Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

6. oldal 1971. január 26. kedd Dinamikusan fejlődő nagyközség A tiszakéeskei nagy­községi pártbizottság mun­kájában jelentős helyet foglal el a községfeljesztés. Kicsit a múltba tekintve keresik a jövőt, amelynek csak kortúrjai rajzolódtak fel, az eddig napvilágot lá­tott rendelkezésekben. A nagyközségi ranghoz az anyagi alapok egyálta­lán nem növekedtek, pedig a helyi forrásokat már a múlt esztendőben feltárták. Erre példaként megemlít­hető, hogy a fejlesztési alap bevételi tervét, mint­egy hárommillió-három­százezer forinttal teljesítet­ték. De nemcsak a bevétel túlteljesítése, hanem a pénzeszközök hasznos cél­kitűzésekre való fordítása is jellemzi a községi veze­tés munkáját. A különböző szervektől átvett, beruházásokra for­dítható összeg fölözte a másfél millió forintot. Zöm­mel ebből valósult meg a REMIX községi gyáregysé­ge, amelyben a munkára jelentkező nők első cso­portjai még a tél beállta előtt ekezdték a konden­zátorok gyártását. Az elha- rátozás az elmúlt esztendő tavaszán született, úgy akác virágzás táján. A tanácsi építőbrigád már zöldellő öregszőlőtőkéket vágott ki a fundamentum lerakása­kor és amire a község sző­lőiben befejeződött a szü­ret, a gyárrészleg első eme­letes épülete készen várta a gépeket. A budapesti üzem igazgatói a községi párt- és tanácsvezetéssel együtte­sen találták meg az érde­keltséget az üzem telepíté­sét illetően. A tanácsi épí­tőbrigád a feladattal együtt nőtt, és ez évben már tízmillió forint építési feladatot vállal, köztük el­ső helyen a gyáregység fejlesztésével kapcsolatos munkákat. Ez év végére előreláthatóan 400 leány és fiatalasszony dolgozik majd a gyáregységben. A községi párt-, tömeg­szervezeti székház és könyvtár megépítése, vagy a 8 tantermes iskola alap­jainak lerakása is a KÖFA- brigádot dicséri, amelyre a következő 5 évben 100 OTP-társasház felépítését is rábízták. A fejlesztési alapok felhasználásában je­lentős helyet foglal el a házhelyek és üdülőtelkek kialakítása. Ez évben már — 2 millió forint ráfordí­tással — 169 tiszai üdülő­telek-tulajdonos veheti bir­tokba a csend és nyugalom „völgyében” elterülő homo­kot. Kerekdombbal együtt, az üdülőtelkek száma túlhaladja az ötszázat. A fej­lesztés újabb távlatait nyi­totta meg a megyei tanács vb közelmúltban hozott ha­tározata, amely a termál­víz bőségére alapozva, üdülőhellyé nyilvánitotta, a nagyközség kerekdombi területét is. Jutott a fejlesztésből viz- és villanyvezeték építés­re. A sárhalmi és kisföldi tanyaközpontok villamosí­tása során hatezer méter­nél hosszabb vezetéket épí­tettek. Ehhez a munkához az ott lakó családok 226 ezer forint önkéntes hozzá­járulást fizettek, és társa­dalmi munkát is végeztek. A község büszkesége a KISZ-lakótelep, amelyen most építették meg a víz­vezetéket. Egyébként az el­múlt esztendőben mintegy 8000 méter vezeték épült. A kecskeméti járás leg­szebben parkosított községe címet is elnyerték volna, ha lenne ilyen verseny. Szé­pen díszíti az utak szegé­lyét a kána, a parkokat a rózsa és sok másféle virág özöne. A rózsatövek száma Korszerűbb államigazgatási munka Tapasztalatok a megnövekedett kalocsai járásban Valamivel több, mint fél j Korm. sz. határozat alap­esztendő telt el azóta, hogy ján Dunapatajt, Hajóst, Du­Tanács 17/1970. számú ha­tározata, amely — mint ol­vasóink előtt ismeretes — egyes járásoknak, mint közigazgatási egységeknek a megszüntetéséről intéz­kedett. A határozat me­gyénkben — a többi kö­zött — érintette a kalocsai járást is olyan értelemben, hogy a korábbi 15 helyett 24 községre növekedett a járási tanács felügyelete, irányítása alá tartozó köz­ségek.száma. Ennek a köz- igazgatási változásnak, kor­szerűsítésnek befolyásoló hatása volt a járási tanács munkájára, szerepére. A területi átszervezés óta el­telt fél év rövid idő, még­is elegendő ahhoz, hogy ta- | paszta 1 ato król beszélj ünk, nagyközségi rangra emelte. A közigazgatási terület mó­dosítása során a járás te­rülete 70 ezer hektárról 130 ezer hektárra növekedett, a lakosság lélekszáma pedig a korábbi 37 ezerről több, épp annyi, ahány lakosa j hatályba lépett az Elnöki i navecsét, Hartát és Soltot van a községnek. Tavasz- ' szál az utcák mentén újabb 1200 gömbakácot ültetnek a KISZ-isták. Az egészségügy fejlődését bizonyítja, hogy — sok év munkájának eredménye­ként — ma már a tanyák­ról menetrendszerint közle­kedő mikrobuszok hordják a betegeket a korszerűen felszerelt orvosi rendelő­be. Gondolva a jövőre is, sokoldalú támogatást ad­nak a kultúra intézményei fejlesztésére: országos hírű bábcsoportjuk van, fúvós-, citera-, harmonikaegyüttest alakítottak és láttak el fel­szereléssel. A községnek 4 tanár, 1 orvos és 1 építész ösztöndíjasa tanul az egye- j Nem okozott törést temen. Mindent egybevetve, az ' az°kat összegezzük, elmúlt esztendőben 9 mil­lió forintot fordítottak a községfejlesztésre, ami há­rommillió-háromszázezer forinttal haladta meg a ter­vezettet. Ezzel együtt még­is a legnagyobb erő volt a község kommunistáinak összefogása a lakosság minden rétegével. A tiszakécskeiek tudják, hogy nagyközsé­güket nemcsak szeretni kell, hanem áldozni is érte. így válik egyre szebbé, gazdagabbá a Tisza part­ján fekvő lakóhelyük. Horváth Ignác véleményt mondunk a köz­ségi, államigazgatási mun­káról, feltétlenül meg kell említeni azokat a negatív tényezőket is, amelyek gá­tolják a további egészséges fejlődést. Mindenekelőtt javítani kell a járás terü­letén az államigazgatás do­logi feltételeit. A községi mint 65,5 ezer főre ugrott, tanácsok épületei általában Gépek térképe Ojabb nagy munkába kezd rövidesen a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága. A hónap vé­gére érkeznek vissza a me­zőgazdasági üzemekből azok a kérdőívek, amelyek az erő- és munkagépek kü­lönböző adatait gyűjtik ösz­sze. A KSH összesen 496 géptípus helyzetét vizsgál­ja. A feldolgozás nyomán országos térkép alakul ki az erő- és munkagépekről, amely a negyedik ötéves Beszélgetni jó... Amint a szerkesztőségi szobában leült, s nagy barna kucsmáját forgatta, gyürögette, keze szinte reszketett az idegességtől. — Ügy látszik, egy ember sincs a városban, aki meg tudná mondani, hogy mennyi lesz a nyugdíjam — panaszolta a deresedö hajú bácsi. — Annyit tudok, hogy sohasem érhetem utol magam, hiszen csak 15 éves munkaviszonyom van. Kilenc évet pedig én már nem tudok dolgozni. Azelőtt saját földemet műveltem. — Mit mondtak a vállalatnál? — kérdeztem. — Megkérdezték, hány éves vagyok, mondtam, hogy nemrég múltam 57 éves, aztán a munkaügyi előadó felolvasta a paragrafust. Valami olyasféle volt benne, hogy előbb valamit le kell vonni az évekből, azután kettővel meg kell szorozni, végül megint valamit le­vonni. Ki érti ezt? Megkértem, hogy számítsa ki, a fizetésemnek hány százalékát kapom meg. Erre őszin­tén megmondta, hogy ezt már ő sem tudja kiszámí­tani, Sokfelé kérdezősködtem, még az újságnak is ír­tam, válaszoltak rá, de csak a paragrafust írták le ők is. A fene esne abba a paragrafusba, hát éppen azt nem értem! Nemrég egy ügyvédet is megkérdez­tem, ő meg olyan nagy beszédet vágott ki, hogy inkább úgy tettem, mintha értenék mindent. — Próbáljuk meg a nyugdíj kiszámítását együtt — mondtam végül. — Ne fáradjon vele, úgyse tudunk zöldágra, vergőd­ni. Meg aztán, ha így elmondom ezt az egész törté­netet, s kifújom a mérgemet, nem is bánt annyira a dolog. Feleségemnek van háztáji földje, majd ab.ból pótoljuk a kis nyugdíjat. Csak az dühít, hogy nem értem azt a fránya paragrafust: — tárnál —. terv kezdetén fontos út­baigazítást ad a további beszerzésekről, az alkat­rész-ellátás követelményei­ről. A községi szakigazgatási szervek egységes rendsze­rét — amelynek létreho­zásáról az 1968. július 1-én életbe lépett kormányha­tározat intézkedett —, il­letve annak kialakítását 1970-ben a kalocsai járás­ban is befejezték. Ebben az évben (tavaly) azonban a járást államigazgatási szempontból két jelentős változás is érintette. A leg­fontosabb a már említett területi átszervezés volt, amelynek során a meg­szüntetett dunavecsei já-- rásból Apostagot, Duna- egyházát; -• • Dunatetétlent, Dunavecsét, Hartát, Soltot, Szalkszentmá,rtont. Tasst és Üjsoltot a kalocsai járás­hoz csatolták. A másik vál­tozást az jelentette, hogy a Báes-Kiskun megyei Ta­nács az 1016/1969. (IV. 25.) jók, karbantartásuk meg­felelő. Egy-két' helyen azonban — Bátya, Duna- paj, Dunaszentbenedek, Du- naegyháza — a jelenlegi épületek elavultak, állaguk rossz, felújításuk gazdaság­talan volna. Ilyen nehézsé­gei küzd a járási tanács is. Ezért — a megyei tanács vb. hozzájárulásával még ebben az évben 7,5 millió forintos beruházással — új székház építését kezdjük meg. De az épületeken túl szükséges a tanácsok tech­nikai felszereltségének ja­vítása, például új irodagé­pekkel stb. A tárgyi feltételek bizto­sítása mellett azonban fon­tos a személyi gondok meg­oldása is. Fokozottabb igénnyel jelentkezik ez most, amikor az államigaz­gatási munka zömét — a jövőben pedig egyre töb­bet — a községekben kell elvégezni. Fél év után megállapít- . _ , „ ,, hatjuk azt is, hogy a meg- A műveltség fiOVeleSC A közigazgatási terület­módosítás — fél év tapasz­talatai alapján már el­mondhatjuk — nem okozott törést a községi államigaz­gatási munkában. A la­kosság nem érezte meg, hi­szen ezt megelőzően a ha­tósági jogkörök egy része a községekhez került és az állampolgárok ügyes-bajos dolgaikkal közvetlenül a he­lyi tanácsokhoz fordulhat­tak. Az átszervezés alatt és után a Kalocsai Járási Ta­nács Végrehajtó Bizottsága arra törekedett, hogy a le­hető legrövidebb időn be­lül megismerje az északi terület sajátosságait, fejlő­dési fokát, annak ütemét és gondjait. Ennek érdekében 1970. második felében há­rom községi tanács mun­káját — Harta Solt és Tass — vb-ülésen vizsgálta meg. A tárgyi feltételekről növekedett járás valameny- nyi közigazgatási egysége azonos szintű államigazga­tási, hatósági tevékenysé­get fejt ki, a tárgyi és sze­mélyi feltételek megközelí­tően azonosak. A járás egész területén általában megvan annak a lehetősé­ge, hogy a helyi tanácsok és szerveik korszerűbb és színvonalasabb munkát vé­gezzenek. Amikor általában pozitív Óvatosabbak vagyunk? Kevesebb az „idényjellegű“ baleset Bevallom, azzal a szán-[Ittas állapotban történt [ utat” adjanak. Ha a lakos- dékkal kerestem fel a kecs- í összeesést, majd másfél óra 1 ság — amelynek soraiból keméti mentőállomást, hogy j múltán újabb hasonlót. Ké- | bárki, bármelyik pillanat­— tanulságos figyelmezte­tésül is — arról számolok be; hány ficamot, törést, agyrázkódást stb. okozott a magát jó ideje makacsul tartó tél, a síkos utak, a körültekintés nélküli köz­lekedés ... Elképzelésem azonban egyszerre a visz- szájára fordult, amikor dr. Drevenyák Zoltán állo­másvezető főorvos jelenlé­temben föllapozta a men- tönaplót, s annak adatai jóformán alig vallanak ar­ra, hogy januárt írunk. (Ez az a ritka eset, amikor ter­vei meghiúsulásának az újságíró őszintén örül!) — Ügy tűnik, mintha óvatosabban, elővigyázato­sabban közlekednének a já­rókelők. A baleseti bejegy­zéseket nézegetve, örvende­sőbb már valamivel job- | ban rászorulhat a mentők ban észlelhető a mámoros j segítségére —, figyelme- hangulat: valakit virágvá- i sebb, előzékenyebb az éle- zával fejbecsaptak egy bál- j tét mentő fehér autókkal ban megverték az egyik I szemben, akkor kevesebb vendéget. Ekkora város- lesz majd a szirénajelzés ban három-négy ilyen in- j is, amit némelyek ugyan- cidens igazán nem számot- csak sérelmeznek... tevő. Komolyra fordítva aszót, akadnak azért a mentők­nél téli gondok is. A ta­nyavilágból érkező hívások esetén igen gyakori, hogy a beteg a műúttól távoli ta­nyán található meg, ahová a hóviszonyok miatt a mentőautó olykor képtelen eljutni. Volt már rá példa, hogy a gépkocsi a dűlőút bejáratánál, amíg a páci­enst kihozták, kétszer any- nyi ideig várakozott, mint mint amennyi idő alattaz tesen ritka a kifejezetten állomásról a bejáratig ki­téli baleset. „Rendhagyó’’ volt ezút­tal az év forduló napja, éj­szakája is. Nem mintha nem szórakoztak volna ugyanúgy az emberek. De vagv nagyobb „tréninggel” felvértezve, vagy mérték­letesebben fogyasztottak a szilveszterkor elengedhetet­len nedűkből. Az óév utol­só napján éjfélig beérke­zett. félszáznál több hívás­ból például egy sem volt tipikus, alkoholos előzmé- nyű. .Január 1-én 0 óra 23 perckor jelentették az első, érkezett. Ezért a mentők feltétlenül méltánylást ér­demlő kérése az, hogy ha süi’gős szállításra van szük­ség, a hozzátartozók a le­A beszélgetésen sok ör­vendetes hírről hallottunk. A mentőszolgálat fejlődé­sét bizonyítja, hogy Kecs­keméten napjainkban már 10, Baján pedig 5 gépko­csi teljesít szolgálatot a nappali órákban (éjjel ter­mészetesen csökken ez a létszám), s valamennyi a gyorsabb segítségnyújtás, a menet közbeni irányítást lehetővé tevő URH adó­vevő berendezéssel van fel­szerelve. A múlt évben az ülőbeteg-szállítás céljára niikrobuszt kapott a kecs­keméti állomás. Ezzel 20— 25, kevésbé sürgős orvosi beavatkozást igénylő beteg szállítható egyszerre. S vé­gül még egy jó hír, hogy Figyelembe véve az ál­lamigazgatás eddigi és vár­ható fejlődését, azt kell mondanunk, hogy a kalo­csai járásban a tanácsi ap­parátus általános és szak­mai műveltsége nem kielé­gítő. Éppen ezért a járási tanács végrehajtó bizottsá­ga nagy gondot fordít a szakmai és politikai : isme­retek gyarapítására. E cél­kitűzés nyomán az utóbbi években 88 személy szer­zett középfokú általános és szakágazati államigazgatá­si Ismereteket. Az általá­nos és szakmai képzés mel­lett nagyobb gondot kell fordítani a politikai kép­zettségre is. Ennek a há­rom műveltségi kategóriá­nak együttes „jelenléte” feltétele a jó államigazga­tási munkának is. Sajnos — s ez bizonyára nem csu­pán járási gond —, a ked­vező személyi feltételek megteremtését gátolja az a körülmény, hogy nincs megoldva a szervezett szakmai továbbképzés. Az apparátus továbképzése mellett törekedni kell a magasabb iskolai végzett­ségű dolgozók bevonására, elsősorban jogi és közgaz­dasági szakemberek hiá­nyoznak a községi taná­csoktól. Dr. Szabó István, a Kalocsai Járási Tanács V. B. titkára hetőség szerint gondoskod- i idén Dunavecsén létrehoz­.ianak valamilyen szükség­járműről (szánkó, lovas ko­csi, traktor), amelyen a be­teg a műútig kiszállítható. Természetesen ez csak a nehezen járható, hólepte mellékutakra vonatkozik. Általános követelmény viszont, hogy a mentőgép- kocsinak járművek és gyalogosok egyaránt „zöld zák a megye“ kilencedik mentőállomását. A mentőszolgálatnak to­vábbi fejlődést, korszerű­södést kívánunk, nekik és magunknak pedig azt, hogy minél kevesebb alkalom­mal kelljen rászorulnánk Nemzetiségi esték A Magyarországi Szlová­kok Demokratikus Szövet­sége — a váci járási nép­frontbizottsággal közösen ..Béke—barátság” címmel nemzetiségi esteket rendez. A hagyományos kulturális körutak első állomásai feb­ruár 3. és 7. között: Szód, Vácrátót, Csornád. Ácsa és Csővár. A művelődési ott­honok színpadán a buda- nasti szlovák gimnázium és az egészségügy e fáradha- , diákotthon kultúrcsoportja tatalan dolgozóinak segít- j tart látványos néptánc- ségére! J. T. I bemutatót

Next

/
Oldalképek
Tartalom