikerekben minden szorgos dolgozónak része van. Biztos alapokat teremtettek a következő évek terveinek megvalósításához. K. S
