Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-26 / 21. szám
6. oldal 1971. január 26. kedd Dinamikusan fejlődő nagyközség A tiszakéeskei nagyközségi pártbizottság munkájában jelentős helyet foglal el a községfeljesztés. Kicsit a múltba tekintve keresik a jövőt, amelynek csak kortúrjai rajzolódtak fel, az eddig napvilágot látott rendelkezésekben. A nagyközségi ranghoz az anyagi alapok egyáltalán nem növekedtek, pedig a helyi forrásokat már a múlt esztendőben feltárták. Erre példaként megemlíthető, hogy a fejlesztési alap bevételi tervét, mintegy hárommillió-háromszázezer forinttal teljesítették. De nemcsak a bevétel túlteljesítése, hanem a pénzeszközök hasznos célkitűzésekre való fordítása is jellemzi a községi vezetés munkáját. A különböző szervektől átvett, beruházásokra fordítható összeg fölözte a másfél millió forintot. Zömmel ebből valósult meg a REMIX községi gyáregysége, amelyben a munkára jelentkező nők első csoportjai még a tél beállta előtt ekezdték a kondenzátorok gyártását. Az elha- rátozás az elmúlt esztendő tavaszán született, úgy akác virágzás táján. A tanácsi építőbrigád már zöldellő öregszőlőtőkéket vágott ki a fundamentum lerakásakor és amire a község szőlőiben befejeződött a szüret, a gyárrészleg első emeletes épülete készen várta a gépeket. A budapesti üzem igazgatói a községi párt- és tanácsvezetéssel együttesen találták meg az érdekeltséget az üzem telepítését illetően. A tanácsi építőbrigád a feladattal együtt nőtt, és ez évben már tízmillió forint építési feladatot vállal, köztük első helyen a gyáregység fejlesztésével kapcsolatos munkákat. Ez év végére előreláthatóan 400 leány és fiatalasszony dolgozik majd a gyáregységben. A községi párt-, tömegszervezeti székház és könyvtár megépítése, vagy a 8 tantermes iskola alapjainak lerakása is a KÖFA- brigádot dicséri, amelyre a következő 5 évben 100 OTP-társasház felépítését is rábízták. A fejlesztési alapok felhasználásában jelentős helyet foglal el a házhelyek és üdülőtelkek kialakítása. Ez évben már — 2 millió forint ráfordítással — 169 tiszai üdülőtelek-tulajdonos veheti birtokba a csend és nyugalom „völgyében” elterülő homokot. Kerekdombbal együtt, az üdülőtelkek száma túlhaladja az ötszázat. A fejlesztés újabb távlatait nyitotta meg a megyei tanács vb közelmúltban hozott határozata, amely a termálvíz bőségére alapozva, üdülőhellyé nyilvánitotta, a nagyközség kerekdombi területét is. Jutott a fejlesztésből viz- és villanyvezeték építésre. A sárhalmi és kisföldi tanyaközpontok villamosítása során hatezer méternél hosszabb vezetéket építettek. Ehhez a munkához az ott lakó családok 226 ezer forint önkéntes hozzájárulást fizettek, és társadalmi munkát is végeztek. A község büszkesége a KISZ-lakótelep, amelyen most építették meg a vízvezetéket. Egyébként az elmúlt esztendőben mintegy 8000 méter vezeték épült. A kecskeméti járás legszebben parkosított községe címet is elnyerték volna, ha lenne ilyen verseny. Szépen díszíti az utak szegélyét a kána, a parkokat a rózsa és sok másféle virág özöne. A rózsatövek száma Korszerűbb államigazgatási munka Tapasztalatok a megnövekedett kalocsai járásban Valamivel több, mint fél j Korm. sz. határozat alapesztendő telt el azóta, hogy ján Dunapatajt, Hajóst, DuTanács 17/1970. számú határozata, amely — mint olvasóink előtt ismeretes — egyes járásoknak, mint közigazgatási egységeknek a megszüntetéséről intézkedett. A határozat megyénkben — a többi között — érintette a kalocsai járást is olyan értelemben, hogy a korábbi 15 helyett 24 községre növekedett a járási tanács felügyelete, irányítása alá tartozó községek.száma. Ennek a köz- igazgatási változásnak, korszerűsítésnek befolyásoló hatása volt a járási tanács munkájára, szerepére. A területi átszervezés óta eltelt fél év rövid idő, mégis elegendő ahhoz, hogy ta- | paszta 1 ato król beszélj ünk, nagyközségi rangra emelte. A közigazgatási terület módosítása során a járás területe 70 ezer hektárról 130 ezer hektárra növekedett, a lakosság lélekszáma pedig a korábbi 37 ezerről több, épp annyi, ahány lakosa j hatályba lépett az Elnöki i navecsét, Hartát és Soltot van a községnek. Tavasz- ' szál az utcák mentén újabb 1200 gömbakácot ültetnek a KISZ-isták. Az egészségügy fejlődését bizonyítja, hogy — sok év munkájának eredményeként — ma már a tanyákról menetrendszerint közlekedő mikrobuszok hordják a betegeket a korszerűen felszerelt orvosi rendelőbe. Gondolva a jövőre is, sokoldalú támogatást adnak a kultúra intézményei fejlesztésére: országos hírű bábcsoportjuk van, fúvós-, citera-, harmonikaegyüttest alakítottak és láttak el felszereléssel. A községnek 4 tanár, 1 orvos és 1 építész ösztöndíjasa tanul az egye- j Nem okozott törést temen. Mindent egybevetve, az ' az°kat összegezzük, elmúlt esztendőben 9 millió forintot fordítottak a községfejlesztésre, ami hárommillió-háromszázezer forinttal haladta meg a tervezettet. Ezzel együtt mégis a legnagyobb erő volt a község kommunistáinak összefogása a lakosság minden rétegével. A tiszakécskeiek tudják, hogy nagyközségüket nemcsak szeretni kell, hanem áldozni is érte. így válik egyre szebbé, gazdagabbá a Tisza partján fekvő lakóhelyük. Horváth Ignác véleményt mondunk a községi, államigazgatási munkáról, feltétlenül meg kell említeni azokat a negatív tényezőket is, amelyek gátolják a további egészséges fejlődést. Mindenekelőtt javítani kell a járás területén az államigazgatás dologi feltételeit. A községi mint 65,5 ezer főre ugrott, tanácsok épületei általában Gépek térképe Ojabb nagy munkába kezd rövidesen a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága. A hónap végére érkeznek vissza a mezőgazdasági üzemekből azok a kérdőívek, amelyek az erő- és munkagépek különböző adatait gyűjtik öszsze. A KSH összesen 496 géptípus helyzetét vizsgálja. A feldolgozás nyomán országos térkép alakul ki az erő- és munkagépekről, amely a negyedik ötéves Beszélgetni jó... Amint a szerkesztőségi szobában leült, s nagy barna kucsmáját forgatta, gyürögette, keze szinte reszketett az idegességtől. — Ügy látszik, egy ember sincs a városban, aki meg tudná mondani, hogy mennyi lesz a nyugdíjam — panaszolta a deresedö hajú bácsi. — Annyit tudok, hogy sohasem érhetem utol magam, hiszen csak 15 éves munkaviszonyom van. Kilenc évet pedig én már nem tudok dolgozni. Azelőtt saját földemet műveltem. — Mit mondtak a vállalatnál? — kérdeztem. — Megkérdezték, hány éves vagyok, mondtam, hogy nemrég múltam 57 éves, aztán a munkaügyi előadó felolvasta a paragrafust. Valami olyasféle volt benne, hogy előbb valamit le kell vonni az évekből, azután kettővel meg kell szorozni, végül megint valamit levonni. Ki érti ezt? Megkértem, hogy számítsa ki, a fizetésemnek hány százalékát kapom meg. Erre őszintén megmondta, hogy ezt már ő sem tudja kiszámítani, Sokfelé kérdezősködtem, még az újságnak is írtam, válaszoltak rá, de csak a paragrafust írták le ők is. A fene esne abba a paragrafusba, hát éppen azt nem értem! Nemrég egy ügyvédet is megkérdeztem, ő meg olyan nagy beszédet vágott ki, hogy inkább úgy tettem, mintha értenék mindent. — Próbáljuk meg a nyugdíj kiszámítását együtt — mondtam végül. — Ne fáradjon vele, úgyse tudunk zöldágra, vergődni. Meg aztán, ha így elmondom ezt az egész történetet, s kifújom a mérgemet, nem is bánt annyira a dolog. Feleségemnek van háztáji földje, majd ab.ból pótoljuk a kis nyugdíjat. Csak az dühít, hogy nem értem azt a fránya paragrafust: — tárnál —. terv kezdetén fontos útbaigazítást ad a további beszerzésekről, az alkatrész-ellátás követelményeiről. A községi szakigazgatási szervek egységes rendszerét — amelynek létrehozásáról az 1968. július 1-én életbe lépett kormányhatározat intézkedett —, illetve annak kialakítását 1970-ben a kalocsai járásban is befejezték. Ebben az évben (tavaly) azonban a járást államigazgatási szempontból két jelentős változás is érintette. A legfontosabb a már említett területi átszervezés volt, amelynek során a megszüntetett dunavecsei já-- rásból Apostagot, Duna- egyházát; -• • Dunatetétlent, Dunavecsét, Hartát, Soltot, Szalkszentmá,rtont. Tasst és Üjsoltot a kalocsai járáshoz csatolták. A másik változást az jelentette, hogy a Báes-Kiskun megyei Tanács az 1016/1969. (IV. 25.) jók, karbantartásuk megfelelő. Egy-két' helyen azonban — Bátya, Duna- paj, Dunaszentbenedek, Du- naegyháza — a jelenlegi épületek elavultak, állaguk rossz, felújításuk gazdaságtalan volna. Ilyen nehézségei küzd a járási tanács is. Ezért — a megyei tanács vb. hozzájárulásával még ebben az évben 7,5 millió forintos beruházással — új székház építését kezdjük meg. De az épületeken túl szükséges a tanácsok technikai felszereltségének javítása, például új irodagépekkel stb. A tárgyi feltételek biztosítása mellett azonban fontos a személyi gondok megoldása is. Fokozottabb igénnyel jelentkezik ez most, amikor az államigazgatási munka zömét — a jövőben pedig egyre többet — a községekben kell elvégezni. Fél év után megállapít- . _ , „ ,, hatjuk azt is, hogy a meg- A műveltség fiOVeleSC A közigazgatási területmódosítás — fél év tapasztalatai alapján már elmondhatjuk — nem okozott törést a községi államigazgatási munkában. A lakosság nem érezte meg, hiszen ezt megelőzően a hatósági jogkörök egy része a községekhez került és az állampolgárok ügyes-bajos dolgaikkal közvetlenül a helyi tanácsokhoz fordulhattak. Az átszervezés alatt és után a Kalocsai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága arra törekedett, hogy a lehető legrövidebb időn belül megismerje az északi terület sajátosságait, fejlődési fokát, annak ütemét és gondjait. Ennek érdekében 1970. második felében három községi tanács munkáját — Harta Solt és Tass — vb-ülésen vizsgálta meg. A tárgyi feltételekről növekedett járás valameny- nyi közigazgatási egysége azonos szintű államigazgatási, hatósági tevékenységet fejt ki, a tárgyi és személyi feltételek megközelítően azonosak. A járás egész területén általában megvan annak a lehetősége, hogy a helyi tanácsok és szerveik korszerűbb és színvonalasabb munkát végezzenek. Amikor általában pozitív Óvatosabbak vagyunk? Kevesebb az „idényjellegű“ baleset Bevallom, azzal a szán-[Ittas állapotban történt [ utat” adjanak. Ha a lakos- dékkal kerestem fel a kecs- í összeesést, majd másfél óra 1 ság — amelynek soraiból keméti mentőállomást, hogy j múltán újabb hasonlót. Ké- | bárki, bármelyik pillanat— tanulságos figyelmeztetésül is — arról számolok be; hány ficamot, törést, agyrázkódást stb. okozott a magát jó ideje makacsul tartó tél, a síkos utak, a körültekintés nélküli közlekedés ... Elképzelésem azonban egyszerre a visz- szájára fordult, amikor dr. Drevenyák Zoltán állomásvezető főorvos jelenlétemben föllapozta a men- tönaplót, s annak adatai jóformán alig vallanak arra, hogy januárt írunk. (Ez az a ritka eset, amikor tervei meghiúsulásának az újságíró őszintén örül!) — Ügy tűnik, mintha óvatosabban, elővigyázatosabban közlekednének a járókelők. A baleseti bejegyzéseket nézegetve, örvendesőbb már valamivel job- | ban rászorulhat a mentők ban észlelhető a mámoros j segítségére —, figyelme- hangulat: valakit virágvá- i sebb, előzékenyebb az éle- zával fejbecsaptak egy bál- j tét mentő fehér autókkal ban megverték az egyik I szemben, akkor kevesebb vendéget. Ekkora város- lesz majd a szirénajelzés ban három-négy ilyen in- j is, amit némelyek ugyan- cidens igazán nem számot- csak sérelmeznek... tevő. Komolyra fordítva aszót, akadnak azért a mentőknél téli gondok is. A tanyavilágból érkező hívások esetén igen gyakori, hogy a beteg a műúttól távoli tanyán található meg, ahová a hóviszonyok miatt a mentőautó olykor képtelen eljutni. Volt már rá példa, hogy a gépkocsi a dűlőút bejáratánál, amíg a pácienst kihozták, kétszer any- nyi ideig várakozott, mint mint amennyi idő alattaz tesen ritka a kifejezetten állomásról a bejáratig kitéli baleset. „Rendhagyó’’ volt ezúttal az év forduló napja, éjszakája is. Nem mintha nem szórakoztak volna ugyanúgy az emberek. De vagv nagyobb „tréninggel” felvértezve, vagy mértékletesebben fogyasztottak a szilveszterkor elengedhetetlen nedűkből. Az óév utolsó napján éjfélig beérkezett. félszáznál több hívásból például egy sem volt tipikus, alkoholos előzmé- nyű. .Január 1-én 0 óra 23 perckor jelentették az első, érkezett. Ezért a mentők feltétlenül méltánylást érdemlő kérése az, hogy ha süi’gős szállításra van szükség, a hozzátartozók a leA beszélgetésen sok örvendetes hírről hallottunk. A mentőszolgálat fejlődését bizonyítja, hogy Kecskeméten napjainkban már 10, Baján pedig 5 gépkocsi teljesít szolgálatot a nappali órákban (éjjel természetesen csökken ez a létszám), s valamennyi a gyorsabb segítségnyújtás, a menet közbeni irányítást lehetővé tevő URH adóvevő berendezéssel van felszerelve. A múlt évben az ülőbeteg-szállítás céljára niikrobuszt kapott a kecskeméti állomás. Ezzel 20— 25, kevésbé sürgős orvosi beavatkozást igénylő beteg szállítható egyszerre. S végül még egy jó hír, hogy Figyelembe véve az államigazgatás eddigi és várható fejlődését, azt kell mondanunk, hogy a kalocsai járásban a tanácsi apparátus általános és szakmai műveltsége nem kielégítő. Éppen ezért a járási tanács végrehajtó bizottsága nagy gondot fordít a szakmai és politikai : ismeretek gyarapítására. E célkitűzés nyomán az utóbbi években 88 személy szerzett középfokú általános és szakágazati államigazgatási Ismereteket. Az általános és szakmai képzés mellett nagyobb gondot kell fordítani a politikai képzettségre is. Ennek a három műveltségi kategóriának együttes „jelenléte” feltétele a jó államigazgatási munkának is. Sajnos — s ez bizonyára nem csupán járási gond —, a kedvező személyi feltételek megteremtését gátolja az a körülmény, hogy nincs megoldva a szervezett szakmai továbbképzés. Az apparátus továbképzése mellett törekedni kell a magasabb iskolai végzettségű dolgozók bevonására, elsősorban jogi és közgazdasági szakemberek hiányoznak a községi tanácsoktól. Dr. Szabó István, a Kalocsai Járási Tanács V. B. titkára hetőség szerint gondoskod- i idén Dunavecsén létrehoz.ianak valamilyen szükségjárműről (szánkó, lovas kocsi, traktor), amelyen a beteg a műútig kiszállítható. Természetesen ez csak a nehezen járható, hólepte mellékutakra vonatkozik. Általános követelmény viszont, hogy a mentőgép- kocsinak járművek és gyalogosok egyaránt „zöld zák a megye“ kilencedik mentőállomását. A mentőszolgálatnak további fejlődést, korszerűsödést kívánunk, nekik és magunknak pedig azt, hogy minél kevesebb alkalommal kelljen rászorulnánk Nemzetiségi esték A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége — a váci járási népfrontbizottsággal közösen ..Béke—barátság” címmel nemzetiségi esteket rendez. A hagyományos kulturális körutak első állomásai február 3. és 7. között: Szód, Vácrátót, Csornád. Ácsa és Csővár. A művelődési otthonok színpadán a buda- nasti szlovák gimnázium és az egészségügy e fáradha- , diákotthon kultúrcsoportja tatalan dolgozóinak segít- j tart látványos néptánc- ségére! J. T. I bemutatót
