Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-28 / 23. szám
Pillantás a háttérbe Á holdkocsi irányítása A szenzációról, a világ első holdkocsijáról, amely kifogástalanul dolgozik a bolygón, sokat hallhattunk az utóbbi időben. Az APN hírügynökségtől olyan beszámolót kértünk, amely a látványosság irányítóiról szól, akik az események hátterében végzik munkájukat. * A holdkocsit földi irányítóközpontból vezérlik. Ez a feladat nem köny- nyű, hiszen a Lunohod nem autópályán, de még csak nem is földúton, hanem teljesen ismeretlen és járhatatlan terepen közlekedik. Következésképpen az irányítórendszernek rendkívül pontosnak és rugalmasnak kell lennie. Figyelnie kell a terepet, idejében kell manőverezni, meg kell kerülni az útközben felbukkanó akadályokat — a hatalmas krátereket, repedéseket, kőgátakat és sziklákat. A földön mozgó terepjáró vezetője nemcsak a terepet látja jól, hanem azt is érzi egész idő alatt, hogy a gép hogyan küzdi le az akadályokat, pillanatokon br/ül reagálni tud a gép „viselkedésének” bármilyen változására. Hogyan történik mindez akkor, ha a jármű a vezetőtől 380 ezer kilométerre van? A fő nehézség az időkülönbségben van; a gép mozgási adatai, a Hold terepének sajátosságai, a Földről érkező parancsok „késéssel” jönnek a rendeltetési helyre. Ezt a rádióhullámok késlekedése okozza, ami 380 ezer kilométeres távolságon körülbelül 1,3 másodperces különbséget tesz ki. A terep képe tehát 1,31 másodperces késéssel ér- i kez'k a vezetőkhöz, a holdkocsi mozgását irányító parancs szintén 1.3 másodperccel később érkezik meg rendeltetési helyére, mint ahogy azt a vezető megadta. (Ehhez a késéshez még hozzá kell számítani a parancs betáplálását a földi készülékbe, ami szintén 1,3 másodpercet jelent.) Az irányítási ciklusban ezek a késések további Időveszteséggel összegevednek; idő kell a terep tanulmányozására, a vezető reagálására. Adat érkezik például a Földre arról, hogy a holdkocsi éppen egy kőakadályon mászik át, ám ekkorra már esetleg mögötte is van a kőakadály. Bonyolítja a holdkocsi irányítását az is, hogy a terepadatok a televíziós ábrázolás síkjában érkeznek a vezetőhöz. Ennek az ábrázolásnak az alapján elemzi a vezető a terepet, amelyen a holdkocsi halad, állapítja meg az akadályok méreteit és a távolságot, választja ki a mozgás biztonságos irányát. A Hold felületét a Nap rendkívül erősen világítja meg. A sugarakat ugyanis nem nyeli el az atmoszféra, mint a Föld esetében, mivel a Holdnak nincs atmoszférája. Ez szintén ahhoz vezet, hogy a felület megvilágíA hoidkocsi földi irányító központja. tása nem fény és árnyékképben jelenik meg, ami szintén bonyolítja a helyzetet. A Földön haladó terepjáró vezetéséhez egy ember is elegendő, de a holdkocsit egész személyzet irányítja. Ez a személyzet a holdkocsi mozgását irányító vezetőből, az alkatrészek működését figyelő fedélzeti mérnökből, a navigációs kérdéseket megoldó navigátorból és rádiósokból áll. A személyzet minden tagja felelős a maga munkarészlegéért és csakis a Holdról érkező adatok elemzése után dönthet. A tevékenység koordinálása és a legfontosabb döntések meghozatala a parancsnok feladata. A szovjet tudósok és mérnökök a legmodernebb tudományos és műszaki berendezéseket bocsátották rendelkezésükre. Vannak itt korszerű hírközlő berendezések, a televíziós és telemetrikus adatokat vevő készülékek, különleges számítógépek, kényelmes munkahelyek a személyzet és hatalmas képernyő a nézők számára. Az irányító személyzet bonyolult helyzetben arra támaszkodhat, hogy a döntést ott helyben, a holdkocsi makettjén és a holdterepen elemezheti vagy dolgozhatja ki. A még részletesebb terepelemzéshez a hoidkocsi tv-rendszéfe segítségével rendelkezésükre áll a holdfelület panorámája. Borisz Paljakov Q igában, Lettország ** fővárosának klinikáján egy 29 éves fiatal nő került a reanimációs osztály figyelmének középpontjába. A diagnózis súlyos, szinte reménytelen volt: vérmérgezés következtében a beteg mája és veséje felmondta a szolgálatot. A kísérleti sebészeti és fiziológiai laboratórium vezető professzora ritka műtétre szánta el magát: a beteg szervezetéhez ideiglenesen állati vesét kapcsoltak. A „donor” egy sertés volt, mivel a sertések szervezete közel áll az emberéhez biológiai és funkcionális sajátosságait tekintve. A műtétet két sebészcsoport végezte. Az egyik óvatosan eltávolította a sertés veséjét, különleges RITKA M folyadékban alaposan átmosták, majd lehűtötték és mesterséges vérkeringésbe kapcsolták. A másik sebészcsoport hozzákapcsolta a vesét, valamint egy mesterséges vesét, a beteg szervezetéhez. A fiatal nő vére több mint három órán keresztül a mesterséges vesén és az állati vesén keresztül áramlott, ezalatt megszabadult a mérgező anyagoktól, és az eredeti máj és vese ismét működni kezdett. A beteg most lábadozik, hamarosan hazaengedik. A műtét módszerét három évig állatokon dolgozták ki. Az egyik probléma az volt, hogy megtalálják az elkülönített szervek mesterséges vérkeringésének fenntartási módját. A rigai orvosok ma szükség esetén 24 órán keresztül is meg tudnak őrizni ilyen szerveket. A tudósok elképzelhetőnek tartják vese, máj, tüdő, sőt sertésszív időleges átültetését is. A professzor elmondotta, hogy az általa végzett műtétet nem kell egyedülállónak tekinteni, bár igen ritka, de a Szovjetunióban már többször végrehajtottak hasonló operációt, többek között Moszkvában és a lenin- grádi Katonaorvosi Akadémián. A NEGYEDIK ÖTÉVES TERVTÖRVÉNY ELŐÍRJA, HOGY A GÉPIPAR TERÜLETÉN ERŐTELJESEN FEJLESZTENI KELL MINDAZOKNAK A TERMÉKEKNEK AZ ELŐÁLLÍTÁSÁT, AMELYEK AZ EGÉSZ NÉPGAZDASÁG MŰSZAKI SZÍNVONALÁNAK KORSZERŰSÍTÉSÉBEN NAGY JELENTŐSÉGŰEK. EZEK KÖZÉ TARTOZNAK AZ ELEKTRONIKUS SZÁMÍTÓGÉPEK. HAZÁNK JELENLEG — A SZÁMÍTÓGÉPEK FELHASZNÁLÁSÁT VÉVE KIRAGADOTT MÉRCÉNEK — A HASONLÓ FEJLETTSÉGŰ ORSZÁGOK KÖZÖTT SEM DICSEKEDHET. SÜRGETŐVÉ VÁLT A FEJLŐDÉS ÜTEMÉNEK ERŐTELJES FOKOZÁSA, 1975-IG MEGNÉGYSZEREZŐDIK PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE A GÉPPARKUNK. összeállította; Halász Ferend Korunk és a számítógépek Szerep a tervezésben, gyógyászatban, oktatásban A számítógépek alkalmazásának jelentőségéről beszélgettünk dr. Náray Zsolttal, a Számítás- technikai Koordinációs Intézet igazgatójával. — Közismert, hogy korunkat a számítógépek korszakának is szokták nevezni. Mi teszi indokolttá ezt a megjelölést? — Az elmúlt évtizedben tapasztalható igen gyorsiramú tudományosműszaki fejlődés egyik legjellemzőbb vonása a számítástechnikai módszerek mind szélesebb körű elterjedése. A számítástechnika szinte minden újabban elért tudományos eredményben alapvető szerepet játszott. így például az asztronautika közismert eredményei, amelyek alig néhány éve még elképzelhetetlennek látszottak, csak a számológépeknek az űrhajók tervezésében, valamint az űrutazások irányításában való felhasználása révén valósulhattak meg. Ugyancsak döntő szerepet játszottak a számítógépek a kémia, magfizika és biológia újabb eredményeinek elérésében. — A tervtörvény elsősorban a számítógépek népgazdasági jelentőségét emHti. Melyek azok az alkalmazási területek, ahoi a számítógépek felhasználása kihat a népgazdaság egészének a műszaki színvonalára? — A számítástechnikai módszerek alkalmazására elsősorban a műszaki és gazdasági erőforrásaink hatékonyabb kihasználása miatt van szükség. E területek az első pillanatban kevésbé látványosak — ugyanakkor népgazdasági jelentőségük szinte felbecsülhetetlen. Első helyen talán a gazdasági alkalmazásokat kell megemlíteni. A számítógépek és a korszerű szervezésiirányítási módszerek együttes alkalmazásával ugyanis el lehetett érni, hogy a vezetés jóval hatékonyabban végezze munkáját, illetve döntéseit a napi helyzetet és esetleg a várható eseményeket figyelembe véve részletes elemzésre alapozottan hozza meg. — A népgazdasági tervezés szintjén hogyan alkalmazhatók a számítógépek? A IV. ötéves terv kidolgozásához például használtak-e már számítógépeket? — A szocialista gazdaságban a számítógépek alkalmazása rendkívül fontos. A magas szintű tervezésben, magának a tervnek, illetve a tervvariációknak az előkészítésében a számítástechnikai módszerek az elmúlt években hazánkban is egyre nagyobb szerepet kaptak. Nem kisebb jelentőségű azonban e módszerek alkalmazása vállalati szinten. — A vállalatoknál hazánkban is megvan a számítástechnikai módszerek alkalmazásának létjogosultsága? — Nemcsak létjogosultságuk van meg, hanem bizonyos feltételek megvalósítása esetén — máris elkerülhetetlenné vált a számítógépek használata. Nem lehet azonban számítástechnikai módszereket alkalmazni ott. ahol az adatszolgáltatás nem pontos, nem naprakész. Azokon a területeken kedvező elsősorban a korszerű számítógépek bevezetése és alkalmazása, ahol a számítástechnikai módszerek iránt fogékony, ugyanakkor a tervezett alkalmazási területen korszerű szervezési, vezetési módszerek bevezetésére alkalmas kollektíva áll rendelkezésre. Számítógépes termelés- irányítással el lehet érni, hogy egy ipari üzem gyártási folyamata optimális legyen, anélkül, hogy egyrészt anyag- vagy félkész gyártmányok hiánya folytán állásidők adódjanak, másrészt nem kívánatos, nagy készletek halmozódjanak fel. Mód van a kereskedelmi Ijálózat áruellátásának gépi úton való irányítására is, figyelembe véve a mindenkori raktárkészletet, illetve a kereslet alakulását. A számítógép az egyes gyártási folyamatok közvetlen vezérlésében szintén hasznos segítőtársává válik az embernek, amennyiben átveszi például egy összetett technológiai folyamat irányításáé; és „gondoskodik” arról, hogy — szinte emberi beavatkozás nélkül — biztonságosan és optimálisan menjen végbe. Az egyik legtöbbet ígérő terület a vegyikombinátok, illetve a gépsorok optimális vezérlése. A gyártási folyamatok számítógépes vezérlése egyébként a legnehezebb, legtöbb munkát igénylő feladat, mert előbb meg kell alkotni a folyamat matematikai modelljét. — A gazdasági életen kívül hol terjednek el nagyobb mértékben a számítógépek? — A távolabbi lehetőségeket tekintve várható, hogy a számitógép bevonul az oktatásba és az egészségügy területére is. Oktat, majd kikérdezi a tanulót. A számológép segít az orvosnak a betegség gyorsabb és pontosabb megállapításában ftt javaslatot tehet a gyógyíp tás lehetséges módozatai^ ra is, de természeteseit nem helyettesítheti azorP vos tevékenységét. — Hogyan kell felkér szülnünk a számítógép pék nagyobb elterjedőt sére? — A számítástechnika hatékony alkalmazása és| elterjedése nem elsősorp ban eszközök kérdése, hit 6zen a legjob berendezés sek sem segítenek megp felelő szakemberbázis és oktatás nélkül. Vélem ép nyem szerint ez a társat dalom egészének a nagy mértékű felkészülésé^ igényli. Hamarosan eljöij az idő, amikor a középp iskolákban a tanulóknak el kell sajátítaniuk a száp mítástechnikai módszere^ elemeit. Az egyetemeken egyre inkább a számítót gépes módszerek lehetőt ségeinek a figyelembevéP telével célszerű a tanp anyagot oktatni. A számítógépek elten jedése a világon sehol sem — tulajdonképpen még kapitalista körülmép nyék között gém — vezei tett munkanélküliséghez A hagyományos admi« nisztrációs munkaköröké bői a számítógépek haszz, nálata révén felszabaduld munkaerő ugyanis általát ban kellő kiképzés után szükséges a gépek prog« ramozásához. A számítástechnikai módszerek fejlődésének távlatait jól alátámasztp ják azok a külföldön eb terjedt prognózisok, mep lyek szerint a számítási technikai berendezésekei előállító ipar — fontos« ságát és a termelt volup ment tekintve — a közel-1 jövőben az autó- és az olajipar után a harmadik helyre zárkózik fel — fejezte be a beszélgetést dr. Náray Zsolt.
