Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-31 / 26. szám
«. oldal 1971. január 31. vasárnap Egy kisajátítás és környéke ■ I Több alkalommal írtunk már arról, hogy Kecskeméten, a Nyíri úton 900 ágyas, új megyei kórház épül. A kivitelezés munkálatait megelőzően, szükséges volt a terület kisajátítása, mivel a mintegy 46 hold föld több személy magántulajdonát képezte. 97 érintett tulajdonos A Kecskeméti Városi Tanács V. B. igazgatási osztálya 1970. augusztus 9. napján hozott 16 840/2/1970. III. számú határozatával elfogadta a Bács-Kiskun megyei Beruházási Vállalat kisajátítási tervét, s annak alapján elrendelte a kisajátítást. Ez a határozat összesen 97 tulajdonost érintett, s közülük igen sok nem elégedett meg azzal a kártalanítási összeggel, amelyet részükre a már említett határozat megállapított. A tulajdonos nem köteles belenyugodni az elsőfokú ! döntésbe, joga van bírósághoz fordulni az összeg módosítása céljából. Azt talán mondanunk sem kell. hogy a kisajátítási perek történetében egyetlen egyszer sem fordult még elő, hogy a tulajdonos (szaknyelven: a kisajátítást szenvedő) túl magasnak tartotta volna a kártalanítás összegét, s ennek csökkentését kérte volna a bíróságtól. Most, az új megyei kórház területével összefüggésben sem ez történt. A telektulajdonosok többsége a kártalanítás ösz- szegének a felemelése iránt indított pert a beruházási vállalat, mint alperes ellen. A mindenkori forgalmi értéken A kártalanítást „szenvedők” azonban soha nem járnak rosszul, nem szenvednek. Erről a törvény gondoskodik, amikor kimondja, hogy a kártérítési összeg megállapításánál figyelembe kell venni a mindenkori forgalmi értéket. Tudjuk, hogy egy telek forgalmi értékét sok tényező befolyásolja — pozitív, vagy negatív irányban. Emeli az értéket a központi fekvés, a közművesített- ség foka, a művelési ágazat (szőlő, rét, legelő, szántó, gyümölcsös stb.) s ugyanakkor ezek hiánya csökkenti. Nos. a már említett 46 hold föld nincs a város központjában, egy része vizenyős rét, más része alig hasznosítható szántó. Persze van rajta mezei leltár is: szőlő, épületek, kutak, kerítések stb. A kisajátítás úgynevezett kényszer adásvételi ügylet. Éppen ezért határozzák meg a jogszabályok nagyon pontosan és körültekintően azt, milyen teleHunyadiváros központjában. 1 szoba hallos. 2 és 3 szobás TÁRSASHÁZÉPlTÉSHEZ TÁRSAKAT KERESÜNK Gáz. víz, csatom ■ beköthető. Érdeklődni: Kecskemét. Szolnoki út 27., vaev 12-205 telefonon, 5 délután 5 órától. aí kért mennyit lehet és kell adni négyszögölenként, hogyan kell kiszámítani a mezei leltár értékét stb. Nézzünk néhány példát a Nyíri útról: L. L-nek, feleségének és kiskorú gyermekének a kisajátítás alá eső területen összesen 1037 négyszögöl szőlője volt, rajta egy szerszámkamra. A kisajátítási határozat szerint a kamráért 1305,— forintot, a mezei leltár értékeként 28 ezer 750 forintot. a területért pedig 51 ezer 885 forintot kap, vagyis összesen: 81 ezer 940 forintot vehet fel. A példák között azonban korántsem ez a legnagyobb összeg. H. P.-né például 173 ezer forintot kap szőlőért, szántóért és házért. F. L. és felesége a 704 négyszögöl területű ingatlanért és a rajta levő házért 115 ezer forintot kap kézhez. A tulajdonjog eredete Eddig nincs is semmi hiba: Csakhogy az ügy menete közben egy-két dolog kiderült, illetve nagyon is homályossá vált. Nem minden kisajátítást „szenvedő” fellebbezett a tanácsi határozat ellen. De voltak, akik kevésnek tartották az összeget és bírósághoz fordultak, kérve annak felemelését. A bíróság az eljárás során megkérdezte a tulajdonosokat, hogy mikor jutottak a telekhez és azt mennyiért vették. Olyan dolgokra derült itt fény, ami enyhén szólva gyanús. A kisajátított területek egy része ugyanis az utóbbi három évben cserélt gazdát, sőt 1970 tavaszán — korántsem a kisajátítási határozatban megállapított összegért! Például: Az egyik felperes 1968-ban 10 ezer forintért vett meg az említett kisajátításra került területen egy hold földet. Két év múlva, a kártalanítás során ezt az ingatlant több mint 53 ezer forintra értékelték. Bírósághoz fordult, mert kevésnek tartotta az összeget. A másik 1969-ben vásárolt a szóbanforgó területen 1600 négyszögöl szántót 5500 forintért (ötezerötszáz). A kártalanítás során ezért pontosan 58 ezer forintot kapott volna, de szintén a bírósághoz fordult az összeg felemelését kérve. Még csupán egy példa: 1970 tavaszán vásárolt ugyancsak egy hold szántót a Nyíri úton a következő felperes 10 ezer forintért, amiért még ugyanebben az évben — az említett határozat keltét, 1970. augusztus 9-ét figyelembe véve — szintén 58 ezer forintot kapott. Mondanunk sem kell, hogy „természetesen” ő is méltánytalanul alacsonynak találta az ösz- szeget és felháborodásában a bírósághoz fordult. Törvényes lehetőség Mint említettük is, a kisajátítást „szenvedők” többsége felkereste a bíróságot beadványával. Ehhez joguk is van. Előfordult olyan eset, hogy a bíróság valóban felemelte az összeget, mert a kisajátítási eljárás során kimaradt egy kútnak, kerítésnek az értékelése. Éppen ezért, az ilyenek korrigálása végett teszi lehetővé a törvény a jogorvoslati eljárást, a bírósá.gi utat. A kórház területének kisajátítása kapcsán azonban ezek elenyésző százalékban szerepelnek. De néhány ügyben „kilóg a lóláb”, s annak a szemléletnek a sugalmazását érezzük, amely az egyéni érdeket magasan fölé helyezi a közösség érdekének, s meg-' gazdagodási lehetőséget lát egy-egy hold Vizenyős területben. Ennek a nem bizonyítható, de az ügyek hátterében meghúzódó szemléletnek, illetve érvényesítése lehetőségének elejét kellett volna venni. S itt sajnos, a Kecskeméti Városi Tanács V. B.-t kell elmarasztalni. Akkor ugyanis, amikor döntés született a 46 hold kisajátítása tekintetében, a területre adás-vételi tilalmat kellett volna elrendelnie. Erre törvényes lehetősége volt és van a tanácsnak. Reméljük, hogy a továbbiakban élni is fog ezzel a jogszabályi lehetőséggel. Gál Sándor Hazánkban egyedülálló vállalkozás Évente 370 ezer sertést feldolgozó húskombinát létesül a Bácskában A Bács-Kiskun megyei homokvidék átfogó hasznosításának programjához hasonló, de a bácskai termelési tájkörzet gazdaságainak jövőjét meghatározó terv végrehajtásán fáradoznak a bajai járás- I ban. Már évekkel ezelőtt meg- j hirdették a bácskai lösz- j háton gazdálkodó szövetkezetek termelési szerkezetének egyszerűsítését, szakosítását azzal a szándékkal, hogy az ezen a tájon évszázados hagyományokkal rendelkező takarmánytermesztést és állattenyésztést fellendítsék. Régi írások tanúskodnak lőtt vállalatnak gondoskodnia. A közigazgatásilag más járásokhoz, de a bácskai termelési tájkörzethez tartozó jánoshalmi, mélykúti, Mohács-szigeti gazdaságok telepeiről hetvenezer sertés kerül majd ki ugyanebben az időszakban. retű és jellegű feldolgozó és értékesítő társulás les* hivatott arra, hogy a vágóállatok elhelyezésének gondját megoldja. Ha elkészül, döntően befolyásolja az egész Bácska agrárpolitikáját a körzet, sőt az ország jelentős részének élelmiszerellátását. Baján a hagyományos textilipar és gépgyártás mellett az élelmiszeripar is otthont kap, A város üzemei jelenleg 1,7 milliárdos értéket állítanak elő, a húskombinát egymagában másfél milliárd forintos termeléssel járul hozzá Baja ipalesz képes, hiszen a Ho- rához. A termelési körzet mokbátságon és a Duna központi helyén, megfelelő ______ _____________mentén is létesülnek nagy nyersanyag, energia és lcöza rról, hogy az 1790-es évek ! állattenyésztő telepek. A lekedési bázis, az élelmi. Miklós napi bajai vásárain ' Bácskában hizlalt sertése- jszeriparhoz szükséges nagy hatezer sertés cserélt gaz- I ke*j eddig Budapestre, Sze- tömegű víz szerzésének ledét. Ugyanebben az idő- 1 f ®dre> .Papara es Kiskun- , ltö- ml)tt felépülő i—_____ix )felegyhazara szalitottak fel- ne. . “y, 1 d olgozásra. Az új telepek- j gyár új színfolt lesz a várói kikerülő 370 ezer vágó- j rosban. állatnak az elszállítása — | az átlagos 150 kilométeres | távolságot figyelembe véve — tíz, tizenkét millió forintos költséget emészt fel, amelyet a termelő és a fogyasztó egyaránt megfizet. Ebben a számításban még Ennek az évente 370 ezer hízott sertésnek az átvétele, szállítása, feldolgozása és a termékeknek a fogyasztókhoz való továbbítása rendkívül nagy feladat. A Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat erre aligha ben a város tíz kereskedő- j je közül hét állatvásáriás- sal és eladással foglalko- | zott. Jókai Cigánybárójá- ! nak Zsupán Kálmánja bács- i kai állatkereskedő volt. A | múlt századokban külter- ! jes gazdálkodás folyt a 1 Bácskában is az utóbbi | években azonban a belter- I iesség, az iparszeré terme- I lés irányában történt nagyarányú változás. Létesítéséhez a közös vállalkozásba társuló gazdaságok 255 millió forinttal járulnak hozzá 1974—75-töl vereti fpaXi1 wsSg íkezdve' Tevékenysége az 10„R ..... , . , amely különösen azipaí i állatvásárlásra, vágásra, fels^n^°" j szerű, üzemekben hizlalt vá- ! cJolgozasra .Ärisd ki, s terű letéri ék 61^,. ..százalékán., j--góállatoknál elég nagy. a i módja lesz az országban I igen jó termőtalajon, in- j Bácsalmási Állami Gazda- I keresett különleges bácskai jtenzív takarmanytermesz-I Si|g telepéről hatnaponként : húskészítmények, töltelék1 tvoln^nhL^eríf ? V I 840 ■"“» kerül kl' 1972‘ j áruk előállítására és iorga- nyolcvanhetezei sertest or- I tői kezdve, s egyetlen szál- Inmh.. hozására is tekesitettek a bacska: kor- Kiásnál ötven mázsa hús b hozasdra IS állami, szövetkezeti és lenne az apadási vesztesé- haztáji gazdaságai. Ipar- j ge a jelenlegi átvételi kö- szeru sertéstelepek jöttek rülmények között, létre Madarason, Bácsal-1 máson, Tataházán. Bácsbo- kodon, Nagybaracskán, Hercegszántón és a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban, most épül Baján. Dávodon, Bácsborsódon. A Bajai Állami Gazdaságé 1975-ben például százhuszonötezer sertést bocsát ki. A felsorolt iparszerű sertéshizlaldák zöme 1972—73- ban már teljes kapacitással termel, s ettől kezdve évente 300 ezer hízott sertés átvételéről, elszállításáról kellene az erre hivaA bácskai körzet székheA húskombinát építéséhez a tervezet szerint 1975- ben fognak hozzá, amikora pénzügyi alapok rendelkezésre állnak. Az egész Bácska jövőjét befolyásoló beruházás kivitelezése azonlyén kell létesíteni olyan j ban már 1972—73-ban inélelmiszeripari üzemet, ; dokolt, hiszen a sertéstele- amely képes a naponta több | pek két év múlva már tel- mint ezer^ élőállat fogadá- jeg kapacitással működnek. sára. Az érdekelt gazdaságok, tanácsok, intézmények és más szervek képviselői a közelmúltban írták alá a Bácskai Agráripari Húskombinát, mint közös vállalat létesítésének tervét. A hazánkban egyedülálló méA közös vállalat szervezői ezért a kombinát mielőbbi létrehozásán fáradoznak, hogy a termelőüzemek értékesítési gondjait áthidalják. K. A. Ángyikáék Pesten fj'jnye, ejnye — ezek a szegény ángyikáék, hogy megjárták Pesten. Poldikáról és Manyikéról van szó, akiknek ez a kis- lányos hangzású emlegetése ne tévesszen meg senkit. Tudniillik mindketten nyugdíjas asszonyok már. Csak hát, Sz. ,-on — bizonyára a régi jó tabáni kedélyesség él még ebben — szeretik gyereknevén szólítani az időseket is. Ezért Pityu például az István — 80 esztendős korában is. Nos, hát — Poldikának kései, egy- szem fia most tölti újonc idejét az egyik Pest-elővárosi laktanyában. Az ö látogatására kelt útra a két óngyika. „Ketten mégse leszünk olyan elveszettek abban a Bábelben” — biztatta egymást az egypár, igen szerény fehérnép. A rokonság lelkiismeretesen kitanította őket: Megérkeztek a Nyugatiba, felszántok erre meg erre a villamosra, arról amarra — és az kivisz benneteket egyenesen a tetthelyre. Ángyikáék azonban olyan akkurátosan felkészültek, hogy már az indulásnál „bakiztak”. Elfelejtették a megállapodást, és vasárnap reggel egyikük az állomáson, a másikuk odahaza várt tűkön ülve, mikor jön amaz? Szerencsére mégiscsak találkoztak, de nyilván az utolsó pillanatban, mert úgy ugrottak fel szinte a vonatra, amelyről csak annyit kapott el a fülük, hogy Budapestre megy. Így kötöttek ki a Nyugati helyett a Keleti pályaudvaron. r /t lltak szegénykék meg- felhőzve, markukban a Nyugatira ,.pontosított” villamos-menetrenddel, ami ekkép semmit se ért. Mit csináljanak? Nézték az órájukat. Bizony, rengeteg idő elúszott a" dél- előttből. mivel a ..keleti vonal” jóval lassúbb a soksok megálló miatt. A katonafiút meg csak délig lehetett megcirógatni, hazai disznótorossal, hájas tésztával, meg egy kis — igen kiszámított pénzecskével meglepni. /É hogy téblábolnak az iszonyú zúgás-dübörgésben, egy harmadik asszony is odacsapódik hozzájuk. Tudják-e, merre van ez meg ez a kaszárnya? Épp oda tartanánk mi is, csak ... — Hát a taxi! — találták ki szinte egyszerre. Az biztosan percek alatt kirö- píti őket. Hiszen irtó komplikált lenne kérdezősködni, mivel, hogy jussanak el a Nyugatihoz, hogy onnan aztán a hazai instrukciók szerint villamosozzanak a fiúhoz. Beültek hát. Robogtak, kanyarogtak, fékeztek, húzták a nyakukat, mikor úgy érezték, mindjárt felhabzsolja őket az az irdatlan jármű-níagara. Fogalmuk se volt, merre járnak. Néha úgy sejtették, kimentek már Magyarországról is ... Amikor mindhárman előrebuktak. Megérkeztek, — Mivel 'tartozunk? — tudakolták. A taxisofőr rájuk hunyorgott. Egyenként. — Kilencvennyolc forint! — válaszolt végül lezseren, s mintha valamikori katonaidején ábrándozna el, nem a szemükbe nézett, hanem a laktanya ablakait bámulta. ff izónyára a fővárost *■* lárma miatt nem hallatszott szegény nyugdíjas nénikék ijedt felszisz- szenése. Hirtelen átfutott az agyukon• marad-e a visz- szaút költségeire? Kérdezni, megjegyezni nem merték, — nem sok ez egy kicsit? Ilyen messze volna a Keletitől ez a laktanya? — mert a pilóta máris olyan képet vágott, mintha miattuk — isten tudja, milyen nagy üzleteket szalaitott volna el eddig is. Poldika ángyl nyújtotta a százast, egyben legyintett: a többi maradion. Ám a vezér félrenéző szeme észrevette, hogy a harmadik mama kicsit külön ácsorog eme kettőtől. Gyorsan foga közé vett egy gyufaszálat; így zárta le ezt a kérdést: — Együvé tartoznak? — Nem. — Szólta el magát a harmadik „ángyika”. A taxis szó nélkül nyújtotta a markát, s addig úgy tartotta, míg a hüle- dező, idösecske asszony szintén le nem guberálta a maga százasát. Vélhető, azt is meglátta, hogy a három gyámolatlan vidékinek eszében sincs az ő rendszám- tábláját megtekinteni. (T.ám, hogy elenyészik a krimik oktató jellege!) Ezért tette meg „jószívű” ajánlatát. — Adjanak negyven forint előleget és magukért jövök. Kapott. Ángyikáék úgy látták viszont a taxisofőrt, mint mi. j£! legénykék. Ügy bántotta Őket a nany kiköltekezés, hogy még villamosra se mertek ülni. Visszafelé — folyvást kérdezősködve — gyalog mentek a Nyugatiba. — Majd lejártuk a lábunkat — mondták odahaza. — Legalább tíz kilométert gyalogoltunk. Tóth István
