Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-30 / 25. szám

A nyolcadikosok 90 százaléka továbbtanulhat Meditáció pályaválasztás idején AJ. ORSZÁGOS ada­tokból nem készül már ‘ pályaválasztási füzet. En­nek egyrészt az az oka, hogy bebizonyosodott: nem sokat értek azzal a fiatalok, ha csak azt tud­ták, hány gimanazistát, szakközépiskolást, észter- ' gályos-, vagy műszerész- tanulót vesznek fel or­szágosan. Ezért megyei tájékoztatók készülnek — s természetesen fővárosi, amelyek ismertetik a kü­lönböző iskolatípusok fel­vételi adatait, röviden megmagyarázzák a me­gyékben legkeresettebb szakmák által nyújtott ; lehetőségeket, felsorol­ják az ország06 beisko- f .lázasé intézményeket, s a legtöbbjük jótanácsokkal is szolgál a pályaválasz­táshoz- Van azonban né­hány kérdés, amely ép­pen azért, mert sok em­bert. érint, bővebb ma­gyarázatot is megérde­mel. Kezdjük talán azzal, hogy ki tanuljon gimná­ziumban, szakközépisko­lában tovább, s ki a szakmunkásképzőben. Ez a kérdés nagyon is iz­gatja a fiatalok zömét ki­tevő ,, középmezőnyben” levőket és szüleiket. Mert viszonylag könnyű a do­log azokban a családok­ban, ahol a gyerek kitűnt • a- tanulásban. Sőt azt mondhatjuk, kész helyzet előtt állnak a bukottak is,‘ mert a legtöbb szak- niaban nem sok remé­nyük van a felvételre. De a hármas, négyes osz­tályzathoz közelállóknak mar nagyon is gond, hogy középiskolába menje- • nek-e, vagy inkább szak­mát tanuljanak? Ezek pályaválasztásáról az utóbbi években kiala­kult kép meglehetősen tarka, hiszen találunk hármas alatt is középis­kolába kerülteket, meg négyesnél is jobbakat, akiié a szakmatanulást .választották. Ám e sok­színű képben is vannak olyan jelek, amelyek kí­nálnak bizonyos követ­keztetéseket. Az egyik következtetés az hogy az értelmiségi családokból kikerült fiatalok a fizi­kai dolgozók gyermekei­nél csaknem egy egész jeggyel gyengébb bizo­nyítvánnyal is középisko­lákba pályáznak. S for­dítva: a munkás- és pa­rasztfiatalok még vi­szonylag jó tanulmányi eredménnyel is szakmun­kásképzőkbe kérik felvé­telüket. a/. Értelmiségi szü­lőket is meg lehet persze érteni. Nem akarnak ők rosszat sem maguknak, sem az országnak, hiszen időben hosszabb távra „ terveznek, mert tudják, hogy a gyorsan fejlődő . társadalmi és gazdasági életben mind nagyobb szükség lesz a művelt, iskolázott emberekre. Többségük erre a hol­napra gondol, hmikor • szakmunkástanulónak is csak r érettségi után akar­ja adni gyerekét. Nem le­het tehát egy kalap alá venni az értelmiségi szü­lőket, hiszen náluk sem mindig a fizikai munka lenézéséről van szó, ami­kor mindenképpen közép­iskolába akarják adni a gyereküket. Hibát ők is akkor követnek el, ami­kor megalapozatlanul el­fogultak, ha akkor is kö­zépiskolába erőltetik fiai­kat és lányaikat, amikor szinté semmi reményük sincs arra. hogy azt el tudják végezni. Ezek a fiatalok hamar kibuknak, kimaradnak a középisko­lából, csalódottak lesz­nek, s tulajdonképpen rhegszégyenülten, a ku­darc nyomasztó terhével mennek oda, ahol egyéb­ként siker várta volna őket: a szakmunkáskép­zőbe­A fizikai dolgozók e te­kintetben mintha a má­sik . végletet képviselnék. Egyrészt túlságosan is óvatosak, s olyan általá­nos iskolai tanulmányi átlagokkal is szakmun­kásképzőbe adják gyere­küket, amelyekkel még a középiskolai végzettség megszerzésére is remé­nyük lehetne. Másrészt vonzza őket a fiatal fi­zikai dolgozóknak vi­szonylag jó, a kezdő ér­telmiségieknél is jobb ke­resete. S mit éreznek a munkás- és a parasztfia­talok? Többek között igaz­ságtalanságot, mert az ál­talános iskolában gyen­gébb eredményeket elért értelmiségi gyerekek is középiskolába járnak. Va­lójában pedig az esetek többségében saját túlzott óvatosságukat kellene okolniuk. Azt, hogy az is­kolázottság megszerzésé­ben nem nagyon szeret­nek kockázatot vállalni. Mondhatjuk ezt persze reálisabb szemléletnek is, de az ,az igazság, hogy felfogásukkal megnehezí­tik a minden szempont­ból igazságos középiskolai felvételi munkát. KI MENJEN HAT szakmunkásképzőbe, s ki próbálkozzék a középis­kolával? A tapasztalatok azt mutatják, hogy első­sorban azoknak kell ajánlani valamilyen szak­mát, akiknek a gyakorla­ti munkában nagyobb a tehetségük, mint az el­vont iskolai ismeretek ta­nulásában. Azok pedig, akik a kézügyességen, a gyakorlatiasságon kívül legalább viszonylagosan jó képességeket mutatnak a tanulásban is, helyesen teszik, ha szakközépisko­lába, vagy az úgyneve­zett emelt szintű szak­munkásképzőbe jelent­keznek. A gimnáziumot elsősorban azoknak kell ajánlani, akiket inkább az elméleti dolgok érde­kelnek, s képességeik és szándékaik alapján fel­sőfokú tanintézetbe pá­lyáznak. A leglényegesebb, hogy ezeket a tömören összefo­gott. s a gyakorlat által igazolt tanácsokat társa- dalrhi hovatartozás nél­kül vegyék figyelembe a családok a pályaválasz­tásnál. Mert kevés az ér­telmük ezeknek a javas­latoknak, ha csak a rnun- kásszülők szívlelik meg, az értelmiségiek pedig nem, mert ebben az eset­ben aligha lehet változ­tatni a jelenlegi feszült­ségeken^ AZ ~ IDEI pályaválasz­tási évadnak is egyik leg­főbb jellemzője lesz, hogy az általános iskolát végzetteknek több mint 90 százaléka tovább ta­nulhat A lehetőségekkel tehát nincs baj. Gondo­kat az okoz, hogy megta­lálja-e mindenki a „test­hezálló” pályát, mert et­től függ, hogy kedvvel, vagy anélkül dolgoznak-e egy egész életen keresz­tül. Érdemes tehát ala­posabban átböngészni minden kezünk ügyébe ke­rülő pályaválasztási füze­tet, s meghallgatni a pe­dagógusok ajánlásait. Tóth László Kötöttel díszítve A mai korszerű divatban a jersey és kezünket és ezáltal nő ruhatárunk, kötöttruhák kapják a legnagyobb he- A kötött és horgolt ruhaféleségek mel- lyet. Minden nőnek kedvenceivé váltak, lett a díszítésre felhasznált kötés, fonal- Céiszerű, kényelmes viselet is a kötött, rojtozás, vagy horgolás is nagyon nagy hurkolt anyagból készült ruha, és ma divat, annál is inkább, mert sokszor a már a legelegánsabb alkalmi ruha is régi ruhákat ezzel egészen újszerűvé lehet kötött. A gépi kötés éppen olyan frissíthetjük fel. Számos ötlet és meg- divatos, mint a kézi kötés, vagy horgo- oldás kínálkozik akár a ruhák meghosz- lás. Elmondhatjuk, hogy a régi szenve- szabbítására is, de most rajzainkon fo- déllyel kötnek és horgolnak a nők. Ezt ként a díszítéssel foglalkozunk. A szak- a hasznos „szórakozást” még a televízió üzletekben különböző vastagságú és mi­sem irtotta ki, sok olyan kötésminta van, nőségű szintetikus fonalak kaphatók hoz- amelyre nem kell nagyon odafigyelni zá. Rajzainkon látható kötött díszítések és tv-nézés közben is hasznosíthatjuk a következők; 1. Szövetruhára az alap­anyaggal harmonizáló színű, de elütő fonalból patentkötéssel pántokat készíthetünk: a nyak kö­rül, az elején holpánt- szerűen, az ujjbevarrást körülvéve, az ujjak végé­re és a zsebek szélére. A ruha formája talán ked­vet ad egy modern, na­gyon egyszerű ruha csi- náltatásához is. Az elől végig vágott, trapézvona­lú szoknya a csípőtől le­felé gombos. A ruha anyagából készült meg­kötött öv, vagy bőröv egészíti ki. 2. Nadrágos-tunikás ól­Gáz- vagy villanybojler? Egyre több lakást sze­relnek fel gáz-, vagy vil- lanybjlerrel, még azok­ban a házakban is, ahol központi fűtés van. A ré­gebbi lakások átalakítása során természetesen sor kerül a fűtéstől függet­len bojlerek beszerelésé- sére, sőt a konyhai víz­melegítők beiktatására is. Illetékes szervektől ezekkel kapcsolatban kér­tünk információt. — Az országos gáz­program végrehajtása so­rán — mondották — ter­mészetesen a fürdőszo­bákba és a konyhákba, illetve főzőfülkékbe gáz­bojlereket szerelnek fel, a városi, illetve földgáz- tüzelésre. — Melyik gazdaságo­sabb, a gáz- vagy vil­lanymelegítő. — Az adott helyzettől függ, hogy melyik fajta vízmelegítőt kell használ­nunk. Általában a gáz- autogejzír nagyobb csa­ládok számára haszno­sabb. mert bármikor für­dővizet tudunk melegíte­ni. ami a villanymelegí­tőknél korlátozott. A vil­lanybojlerek javarészét .éjszakai olcsó áramfo­gyasztásra állítják be. Egy átlagnagyságú vil­lanymelegítő két-három fürdéshez elegendő vizet ad az éjszakai melegítés után. Tehát ez a beren­dezés csak az újabb me­legítés során adhat vizet, ami annyit jelent, hogy nagyobb család legfeljebb két-három kád vízhez juthat — naponként. Gáz­bojlerrel viszont bármi­kor, bármilyen mennyisé­gű vizet felmelegíthe- tüiik. Egy 80 literes vil­lanybojler átlagosan 70 fokra melegített vizet ad. Ehhez 5600 kalória meleg szükséges, ami átlagosan 2 forintba kerül. A 4 ezer kalóriás gáz esetében nyolcvan liter forró víz eléréséhez más­fél köbméter gáz szüksé­ges, ami átlagosan nem kerül 1 forint 20—30 fil­lérnél többe. így tehát a gázmelegítők használata hasznosabbnak látszik. Azonban a gázbojlereknél külön csővezetékeket kell felszerelni, mert vasta­gabb gázcsövek kellenek Kávé a kanálban Az Ipar időről Időre praktikus újdonságokkal lepi meg a háziasszonyo­kat. Az oldódó kávépor (Nescafe), nem tartozik ugyan á legújabb ..vív­mányok” közé, de az a mód, ahogyan egy ame­rikai cég forgalomba hozza, érdeklődésre tart­hat számot. Kettős falú, porózus alumíniumból ké­szült kanál fejébe „sze­relik ' ki” a kávéport, te­hát a kanálról csak le kell venni a védőcsoma­golást, majd forró vize* * ’artalmazó csészébe 1 n’ meríteni — s némi iro­gatás után máris kés? kávét A „kávéskanál” sike­rén felbuzdulva az emlí­tett cég azóta már tea-, kakaó-, gyümölcs- és le­vesporokat tartalmazó ka­nalakat is forgalomba r, „őt. tervbe vette, bi- --os gyógyszereknek e módon való „kanalas” csomagolását is. a gázmelegítőkhöz, mint a gáztűzhelyekhez. Rend­szerint nagyobb gázórá­kat is kell a lakásokba beszerelni. Sokan idegenkednek a gáztól, mert hiba esetén a gáz életveszélyt jelent. De hiba a villanymelegí­tőknél is adódhat, mert ha esetleg kilyukad a víz­tároló tartálya és a víz csöpögne, zárlatos lehet a készülék és szintén élet- veszélyessé válhat. Vil­lanybojler még akkor is veszélyes lehet, ha nem szakember szereli azt és földelési problémák van­nak. összegezve: lakásunk modernizálását elsősorban az adott lehetőségek sze­rint végezzük. Kisebb családnál elegendő a vil­lanymelegítő. Kisgyerme­kes és nagyobb családnál a gázbojlerek használata ésszerűbb és olcsóbb. De mindenekelőtt a lakás kéményrendszere határoz­za meg. hogy melyik me­legítő fajtát használhat­juk. A lényeg akár gáz. akár villanybojlert vásárolunk, illetve szereltetünk be, ne feledkezzünk meg a biz­tonsági előírások betartá­sáról, amelyeket az új készülékeken feltüntetet- nek. Minden rendellenes­ség esetén, a készüléke­ket üzemen kívül kell he­lyeznünk és szakembert kell hívnunk. Saját ma­gunk ne javítsunk, ne szabályozzunk és ne pró­báljuk a hibát elhárítani, mert önmagunkat tesszük ki az életveszélynek. Zs. L, J tözék. A tunikán majd­nem derékig érő a kötött rész, amely mintázott kö­téssel igen szép. Az uj­jak végén a hosszú stucni szintén kötött és a deré­kon lazán elhelyezett öv alatt két kis kötött zse­bet ifi elhelyezhetünk. Ez a nadrágos modell na­gyon szép, ha jersey bői készül és akkor még ér­dekesebb. ha durvább fo­nalból kézi kötésmintával díszítjük. 3. Régi ruhából, vagy kabátból alakítható ro- besmanteau jellegű ruha, amelyet különböző színű fonalból, csíkos mintával készült kézikötés-beállttá - sokkal újítunk fel. A ru­ha felsőrészén és ujjún, valamint a csínő alatt jó szélesek a színes kötés­beállítások. 4. A legtöbb nőnek — különösen a középkorúnk­nak — van sötét Yester kosztümje. Ez olyan ru­hadarab, amelyet évekig lehet hordani, de aki már megunta eredeti formájá­ban. annak a rajzunkon látható díszítést ajánljuk a kiskosztümre. Négy kis kötött zsebet és egy ma­gas nyakú betétet készí­tünk. A kosztümkabátka kihajtóját levágjuk és e köre a fonalból nyaklánc- szerű megkötött bojtos díszítést varrunk. 5. Sportos, szoknyanad- rágos lumberjack. Ezt a modellt már tavaszra is ajánljuk. A felső részen kötött ..teil’’ beállítással és ugyanolyan anyagból kötött nnev zsebeket he­lyezünk rá. 6. Jersev vagy kézi kö­tésű sportkosztüm. A kap­ható szintetikus fonalak­ból a legvastagabbat vá­lasszuk erre a célra. A kiskosztümhöz — amely bő rakottszoknyával ké­szül. — kiegészítésül ajánljuk az olyan saDkát, amely vastag nvakrész.é- vel egybekötött, így tehát nem engedi be a hideget a nyakba Az együttes sapkáin, kesztyűje és ha­risnyáin élénk, elütő szí­nű lehet. Nádor Vera

Next

/
Oldalképek
Tartalom