Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-05 / 3. szám
9. oldal 1971. január 5, kedd Mée közvetlenebb rétegpolitikát Beszélgetés a kongresszusról és a népfrontról Múzeum születőben Az MSZMP X. kongresszusán Biszku Béla elvtárs szólt arról, hogy nálunk — a történelmi fejlődés így alakulván —, a életnívóját proletárdiktatúra mechanizmusa az egypártrend- szer viszonyai között működik. Ez a helyzet nem mindenben könnyíti meg, sőt bizonyos fokig bonyolultabbá teszi a vezetés munkáját. Ennél fogva is olyan kormányzó párt a mi pártunk, amelynek a kritika funkcióját is magára kell vállalnia. Ezt a szerepét csak úgy töltheti be, ha támaszkodik a társadalom tapasztalataira, állandóan figyel tagságára és annak rasztjainak körülményei elérték volna a városban, közművesített községben, üzemben élő munkások Hogy tisztázódjanak a félreértések Sokat tehet azért a népfront, hogy az alapvető társadalmi rétegek közvetlenebbül is megismerjék egymás életét. — Nem egy — szóbeszéd útján szerzett — téves nézet korrigálódik a munkások körében, ha- a lakóterületi népfrontbizottságok aktivistái beszél«egpséaével az Jetnek velük például va- egész omzáf kőzvétml- la™el^k közeli Előnyére. Ez a kívánalom valósul meg gyakorlatilag a párt szövetségi politikájában, amelynek érvényesülési tere a Hazafias Népfront- mozgalom is. Pártos pártonkíviiliek Farkas József elvtárssal, a Hazafis Népfront megyei bizottságának titkárával ott folytatjuk ezt a gondolatsort, hogy a népfrontmozgalom lehetőségeit párttagok és pártonkí- vüliek együtt használhatják ki. A megyében működő népfrontbizottságok mintegy hétezer választott tagjából körülbelül másfél ezer a párttag. Hogy ezek a kommunisták példamutatóan teljesítik feladatukat, a párt politikájának eljuttatását a lakosság széles rétegeihez, mutatja ' az öt és fél ezernyi pártonkívtili bizottsági tag pártos helytállása, fáradhatatlan áldozatvállalása a közéleti munkában. A népfrontbizottságok eredményes tevékenységének hatásos „kovászai” tehát a kommunisták, ami viszont annak az elvnek a helyes érvényesülésére vall, hogy a tömegszervezetekben végzett munka egyenértékű minden más pártmunkával. — Mint arról a kongresszusi beszámoló is szólt, 9 népírontmozgalom még tovább növelheti aktivitását a társadalom életében — emlékeztettem Farkas elvtársat. — Valóban így van —. ismerte el a megyei népfronttitkár — különösen abban segíthet sokat a mozgalom, hogy minél gyorsabban teremtsünk rendet a fejekben, az emberek szemléletében, tudatuk formálásában. — Vizsgálhatnánk ezt valami sajátos népfronttevékenységen ? — Itt van például a munkás-paraszt szövetség, mint a nemzeti összefogás alapvető tényezője. Objektíve minden okunk megvan azt mondani, hogy ez a szövetség most két javuló életszínvonalú osztály azonos érdekű szövetsége, szubjektíve viszont még sok a félreértés. Mert igaz az, hogy hazánkban a termelőszövetkezeti parasztság élete sokat javult, s jövedelme — országos átlagban —, elérte a munkásokét, de a jövedelem vonatkozásában is nagy különbségek vannak mág vidékek, egyes tsz-ek között. Életszínvonal do'gá- ban pedig még nem beszélhetünk arról, hogy a falu, a tanyavilág tsz-paszövetkezet mindennapjairól. Hogy milyen gond egyikben-másikban a tagság elöregedése, s hogy ugyanakkor a paraszti származású fiatalok falun is inkább a divatos szakmák felé húznak. A tsz- ben csak a gépkezeléssel, szereléssel kapcsolatos munkát vállalják, az állattenyésztést pedig nemhogy a szövetkezetben kerülik, de a háztájiban sem hajlandók, mondjuk, a tehén etetésére, fejősére. Megértik a munkások, s át is érzik — amikor a munkakörülményekben levő nagy különbségekre ébresztik őket —, hol van még a tsz-parasztság nagy része az üzemi étkezdétől, s hogy a parasztasszonyok ezred a nagy nyári munkák idején ma is árokparton, kosárból, szalvétából ebédelnek. Még azt sem mondhatjuk, hogy árnyékban, hiszen ezeket az ősi állapotokat alig pár éve kezdjük úgy észrevenni: ideje lenne ezen változtatni; A tsz-parasztok. körében meg annak tudatosítása időszerű, milyen messze van még a mezei munka intenzitása az üzemi munkásétól, aki a 8 óra munkaidőt eléggé feszítetten, sokoldalú figyelmet igénylő feladatára koncentrálva tölti el a gép mellett. — Mikor — akár tisza- kécskei, akár drágszéli, s más megyénkben szövetkezeti gazdákkal ellátogattunk a Vörös Csillag Traktorgyárba —, felejthetetlen élmény maradt számomra az is, milyen hatással volt rájuk az üzemi miliő — emlékezett Farkas ■ József. — Döngtek a légkalapácsok, élesen si- vítottak a köszörűgépek, a forgácsológépeknél csak úgy válthattunk szót a munkásokkal, ha azok leállították a masinát... Tisztelet volt annak a tsz- gazdának a hangjában aki önkéntelenül megjegyezte: „Nem vállalnék ebben a zúgásban, lármában, rázkódó világban ötperces munkát sem...” Egymás életének, munkájának, gondjainak — a bús, kenyér, vagv a kombájn, a ruha előteremtésével járó erőfeszítéseknek a megismerése tárgyilago- sabbá alakítja szemléletünket. „Helvünk“ az országban Nem csupán egy üzem — egy tsz vagy egy város — egy falu viszonylatában van ez így, hanem országos, népgazdasági áttekintésben is. Szinte csak úgy kapásból belelapoztunk a népfronttitkár asztalán fék. vő statisztikai évkönyvbe. Megnéztük, hogy az ellátottság egy-két kategóriában hol áll megyénk a vidéki, illetve az országos átlaghoz viszonyítva. 1969- es állapot szerint például a külterületi népesség aránya Bács-Kiskunban 28,7%. Legnagyobb az országban, mert az utánunk következő Csongrád megyében is 20,6 százalék. Lássuk, ehhez képest is a vízhálózatba bekapcsolt lakások arányát. Országos viszonylatban ez 52 százalék, a vidéki átlag 38, míg a Bács megyei 21 százalék. Tízezer lakosra — országos átlagban 21 orvos jut. A vidéki átlag 16. Bács- Kiskun megyéé 13. (Ne gondoljuk, hogy megyénkben, az ipari munkásokra szűkítve az ellátottságot, jobb a helyzet. A szakszervezetek megyei tanácsa legutóbbi ülésén hangzott el, hogy az üzemorvosi ellátás is lényegesen alatta van az országos szintnek, mert amíg országosan, tízezer főre 3,2 — napi — üzemorvosi óra jut, vidéki viszonylatban pedig 4,7, megyénkben csak 1,2 óra.) A múlt emlékeinek fel- — megalakulása és tev+ tárása nemcsak érdekes, kenyáége történetének felhanem tanulságos is az dolgozását. Máris jelentős [utókor számára. Szerencsé- mennyiségű írásos anyag _ ^ ^ „ e mindig akadnak olya- áll rendelkezésre, emellett lássuk ^differenciálni IrelT !nők, akik a régi tárgyakat, szép számban leltek fel táraz életszínvonal szintjét il- dokumentumokat nemcsak gyí emlékeket is. Ezeket letve a jövedelmek átlagát És hogy más oldalról is tekintve, nézzük meg ugyancsak az említett statisztikai évkönyvben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó munkabér és személyi jövedelem havi átlagát — különböző szektorokban. Elöl a Bács-Kiskun megyei, utóbb az országos átlag: szektorában: 2074—2103 Közúti és városi közlekedés; 2129—2237. — Látjuk tehát, átlagjövedelem szempontjából egész más a helyzetkép, mint az életkörülmények nívójában. Tanulságos volt mind az eszmecsere, mind a statisztikai „böngészgetés” a népfront megyei titkárával. Éreztük, mit jelent a mozgalom további feladatai szempontjából is a kongresszusi igény: mindent magasabb színvonalon. Tóth István megőrzik, hanem szenvedő- ,az anyagokat egy megyei cyesen kutatják azokat. \ egészségügy-történeti mú- llyen folyamat indult nem- zeumban szándékoznak el- régiben megyénkben is az helyezni, egészségügyi dolgozók kő- ! A ■ kutatómunkában részt rében. Az Orvos-Egészség- vesznek a megye orvosai, ügyi Dolgozók Szakszerve- | egészségügyi dolgozói, de zete Bács-Kiskun megyei nagyon hasznos segítséget Bizottságának elnöksége tudna nyújtani az adatok felfigyelt az eddigi ered- és a tárgyi emlékek gyüjté- ményekre és a tavasszal séhez a lakosság is. Ha j olyan határozatot hozott, például valakinek a birto- Ipar: 1907 Ft — 2165 Ft hogy tudományos bízott- kában írásos anyagok, Építőipar: 2141—2390 jsága mellett létrehozza az könyvek, orvosi vonatkozá- Kereskedelem: 2021—2020 jorvostörténeti szekciót. jsú tárgyak, régi műszerek Szolgáltatás: 1315-—1921 i Azóta a megalakulás is ,vannak, s azt átadja azor- A mezőgazdaság állami jmegtörtént. Az orvostörté- vosi szekciónak, igen érténeti szekció célul tűzte kés szolgálatot téve, maga azoknak a tárgyi emlékek- Its részesévé válik a nagy- nek és anyagoknak össze- ! szabású kutatómunkának, gyűjtését amelyek szorosan Személyes megbecsülése összefüggenek megyénk sem marad el, mert neve a egészségügyi fejlődésével, i múzeumban elhelyezett A munka megkezdődött, s [tárgy, illetve az írásműben rövid idő alatt sok értékes a szolgáltatott adat méládat került napvilágra az szerepel majd. idősebb orvosok emlékeiből | Sokan vannak, akik az és az egészségügyi dolgo- anyagok felkutatásában, a zók kutatásai nyomán. Az tárgyak összegyűjtésében orvosi szekció elhatározta a [segíteni tudnak. Ám a megye egészségügyi intéz- 1 munka nem tűr halasztást, ményeinek és létesítmé- hiszen — különösen az idényeinek — például a tü- sebbék körében — napról dőgondozök a városi tiszti , napra fogy azoknak a szá- orvosi hivatalok, a KÖJÁL i ma, akik az értékes anyag begyűjtésében segíteni tudKét év mérlege Kétesztendős munkájáról adott számot a napokban megtartott szakszervezeti küldöttértekezletén a Helvéciái Állami Gazdaság szakszervezeti bizottsága. A munkahely nyolcszáznál több szervezett dolgosának képviseletében nyolcvannégy küldött hallgatta végig pörge Sándor szb-tit- kár tájékoztatóját, amelyet a szakszervezeti bizottság írásos jelentéséhez kiegészítésképpen fűzött, az értekezlet előtti hetekben zajlottak le a gazdaság kerületeiben a szakszervezeti bizalmi és üzemi bizottsági választások. Mindenütt az arra legalkalmasabbak kerültek e társadalmi tisztségekbe, és a személycserék előre vetítették, hogy a következő időszakban elevenebbé, rugalmasabbá válik az üzemi bizottságok tevékenysége. Nehéz feladatok Az elmúlt két esztendőre esett az a pénzügyi szanálás, amely az üzemnek a korábbi veszteséges gazdálkodásából kivezető útját határozta meg. A szakszervezeti aktívákra nagy feladatok hárultak, hogy a gazdaság dolgozóival megértessék az intézkedések szükségességét. A személyes beszélgetések révén erősödött a bizalom az állandó és idénymunkások, valamint a szakszervezet társadalmi aktívái között. Ennek tudható be, hogy számos olyan panaszt, sérelmet közvetlenül sikerült orvosolni, amelyek miatt korábban gazdaságon kívüli szervekhez fordultak a dolgozók. Az 1970-es esztendő elemi csapások sorozatával sújtot+a a aazdaságot. Bár a szántóföldi növénvter- mesz+és. az egyes ültetvények, az erdá'-zet. a lovászat, azonkívül a melléküzemági tevékenység a szanálást követő intézkedések colvtán több millió forinttal magasabb bevételt eredményezett, mint tavaly, a tavaszi belvizek és a nyári viharok a szőlőkben és az almáskertekben csaknem 10 millió forintos kárt okoztak. A kora őszi fagy pedig 6 ezer mázsa szőlőt tett tönkre. A gazdaságnak ezért év közben többször is takarékossági intézkedéseket kellett foganatosítania, Kétszózhúszan üdültek A szűkös anyagi lehetőségek ellenére javítottak a munkakörülményeken. Az évi átlagkeresetek elérik a 23 300 forintot. Agasegyhá- zán, Kunbaracson és Ja- kabszálláson üzemi étkezde nyílt. A személyszállítás fedett járműveken történik, s a munkahelyekre való utaztatás végleges rendezése céljából autóbuszokat vásárol az üzem. A tömegszervezetek javaslatai alapján évente több dolgozó kap családiházépítéshez pénzügyi támogatást, bontási anyagot és fuvart. Az elmúlt két évben 151-en üdültek a vállalati üdülőben, és 69-en SZOT-beutalóval az ország különböző vidékein, ezenkívül a szakszervezet ajánlására huszonhét kisgyermek töltött néhány hetet gyermeküdülőkben. A szakszervezeti bizottság már évekkel ezelőtt kereste a módját annak, hogyan lehetne elsősorban a nők számára egész évben munkalehetőséget teremteni. A gazdaság dolgozóinak téli foglalkoztatására azóta megtörténtek a kezdeti lépések. Láda-összeállítással és almatisztítással most már rendszeres elfoglaltságot találnak a lányok, asz- szonyok. E'ő’ege^ték a biza’mat A küldöttek általában elismeréssel nyilatkoztak a j szakszervezeti bizottság ] kétéves tevékenységéről, 1 többen azonban szükséges- ‘ nak. Nagy Ottó nek látták, hogy a munka további javítására tegyenek javaslatot. Erre annál inkább szükség van, mivel a helvéciai gazdaság távlati fejlesztési tervei az eddiginél sokrétűbb feladatokat hárítanak valamennyiükre. Még nagyobb lesz tehát a vállalati demokráciának és annak, hogy a gazdaság szakvezetése és a tömegszervezetek még inkább a munkájuk középpontjába helyezzék a dolgozó embert. A hozzászólások és a zárszó után került sor a 33 tagú szakszervezeti tanács megválasztására. A jelölő bizottság által javasolt tanácstagoknak a küldöttek a titkos választáson is előlegezték a bizalmukat. Ezután tartotta meg ülését a szakszervezeti tanács, hogy megválassza az szb tisztségviselőit. A szakszervezeti bizottság elnöke Czifra István, titkára ismét pörge Sándor lett. K. A. Számítógépeket is gyárt a Videoton- J Hétfőn termelési tanács- , kozá|st tartottak a székés- jelentősége fehérvári Videoton Rádió és Televízió Gyárban. Hatezer munkás és műszaki dolgozó előtt Papp István vezérigazgató beszámolt a harmadik ötéves terv eredményeiről. A gyár a tervezett 8,3 milliárd helyett 9,3 milliárd forint termelési értéket produkált. A negyedik ötéves terv idejé alatt a Videoton 16 milliárd forint értékű híradástechnikai terméket állít ^lő. A rádió- és televí- ziógj'ártás mellett a kis számítógépek gyártására helyezik a súlyt. Francia dokúmentáció alapján nemsokára megkezdik ezek gyártását is. Rádióból 220 000—230 000- et, (televízióból negyedmilliót készítenek. PANASZLÁDA, VONATON
