Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-26 / 21. szám
*. «Mst 1971. január 26, fceflé Megváltozott a mezőgazdasági szakoktatás rendszere Az elmúlt években ősztől- tavaszig átlagosan 50 mezőgazdasági szak- illetve betanított munkásokat képző tanfolyamot szerveztek a megyében. 1971 januárjáig azonban mindösz- sze tizenöt indult. Varga Gyulát, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának oktatási és propaganda előadóját kérdeztük meg, mi az oka ennek a csökkenésnek. — Köztudomású, hogy az Kecskeméti anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Virágh Zoltán (anyja: Kállai Erzsébet), Cser- nalt Zoltán (Smko Ilona), Fazekas Elek (Cseh Judit), Dakó Csaba (Gazdik Julianna) Kulcsár Sándor (Vörös Margit), Kolozsi-Rechtorisz József (Ko- lin Agnes), Szentirmai Réka , (úr. Botschner Mária), Tóth István (Medveczki Rózsa), ; Bandzsal József (Hatvani Margit), Amrein Márton (Elefánt! Etelka), Faragó Sándor (Prik- kel Sara), Veres Irén (Szelecz- ki Irén), Tóth János (Farkas Mária), Lakatos Csilla (Subicz Irén), Csiltai Zsolt (Filo Magdolna), Bartus László (Barna Borbála), Rimóczi János (Koncz Sára), Nyúl Agnes (Rácz Mária), Bene Erzsébet, Bene Gizella (Szabó Erzsébet) ikerszü- lés, Nagy Zoltán (Kéri Julianna), Rozsnyai Éva (Fehér Rozália), Kovács Zsolt (Farkas Judit), Sánta Tímea (Nemes Margit), Nagy Roland (Sutus Katalin), Kovács Balázs (Hatos Julianna), Sutus Lajos (Nagy Lídia). Kovács Ildikó (Fodor Anna). Kara Árpád (Boros Julianna). Kovácsovics Sándor (Mátéfi Agnes), Szabó Éva (Szabó Éva), Pál Klára (Bokor Etelka), Kovács Andrea (Király Márta), Pólyák Zoltán (Kőrös Irén), Varga Zsuzsanna (Szabó Erzsébet), Mészáros Antal (Kucsera Terézia). Kiss Andrea (Pólyák Mária). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Rozsa Mihály — Dobos Margit, Kosa István — Vigh Ida, Lé- deczi József — Huszárik Mária, Gál Mihály — Bakó Éva. MEGHALTAK: Vezsenyi István (96 éves). Dinnyés Sándor- né Tóth Magdolna (82 éves), Németh Károlyné Sánta Margit (27 éves). Csertő Károly (86 éves), Kovács Jánosné Szepesi Julianna (84 éves), Fekete Béla (73 éves) Vér Ferenc (70 éves), Kökény József (73 éves), Farkas Imréne Csorba Etelka (B’ éves), Oláh János (61 éves), Csernák János (43 éves), Szűcs Julianna (70 éves), Nagy Lászlómé Facskó Jolán (61 éves). Szlovák Ignác (79 éves). Ben- esik István (-18 éves). Zöldi József (72 éves) Horváth Mihaly- né Mészáros Borbála (78 éves), dr. Bölcskei Tibor József (62 éves), Sarkadi-Juhász László (64 éves), Csapó Lajos (86 éves), Tollas János (56 éves). Óriás darupálya Különleges megrendelésnek tesz eleget 50 millió forint értékben a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyáregysége. A jugoszláviai Smederejevóban épülő acélkombiríát hideghengerművéhez gyártják a darupálya acélszerkezetét. A megkívánt nagy teherbírás — 00—80 tonna — miatt speciálisak a minőségi előírások. ízelítőül néhány a követelmények közül: három összehegesztett elem 27 méteres hosszán a megengedett eltérés 10 milliméter (egy-egy elem hossza 9 méter, súlya 4,5 tonna). Az 502 elemből álló óriás darupálya egy részét már tavaly elkészítették, az idei évre pedig 387 elemet indítanak útnak Jugoszláviába. Fotósunk a nagycsarnokban folyó összeszerelést örökítette meg. (Pásztor Zoltán felvétele) V. Kokljuskin: II nélkülözhetetlen egy fő Papír jött fent- ről: az osztály létszámát csökkenteni kell egy fővel. A főnök osztályértekezletet hívott össze. Hogy így, meg úgy, tetszik, nem tetszik, végre kell hajtani. Mindenki lehor- gasztotta a fejét, elkomorodtak. Csak Paramonov, a ce- ruzahegyező szólalt meg: — Ha kell, hát kell! — Búcsúpillantását végighordozta a jelenlevőkön. — Miért pont Pa- ramonovot'! — pattant fel Paramonov- né hűséges élete- párja védelmében. Mindenki csak fél órát szokott késni, ő meg ... — Nos — örült meg a főnök —, tehát döntöttünk? — Döntöttünk! — visszhangozta az osztály. — Puziro- vát! Ebben a pillanatban lépett be Puzi- rova. — Idenézzetek! — mutatta fel degeszre tömött szatyrát. — Cseresznyét vettem. Mindenkinek egy-egy kilót. Megszégyenülten hallgatott mindenki. — Nos — szólt a főnök —, döntsünk? lományban van, mi meg... — Hát aztán? — — replikázott Szása, a főtechnikus — Úgyse csinál semmit! — Ugyan te mit csinálsz? — kérdezte tőle Mása néni, a takarítónő. — Tényleg — kérdezték a többiek is — te mit csinálsz? — Én? — válaszolt sértett büszkeséggel Szása: — Én a faliújságot szerkesztem. — Ugyan, hagyják abba! — recs- csentett rájuk a főnök — Terjesszeh°Syan nek elő egy jobb Tálán jelöltet. — Lám, Puzirova Balabajevet?^ Mi? — Javaslom Dolmegint nincs a — Nem jól jön ki kin elvtársat! — valahogy — szólalt szólt Borkin. meg Zó ja Vasziljev- — Engem nem le- na mérnöknő félre- het — tiltakozott téve horgolását. — Dolkin. — Nekem A dolgozó betegál- szép írásom van, munkahelyén, pedig már fél tizenegy! — Igaza van! — mordult fel helyeslőén az osztály. — — Ez igaz — helyeselt a főnök —, tényleg szépen ír.-r- Akkor Kur- hadzét — mondta Borkin. — Kurhadzét nem lehet — mondta elpirulva Tjurepova elvtársnő —, ő a szakszervezeti bizottság tagja. És ha már valakit raciz- ni kell, legyen az Dubov. — Szóba sem jöhet! — legyintett a főnök. — Ö szervezi a reprezentatív vacsorákat. Az osztály gondolkodásba merült. — Nos, ki van még? — kérdezte a főnök. — ön! — válaszolt Borkin. — No-no! — így a főnök. — Ki fogja akkor a prémiumaikat kiutalni?! És oda, ahonnét jött a papír, jelentették, hogy nincs lehetőség a létszám egy fővel való csökkentésére. Fordította: Sávolt Béla elmúlt évben jelent meg az új szakmunkástörvény. Ennek nyomán született egy MÉM-rendelet, amely új alapokra helyezte a mezőgazdasági szakoktatást is. Megváltozott a tanfolya- | j mok indításának mecha- j nizmusa. Régebben a járási j szakigazgatási szervek I munkatársai mérték fel az igényeket a termelőszövet- | kezetekben, jelentették a megyei mezőgazdasági osztálynak. Onnan került át a j jánoshalmi és a kecskemé- j ti szakiskolához, ahol kije- ; lölték a tanfolyamok he- | Ivét, időpontját, megszer- I vezték a lebonyolítást. Az oktatási költségeket teljes egészében az állami szervek viselték. Önköltséges lett Az új rendelet értelmében a tanfolyamokat a termelő gazdaságoknak kell megszervezni és ők viselik a költségeket is. Csupán a szakiskolák szerepe maradt a régi. Gyakorlatilag tehát ezen a területen is önállóvá váltak a termelőszövetkezetek. Állami támogatást ez elsőrendű népgazdasági, illetve a kiemelt megyei feladatok végrehajtása érdekében szükséges szakágakban történő oktatáshoz adnak. Ilyenek a növényvédelemmel. öntözéssel Kapcsolatos területek, illetve megyénkben az állattenyésztés fejlesztése. Hiányzik a szervező erő Az állami gazdaságoknál nincs és továbbra sem lesz probléma, mert ott már bevált a saját tanfolyamok szervezése. A termelőszövetkezeteknél viszont, ahol általában nincsen még személyi ügyekkel foglalkozó ember, aki nyilvántartaná a jelenlegi szakember-ellátottság és a terveknek megfelelően szükséges igényt — előbb-utóbb nehézségek jelentkezhetnek. Egy-egy tanfolyam elindításának feltétele a 30-as létszám. Ez eddig is több tsz dolgozóiból került ki. Kellene tehát az összefogás, ugyanakkor azonban a járási szakigazgatási munkatárs kiesésével hiányzik ez a szervező erő. Tsz-szövelségek feladata — A megyei mezőgazda- sági osztály számolva a várhatóan bekövetkező zökkenőkkel, összehívta a termelőszövetkezeti területi szövetségek vezetőit. Mint érdekvédelmi szervezeteknek egyelőre nekik kellene felmérni a szakoktatással kapcsolatos igényt. Jog szerint ugyan nem feladatuk, de tagszövetkezeteiknek nagy segítséget nyújtanának. A legésszerűbb megoldás persze az lenne, ha minden — szakmai oktatással kapcsolatos — munkát az illetékes iskolák végezhetnének, az Igények felmérésétől a bizonyítványok kiadásáig. A közeljövőben erre nincs kilátás, hiszen még a kötelező óraszám leadásához is kevés a pedagógus. Marad tehát a tsz-szö- vetségek bevonása. Helyes volna, ha a termelő gazdaságok minél előbb foglalkoznának a szakoktatással és igényeikkel a területi szövetségekhez fordulva — a jövel szakemberszükségletének megfelelően megszerveznék- a tanfolyamokat. A ráfordítások előbb- utóbb mindenképpen megtérülnek. D. É. Önműködő kocsikapcsolás az európai vasutakon Szakértő csoport alakult a MÁV-nál az önműködő kapcsolókészülékek 1979. évi bevezetésének előkészítésére. MTI hírmagyarázója Az írja: Európában 1970-ben minden 20 ezer vasutas közül egy meghalt és 30 megsérült kocsikapcsolás közben. Mivel a kocsirendezők munkája nehéz és veszélyes, egyre nehezebben kapnak a vasutak kocsirendezőket. A probléma megoldására évtizedek óta foglalkoznak az európai országok vasútjai központi vonó- és ütközőkészülékek bevezetésének tervével. Az önműködő készülékek felszerelése igen költséges, körülbelül 20 év alatt térülnek meg. Ennek ellenére elhatározták bevezetését, mert a hagyományos módszer fékezné a gazdasági műszaki fejlődést. Az önműködő kapcsolókészülék alkalmas a fékhez szükséges levegővezeték és a villamosvezetékek kapcsolására is, meggyorsítja a rendezőpályaudvari munkát, csökkenti a kocsifordulóidőt. További előnye, hogy használatával a jelenlegi 2500 tonna helyett 6000 tonnával lehet megterhelni egy-egy szerelvényt. A nemzetközi vasúti szervezetek tervei szerint a nemzetközi forgalomban közlekedő teherkocsikat (Európa 1435 milliméter nyomtávú vonalain) 1979 húsvétján kell — mintegy 2 hét leforgása alatt — önműködő kapcsolókészülékekkel felszerelni. Azért jelöltek ki olyan távoli időpontot, mert az átszerelésre kijelölt kocsikat műszakilag a lehető legjobban elő kell készíteni, hogy a tulajdonképpeni áttéréshez szükséges végszerelés a lehető legkevesebb időt és munkaerőt igényelje. Kihalóban az emberszabású ma jmok A tudományos kísérle- | latot ölnek meg, mire egyet lek, főleg pedig a vakci- j élve el tudnak juttatni a nák készítésére szükséges j laboratóriumba , vagy az álmajmok olyan nagy meny- ! latkertbe, ami annyit je- nyiségben kerülnek keres- j lent, hogy 1500—2700 csimkedelmi forgalomba, hogy számos fajnak a létét kipusztulás fenyegeti. A „ Nemzetközi Természetvé- kozott Kenya vezet> amely pánz pusztul el egy évben. Az exportáló államok delmi Szervezet folyóirata felhívja a figyelmet e veszélyre, amely különösen a csimpánzt és 23 más majomfajt fenyeget. A szervezet legfontosabbnak tartja a csimpánz megmentését, mivel legközelebb ez áll az emberhez. Nem lehet tudni, hány csimpánz él ma a világon, de az Egyesült Államokba szállított kísérleti alanyok száma egyik évről a másikra 300-ról 400-ra emelkedett, S ez csak egy állam! Ehhez hozzá kell még számi- [ tott rhézusmajmainak két- tani azt is, hogy 4—5 ál- i harmada kipusztult. 18 ezer különféle majmot ad el egy évben — de nem lehet tudni, mekkora vadállományból! A pusztulás mérvéhez azt is figyelembe kell venni, hogy a fiatal nőstényállatok rendkívül keresettek. Az ötvenes években, a nagy gyermekbénulás-járvány idején, az Egyesült Államok, 1,5 millió rhé- zus-majmot vásárolt oltóanyaggyártás céljára, viszont az indiai falvak és templomok szentnek tar-
