Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-29 / 24. szám
4. oldal 1971. január 29. péntefc Asszonyok üzeme Fényárban ússző terem egy villaszrű épületben Kiskunfélegyházán, a Szamuely utcában. A belépő üdvözlő szavait elnyomja a munka kattogó, zsongító zaja: szőke és barna fejek hajolnak a varrógépek fölé, és formálódik a százKönyvespolc Közgazdasági szabályozó rendszerünk továbbfejlesztése . Az 1971. január 1-én életbe léptetett szabályozódról jelent meg új könyv a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában. A kötet előszavában Tímár Mátyás röviden értékeli a gazdaságirányítási reform hároméves eredményeit és felhívja a figyelmet a köz- gazdasági szabályozók továbbfejlesztésének szükségességére. Az átmenet zökkenőinek elkerülése érdekében egyrészt ideiglenes megoldásokat alkalmaztak, másrészt a tapasztalatok azt igazolják, hogy egyes szabályozók nem megfelelően töltik be hivatásukat, azokat célszerű módosítani. Negyedik ötéves tervünk nagyobb célkitűzései nem teszik lehetővé a korábbi, nagyobb biztonságra törekvő szabályozást, mert az fékezné népgazdaságunk és a vállalatok gyorsabb ütemű fejlődését. Köztudomású, hogy a termelékenység 1968—69-ben nem fejlődött kielégítő módon, és ebben nagy része van annak, hogy szabályozó rendszerünk átmenetileg inkább létszámnövelésre, mint műszaki fejlesztésre és a hatékonyság növelésére ösztönzött. A szabályozókat 1970-ben valamelyest módosították és társadalompolitikai tényezők mellett a szabályozók részleges módosításának lehet tulajdonítani az 1970. évi kedvezőbb eredményeket. A könyv egyértelműen megállapítja, hogy a IV. ötéves terv időszakában nincs szükség irányítási rendszerünk alapelveinek módosítására, csupán azok következetesebb érvényesítése céljából kell a szabályozó rendszer egyes elemeit új helyzetnek és az új követelményeknek megfelelően tökéletesíteni. A kötetben gazdasági életünk vezető személyiségei írtak tanulmányokat az árrendszer, a vállalati jövedelemszabályozás és támogatási rendszer, a bér- szabályozás, vállalati munkaerő-gazdálkodás, a külkereskedelem, a lakossági fogyasztás, a világpiacon végbemenő árváltozások, a fejlesztés szabályozása, a forgóeszköz-gazdálkodás és hitelezés, a fejlesztési eszközök és gazdasági társulások, a termékforgalmazás és a műszaki fejlesztés értékelése és továbbfejlesztése kérdéseiről. A tanulmánykötet legfőbb értéke, hogy a köz- gazdasági szabályozók hároméves működésének tapasztalatairól a valóságnak megfelelő értékelést ad és kritikai elemzés után a helyesnek bizonyult a lapelvek szerint összefüggéseiben mutatja be a szabályozó rendszer továbbfejlesztését. F. L. színű textíliákból a sokféle munkadarab. Négy hónapja foglalta el lakályos, korszerű, szinte otthonnak is beillő új munkahelyét a Mezőgazdasági és Ipari Textilfeldolgozó Ktsz kiskunfélegyházi részlege. Hét éve lesz nemsokára, hogy egy hasonló, de kevésbé alkalmas épületben a termeléshez fogtak: kempingáruk, munkavédelmi cikkek készítéséhez. A részleg életrehívása jó eszköze volt az asszonyok — akkor még meglehetősen sok gondot okozó — foglalkoztatásának. A termelőlétszám lényegében nem sokat változott azóta: hatvannégyen kezdték, s most hatvankilencen dolgoznak. Közülük mindössze kettő a férfi. Mágori Sándorné részlegvezető : — Munkamódszerek tekintetében, rutinban óriási a fejlődés e hét év alatt. Eleinte mindnyájan kezdők voltunk, és ha valaki egy műszakban 15 kempingágyhoz készítette el a vásznat, az már kiugró eredménynek számított. Napjainkra a kollektíva elsajátította a szakmai fogásokat, amelyeket a fiataloknak is hatékonyabban tudnak átadni. A napi átlag azóta meghétszerezö- dött. Négy-öt hónap alatt akkora gyakorlatra tesznek szert az új dolgozók, mint a „hőskorban'’ másfél év alatt! ágyvásznat, hol svéd székvásznat szabnak, varrnak, hol pedig ötlapos vulkanizáló kesztyűt, vagy egyujjas, flanellbéléses „lengőkesztyűt” gyártanak. Az úgynevezett racsnis ágyak textilrészénél újítás, hogy a karikák, amelyekkel a vászon a fémkeretre fűzhető, fém helyett most po- liamidból készülnek. így a textil kevésbé károsul Egyébként a 10 karika mindegyike — 70 kilogramm teherbírású! Az érkező Molnár Istvánná párttitkárral együtt emlékezik tovább a részlegvezető a múltra, s beszél a jelen eredményeiről. A hat-nyolchetes tanulóidő a fiatalok, a kezdők legtöbbjénél a felére rövidül. Nem kevesen vannak ugyanis, akik már egyhavi próbaidő után „kérik a normát”. Ami az átlagkeresetet illeti, az is a rutinnal, a gyakorlattal együtt növekedett. — Valaha az volt a leghőbb vágyunk, hogy a hétórás műszakban bár legalább 800 forintot megkereshetnénk. Ma az átlagjövedelem a másfél ezer körül van. Munkafolyamataik eltérők: a központ diszpozíciója alapján hol kempingKempingcikkeik zömét a világ csaknem minden tájára exportálják. Negyedévenként 2500 autófejtá- mot is készítenek. S hogy mennyire „hajt” ez a részleg, azt bizonyítja, hogy a vállalat összes részlegeire „kiosztott” 10 500 ágyvászonnak több mint a fele innét kerül ki. Jogos a bizakodásuk, hogy a nyereségrészesedés — ez évben is tisztes lesz majd. A szocialista címért vetélkedő négy brigádjukból kettő már ötödször, egy pedig negyedszer pályázik a megkülönböztető rangra. Vállalásaikat 300—400 százalékra szokták teljesíteni! A brigádok csaknem mindegyike patronál egy- egy idős házaspárt, magános veteránt, az öregek napközijének valamelyik lakóját. A gyógypedagógiai iskola növendékeit valóságos anyai szeretettel veszik körül: fenyőünneptől a kisdobosa.vatásig minden rendezvényüket emlékezetessé teszik, s rendszeresen elhalmozzák a rászorultakat még jó állapotban levő használt holmikkal. Hulladékanyagból — szeretettel párosult leleményesség! — meleg, bélelt kesztyűket készítenek számukra, a már említett fejtámlák műbőrhulladékából pedig olyan csinos, tetszetős játékot, hogy bizonyára bárhol vevőre találnának! Dolgozó asszonyok, tele munkakedvvel és adakozó szeretettel. Miközben ügyes kezük munkája nyomán egyre inkább megtalálják saját anyagi számításukat, ugyanakkor mások számára is igaz, múlhatatlan örömet szereznek ... Jóba Tibor // elvárás /# TÍZ ÉVVEL EZELŐTT, az átszervezett mezőgazdaság első teljes esztendejében azok a termelőszövetkezetek startoltak jól — eltekintve a csekély kivételtől —. ahol a tagság élve a számára biztosított jogokkal, a saját soraiból választotta meg a vezetőket, mindenekelőtt az elnököt. A kezdeti időszakban ugyanis, amikor inkább beszélhettünk közös tulajdonban levő nagybirtokokról, semmint modern nagyüzemekről, döntő súllyal esett latba a kis- és középparaszti termelési tapasztalat, a terület és a tagság egészének differenciált ismerete. S minthogy az ismeretség kölcsönös volt, az ennek nyomában fakadó tagsági bizalom is sokat jelentett. Másrészt a nagyüzemi szervezésében jártas szakembert az idő tájt még nagyítóval kellett keresni. Ahol tehát bíztak a jövőben, ott a falu legtekintélyesebb parasztemberét választották meg elnöknek. S az elkövetkező évek tapasztalatai többnyire azt bizonyították : nem cselekedtek rosszul. Ezek a közös gazdaságok előbb megtalálták fejlődésük lehetőségeit, mint azok, amelyek vezetőiket „importálták”. AM MANAPSÁG egyre több jel utal arra, hogy a patriarchális színezetű elnöki szerepkör karrierje hanyatlóban van. Az történt ugyanis, hogy az életképes közös gazdaságok a gépi mecha- nizáció, a termelési szakosodás, a segédüzemi hálózat, az értékesítő-feldolgozó vertikális szféra megizmosodása folytán bonyolult szervezetekké váltak. Ennek irányítása, de még az áttekintése is olyan vezetési stílust és szakértelmet igényel, amely meghaladja az alapvetően kisüzemi vértezettségfl, autodidakta paraszti szemléletet. A gazdasági, társadalmi, és csoportviszonylatok túlnőttek azok megalapozóin — ez az emberiség történelmében sem új jelenség. „Egy évtizeden át jó voltam nekik, és most mellőznek” — hallani a keserű ki- fakadást a megye falvainak némelyikében is. S úgy tűnik, hogy ennek a folyamatnak az igazi értelmét nem tudják, vagy nem akarják felfogni. Holott alapvetően nem is az a baj, hogy ők magúk ragadtak meg hagyományos szemléletükben. Hanem az, hogy az általuk ■irányított gazdaság maradt meg a kez- ,.deti éveknek megfelelő szerkezetnek Olyannyira, hogy még a szakemberek alkalmazásától is elzárkóztak. S így óhatatlanul bekövetkezett a stagnálás, vagy a visszafejlődés. Ez pedig minden esetben és törvényszerűen aláássa a tagsági bizalmat. szó sincs FÉLREÉRTÉS NE ESSÉK: valamiféle „leváltási hullámról”, de vannak jelek, amelyekből általánosítható következtetések adódnak. Nem robbanásszerű kampányról, hanem folyamatot jelző tendenciákról van szó. Oda kell rájuk figyelnünk, még akkor is, ha a paraszti indíttatású tsz-elnokök nagyobb része vette a lapot” a gazdasági reformot illetően, s szorgalmazza a szakemberek széles körű alkalmazását. Egyelőre még roppant szűk a tábora azoknak a „helyből kinőtt’’ tsz-vezető- típusoknak — nem annyira az idős, inkább a középgenerációhoz tartoznak —, akik emberfeletti szívóssággal, törhetetlen akarattal vetik bele magukat az új ismeretek megszerzésébe, akik értik és érteni kívánják, milyen lehetőségei vannak — lehetnek! — a szövetkezeti nagyüzemnek az átszervezés utáni második évtizedben, akik világpiaci méretekben tudnak gondolkodni, s akiknek mindezekért belátható időn belül nem kell tartani a leváltástól. Ezek az elnökök nem nosztalgiával gondolnak vissza a kezdeti évek könnyen megszerzett, valóságos — vagy látszatsikereire, de a mai, s főleg a holnapi gyarapodás új útjait kutatják. NEM AZÉRT, hogy ezzel saját nagy- szerűségüket példázzák. Hanem, mert így kívánja tőlük a tagság. Az a tagság — és erre nyomatékkai utalnánk —, amely sem szemléletében, sem összetételében nem ugyanaz, mint volt tíz évvel ezelőtt. Mert akik alatt inog a taMj, alapvetően ezt a tényt hagyják figyelmen kívül. Erőteljes generációváltásnak vagyunk tanúi, részesei; nem ritka az olyan tsz, amelynek dolgozó taglétszáma tíz év alatt több mint felerészben kicserélődött, s így az életkorban és szemléletben is megifjodott tagságnak mások az „elvárásai”, a vezetést illetően is, mint akár az öt év előttinek. A bizalom, vagy a bizalmatlanság mögött ma már ez a tartalmi változás munkál. H. D. Az ifjúságról — az ifjúságért Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács megkezdte a kormány által jóváhagyott első félévi munkatervének megvalósítását — közölte az MTI munkatársával Nádor György, a tanács titkára. — Az év első felében több fontos, a párt ifjúságpolitikai határozatában megjelölt kérdéssel foglalkozunk, s ezekkel kapcsolatban később előterjesztést Kimaradt egy láncszem. Január 9-én a Petőfi Népében bekeretezett BIK- hirdetés jelent meg. Olcsó falicsempét kínáltak, — darabonként 1,50-ért — a kecskeméti 121-es, a Kiskunfélegyházi 222-es, a kiskunhalasi 421-es, és a bajai 322-es ’vasboltban. Nagyon megörültem ennek, mert éppen falicsempét akartam venni. Meglepetésemre azonban a bajai vasboltban nem tudtak kedvezményes lehetőségről. Ezek után dolgavégezetlenül utaztam haza. Miért nem. értesíti üzleteit a BIK, ha ilyen akciót hirdet? Simon János N emesnádudvar, Rákóczi út 17. Előjegyezték Január 12-én közöltük Sajti Sándorné kecskeméti olvasónk arról szóló panaszát, hogy a kecskeméti bútorboltban igényét nem veszik előjegyzésbe, noha már hónapok óta keresi a .Lehel” gyermekszoba-bú- tort. Gergely Miklós, a BIK igazgatója olvasónk panaszét kivizsgálta. Mint közli a . GelieV’-aar ni túrából 1 negyedévenként 16-ot kapnak, ez lényegesen kevesebb az igényelt mennyiségnél. Sajti Sándorné igényét előjegyezték és legkésőbb augusztus-szeptemberben megkapja az igényelt bútort. (Köszönettel vettük Gergely Miklós igazgató intézkedését. Olvasónk problémáját továbbra is figyelemmel kísértükJ Mikor lesz gázvezeték? Kecskeméten, a Rendőrfaluban lakom. Hagyományos módon, szénnel fűtünk, mint a környékünkön a legtöbb család. Szeretnénk azonban tudni, mikor vezetik erre a gázt. Ha a közeljövőben kerülne erre sor, nem vásárolnánk olajkályhákat. Kellemetlenül érintene bennünket, ha a fűtés e legkorszerűbb módja az olajkályha beszerzése után érkezne el hozzánk. • Nagy Istvánná Kecskemét Bokányi Antal u. 41. (Olvasónk kérdésével a Kecskeméti Városi Tanács V. B. tervosztálya vezetőjét, Gyulai Tibort kerestük meg. Megtudtuk, hogy a gázhálózatot főleg a magas beépítésű új városnegyedekbe vezetik tovább. A Rendörfalu gázfűtéssel való ellátása a negyedik ötéves tervben nem szerepel. készítünk a kormány részére. Az előttünk álló feladatok megoldására tárcaközi munkabizottságokat hoztunk létre. Eddig a fiatalok üdültetésével, utazásuk és turizmusuk helyzetével, a diákifjúság sportolásával, testnevelésével, a j pályakezdő fiatalok életkö- j rülményeivel, az ifjúság j kulturális ellátottságának | helyzetével foglalkozó bizottságok kezdték meg működésüket. Külön munkacsoportot szerveztünk, amely az ifjúság érdekvédelmét szolgáló, 1967-ben hozott 1016-os kormányhatározat eddigi végrehajtásának ellenőrzésére kapott megbízást. Elsősorban a munkás- és parasztifjúság körében kísérik figyelemmel a dokuJmentum gyakorlatba történő átültetését. A vizsgáló- jdás tapasztalatait az ifjú- j sági törvény végrehajtási j jogszabályainak kidolgozásánál is hasznosítani kívánjuk. Ehhez kapcsolódva szeretném megemlíteni, hogy élénk figyelemmel kísérjük az ifjúsági törvény tervezetének társadalmi vitáját is, amely befejezéséhez közeledik. A vitafórumok résztvevői az alapkoncepcióval egyetértenek. Emellett azonban már eddig több száz érdemi észrevétel, konkrét javaslat hangzott el szövegmódosításra, sőt szerkezeti változtatásokra is. A végleges szövegezésnél a törvényalkotók ezekre is tekintettel lesznek. A balesetek megelőzésére Magyarországon évente 30—40 halálos baleset történik a háztartási gépek helytelen vagy gondatlan kezelése miatt. Bár ez a szám 10 év óta — mialatt 15—20-szorosára nőtt hazánkban a háztartási gépek száma — változatlan, mégis fontos feladat az elektromos készülékek biztonságosságának fokozása. Mint Ócskái Imre, a Magyar Szabványügyi Hivatal osztályvezetője, az MTI munkatársának elmondta, ma már valamennyi készülékre van élet- és vagyonbiztosítási követelményeket előíró szabvány. Ez a szabvány — amelyet az érdekeltek: szakértők, foevasz- tók. a gyártók és a Szabványügyi Hivatal képvisi lői közösen készítenek - kötelező és érvényes a mi csak tervezett vagy a . ki zeljövőben készülő termi kekre is. Az új terméket - j akár hazai, akár import • ja Magyar Elektrotechnik Ellenőrző Intézet vizsgál, meg, a már meglevő szí bályok alapján. A szabványokat rendszi résén, de legalább ötévei ként felülvizsgálják és ko szerűsítik. Jelenleg a vili: mossági cikkeknek körű belül 50 termékcsoportj; j ban módosul, illetve készi (új biztonsági és termál szabvány. Üj szabványt ka i a sztereorádió és a porsz 'vó, az izzólámpáét pedi I továbbfejlesztik
