Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-29 / 24. szám

4. oldal 1971. január 29. péntefc Asszonyok üzeme Fényárban ússző terem egy villaszrű épületben Kiskunfélegyházán, a Sza­muely utcában. A belépő üdvözlő szavait elnyomja a munka kattogó, zsongító zaja: szőke és barna fe­jek hajolnak a varrógépek fölé, és formálódik a száz­Könyvespolc Közgazdasági szabályozó rendszerünk továbbfejlesztése . Az 1971. január 1-én életbe léptetett szabályo­zódról jelent meg új könyv a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában. A kötet előszavában Tímár Mátyás röviden értékeli a gazdaságirányítási reform hároméves eredményeit és felhívja a figyelmet a köz- gazdasági szabályozók to­vábbfejlesztésének szüksé­gességére. Az átmenet zök­kenőinek elkerülése érde­kében egyrészt ideiglenes megoldásokat alkalmaztak, másrészt a tapasztalatok azt igazolják, hogy egyes szabályozók nem megfele­lően töltik be hivatásukat, azokat célszerű módosítani. Negyedik ötéves tervünk nagyobb célkitűzései nem teszik lehetővé a korábbi, nagyobb biztonságra törek­vő szabályozást, mert az fékezné népgazdaságunk és a vállalatok gyorsabb üte­mű fejlődését. Köztudomá­sú, hogy a termelékenység 1968—69-ben nem fejlődött kielégítő módon, és ebben nagy része van annak, hogy szabályozó rendsze­rünk átmenetileg inkább létszámnövelésre, mint műszaki fejlesztésre és a hatékonyság növelésére ösztönzött. A szabályozó­kat 1970-ben valamelyest módosították és társada­lompolitikai tényezők mel­lett a szabályozók részle­ges módosításának lehet tulajdonítani az 1970. évi kedvezőbb eredményeket. A könyv egyértelműen megállapítja, hogy a IV. ötéves terv időszakában nincs szükség irányítási rendszerünk alapelveinek módosítására, csupán azok következetesebb érvénye­sítése céljából kell a sza­bályozó rendszer egyes elemeit új helyzetnek és az új követelményeknek megfelelően tökéletesíteni. A kötetben gazdasági életünk vezető személyisé­gei írtak tanulmányokat az árrendszer, a vállalati jö­vedelemszabályozás és tá­mogatási rendszer, a bér- szabályozás, vállalati mun­kaerő-gazdálkodás, a külke­reskedelem, a lakossági fo­gyasztás, a világpiacon végbemenő árváltozások, a fejlesztés szabályozása, a forgóeszköz-gazdálkodás és hitelezés, a fejlesztési esz­közök és gazdasági társu­lások, a termékforgalmazás és a műszaki fejlesztés ér­tékelése és továbbfejleszté­se kérdéseiről. A tanulmánykötet leg­főbb értéke, hogy a köz- gazdasági szabályozók há­roméves működésének ta­pasztalatairól a valóságnak megfelelő értékelést ad és kritikai elemzés után a he­lyesnek bizonyult a lapel­vek szerint összefüggései­ben mutatja be a szabá­lyozó rendszer továbbfej­lesztését. F. L. színű textíliákból a sokfé­le munkadarab. Négy hónapja foglalta el lakályos, korszerű, szinte otthonnak is beillő új mun­kahelyét a Mezőgazdasági és Ipari Textilfeldolgozó Ktsz kiskunfélegyházi rész­lege. Hét éve lesz nemso­kára, hogy egy hasonló, de kevésbé alkalmas épület­ben a termeléshez fogtak: kempingáruk, munkavédel­mi cikkek készítéséhez. A részleg életrehívása jó esz­köze volt az asszonyok — akkor még meglehetősen sok gondot okozó — fog­lalkoztatásának. A termelő­létszám lényegében nem sokat változott azóta: hat­vannégyen kezdték, s most hatvankilencen dolgoznak. Közülük mindössze kettő a férfi. Mágori Sándorné rész­legvezető : — Munkamód­szerek tekintetében, rutin­ban óriási a fejlődés e hét év alatt. Eleinte mindnyá­jan kezdők voltunk, és ha valaki egy műszakban 15 kempingágyhoz készítette el a vásznat, az már kiug­ró eredménynek számított. Napjainkra a kollektíva elsajátította a szakmai fo­gásokat, amelyeket a fia­taloknak is hatékonyabban tudnak átadni. A napi át­lag azóta meghétszerezö- dött. Négy-öt hónap alatt akkora gyakorlatra tesznek szert az új dolgozók, mint a „hőskorban'’ másfél év alatt! ágyvásznat, hol svéd szék­vásznat szabnak, varrnak, hol pedig ötlapos vulkani­záló kesztyűt, vagy egyuj­jas, flanellbéléses „lengő­kesztyűt” gyártanak. Az úgynevezett racsnis ágyak textilrészénél újítás, hogy a karikák, amelyekkel a vászon a fémkeretre fűz­hető, fém helyett most po- liamidból készülnek. így a textil kevésbé károsul Egyébként a 10 karika mindegyike — 70 kilo­gramm teherbírású! Az érkező Molnár Ist­vánná párttitkárral együtt emlékezik tovább a rész­legvezető a múltra, s be­szél a jelen eredményeiről. A hat-nyolchetes tanulóidő a fiatalok, a kezdők leg­többjénél a felére rövidül. Nem kevesen vannak ugyanis, akik már egyhavi próbaidő után „kérik a normát”. Ami az átlagke­resetet illeti, az is a ru­tinnal, a gyakorlattal együtt növekedett. — Valaha az volt a leg­hőbb vágyunk, hogy a hét­órás műszakban bár leg­alább 800 forintot megke­reshetnénk. Ma az átlagjö­vedelem a másfél ezer kö­rül van. Munkafolyamataik elté­rők: a központ diszpozíció­ja alapján hol kemping­Kempingcikkeik zömét a világ csaknem minden tá­jára exportálják. Negyed­évenként 2500 autófejtá- mot is készítenek. S hogy mennyire „hajt” ez a rész­leg, azt bizonyítja, hogy a vállalat összes részlegeire „kiosztott” 10 500 ágyvá­szonnak több mint a fele innét kerül ki. Jogos a bi­zakodásuk, hogy a nyere­ségrészesedés — ez évben is tisztes lesz majd. A szocialista címért ve­télkedő négy brigádjukból kettő már ötödször, egy pe­dig negyedszer pályázik a megkülönböztető rangra. Vállalásaikat 300—400 szá­zalékra szokták teljesíteni! A brigádok csaknem mindegyike patronál egy- egy idős házaspárt, magá­nos veteránt, az öregek napközijének valamelyik lakóját. A gyógypedagógiai iskola növendékeit valósá­gos anyai szeretettel ve­szik körül: fenyőünneptől a kisdobosa.vatásig minden rendezvényüket emlékeze­tessé teszik, s rendszeresen elhalmozzák a rászorulta­kat még jó állapotban levő használt holmikkal. Hulla­dékanyagból — szeretettel párosult leleményesség! — meleg, bélelt kesztyűket készítenek számukra, a már említett fejtámlák műbőr­hulladékából pedig olyan csinos, tetszetős játékot, hogy bizonyára bárhol ve­vőre találnának! Dolgozó asszonyok, tele munkakedvvel és adakozó szeretettel. Miközben ügyes kezük munkája nyomán egyre inkább megtalálják saját anyagi számításukat, ugyanakkor mások számá­ra is igaz, múlhatatlan örömet szereznek ... Jóba Tibor // elvárás /# TÍZ ÉVVEL EZELŐTT, az átszerve­zett mezőgazdaság első teljes esztendejé­ben azok a termelőszövetkezetek startol­tak jól — eltekintve a csekély kivételtől —. ahol a tagság élve a számára biztosí­tott jogokkal, a saját soraiból választot­ta meg a vezetőket, mindenekelőtt az el­nököt. A kezdeti időszakban ugyanis, amikor inkább beszélhettünk közös tu­lajdonban levő nagybirtokokról, semmint modern nagyüzemekről, döntő súllyal esett latba a kis- és középparaszti ter­melési tapasztalat, a terület és a tagság egészének differenciált ismerete. S mint­hogy az ismeretség kölcsönös volt, az ennek nyomában fakadó tagsági bizalom is sokat jelentett. Másrészt a nagyüzemi szervezésében jártas szakembert az idő tájt még nagyítóval kellett keresni. Ahol tehát bíztak a jövőben, ott a falu legtekintélyesebb parasztemberét válasz­tották meg elnöknek. S az elkövetkező évek tapasztalatai többnyire azt bizo­nyították : nem cselekedtek rosszul. Ezek a közös gazdaságok előbb megtalálták fejlődésük lehetőségeit, mint azok, ame­lyek vezetőiket „importálták”. AM MANAPSÁG egyre több jel utal arra, hogy a patriarchális színezetű el­nöki szerepkör karrierje hanyatlóban van. Az történt ugyanis, hogy az élet­képes közös gazdaságok a gépi mecha- nizáció, a termelési szakosodás, a segéd­üzemi hálózat, az értékesítő-feldolgozó vertikális szféra megizmosodása folytán bonyolult szervezetekké váltak. Ennek irányítása, de még az áttekintése is olyan vezetési stílust és szakértelmet igényel, amely meghaladja az alapvetően kisüze­mi vértezettségfl, autodidakta paraszti szemléletet. A gazdasági, társadalmi, és csoportviszonylatok túlnőttek azok meg­alapozóin — ez az emberiség történel­mében sem új jelenség. „Egy évtizeden át jó voltam nekik, és most mellőznek” — hallani a keserű ki- fakadást a megye falvainak némelyiké­ben is. S úgy tűnik, hogy ennek a fo­lyamatnak az igazi értelmét nem tud­ják, vagy nem akarják felfogni. Holott alapvetően nem is az a baj, hogy ők magúk ragadtak meg hagyományos szem­léletükben. Hanem az, hogy az általuk ■irányított gazdaság maradt meg a kez- ,.deti éveknek megfelelő szerkezetnek Olyannyira, hogy még a szakemberek al­kalmazásától is elzárkóztak. S így óha­tatlanul bekövetkezett a stagnálás, vagy a visszafejlődés. Ez pedig minden eset­ben és törvényszerűen aláássa a tagsági bizalmat. szó sincs FÉLREÉRTÉS NE ESSÉK: valamiféle „leváltási hullámról”, de vannak jelek, amelyekből általánosítha­tó következtetések adódnak. Nem robba­násszerű kampányról, hanem folyamatot jelző tendenciákról van szó. Oda kell rájuk figyelnünk, még akkor is, ha a pa­raszti indíttatású tsz-elnokök nagyobb része vette a lapot” a gazdasági refor­mot illetően, s szorgalmazza a szakem­berek széles körű alkalmazását. Egyelőre még roppant szűk a tábora azoknak a „helyből kinőtt’’ tsz-vezető- típusoknak — nem annyira az idős, in­kább a középgenerációhoz tartoznak —, akik emberfeletti szívóssággal, törhetet­len akarattal vetik bele magukat az új ismeretek megszerzésébe, akik értik és érteni kívánják, milyen lehetőségei van­nak — lehetnek! — a szövetkezeti nagy­üzemnek az átszervezés utáni második évtizedben, akik világpiaci méretekben tudnak gondolkodni, s akiknek mindeze­kért belátható időn belül nem kell tar­tani a leváltástól. Ezek az elnökök nem nosztalgiával gondolnak vissza a kezdeti évek könnyen megszerzett, való­ságos — vagy látszatsikereire, de a mai, s főleg a holnapi gyarapodás új útjait kutatják. NEM AZÉRT, hogy ezzel saját nagy- szerűségüket példázzák. Hanem, mert így kívánja tőlük a tagság. Az a tagság — és erre nyomatékkai utalnánk —, amely sem szemléletében, sem összeté­telében nem ugyanaz, mint volt tíz évvel ezelőtt. Mert akik alatt inog a taMj, alap­vetően ezt a tényt hagyják figyelmen kívül. Erőteljes generációváltásnak va­gyunk tanúi, részesei; nem ritka az olyan tsz, amelynek dolgozó taglétszáma tíz év alatt több mint felerészben kicserélő­dött, s így az életkorban és szemléletben is megifjodott tagságnak mások az „el­várásai”, a vezetést illetően is, mint akár az öt év előttinek. A bizalom, vagy a bi­zalmatlanság mögött ma már ez a tartal­mi változás munkál. H. D. Az ifjúságról — az ifjúságért Az Országos Ifjúságpoli­tikai és Oktatási Tanács megkezdte a kormány által jóváhagyott első félévi munkatervének megvalósí­tását — közölte az MTI munkatársával Nádor György, a tanács titkára. — Az év első felében több fontos, a párt ifjúság­politikai határozatában megjelölt kérdéssel foglal­kozunk, s ezekkel kapcso­latban később előterjesztést Kimaradt egy láncszem. Január 9-én a Petőfi Né­pében bekeretezett BIK- hirdetés jelent meg. Olcsó falicsempét kínáltak, — da­rabonként 1,50-ért — a kecskeméti 121-es, a Kis­kunfélegyházi 222-es, a kis­kunhalasi 421-es, és a bajai 322-es ’vasboltban. Nagyon megörültem ennek, mert éppen falicsempét akartam venni. Meglepetésemre azonban a bajai vasbolt­ban nem tudtak kedvezmé­nyes lehetőségről. Ezek után dolgavégezetlenül utaz­tam haza. Miért nem. értesíti üzle­teit a BIK, ha ilyen akciót hirdet? Simon János N emesnádudvar, Rákóczi út 17. Előjegyezték Január 12-én közöltük Sajti Sándorné kecskeméti olvasónk arról szóló pana­szát, hogy a kecskeméti bútorboltban igényét nem veszik előjegyzésbe, noha már hónapok óta keresi a .Lehel” gyermekszoba-bú- tort. Gergely Miklós, a BIK igazgatója olvasónk pana­szét kivizsgálta. Mint köz­li a . GelieV’-aar ni túrából 1 negyedévenként 16-ot kap­nak, ez lényegesen keve­sebb az igényelt mennyi­ségnél. Sajti Sándorné igé­nyét előjegyezték és legké­sőbb augusztus-szeptem­berben megkapja az igé­nyelt bútort. (Köszönettel vettük Ger­gely Miklós igazgató intéz­kedését. Olvasónk problé­máját továbbra is figye­lemmel kísértükJ Mikor lesz gázvezeték? Kecskeméten, a Rendőr­faluban lakom. Hagyomá­nyos módon, szénnel fű­tünk, mint a környékün­kön a legtöbb család. Sze­retnénk azonban tudni, mikor vezetik erre a gázt. Ha a közeljövőben kerülne erre sor, nem vásárolnánk olajkályhákat. Kellemetle­nül érintene bennünket, ha a fűtés e legkorszerűbb módja az olajkályha be­szerzése után érkezne el hozzánk. • Nagy Istvánná Kecskemét Bokányi Antal u. 41. (Olvasónk kérdésével a Kecskeméti Városi Tanács V. B. tervosztálya vezető­jét, Gyulai Tibort kerestük meg. Megtudtuk, hogy a gázhálózatot főleg a magas beépítésű új városnegye­dekbe vezetik tovább. A Rendörfalu gázfűtéssel va­ló ellátása a negyedik öt­éves tervben nem szere­pel. készítünk a kormány ré­szére. Az előttünk álló fel­adatok megoldására tárca­közi munkabizottságokat hoztunk létre. Eddig a fia­talok üdültetésével, utazá­suk és turizmusuk helyze­tével, a diákifjúság sporto­lásával, testnevelésével, a j pályakezdő fiatalok életkö- j rülményeivel, az ifjúság j kulturális ellátottságának | helyzetével foglalkozó bi­zottságok kezdték meg mű­ködésüket. Külön munkacsoportot szerveztünk, amely az ifjú­ság érdekvédelmét szolgá­ló, 1967-ben hozott 1016-os kormányhatározat eddigi végrehajtásának ellenőrzé­sére kapott megbízást. El­sősorban a munkás- és pa­rasztifjúság körében kísé­rik figyelemmel a doku­Jmentum gyakorlatba törté­nő átültetését. A vizsgáló- jdás tapasztalatait az ifjú- j sági törvény végrehajtási j jogszabályainak kidolgozá­sánál is hasznosítani kí­vánjuk. Ehhez kapcsolódva sze­retném megemlíteni, hogy élénk figyelemmel kísérjük az ifjúsági törvény terve­zetének társadalmi vitáját is, amely befejezéséhez kö­zeledik. A vitafórumok résztvevői az alapkoncep­cióval egyetértenek. Emel­lett azonban már eddig több száz érdemi észrevé­tel, konkrét javaslat hang­zott el szövegmódosításra, sőt szerkezeti változtatá­sokra is. A végleges szöve­gezésnél a törvényalkotók ezekre is tekintettel lesz­nek. A balesetek megelőzésére Magyarországon évente 30—40 halálos baleset tör­ténik a háztartási gépek helytelen vagy gondatlan kezelése miatt. Bár ez a szám 10 év óta — mialatt 15—20-szorosára nőtt ha­zánkban a háztartási gépek száma — változatlan, mégis fontos feladat az elektro­mos készülékek biztonsá­gosságának fokozása. Mint Ócskái Imre, a Ma­gyar Szabványügyi Hivatal osztályvezetője, az MTI munkatársának elmondta, ma már valamennyi készü­lékre van élet- és vagyon­biztosítási követelményeket előíró szabvány. Ez a szab­vány — amelyet az érde­keltek: szakértők, foevasz- tók. a gyártók és a Szab­ványügyi Hivatal képvisi lői közösen készítenek - kötelező és érvényes a mi csak tervezett vagy a . ki zeljövőben készülő termi kekre is. Az új terméket - j akár hazai, akár import • ja Magyar Elektrotechnik Ellenőrző Intézet vizsgál, meg, a már meglevő szí bályok alapján. A szabványokat rendszi résén, de legalább ötévei ként felülvizsgálják és ko szerűsítik. Jelenleg a vili: mossági cikkeknek körű belül 50 termékcsoportj; j ban módosul, illetve készi (új biztonsági és termál szabvány. Üj szabványt ka i a sztereorádió és a porsz 'vó, az izzólámpáét pedi I továbbfejlesztik

Next

/
Oldalképek
Tartalom