Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-05 / 3. szám

1971. január 5, Kedd S. oldal •• Ot-öt mondat az új ötéves tervről Országos, megyei elő­irányzatait már ismeri a közvélemény. Természet­szerűen kevesebb szó esett a különböző kulturá­lis, gazdasági ágazatok, egy-egy intézmény várha­tó fejlődéséről. Magunk is érdeklődéssel vártuk, hogy milyen válaszokat kapunk telefonon feltett, a tervek­ről, a helyi elképzelésekről tudakozódó kérdéseinkre. E>R. KOVÁCS GÉZÁNK, MÜVELŐDÉSIHÁZ- IGAZGATö, TISZ AKÉCSKE: — A növekedés örven­detes gondjaival küszkö­dünk. Tizenhat szakkö­rünknek és klubunknak alig-alig tudunk helyet szorítani az új művelődési palotában. Rövidesen köny- nyebbé válik helyzetünk, mert a „hátsó szárnyat” öt új helyiséggel bővítjük. Hála honismereti szakkö­rünk fáradozásainak, gaz­dag helytörténeti anyag gyűlt össze. Jellegzetes pa­rasztházban szeretnénk a régi emlékeket állandó ki­állítás formájában bemu­tatni már a közeli évek- hen. emlékeznek 110 éves fenn­állásukra. Örömmel köz­löm, hogy elkészültek a művelődési központ felújí­tásának a tervei. Bízunk abban, hogy egy-két éven belül megkezdődnek a ki­vitelezési munkák. ZOBOKI LÁSZLONE, A MOZIÜZEMI VÁLLALAT PÁRTTITKÁRA, KECSKEMÉT: A filmszínházak korsze­rűsítése az egész közműve­lődés fontos ügye. A jó munkakapcsolat eredmé­nyeként, a közös érdeke­ket felismerve több helyen a korszerű „mozis” igénye­ket figyelembe véve alakít­ják ki az új művelődési házak nagytermét. Minde­nekelőtt a kiskőrösi, solt- vadkerti, dusnoki, szakmá- ri példákra hivatkozom. Korszerűsítik a bajai köz­ponti filmszínházat is. Minden erőnkkel azon le­szünk, hogy ne csökken­jen tovább a mozik láto­gatottsága; reméljük, hogy e munkánkat jó hazai és külföldi filmtermés is se­gíti. H. N. Egy év alatt nyolcezer lakás Az építőipari szövetkezetek elnökeinek tanácskozása Tanácskozást tartottak hétfőn az Építők Szakszer­vezetének székházában az építőipari szövetkezetek el­nökei. A megbeszélésen Szi­lágyi Lajos, építésügyi és városfejlesztési miniszter- helyettes tartott tájékozta­tót az építőipar negyedik ötéves tervéről, ezen belül 1971. évi feladatairól, majd Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnökhelyettese számolt be az építőipari szövetkezetek tevékenységéről, fejleszté­sük fő irányvonalairól. A miniszterhelyettes töb­bek között elmondotta, hogy a negyedik ötéves terv idő­szakában az építőipar fő feladata legalább 400 ezer lakás felépítése, — 30 szá­zalékkal több, mint a har­madik ötéves tervben — és ezzel az ezer főre jutó lakások számában az euró­pai átlag elérése. Jelentő­sen nő a társasházakban épülő lakások száma, s ez nagy feladatot ró az építő­ipari szövetkezetekre is. A terv jelenleg meglehetősen alacsony színvonalú fenn­tartási tevékenység erőtel­jes növelését irányozza elő, ami ugyancsak nagyobb kö­vetelményeket támaszt az építőipari szövetkezetekkel szemben. Kelenhegyi Emil, az ; OKISZ elnökhelyettese ' egyebek között elmondotta, hogy a szövetkezetek lakás- j építő tevékenysége a har- ; madik ötéves terv idősza- í kának elején kedvezően alakult. 1967-ben már meg­haladta az eredetileg 1970- I re előirányzott szintet is, de 1968-tól az átadott la­kások száma évről évre csökkent. Am a tervidőszak első I két évének kiugró telje- I sítményeí így is biztosítot­ták, hogy a szövetkezeti j építőipar mintegy 38 ezer i lakással járult hozzá a har- I madik ötéves terv lakásépí­tési programjának megva­lósításához. A szövetkezeti építőipar kiemelt feladata, hogy 1975- I ben kétszer több épület- I karbantartási munkát vé- j gezzen. mint 1970-ben. 1971-ről szólva az elnök- helyettes elmondotta, hogy a tervek szerint az építő- I ipari szövetkezetek terme­lése 15 százalékkal, ezen ! belül a lakosság részére I végzett tevékenység 8—10 százalékkal nő. 1971-ben 8000—8500 új otthont építe­nek, s ezek több mint fe­lét többszintes lakóházak­ban. KOLLÁR JÓZSEF VB-TITKÁR BÁCSALMÁS: — 1971. március 15-én avatjuk fel a 10 millió fo­rintért épített és beren­dezett új művelődési há­zunkat. Arra törekszünk, hogy falai között tartal­mas, hasznos kulturális tevékenység alakuljon ki. Nálunk a közművelődés kezd társadalmi üggyé vál­ni. Ezt — többek között — az is jelzi, hogy a helybe­li üzemek mind hozzájá­rulnak az új intézmény fenntartásához. Az általá­nos iskolai zsúfoltság meg­szüntetésére négy új tan­terem építését tervezzük. GERGELY JÖZSEFNE NÉPMŰVELÉSI FELÜGYELŐ, BAJA: — Azt szeretnénk, hogy 1975-ben is a Liszt Ferenc Kórus legyen a megye leg­jobb énekkara. Nagy fi­gyelemmel készülünk már­ciusi ünnepségeikre. Bitkor Gépkocsiszerviz épül Baján A t-V. ^ . ■"< . ,.. v < Az címűit hetekben folyamatosan hírt adtunk a javító-szolgáltató há­lózat bővüléséről. A kiemelt ipari szolgáltatások közé tartozik a gépkocsija­vítás is, s így az állomások számának gyarapítása súlyponti feladat. A képen a készülő bajai autószerviz mutatkozik be. Az épü létén a munkások a belső vakolásokat, szereléseket végzik. A beruházó és a kivitelező egy és ugyanaz: a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz. A kisipari termelőszövetkezet több mint kilencmillió forintból építi fel és rendezi be a létesítményt. Az idén májusban már teljes kapacitással működ­het a szerviz. (Pásztor Zoltán felvétele.) mezőgazdaságban dolgozó család él. Közülük 250 mil­lió még csak faekét, vagy legfeljebb vaskapát hasz­nál. Traktoros eke nincs több, mint legfeljebb 6 mil­lió. Aki egyszer látott in­diai vagy fekete-afrikai fal­vakat, az soha nem felejti el a látványt: Afrikában rövid nyelű kis kapákkal, vagy sok helyütt egyszerű rövid nyelű, hosszúpengéjű késsél kapirgálnak a föl­dön, azaz szántanak, arat­nak, mindent azzal csinál­nak. Indiában pedig jófor­mán mindenütt úgy dolgoz­nak, hogy a parasztember reggel vállára dobja eké­jét — fából van, nem ne­héz — kiballag ökre, biva­lya nyomában a földre, s azzal a könnyű kis ekével túrja fel a talajt. A világ termőföldjeinek óriási több­ségét soha nem forgatták mélyebbre a legfelsőbb né­hány centiméternél. A ter­méseredmények megdöb­bentően alacsonyak, az ön­tözésben az emberiség mág sehol nem tart. 160 millió hejttárt öntöz az egész em­beriség — ezt legalább négyszeresére lehetne nö­velni. Az istállótrágyát a világ legtöbb országában tüzelőnek használják, el­égetik, soha nem jut a földbe. Mennyi tápérték ég el, milyen hatalmas jelen­tősége lenne csupán annak, ha a trágya a földbe kerül­ne. A learatott, betakarított termés ezért oly kevés — de a földeken s a raktárak­ban a rágcsálók még azt is megtizedelik, ami megter­mett. A legtöbb esetben nem arról van sró, hogy nagy beruházásokkal kelle­ne a kialakult helyzeten változtatni. Sokszor az adott primitív lehetőségek­kel is növelni lehetne a niezőgazdasági termelést. Nyugat-Bengálban és Thai- földön végzett vizsgálatok kimutatták hogy a család tagjai közül — mezőgazda­ságiján foglalkoztatott csa­ládokról van szó — csak minden harmadik ember vesz részt a tényleges mun­kában. s a földeken eltöl­tött Idő is igen kévés. A tradicionális módszerek nem kívánnak több mun­kát. az emberek hozzászok­tak ahhoz, hogy földjük csak ennyit és ennyit te­rem, s nem tudnak ebből a bűvös körből kitörni. Ennek részben a társa­dalom merevsége, a kiala­kult szokások az okai, rész­ben pedig — s nem utolsó­sorban — a földviszonyok. Ázsia jellegzetes tulajdon- formája a földbérlet. A pa­rasztok igen nagy százalé­ka, egyes területeken több mint fele olyan földön dol­gozik, amely nem az övé, amelyet egy távollevő föld- birtokostól bérel. Többnyi­re igen bizonytalan, évről évre változtatott feltételek mellett. Soha nem tudja, mikor adják el a földet, amin dolgozik, s mikor te­szik ki onnét. A termelés biztonsága a legfontosabb előfeltétele annak, hogy va­laki többet igyekezzen ter­melni, mint amennyi ép­pen csak ahhoz szükséges, hogy éhen ne haljon. Ha ehhez hozzávesszük a feu­dális birtokokat —. *kkar kiderül, hogy a bér kft és a nagybirtok alyati »'?í(W jrs a moeSgazdasági tiifmä?,:: növelésének, aminek leküz­dése nélkül nem lehet elő­re haladni. Földreform, modem ter­melőeszközök, műtrágya, szerves trágya, öntözés — ez az igazi orvosság, erre van szüksége az emberiség­nek. És születésszabályozásra nem? De igen. a születéssza­bályozásnak igen nagy je­lentősége van. Hiszen a gazdasági és politikai re­formok nem következnek be egyik évről a másikra. S ha a parasztcsaládok kor­látozzák a születéseket, ak­kor megszűnik a földbirtok felaprózódása —, hogy csak erről az egy vonatkozásról beszéljünk. (Egyelőre ez ro­hamosan nő — s a függet­lenség még elő is segítette, mert sok országban az ad­digi hagyománytól eltérően most már — demokratikus módon — a leánygyermek is örökölhet, ami további elaprózódáshoz vezet.) Csakhogy «z rendkívül bonyolult d«log. Két-há- r«m évtlz*dd*l •«•lőtt Ben- hogy a te- kpÍMt'i lélskftííma ne o&ök- kénjen katasztrofálisan, rengeteg gyermeknek kel­lett születnie, mert sokan, HAzai AZONNAL KIJAVÍTJÁK Komlón kísérletiképpen „tanácstagi alapokat” léte­sítettek egy évvel ezelőtt, azaz a fejlesztési tervben bizonyos összegeket bizto­sítottak a tanácstagi körze­teknek előre nem tervezett kiadásokra. A „tanácstagi alapokat” körzetenként egy- egy háromtagú bizottság kezeli. Ök döntenek a la­kók és tanácstagok javas­lata, véleménye alapján, valamint a Hazafias Nép­front egyetértésével a pénz felhasználásáról. Komlón az utóbbi két évtized alatt egy- milliárd forintot is jóval meghaladó összeget emész­tett fel a városépítés. A szembetűnő változás ellené­re itt is vannak gondok, váratlanul jelentkező prob­lémák, mint például a hé­zagos közvilágítás,, az utak, járdák rongálódása, stb. Az új módszer jelentősége ép­pen az, hogy amennyiben indokolt és sürgős munka adódik, a rendelkezésre álló összegből nyomban elvégez­tetik a szükséges javítást. 100 TEKERCS A MŰLTRÓL Hasznos szenvedélynek hódol Pécsett Németh Já­nos, a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat osztályvezető­je. Az elmúlt tíz év alatt mintegy száz tekercs fil­met készített a rekonstruk­ció miatt pusztulásra ítélt ódon házakról, majd a he­lyükre emelt modern épüle­tekről. Háromezernél több kép őrzi már a mecsekaljai város múltját, a városépí­tés eddigi történetének leg­mozgalmasabb szakaszát, eseményeit. Németh Jánost jó előre értesítik a város- rendezők, tervezők, mikor hol szanálnak, így szinte hiánytalan a pusztuló-meg- újuló negyedekről készített várostörténeti képsor. A fel­vételekkel egyidejűleg fel­jegyzéseket is készít a hely­színen, utcanevekről, ház- számokról stb. Németh Já­nos tervezi, hogy feldolgo­zás, rendszerezés után kiál­lítást állít össze „beszédes” képekből. ISKOLÁZÁSI SEGÉLY, PÓTSZABADSÁG A siófoki Kőolajvezeték Vállalat több mint ezer nőt foglalkoztat különböző haltak meg. De másutt is: a paraszti önfenntartás — értve ezen a gazdasági ön- fenntartást — azt kívánta meg, hogy minél több gye­rek, minél több munkáskéz legyen. A vallási előírások, a hagyományok ezt a rend­szert támogatták, segítették érvényben tartani, s nem véletlen, hogy a vallás bűn­nek tekintette azt, ha vala­ki korlátozza a gyermekál­dást. Ez volt a társadalom érdeke is. Ma megváltozott a társadalomérdek — de a hagyományok nem. Vagy legalább is sokkal lassab­ban. a születésszabályozás bonyolult dolog. De a mai születésszabályozási mód­szerek igen körülményesek, általában a városokban használatosak csak, ott, ahol azokra sokkal kevésbé lenne szükség. Hasznos, fontos dolog a születésszabályozás. De miután az emberiségnek nem az a fő problémája, hogy sokan vagyunk, ha­nem 8,2, hogy nagyon kicsi a2 a kenyér, amit megter­melünk — nem ez hozza a megoldást. Kalmár György TÁRlat munkakörökben. Éppen ezért a vállalat vezetősége a szakszervezeti bizottság­gal egyetértésben — a meg-, jelent kormányhatározat szellemében — több olyan intézkedést hozott, amely növeli a nődolgozók erköl­csi és anyagi megbecsülé­sét, s jelentős mértékben könnyíti helyzetüket A segélyezéseknél és egyéb szociális juttatások­nál maximálisan figyelem­be veszik a gyermeküket egyedül nevelő nők szociá­lis körülményeit Részükre minden év szeptemberében ötszáz forint iskolázási se­gélyt folyósítanak és ezt az egyetemi továbbtanulás ese­tén is fizetik. A többgyer­mekes anyák a vállalati üdülőbe ingyenes beutaló­kat kapnak és pótszabad­ságban részesülnek. Egy gyermek után évi három, két gyermek után évi őt, három gyermek után pe­dig évi hét nap fizetett pót- szabadság jár. KRIMITŐL A SCI-FI-IG Az új esztendő első hó­napjában 12 új játékfilmet tűznek a mozik műsorára. Január első hetében mutat­ják be a Gyilkos a házban van című bűnügyi filmet. A hónap utolsó hetén kerül a mozik műsorára Makik Károly új alkotása, a Sze­relem című játékfilm. A forgatókönyvet Déry Tibor írta, Két asszony és Szere­lem című korábbi novellái­ból. Az élet dolgai című fran­cia színes filmet január el­ső hetében,' az Emberöléssel vádolva című szovjet alko­tást január 14-től játsszák a mozik. A Közjáték című angol alkotásban két volt egyetemi évfolyamtárs me­rőben ellentétes életútja ta­lálkozik. Abe Kóbó nálunk is megjelent kitűnő regé­nyének adaptációja A Ho­mok asszonya című japán film. Humorosan feldolgo­zott, tudományos-fantasz­tikus film az Uraim, meg­öltem Einsteint című szí­nes, szélesvásznú csehszlo­vák alkotás. Mai témájú ju­goszláv film: Az elhagyott házban. Richard Fleischer színes amerikai filmje, A bostoni fojtogató valóban megtörtént eseményen, az 1962—64 közötti bostoni gyilkosságsorozaton alap­szik, amelynek 13 nő esett áldozatául. A főszereolők között találjuk Tony Cur- tist, Henry Fondát és George Kennedy! MAR A SIRÁLYOKNAK IS HIDEG A zord időjárás a fehér­tói rezervátum vendégei közül elriasztotta még az északi országokból érkezett sirályokat is. Már csak Szegednél, a Tisza felett lehet látni kisebb danka- és vihar-sirály csapatokat, amelyek a folyó befagyá­sáig ^ találnak maguknak táplálékot. A fehértói ter­mészetvédelmi területen so­káig időzött sár járó mada­rak, mint a bíbicek, a nagy pólingok és a cankók a se­kély vizek befagyása után délebbre, melegebb tájakra vonultak. A mélyvízi ma­darak bizonyultak a leg­kitartóbbaknak: a tőkés ré­cék és rokonaik, a kerce- és a barát récék. Egyes récefajok hazánkban 1» át tudnak telelni. Szegeden nagy számban jelentek meg a fenyőrigók, ellepve a terek és utcák fáit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom